Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

1979. JÚNIUS 22., PÉNTEK V**m W ví/ími íWf Sziklafaláéi vízlépcsőrendszer Húszmillió forint értékű követ fejtenek idén a Dunaicj, dányi Kőbányában. A közeljövőben növcl'k ezt a mennyiséget, mart a nagymarost— gabeikovói vízlépcső építéséhez innen is szállítják az építőanyagot. Bozsán Péter felvétele Kísérletek Szentendrén A jelen tervidőszakban nemzeti jövedelem mintegy három százalékát fordítja népgazdasági tudományos ku­tatásokra, ezeknek egy része alapkutatás, eredményei a jö­vő évtizedekben hasznosítha tők, Más részük azonban már a jelenlegi feladatok megvaló­sításához járul hozzá. A jövő házgyári lakásainak kialakításához az Építéstudo­mányi Intézet kutatóműhe­lyeiben végeznek széles körű vizsgálatokat. Az intézet szent endrei kísérleti telepén jelen­leg, egyebek mellett, a födé­mek fesztávolsága növelésére terhelési próbákat végeznek. A házgyárak többségében ugyanis jelenleg 3,6 méter a födémfesztáv, ez egyben a szobák maximális hosszát is jelenti, s ahhoz, hogy tága­sabb lakásokat alakítsanak ki, nagyobb hosszúságú födémek­re van szükség. Ä békéért minden nép, minden ember inkát tehet A Keresztyén Békekonferencia tevékenységéről tájékozódón a megyei népi? ont bizottság Csütörtökön, budapesti szék­házában ülést tartott a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottsága. A testület az elfo­gadott napirendnek megfele­lően tájékoztatót hallgatott meg a Keresztyén Békekonfe­rencia munkájáról, amelybe dr. Tóth Károly, a Dunamel- léki Református Egyházkerület püspöke, a Keresztyén Béke- konferencia elnöke adott, sok kérdést felölelő előadásával bepillantást. Bevezetőben az egyházak és a szocialista állam jó kapcsolatáról emlékezett meg, majd arról beszélt, az 1938-bah Prágában megala­kított 'Keresztyén Békekonfe­rencia milyen feladatokat vál­lalt és vállal napjainkban a népek közötti megértés, a kü­lönböző egyházak közötti kap­csolat erősítése, illetve előse­gítése érdekében. Hangsúlyozta dr. Tóth Ká­roly, hogy a népek közötti kapcsolatokból elsőként az erőszakot kell kiiktatni, mint a békés egymás mellett élés fő akadályozóját, hiszen a béké­nek ez az alapvető feltétele. Emlékeztetett arra, hogy az első keresztyén egyházak lét­rejöttük kezdeti évszázadai­ban elhatárolták magukat az erőszaktól, a háborúktól. Ez így volt rendjén való. Ké­sőbb azonban — sajnos —, ez a magatartás lényegesen meg. változott. A második világhá­borút követően azonban új helyzet alakult ki a világban, elsősorban a tömegpusztító fegyverek megjelenésével. A keresztyén egyházak vezetői­nek egy része fölismerte a régi álláspontok, nézetek tart­hatatlanságát, s keresni kezd­te azokat a formákat és mód­szereket, amelyek elősegítik a hívők világszerte nagy tábo­rának bevonását, illetve ak­tivá tételét a bekéért folyta­tott küzdelemben. Ennek jegyében jött létre, s tevékenykedik azóta is a Ke­resztyén Békekonferencia. Két fő feladat köré összpontosítva munkáját: az egyik a nukleá­ris veszély visszaszorítása, majd elhárítása, a másik a társadalmi. igazságtalanságok következtében létező és újra­termelődő szegénység és nyo­mor elleni küzdelem. Mind­ezekben és más hasonló teen­dőkben Európának meghatá­rozó a szerepe — mondotta a továbbiakban a Dunamel- léki Református Egyházkerület püspöke — s ezután arról be­szélt: világszerte akadnak po­litikusok. akik vallási tanítá­sokkal, tételekkel vélik igazu­kat megtámogatni, s hamis nézeteiket igazolni. Ez a tiszta szándékú hívők számára elfo­gadhatatlan módszer. A különféle részterületekre á“azó és érdekes ténvek sze­gét felvonultató előadásban megkülönböztetett helv jutót* annak, milyen kancso’atokat igyekszik teremteni a Keresz­tvén Békekor fo—meia a vi­lág valamennyi kontinensén működő egyházakkal, s amint azt dr. Tóth Károly hangsú­lyozta, a kapcsolatok felvéte­léhez, bővítéséhez, elmélyíté­séhez jó kereteket teremtett a helsinki megállapodás. Ezzel összefüggésben fontos ered­ményként méltatta a SALT— Il.-egyezményt, mint a fegy­verkezési verseny lehetséges csillapításának egyik állomá­sát, s mint példákkal fűsze­rezve bizonyította: a fegyver­kezési kiadások helyett az em­bermilliók mindennapja, hol­napja igényelné a növekvő pénzalapokat. Elítélte azt a lélekmérgező légkört amely a föld jó néhány. országában sajnos tapasztalható, s amely­nek nincs más célja, mint a félelem fenntartása, a háború szükségességének bizonygatá- sa, s ezzel a belső bajok és gondok, a társadalmi igazság­talanságok elfedése. Előadásában a Keresztyén Békekonferencia elnöke be­számolt az Amerikai Egyesült Államokban a közelmúltban tett útjának tapasztalatairól, s itt tért ki a Szovjetunió rend­kívül pozitív szerepének mél­tatására a két nagyhatalom kapcsolatainak alakulásában, s a SALT—II. megállapodás létrejöttében. Tájékoztatója befejező részében dr. Tóth Károly több nemzetközi kér­désben fejtette ki a Keresz­tyén Békekonferencia gondol, kodásmódját, így egyebek kö­zött Kína agressziójáról Viet­nam ellen, a Közel-Keletre sűrűsödő konfliktusokról, ez utóbbival kapcsolatban megál­lapítva: átfogó és igazságos rendezés nélkü nem képzel­hető el a föld e darabján és érintett országai között a béke. Végezetül a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a Keresztyén Béke- konferencia tevékenységi kö­rének fő, meghatározó pontjait részletezte, majd több kérdés­re válaszolt. A kérdésekre vá­laszolva mondotta el, hogy a szocialista országok keresztyén egyházai nagy szerepet vál­laltak és vállalnak a feladatok végrehajtásában, s ehhez se­gítséget, támogatást kapnak a dolgozó tömegektől, így a nép­front-mozgalomtól is. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága a napirendnek megfelelően előterjesztést vitatott meg — az írásos anyagot a testület tagjai előzetesen megkapták — a népfrontban dogozó agrár­értelmiség közéleti tevékeny­ségének alakulásáról és a to­vábbi feladatokról. (A napi-3' rendnek erről a részéről la­punk június 6-i, szerdai szá­mában, a megyei népfrontel­nökség ülése kapcsán, részle­tesen beszámoltunk.) Jóváha- gyóan tudomásul vette a me­gyei népfrontbizottság az 1978 —1979. évi tömeges ismeret­terjesztési munka értékelésé­rő szóló beszámolót, majd el­fogadta saját és az elnökség második félévi tanácskozásai­nak tématervét. M. O. MáZmsh még csoda igy fejlesztés ma rg íjára Ú§ aicai ieBeí&n a Mechanikai MmwekhöB Olyan volt az egész, mint egy álom: beléptem a telefon­fülkébe, erre automatikusan felgyulladt a villany. A szép, színes, formára is tetszetős készülékről leemeltem a kézi­beszélőt, s máris tisztán, jól hallhatóan megjött a búgó hang. Ahogy elkezdtem bedobálni a pénzdarabokat — háromféle érmét volt hajlandó elfogadni az automata —, az előlapon világító számjegyek jelezték, mekkora tőkével rendelkezem, tehát mennyi ideig beszélhe­tek. A tárcsázás kissé sokáig tartott, mivel a nemzetközi távhívás lehetőségével élve országhatárokon túlra szeret­tem volna telefonálni. De nemcsak szerettem vol­na, hanem telefonáltam is. A beszélgetés során a már emlí­tett kijelző folyamatosan csök­kenő számaival jelezte, meny­nyi időm van még — majd ennek lejárta előtt villogó fény figyelmeztetett: ha még társalogni kívánok, dobjak be újabb érmét. De már nem kívántam. Meg­nyugodva vettem tudomásul, hogy otthon minden rendben van, s kiléptem a fülkéből. Ha a csoda-telefönfülke le­írásából esetleg nem derült volna ki, az otthon említése már mindenképpen elárulta: mindez külföldön történt. Végre sikerült ? Idehaza ennél sokkal kese­rűbb tapasztalatok várnak az utcáról telefonálni szándéko­zóra. Most nem is az elhanya­golt, koszos fülkére, a megté­pázott telefonkönyvre gondo­lok elsősorban, hanem magá­ra a készülékre. Az elgörbült horogról le­akasztott hallgatóból éppen csak hogy hallani valamit, a forintos vagy befér a bedobó­nyíláson vagy nem, mihelyt hidegre fordul az idő, a tárcsa rögtön akadozni kezd — de minek soroljam, erről már mindenkinek van tapasztalata. Nyilván sok embernek fel­keltette tehát a figyelmét a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az az új típusú, kül­lemét tekintve is modern pénzbedobós telefonautomata, melyet a Mechanikai Müvek állított ki. A sárga, üvegszállal erősített, poliészterből készült külső burkolat, a kézibeszélő újfajta elhelyezése, a korsze­rű hívómű, a tárcsa együttesen azt a benyomást kelti az em­berben, hogy végre megszüle­tett az igazi, üzembiztos ké­szülék. Kovács Gyula fejlesztési fő­osztályvezető és Tornyai Lajos csoportvezető először a kül­földi tapasztalataimról mond véleményt: — Nyilván az ITT konszern egy korszerű- készülékével ta­lálkozott. Ezek valóban sokat tudnak, de a mi gyártmá­nyunk is nyújtja majd ezeket a szolgáltatásokat, ha nem is teljesen azonos módon. Tcníuzz és alátét Nézzük a rövid történeti összefoglalót. Kezdetben vala a háború előtt gyártott tantu- szos telefon, s ezek közül — bár viharvert állapotban —, de jó néhány még ma is üze­mel. Azután jöttek a forintossal működő készülékek, a Székes­fehérvári Finommechanikai Vállalat szürke dobozai. (Tud­ják, amelyiknek a tetején van a pénzbedobó nyílás, s ha si­került elég magasra szerelni, egyhetven alatt senki ne is próbálkozzon azzal, hogy bele­talál.) Később újabb konstrukció­val jelentkeztek a székesfehér­váriak, de ez a fekete előlap­járól megismerhető készülék sem volt mentes két gyakori hibaforrásától: a mechanikus érmevizsgálat bizonytalansá­gaitól — vagyis, amikor okkal, ok nélkül kidobálta a pénzt, de elfogadta mondjuk az alá­tétet — és az akasztó — szak­nyelven a horog — által oko­zott hibáktól. A Mechanikai Művek ekkor, 1977-ben kapcsolódott be a te­lefonautomaták gyártásába, ebből a változatból ezer dara­bot készítettek, megtanulták a szakmát. — Az újfajta készülék pro­totípusát a Posta Kísérleti In­tézete fejlesztette ki, s ennek alapján jelenleg abonyi gyár­egységükben folyik a nullszé­ria gyártása. Még az idén megkezdődik a sorozatgyártás is, ezer darab TMM—78-at adunk a postának. Scrcfa és piros — Melye« a készüléK újdon­ságai ! — Alapvetően a mechanikus — tehát sebezhető — alkatré­szek számának csökkentése. A kézibeszélőt tartó, s a hívási szándékot jelző horog szerepét HÉW"feiBesxfés Új kocsik, korszerű pálya A Budapesti Közlekedési Vállalat szakemberei összeállí­tották a VI. ötéves tervidő­szak HÉV forgalmi és műsza­ki fejlesztési elképzeléseit. En­nek vázlatos, illetve elsősorban a Pest megyeieket érintő ré­szeinek ismertetésére kértük meg Kiss Józsefet, a BKV vál- lalatfejlesztési osztályvezető­jét. Az előterv szerint az eddigi ütemben folytatják a kocsi­park bővítését és korszerűsí­tését. A VI. ötéves tervciklus végére a HÉV-szerelványek 80—85 százaléka az NDX- gyártmány,ú — MIX, MX és MXA típusú — jármű lesz. Egy-egy szerelvény két motor­kocsiból és egy pótkocsiból áll, de ezekből hat egység is össze­kapcsolható. A szentendrei vo­nalon például főképp ilyen — hat kocsiból álló — vonatok közlekednek majd. Hárem porconként 1980 végére 383, s 1985 vé­gére pedig — az előterv sze­rint 425 HÉV-kocsival rendel­keznek. \7. egyes pályák felújításá­ra, korszerűsítésire és a leg­fejlettebb biztonsági berende­zésiekkel való ellátására is gondot fordítanak. így válik majd lehetővé, hogy a szent­endrei vonalon a Batthyány tér és Békásmegyer között a csúcsidőben a jelenlegi 5 he­lyett 3 percenként közleked­hessenek a vonatok. Épül a bázis Szentendrén egyébként már elkezdték, s a VI. ötéves terv­időszakban befejezik az új karbantartó bázis kialakítását. Békásmegyeren pedig új áramátalakítót építenek a vo­nal megfelelő energiaellátása érdekében. A ráckevei vonalon is meg­jelennek 1981-től az új — kor­szerű — HÉV-szerelvények. A teljes cserét azonban 1985-ig nem tudják megoldani. Szigeí- szentmártonbafi új áramátala­kítót, Dunaharasztin pedig ko­csiszínt építenek, s Ráckevén kocsiszín-rekonstrukció lesz. A gödöllői vonalon csak kor­szerű szerelvények fognak közlekedni. S ha netán tovább nőnek az utazási igények, ak­kor az eddigieknél gyakrabban indítják a vonatokat. A cin- 1 kotai kocsiszín rekonstrukció­ját teljesen befejezik. Teljes géplánc A csepeli vonal biztosítóbe­rendezéseinek és a kocsiszín technikai felszerelésének a fejlesztését tervezik. Majd itt is csak korszerű szerelvénye­ket állítanak forgalomba. Ügy tervezik a BKV vezetői, hogy néhány éven belül vala­mennyi karbantartó bázison megoldják a fűtéssel, az öltö­zőkkel és fürdőkkel kapcsola­tos gondokat is. Jövő év végéig beszerzik a teljes pályaépítési — Plasser típusú — gépláncot. S ettől kezdve teljesíteni tudják az utasok régi kívánságát, hogy pályaépítés, karbantartás miatt ne lassítsák a forgalmat. Ez a géplánc évente 20 kilométer vasúti pálya felújítására al­kalmas. Mivel az ipari és az állomási mellékvágányok nél­kül a teljes pálya hossza 125.8 kilométer, a VI. ötéves terv­időszak végéig mindet felújít­hatják. Sz. P. mágneses erővonalak vették át, s a bedobott pénz vizsgála­ta is az eddigi mechanikus mérleg helyett egy elektro­nikus berendezéssel történik. így két olyan hibaforrást küszöbölünk ki, melyek gyak­ran voltak okai az üzemkép­telenségnek. Bár ezen a készüléken nem lesz számkijelző, a beszélgetés­hez rendelkezésre álló időt azért figyelemmel lehet kísér- i ni. Egyrészt az átlátszó mű­anyaggal burkolt érmecsator­nában szemmel tartható, van-e még pénz. másrészt az utolsó forintos felhasználása után a határidő előtt tíz másodperc­cel fütyülő hang és villogó pi­ros fény jelzi: ha még aka­runk beszélni, sürgősen dob­junk be újabb érméket. — Csak egyforintos lehet ez az érme? — Ennél a TMM—78 típus­nál igen, de már fejlesztjük a TMM—80 kivitelűt is, amely többérmés készülék lévén már távolsági beszélgetések lebo­nyolítására is alkalmas lesz. Ezt egyébként már első pil­lantásra is lehet majd látni: míg az egyérmés, tehát helyi forgalomra szánt automaták színe sárga, addig a többérmé­seké piros lesz. A burkolatról egyébként még érdemes meg­jegyezni, hogy sarkainál, élei­nél acélbetétekkel erősítettük meg, s így — a rendőrség vé­leménye szerint is sikerült vandálállóvá tenni. Több ezer készül — Mindezek után már .csak egy kérdés marad. Mikor je­lennek meg az utcákon-tere- ken, lakótelepeken és külterü­leteken az emberi kapcsolatok, és adott esetben az élet- és vagyonbiztonság eme nélkü­lözhetetlen kellékei? — Hosszú távú prognózissá! rendelkezünk — mutatja a Posta Központi Anyaghivatal levelét Kovács Gyula. — Az idén legyártandó mennyiségen túl 1980 és 85 között a posta évente 1100 darab egyérmés és 200 darab távhívásra is alkal­mas készüléket kér. Weyer Béla " Feldolgozás Égérefes pártat tax takony § Ú$ Az ország egyik legnagyobb paradicsom termesztő gazdasá­ga az abonyi Űj Világ Terme- lőszövetkezet, amely a nagy­kőrösi konzervgyárait ellátó ! bázisüzemek közé tartozik. Mi­vel immár öt esztendeig tár­sultak a Soroksári Paradicsom­termesztési Rendszerrel, kor­szerű nagyüzemi módszerek­kel, speciális gépekkel műve­lik az ültetvényeket. Hogy eredményesen gazdálkodnak, i bizonyítja: évről-évre hektáronként átlagosan 350 mázsa termést takarí­tanak be. Idén is jókora területen, 322 hektáron palántáziták el a nö­vényt. Célunk: a jó minőség — mondja Mihály József, a szö­vetkezet elnökhelyettese. — Fölismertük, hogy ezt csakis gondos agrotechnikával, kemi- zálással érhetjük el. Főkép­pen a rendkívüli meleg idején vált fontossá a növényvéde­lem. Többször permeteztünk, j lombtrágyáztunk, és vegvsze- J rés gyomirtásra is sor került — Sajnos, kevés víz jutóit a paradicsomnak. Ko-ántsem azért, mert sajnáljuk. Öntöző- berendezésünk többnyire ki­használatlanul áll. ugyanis a környéken gyér a víznyerési lehetőség. Amikor van víz. in­kább a hőséget nehezen vise­lő zellert locsoltuk. A paradi­csom elég jól tűri a szárazsá­got, a bogyók kifejlődtek. las­san érlelődnek. Persze telje­sen nem tudtuk elhárítani az aszálykárt, becslésünk szerint a vártnál hektáronként 30 mázsával kevesebb termést kapunk. ra — piacra tistsomférmés VSBág Tsz-ken : Augusztus elején kezdjük szed­ni a korai fajtákat, majd szeptemberben lesz a döm- ping, amikor a terület nagy részét elfoglaló, kései fajtá­kat szüreteljük. A betakarításnak fontos sze­repe van nálunk. Csakis olyan fajtákkal foglalkoznak, ame­lyek könnyen, jó minőségben szüretelhetők a HÖDGÉP-ben gyártott, speciális kombájnok-. i kai. Jelenleg tizennyolc féle pa­radicsomot termesztenek. Bő­hozamú magyar, illetve im­portból. származó fajtákat, s ezenkívül kísérleti parcellái­kon újabbakat is kipróbálnak. A feldolgozóipar igényei­hez igazították a termelést, vagyis 50—60 grammos, szép formájú, ke­mény, pirosra érett paradi­csomot szállítanak a nagykő­rösi konzervgyárnak. Lénye­ges még, hogy a béltartalma értékek — főképpen a száraz­anyag-tartalom — is optimá­lisak legyenek, össztermésük zöméből ivóiét és sűrített ké­szítményt állítanak elő Nagy­kőrösön. A betakarításkor kis­sé megzúzódott, puhább, ám fogyasztásra kitűnően megfe­lelő árut a Pest megyei Zöl­dért útján értékesítik. — Most ígéretes képet mu­tat a paradicsom — összegzi Mihály József. — Esőt is kap­tunk. most már fölfrissültek a növények. Várunk újabb esőt Bízunk benne hogy hektáron­ként 390 mázsa paradicsomot szüretelhetünk. Nyereség® lesz a termelés, jelentős á!» bevételhez jutunk. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents