Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
■Hmra/lrt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM , 1979. JŰNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Kiállítások, koncertek, bemutatók Mit ígér a Nagykőrösi nyár? Irodalmi évfordulók, dokumentumokon Tízezer megoldás, elképzelés ÚJÍTÁSI KATALÓGUST SZERKESZTETTEK Még javában tartott a hűvös tavasz, amikor már megkezdődtek az idei Nagykőrösi nyár rendezvényei. Mint ismeretes, e kulturális esemény- sorozatra kétévenként kerül sor, éppúgy, mint a másik páros esztendőkben a környezet- védelmi kisíilmszamlére. Az idén tehát a Nagykőrösi nyár a soros, s az időt meg a for- róságot tekintve, legalábbis az utóbbi hetekben nem okozott csalódást. De hogyan állunk kulturális eseményeivel? Ennek megítélését olvasóinkra bízzuk, mivel már több rendezvénynek személyes részesei lehettek. Sokan kiváncsiak Április végén tartották meg városunkban, vendégegyüttesek közreműködésével, a bábcsoportok találkozóját, amely egyben a helyi Csillagocska nevű együttes jubileumi fellépése, bemutatkozása is volt. Az előadásokat sok-sok apró,- ság nézte végig, a rendezvény, legalábbis a gyerekek érdeklődését, a nézők számát tekintve, sikeres volt. Csakúgy, mint az azokban a napokban megnyílt képzőművészeti kiállítás, melyen a helyi képzőművészeti szakkör tagjai tárták a látogatók elé alkotásaikat. Ez a kulturális esemény is jubileum jegyében született: a kör idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Az Arany János Művelődési Központ bemutatótermében felvonultatott különféle stílusú, műfajú, színvonalú munkák jól érzékeltették a kör tagjainak tevékenységét, hű képét adták a közösségalkotásra serkentő szellemének, légkörének. Akadt is sok látogató, érdeklődő, még azok köréből is, akik egyébként nem különösebb képzőművészetrajongók. Májusban dokumentumkiállítás nyílt a levéltárban, s zenés irodalmi műsort rendeztek a művelődési központban a nemzetközi gyermekév alkalmából. Az Arany János Múzeumban sok látogatót vonzott Remsey Jenő kiállítása, az Arany János Művelődési Központban pedig az Arany János Társaság Móra-estjére voltak sokan kíváncsiak. Gyer- mekrajz-kiállítást rendeztek, majd néhány nappal később P. Kovács Júlia festőművész tárlatát nyitották meg. Népes vendégsereg ünnepelte a gyermeknapot, majd igen sok látogatója akadt a színvonalas könyvhéti rendezvényeknek. Most szombaton délután 4 órakor nyílik meg az Arany János Múzeumban Irodalmi évfordulók címmel Mentovich Ferenc születésének 160. és halálának 100., Szász Károly születésének 150., Móra Ferenc és Móricz Zsig- mond születésének 100. évfordulója tiszteletére az a dokumentumkiállítás, melyen eredeti kéziratok, könyvek, valamint fotók idézik a magyar irodalom kiemelkedő alakjainak emlékét. A 25-re, hétfőre tervezett Mó- ricz-emlékestet Czine Mihály irodalomtörténész másirányú elfoglaltsága miatt, csak szeptemberben rendezi meg az Arany János Társaság. Hobbiként űzik Nem lesz program nélküli az idei nyár többi hónapja sem. Júliusban, 16-án, hétfőn a Magyar Barokk Trió műsorát hallgathatják meg a komolyzene barátai a művelődési központban, 22-én Élő népművészet címmel pedig Tóthné Petrás Anna nívódíjas népi iparművész kiál!',A'át nyitják meg ugyancsak a művelődési központban. Vasas Károly szobrászművész alkotásaiból is rendeznek bemutatót, s Nagykőrösön szerepel júliusban 14-én és 15-én az olasz Nagycirkusz. Augusztus 15-én, szerdán, az Országos Rendező Iroda szervezésében az Expressz együttes koncertjére kerül sor a Cifrakertben, négy nappal később pedig az Arany János Művelődési Központban nyílik meg az a kiállítás, melyen a város üzemeinek szocialista brigádjai vonultatják fel tagjaik különféle munkáit. A serény. ügyes emberek azt mutatják be, hogy ki, mivel foglalkozik hobbiként, milyen ötletes, hasznos tárgyat készített. Verebes Dániel, Nagykőrösön született 1871. június 16- án, meghalt 1945. október 5- én. A szegényparaszti élet minden nehézségét átélte. A századforduló utáni parasztmozgalom nagykőrösi irányítója volt. A háború alatt különböző frontokon szolgált, az őszirózsás forradalom után tért haza. Alapító tagja volt a szociáldemokrata párt helyi szervezetének. A nemzeti tanácsnak, majd a munkás- paraszt tanácsnak lett tagja. A tanácshatalom idején a város útbiztosa volt. A tanácshatalom után őt is letartóztatták, majd Kecskemétre vitték fogházba, és egy évig rendőri felügyelet alatt tartották. Közbenjárásra Sasi György, Nagykőrösön született 1895. május 9-én és meghalt Budapesten, 1967. május 9-én. Az elemi iskolái elvégzése után anyja keres- kedőtam’lónak adta. Ebben a szakmában felszabadult és különböző cégeknél dolgozott, míg 1916-ban be nem hívták katonának. Orosz fogságba esett, onnan a forradalom kitörése után szabadult, s 1913- ban az olasz frontra vezényelték. Megszökött az alakulatától, s az őszirózsás forradalom idején csatlakozott a baloldali mogaiomhoz. Az 1918 novemberében megalakult szociáldemokrata párt tagjai között találjuk nevét. A nemzeti tanács, a munkás-paraszt tanács tagja volt. Előbb a nép! Ebben a hónapban a Szolnoki Művésztelep alkotói is bemutatkoznak a nagykőrö- sieknsk egy tárlat keretében, melyet szeptemberben Németh Amália szobrászművész kiállítása követ majd. Utolsó rendezvény Ezt a bemutatót a Dél-Pest megyei képzőművészek Nagy Istvánról elnevezett alkotócsoportjának kiállítása követi majd szeptember 15-én, s annak a hónapnak a végén tartják meg a Nagykőrösi nyár utolsó idei rendezvényét, a Dél-Pest megyei ifjúsági énekkarok találkozóját. Khim Antal jóléti bizottság, majd később a toborzóbizottság elnöke lett. A dabasi és abonyi járások, továbbá a Pest megye direktóriumába is beválasztották. A tanácskormány lemondása Budapesten érte, elfogták és a Nyugati pályaudvar egy helyiségében sokadmagával fogva tartották, majd városunkba hozták. Itt megverték és kínozták. Novemberben Kecskemétről, anyja közbenjárására, egy román katonatiszt a fogdából kiszabadította és Erdélybe küldte. Onnét 1947-ben tért haza. A szentendrei járásnál művelődési felügyelőként dolgozott, majd hazakerült és mint a művelődési ház igazgatója ment nyugdíjba. Mérei Imre, Kiskunfélegyházán született 1881. december 28-án, Cegléden halt meg 1964. július 14-én. Szülei a nagykőrösi téglagyár részvényesei voltak, kik ideköltözve fiukat a táglaégetés- és gyártás mesterségére taníttatták. Németországba küldték, hogy a mesterségben alaposabb tudást szerezzen. Akkor ismerkedett meg a németországi munkásmozgalommal. Amikor hazatért, átvette a gyár vezetését. Az olasz frontról 1918. Október végén sebesültként tért haza. Belépett a nemzetőrségbe, bár sérülése még akkor nem gyógyult meg. Egyik alapító tagja volt a szociáldemokrata pártnak. A nemzetőrség, majd később a vörösőrség helyettes parancsnoka lett. Az őrszemélyzet felett közvetlenül ő rendelkezett. A román csapatok bevonulása után letartóztatták, többször Az újítómozgalom mindinkább beépül a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, vállalatok gazdálkodásába, egyre jelentősebb termelésfejlesztői tényező lesz, miután évente megközelíti a 20 ezret a beadott ésszerűsítések száma. A korszerűsítési, fejlesztési javaslatok elbírálását az üzemekben meggyorsították, úgyhogy gazdasági hasznuk is előbb jelentkezik — ezt állapította meg a MÉM elemzése, amely egyúttal a mozgalom még fellelhető hiányosságainak orvoslására is útbaigazítást ad. A nagyszámú újításból évente átlagosan 12 ezret fogadnak el, azonban nem mindegyik jóváhagyott ésszerűsítési javaslatot valósítják meg. Mindent egybevetve, tízezer új megoldást, fejlesztési elképzelést alkalmaznak a gyakorlatban, tehát a benyújtott újításoknak csak mintegy fele kerül közvetlenül a termelés gyakorlatába. Az újítóknak 22,5 millió forint díjat fizetnek ki. Közülük 250—280-an nyerik el a kiváló újító kitüntetést. Az ésszerűségi javaslatoknak valamivel több mint felét — mintegy 55 százalékát — az élelmiszeripari dolgozók teszik. Viszonylag még mindig alacsony a mezőgazdaság részesedésének aránya, az ösz- szes ésszerűsítés 38 százaléka származik a tsz-ekből és az állami gazdaságokból. Az erdészeti és faipari dolgozók az újítások 8 százalékát adják. A mozgalom jelentős hasznot hoz az üzemeknek, vállalatoknak. Évente átlagosan 350 millió forint üzemi eredmény származik az ésszerűsítésekből, de még nagyobb lehetne, ha a javaslatokat tovább vinnék, másutt is megvalósítanák. Egész sor fejlesztési elképzelés ugyanis szélesebb körben adaptálható lenne akkor, ha az újítási információk az üzemek között gyorsabban áramlanának. Ily módon nem fordulhatna elő az sem, hogy gyakran szomszédos gazdaságokban is ugyanaz a szakmai probléma összeverték. Kecskeméten kitöltötte a négy hónapi fogházat s amint hazatért, mór két rendőr várta és Szegedre, a csillagbörtönbe vezette. Különféle vádak alapján, melyekben ő ártatlanságot bizonyított, négy évi börtönre ítélték. Városunkból Kiskunfélegyházára költözött, és ott a téglagyárat vezette, míg az üzemelt. Késő öregségében költözött vissza Nagykőrösre, itt élő leányához. A bíróság előtt „Nagykalapú” Tóth Sándor, Nagykőrösön született 1850. szeptember 12-én, itt is halt meg 1924. augusztus 3-án. „Tobányi” szegény kétkezi munkás-paraszt. Napszámból, arató- és cséplőmunkából, szőlőkapálásból és erdővágásból jött össze az évi kenyere és tüzelőfája. ími-olvasni sem tudó ember, igazán embernek a nemzeti tanács és a tanácshatalom idején érezte magát. Ö elnökölt a munkás-paraszt tanács első ülésén. Rövid beszédet mondott 1919. május 1- én a népgyűlésen a tanácsháza erkélyéről. Kijelentéseiért, melyeket a bíróság előtt is megismételt, négy évi börtönre ítélték. A büntetést a szegedi csillagbörtönben szenvedte el. Kivégezték Lőwi Gyula, Nagykőrösön született 1880-ban, meghalt 1919 november végén. Alapfokú iskoláit városunkban járta ki, itthon tanulta a rő- fö’kereskedő szakmát, önálló kereskedő nem tudott lenni, megoldása okoz gondot, vagy pedig már kész, bevezetett újításokat ’ találnak fel egymástól viszonylag kisebb távolságra eső mezőgazdasági üzemekben. Az újítómozgalom tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy még mindig túlságosan sok javaslatot nem műszaki kalkuláció alapján díjaznak, hanem úgynevezett eszmei alapon, holott az ésszerűsítési javaslatok gazdasági haszna az esetek döntő többségében viszonylag könnyen kimutatható lenne. Csakis a kényelmeskedés, illetve a kellően felkészült újítási szakemberek hiánya okozza, hogy gyakran még mindig hátrányban vannak az újítók a díjazásoknál. A felmérés tapasztalata alapján az újítási eredményeket rendszeresen összegyűjtik és kiadványban közreadják. Már meg is jelent az első újítási katalógus. Az országban több mintagazdaságban rendeznek újítási tapasztalatcseréket, ahol konzultációkra kerül sor, egy-egy széles körben elterjeszthető újítással kapcsolatban. Hat, egymást követő napra több nagykőrösi vonatkozású kosárlabda tétmérkőzés volt kiírva. A megyei felnőtt férfibajnokságban: Kossuth KFSE (Szentendre)—Nagykőrösi Pedagógus SE 86-46 (37-25). Nk.: Marosfi (8), Becser (4), Mocsai (14), Józan (18), Kőházi; csere: Szeleczki Cs., Gáspár dr. (2). Az idegenbeli találkozón a körösiek erősen tartalékosán álltak fel. A katonai főiskolások határozottabbak voltak mindkét játékrészben. A gimnáziumi labdajátékterembe kiírt Nagykőrösi Gimnázium—Budakeszi Petőfi serdülő fiú és a gimnáziumi pályára tervezett Nagykőrösi mert az első világháborút végigszolgálta. A szerb fronton Sabácnál megsebesült. Az olasz frontról 1918 október végén tért haza, s beállt a megalakult nemzetőrségbe. A népjóléti bizottsághoz osztották be, s rekvirálásoknál teljesített szolgálatot. E nem népszerű feladat irányította rá az ellenforradalmárok figyelmét és ezért életével kellett fizetnie. Kelemen István, Nagykőrösön 1880. augusztus 11-én született, Kalocsán halt meg 1920 júniusában. Kisparaszti család fia, maga is szülei életmódját gyakorolta. Az elemi iskola néhány osztálya nyújtott csak képzettséget. Az első világháború kitörésekor már többcsaládos ember volt, különböző frontokon szolgált, a háború végén, 1918 novemberében tért haza. Hogy nehéz viszonyok között talált családján segíthessen, a nemzetőrségbe állt. Itt szolgált a nemzeti tanács idején, majd a Tanácsköztársaság alatt vörösőr lett. A Kalocsa környéki ellenforradalom leverésére Nagykőrösről is 35 nemzetőrt vezényelt át a vörösőrparancs- nokság. Ezek között ment el Kelemen István is. A Tanács- köztársaság után letartóztatták, és hamis vádak alapján 1920 júniusában halálra ítélték, kivégezték. Itt maradtak Az említetteken kívül persze még sokan dolgoztak, szinte pihenés nélkül, minden tudásukat feláldozva a ta- iiácshatalomért, úgy érezték: megálmodott jobb jövőjük alakul ki. Nem gondoltak a szörnyű megtorlásra, pedig ellenségeik nem rejtegették szándékukat. A Tanácsköztársaság után nem menekült el egyikőjük sem. Dr. Balanyi Béla Ma délután: Tanácsülés Nagykőrös Város Tanácsa ma délután 2 órai kezdettel az Arany János Művelődési Központ tanácstermében ülést tart, amelyen egyebek között megbeszélik, milyen a járóbeteg-ellátás a városban, előterjesztést hallgatnak meg a tanácstagok a közművelődési intézkedési terv végrehajtásáról, valamint az építési, kommunális, városfejlesztési bi-, zottság tevékenységéről. Az oktatási év után - a tapasztalatokról A KISZ városi bizottsága június 22-én ülést tart, melyen a résztvevők megbeszélik az országos KISZ-értekezlet dokumentumait, s megvitatják az 1978/79-es politikai képzési év tapasztalatait. Moziműsor A csodatevő palatábla. Színes, szinkronizált szovjet film. Előadás kezdete: 4 óra. Elcsábítva és elhagyatva. Színes olasz filmvígjáték. Elő-; adások kezdete: 6 és 8 óra. A kocséri moziban Sebzett madarak. Színes, magyarul beszélő szovjet film, Előadás kezdete: 7 óra. Arany isk.—Üllői isk. mini leány megyei bajnoki mérkőzés 2—2 pontját 2-0-ás kosáraránnyal a körösi csapatok kapták, mert ellenfeleik nem jelentek meg. Nem tudták lejátszani a Váci Vasutas—» Nagykőrösi Gimnázium serdülő leány bajnoki mérkőzést sem, mert a körösiek elutaztak a mérkőzés színhelyére, de ellenfelük nem volt ott, és így a 2 pont a körösieké. A' tavasszal több megyebajnoki utánpótlás kosárlabda-mérkőzés elmaradt. E hiányosságok megszüntetéséért és a bajnokságért érzett felelősség erősítéséért (az 1978. évi szövetségi ifjúsági és serdülő bajnokság végeredménye máig sem érke-, zett meg városunkba) határozott lépéseket kell tenniük az irányító sportszerveknek! A Toldi-sportcsarnokban rendezték négy megye serdülő fiú kosárlabda-válogatottjainak kétnapos, körmérkőzéses rendszerű kiválasztó tornáját. A Pest megyei csapat (legjobbjai a körösi Csikós P.,' Lakatos, Szeleczki J. és Kovács G. voltak) egyszer 40, kétszer 20 pont körüli biztos vereséget szenvedett. A nem nagykőrösi játékosok gyenge teljesítményt nyújtottak. A végeredmény: 1. Fejér, 2. Veszprém, 3. Komárom, 4. Pest megye. Tavaszi tekehajrá Bp. Csavar SK—Nk. Mészáros Tsz SK 7-1 (2385—2186). Nk.: Kovács 369, Papp S. 343, Rátóti 350, Petrovics 355, Farkas F. 374, Lóczi 395 (1). Az NB III-as teke csapatbajnokság budapesti csoportjában az utolsó tavaszi fordulóban idegenben vívott találkozón igen jól dobott a fővárosi ellenfél. A nagykőrösi tekesport híveinek örömteli a hír: hitelesítették a Nagykőrösi Mészáros Tsz SK temetőhegyi négysávos fedett tekepályáját, így az bajnoki mérkőzésekre is alkalmas lesz már. Ezentúl nem kell a helyi tekézőknek vidéki albérletbe járniuk edzésekre és pályaválasztó mérkőzésekre. Körösi PVCSV-s sportsiker A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat sportnapját Budaörsön rendezték. Kispályás labdarúgásban 6 üzemegység dolgozói versenyeztek. A nagykőrösiek (Szigetvári P. — Hegedűs L., Száraz, Tóth E., Marton Horváth Gy., Bari) háromszor játszottak, mindhá- »•ornszor győztek, össz-gólkü- lönbségük 6-0 volt és megél» damelten az első helyen vége» tek. Keféket, játékokat gyártanak A monori kefegyár nemrég megnyílt helyi részlegében sok nagykőrösi lány és asszony talált munkát. Lajos Irén, Bálint Imréné és Csapiár Lajosné a kicsinyeknek szánt logikai játék alkatrészeit készíti. Varga Irén felvétele Sorsok, tettek, mozgalmak (II.) A tanácshatalom helyi vezetői SPORT - SPORT - SPORT - SPORT-SPORT Kosárlabda-mérkőzések
