Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
1979. JÜNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Műanyagpadló- és szigetelőcsalád r Uj termékek kerültek forgalomba Űj típusú műanyagipari termákéit forgalmazását kezelte meg a Metalloglobus, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalattal korábban kötött együttműködési megállapodása alapján. Ezek között szerepel a Hungelastic márkájú színes, nyomottmintás PVC- padló, és a Hungisol szigetelő- család. A PVC-t egyre szélesebb körben alkalmazzák hazánkban, s a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat is mind nagyobb választékban és mennyiségben gyárt PVC- padlót, építőipari szigetelőket és csöveket a közületek és a lakosság számára. E termékek szervezett forgalmazása hosz- szú éveken át megoldatlan volt, míg tavaly a Metallo- globus-szal együttműködési szerződést kötöttek. Az azóta eltelt rövid idő kedvező eredményeket hozott: a fővárosban már két helyen, valamint Győrött és Tamaszentmikló- son korszerűen felszerelt üzletekben bő kínálatot biztosi-, tanak ezekből a termékekből és kiegészítő cikkekből, ragasztókból, szerszámokból. Nemrég kezdték meg a PVC- padlók árusítását a Metallo- globus-telepeken, s az év végéig mintegy 10 ezer lakásba elegendő, körülbelül félmillió négyzetméternyi PVC-bur- kolatot hoznak forgalomba. Már kapható az új Hungelastic padló hatféle alaptípusa, de az idei választék még legalább ugyanennyivel bővül. Otthon érzik magukat Városépítő vendégek Százhalombattán Akármilyen kedves vendég, három napig untig elég, így tartja a közmondás. Amikor Százhalombattán a 26-os Építőipari Vállalat 43-as számú építésvezetőségén a vendégségről és a vendégszeretetünkről akartam a két építésvezetőt faggatni, erősen szabódtak. Rossz helyen járok, mert ők itt nem érzik magukat vendégnek. Igaz ugyan, hogy vállalatuk központja Dunaújvárosban van, s a munkások többsége is bejáró, de ők itthon vannak, még akkor is, ha nem Pest megyeiek. Ha nagyon szigorúan vesz- szük, csak akkor lehet vendégnek mondani őket, egyezett bele végül Szabó János főépítésvezető és Kunifai Károly építésvezető. A 26-os Építőipari Vállalat Dunaújváros építésekor alakult. Szabó János, a százhalombattai építkezés vezetője részt vett a város építésében az első kapavágás-tői kezdve. Ügy indult 1949-ben, mint betanított munkás. Attól kezdve tanult egyhuzamban. 1972-ben 46 évesen fejezte be tanulmányait. Tizenöt évig építette a várost. Született pentelei volt, most is ott lakik. Onnan jár át naponta építeni egy másik városit. Aki letelepedett — Százhalombattára 1977- ben kerültem. Előtte főleg ipari építkezéseken dolgoztam, akkor lettem igazán városépítő, amikor idejöttem. Magaménak vallom a város eredméGyógynövénygyűjtő pajtások Látogatóban a pándi úttörőknél — Titkunk? — Ha van, hát legföljebb innyi: jó a tantestületi egység és az úttörőcsapat vezetője — válaszolja Mészáros Judit, i pándi általános iskola igaz- latója. Döntési joguk van A kérdés arra próbált megejtést találni, mi az oka an- tak, hogy az iskola úttörőcsa- latának jó híre már a járás latárain is túljutott. A két- zázhúsz tanulóból száznyolc- an tagja a csapatnak. Ha ez nmagában még nem is, de lemelkedő munkájuk min- lenképpen figyelmet érdemel. Palló Lídia, a Gábor Áron ttörőcsapat vezetője elhárí- otta igazgatónője dicséretét: — Igaz, sokat dolgoztam a ét év alatt, amióta átvettem csapat vezetését. Ám egye- ül semmire sem mentem vol- a. Szerencsém van vagy in- ább szerencsénk van? Kicsi a mtestület és nagyon jó. Évek ta ugyanazok a pedagógusok algoznak együtt és szívügyük - ek érzik, hogy támogassák a sapat munkáját. Sok a jó öt- ;t és sikerrel megvalósítjuk zokat. Sok múlik még a yerekközpontúságon is. Dön- ísi joguk van a pajtásoknak, eleszólhatnak a csapat éleibe. — Hogy gyerekeink szívvel- •lekke] úttörők, ez sokat seit nekik a tanulásban és ne- iink a tanításban. — mondja érezsán László igazgatóhe- •ettes, aki egyben a negye- kesek osztályfőnöke. — Na- ?obb a fegyelem és könnyebb gyelmezni. Tartósabbak és éíyebbek is a kapcsolatok •.ekben a kis közösségekben, e inkább javaslom nézzük eg a negyedikeseket, az új törőkét. Ök nemrégiben kották fel a kék nyakkendő jlyett a pirosat. Kerékpározni tanulnak Egyszerre állnak fel mind a iszonöten, amikor belépünk, őször nemigen értették a írdést — hiszen olyan ter- észetes nekik — mit jelent törőnek lenni? Aztán Hat- czki Jóska a falra kifüggeszti felirathoz megy és sorolnyeit és gondjait is. Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor az ember látja munkájának eredményét. Itt, ahol most gyerekek játszanak, elvadult, kietlen mező volt. A házak mellett kismamák sétáltatják gyermekeiket. De ha Pesten járok, s megyek az Árpád hídon, eszembe jut, hol kellett még valamit javítani. A mi munkánk maradandó, s ez benne a csodálatos. Kunifai Károly eredetileg székesfehérvári. Középiskoláit ott végezte. Harmadikos volt, amikor ösztöndíjasa lett a 26- os Építőipari Vállalatnak. Azóta itt dolgozik. Jelenleg építés'vezető, s már százhalombattai. Letelepedett a városban, s mert lakást kapott, még inkább örül gyarapodásának. Szokásos ellenőrző útjukra elkísérem a két építésvezetőt. A hajnali nagy eső miatt előkerülnek a gumicsizmák. — A sár nekünk nem haragosunk — mondja Szabó János —, hozzá tartozik a munkánkhoz. Ha eltűnik, akkor elkészült egy út, egy ház, egy középület. Féléves csúszás Jobb oldalunkon bekerített terület. Látni, hogy az alapozás után félbehagyták a munkát. Sehol egy lélek. Kísérőim egymás szavába vágva magyarázzák, itt egy bölcsőde épülne 120 kisgyermeknek, amelyet 1980-ban kellene átadni. — Bajosan lesz pontos az átadás — legyint haraggál Kunifai Károly —, de nem a mi hibánkból. A határidős befejezéshez nekünk még áprilisban meg kellett volna kapnunk az épület vázszerkeze tét. Ez nem történt meg a mai napig sem. Sóit a Beton- és Vasbetonipari Művek csak 1979 negyedik negyedében akarja szállítani. így már fél. évnél is több csúszás1 lesz. Aggodalmuk és haragúk jogos. így csak az tud beszélni, aki sajátjának tekinti a város baját. Szíwel-lélekkel városépítők. Olyan vendégek ők, akiket a közmondás ellenére is marasztalnak. Burai Szilveszter a kubikosok brigádjának vezetője. Róla nevezték el a brigádot. Alacsony, vékony ember, arcán a nap, a hideg, a szél nyomot hagyott. A Heves megyei Pélyen lakik, s 1964 óta dolgozik a 26-os építőknél. Hatszoros kiváló — Előbb csak véndégként dolgoztam, azután itt maradtam. Később jöttek velem a gyerekek is, még az asszony is eljött. Itt takarít a munkás- szálláson. A hét végén haza- megyünk. Van egy kis tanyánk, ha nyugdíjba megyünk, akkor ott elünk majd. Szeretek itt dolgozni, mert van a munkámnak látszatja. Hatszor voltam kiváló dolgozó, úgy érzem, megbecsülnek. Mintegy 250-en dolgoznak az építkezésen. Most a lakásépítők megsegítésére Pestre is mentek néhányan. A szakipari munkásokkal együtt így 120 ember serénykedik a százhalombattai építkezésen, ötve- nen élnek munkásszállóin, a többi naponta bejár. Ez any- nyit jelent, hogy hajnalban kelnek, késő este érkeznek haza. — Tisztelem ezeket az embereket — mondja a fiatal építésvezető —, olyan áldozatna is képesek, amit nem mindenki tenne meg. Tavaly is ezekkel az emberekkel — akik a bejárástól fáradtak, vagy hetente mennek haza — dolgoztunk le négy nap kommunista műszakot. A városért, azért, hogy legyen óvodája, orvosi rendelője és iskolája. Egy sem mondja, mi közöm hozzá, nem vagyok idevalósi. Mankó nélkül — A százhalombattaiak Is segítenek nekünk. Jó a kapcsolatunk a város vezetőivel. A tanácselnök régen vállalatunk dolgozója volt. Szakember, hiszten építészmérnök. Ez a hozzáértés gyakran megkönnyíti a dolgunkat — szól közbe Szabó János. — Már segített bennünket néhányszor. A szakipari munkához adott embereket 1977-ben, 1978-ban az iskola befejezéséhez társadalmai munkásokat. — Így azután természetes, mi is igyekszünk, s ez nem dicsekvés — mondja Kunifai Károly. — Ügy dolgozunk, hogy a minőségi kifogás a minimumra csökkenjen. Erre volt már példa, hiszen a 206-os jelű házból 30 lakást, az SZTK- rendelőt, a 16 tantermes iskolát minőségi hibák nélkül vették át. De itt van egy beköltözés előtt álló épület, tekintsük meg. A négyszintes új házai nemsokára átvehetik a boldog tulajdonosok. A kétszobás lakásokban már most is nagy _a rend és a tisztaság. Nem látni mocskos ablakot, leszakadt vezetéket, letépett tapétát, beszennyezett szőnyegpadlót. Pedig sajnos ma még nem ez a gyakoribb. Megnézzük a csatornázást Is. Kísérőim megmutatják az új városközpont helyét, ahol a földmunkák folynak. Itt kapnak majd helyet a város fontosabb intézményei, s itt lesz a nagy művelődési központ is. Az építők készen állnak a kezdésre. — Jogos emberi igény, akinek lakása van, az már a művelődési lehetőségeket hiányolja — mondja Szabó János. — Persze akinek lakása nincs, az azt várja nagyon. A vállalattól való távoliét megnövelte az építésen dolgozók felelősségét. Néha nehezebb, de fokkájl pnáilóbbak. .. — Nem is baj az, hogy nincs mindig a hónupk alatt a mankó. Megtanul tünk önállóan járni — mondja a főépítésvezető. — Ha máshonnan jövünk is ide, hazajövünk. Szalai Mária Újoncok a flottillánál Kitüntetést kap a háromszoros győztes Vízre kerül a hajó: feladat jó megoldása a versenybe. » A bevonulást követő napokat nemcsak a fiatalok várják izgalommal, hanem az alakulatok parancsnokai is. így van ez a flottilásoknál is. A kiképzetten újoncokkal újra kezdve, ugyanis évről évre megismétlődik a néphadsereg megújulása. A rendszeres életmód és a tervszerű testedzés hatása már néhány hét múlva megmutatkozik. Az egység jó hírnevét és hadrafoghatóságát azonban folyamatosan fenn kell tartani. Gyakran látjuk őket gyakorlat közben a Duna Pest megyei szakaszán is. — A szocialista versenymozgalom sokat segít a beilleszkedésben és a feladatok magasabb szintű megoldásában — tájékoztat Mészáros Tamás őrmester, a flottilla KISZ-bizottságának szervező titkára. — Nálunk minden KISZ-tag benevezett ebbe a mozgalomba. Az újoncok a bevonulást követő második hónapban jelentkezhetnek. Az Öreg katonák segítik beilleszkedésüket, sportolási és kulturális programokat szerveznek részükre. .; A fiatal katonáknál a részvétel is dicsérendő, hiszen az első időszak mindannyiuknál próbatételt jelent. A civil élet megszokásait napirendhez kötött komoly kiképzési feladatok váltják fel. Ezért van nagy szerepe a testedzésnek, a kondíció fenntartásának Ugyancsak fontos a szabad idő kulturált eltöltése, a ki kapcsolódás és a pihenés, hi szén fáradtan kisebb a teljesítőképesség. A rendszeretet a felszerelések karbantartásánál is megmutatkozik. Minden katonának biztosítania kell, hogy a rábízott eszközök bármikor hadrafoghatóak legyenek. A vállalások így főleg a kiképzési feladatok elősegítésére, a tartalmas szabadidőprogramok szervezésére és edzéseken, sportversenyeken való részvételre irányulnak. Lehetőség van arra is, hogy például egy-egy alegység rendszeresen uszodába járjon. — Az egység élenjáró katonája, vagy a Magyar Néphadsereg kiváló katonája címért nemcsak a vállalásokat kéll teljesíteni, hanerrí vizsgázni is kell — mondta Mészáros Tamás őrmester. — A győztesek pénzjutalomban, rendkívüli szabadságban részesülnek s viselhetik a megfelelő fokozatú élenjáró vagy kiváló jelvényt is. Aki azonban háromszor lesz birtokosa a kiváló címnek, a:i; a Haza Szolgálatáért érdemérem bronz fokozatával tüntetik ki. Udvari Gábor Mészáros Tamás, az egység múzeumában. Simon Attila felvételei GOMBÖ PÁL: C^őiitörlöhi böktél GYEREKSZÁJ Ilyen műfajt én csak akkor írtam, amikor még saját gyermekem, aki ma már kollégám, az értelem ébredésének állapotában volt. Akkor mondta azt, hogy ne hámozzuk meg a virslit, mert a héjában van a vitamin; hogy az építőkockákból rakott valami nem egyéb, mint a Jelentéktelen Magyarok Hősi Vivo- dalmának Vára; hogy a krikszkraksz, amit rajzolt, egy repülőgép, s amikor kérdeztük hol a szárnya, a légcsavarja, megunta a cikizést és kijelentette: — az egy francia repülőgép. Ma tehát már ezzel a műfajjal nem foglalkozom, mégis egy ismerős kisfiú kijelentésében akkora filozófiai távlat nyilvánult meg, hogy ideiktatom. A gyerekkel véletlenül találkoztam valahol, amerre ritkán járok. Megszólított: — Nem láttad a Juli nénit? — Ki az a Juli néni? — kérdeztem vissza. Erre végigmért és hangjában mélységes megvetéssel így szólt: — Még azt sem tudod?! Amiből megértettem, hogy mindnyájan, mi felnőtt gyerekek is, abban a hitben élünk, hogy saját világunk a természetes világ, a mi ismereteink, véleményeink a magától értető- dőek. Most már világos előttem például, hogy a gépkocsiszerelő miért tekint engem alacsonyabb rendű lénynek. Mert még azt sem tudom, mi a teleszkópcsavar. KÖZTES ALKOTÁSOK Óvatosan kerülöm a túlzott konkrétságot. Szóval: dolgozik a közelemben egy építőbrigád. A dolgozik szó azzal a mérsékeltséggel értendő, amely közületi megbízások teljesítésénél szokásos; továbbá azzal a huzamosság- gal is. Figyelem azonban félfüllel, de nem fél érdeklődéssel az alkotómunka résztvevőinek beszélgetéseit. Ezekből kiderül, hogy foly- tonfolyvást felépítettek. Munka után. hétvégeken. Egy házat Kecelen. Egy villát Sashegyen. Valami kiegészítő épületet a Rómain. Továbbá, ha figyelem, ha nem, meg kell hallanom ugyanezen gárda szüntelen felháborodásait azon, hogy muszáj leállniok, kényszerből napozniok, mert valami mindig nincs. Vaskapocs az állványhoz, csempe, pala, cső, csőkötés. Meg kell hallanom továbbá az építtetők kérdéseit is, főként azokat a sopánkodáso- kat, hogy már megint elhalasztották és újra elhalasztották a határidőt. Vajon miért? És vajon miért épültek fel gyorsan a köztes munkák? Ott mindig, minden időben megvolt? . Rejtély. ] ESKÜVŐ Részt vettem egy rokonom esküvőjét. Nagyon szép házasságkötő teremben tartották, élénk részvétel mellett, hozzátartozók, rokonok, ismerősök, kollégák jelenlétében. Minden nagyon szép volt, sőt nagyon reprezentatív. Az anyakönyvvezetőnő különösen. A nemzeti színű szalag is jól állt neki, bő kön. tösruhája is, ámbátor valamit sejtetett. Az egybehangzó igenre is sor került, a fiatal pár is, tanúi is aláírták a nevüket. A beszéd is üdvös volt, a jókívánságok és intelmek egyaránt szívbemarkoltak, csupán a befejező szavak ütöttek el a várakozástól: — Most pedig — mondotta az anyakönyvvezetőnő — bocsássanak meg, de sügrősen el kell távoznom, mert szülési fájdalmaim vannak. Az újdonsült asszonyka később azt mondta: — Bárcsak már én is itt tartanék. A fiatal férj kihúzta magát és így válaszolt : — Rajtam nem fog múlni. A jelenlevők felvillanyozva távoztak és hosszasan taglalták az eseményeket. PLÁGIUM Valaha volt, ma alig van. Nem mondom, ha valaki szó szerint lemásol egy szöveget és közzéteszi a saját neve alatt, úgy az jogi és köznapi értelemben egyaránt plágium. De ha csak a lényeget, vagy pláne csupán az alapötletet tulajdonítja el? Nos, az ma már pusztán magyarázat tárgya. Legtöbbnyire az elkövetők így szoktak érvelni: — Ez plágium? Ugyan már! Hát a Shakespeare talán maga ötlötte ki Rómeót és Júliát? Hát Faust netán Goethe fejében született? Nem írt róla népkönyv és Marlow és még sokan mások? A feldolgozás, a megírás a fontos! No jó. Most azonban valakitől egy vadonatúj indoklást hallottam. Íme: — Rossz a memóriám. Ki tudja fejébe® tartani azt a sok marhaságot, amit elolvas? Igaza van. Nehéz fejben tartani. Csak írni könnyű. Pláne másodszor. i i í k — Részt veszünk az ünnepségeken, gyógynövényt és mindenféle hasznos anyagot gyűjtünk. Megemlékezünk a KMP megalakulásának 60. évfordulójáról, bukásmentes osztály leszünk. Közben rendre magasba emelkednek a kezek, Fábus Éváé, Heke Szilviáé, Fercsi Ilonáé, Demény Jánosé, hogy jelezzék: szeretnék kiegészíteni a hallottakat. „Cseresznyét szedünk a téeszben, papírt gyűjtünk és minden pénz a közösbe megy. Később elosztjuk és ebből megyünk kirándulni, így nem kell any- nyit kérni otthonról. Aki csúnyán beszél annak egy forintot kell fizetnie a kasszába.. — Elhatároztuk azt is — mondja az osztályfőnök —, hogy mindenki megtanul kerékpározni. Nemcsak a testedzés miatt fontos, ez, hanem azért is. mert Pándon a kerékpár a fő közlekedési eszköz. Három gyerek kivételével már mindegyik vígan kariká- zik és biztos vagyok benne, hogy jövőre nekik sem lesz idegen a bicikli. Jó időben egyébként is a szabadban tartjuk az őrsi- és rajösszejövete- íeket. Télen pedig a művelődési házban. Ott van egy úttörőszoba. de ha szükséges a ház bármelyik helyiségét megkapjuk. Kiállítás régiségekből Sok község megirigyelhetné a oándi művelődési házat, melyet 1976-ban adtak át. Itt kapott a könyvtár is he1,Tet, ahonnan most énekszó szűrődik ki. Az émekkarbó1 mindössze heten vannak jelen, valamennyi "m úttörők. Szűrövéé? Katalinnak. Marsai Anikónak, és Karsai Ilonánál: — amikor a piros nyakkendőre terelődik a szó — a régiség- gyűjtés jm eszébe. Nemrégiben végigjárták a falut: korsókat, kézimunkákat, . bölcsőt és mindenféle érdekes, g múltból kamrákban, padlásokon és pincékben megmarad^ tárgyakat. kutattak fel. Ebből kiállítást rendeztek a művelődési házban. Az egy hétig nvitva tartó bemutató olvan jól sikerült. hogy csodájára jártak a helyiek. K. E.
