Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
KÖZLEMÉNY A Magyar Népköztársaság párt■ és kormányküldöttségének a Bolgár Népköztársaságból tett látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának és minisztertanácsának meghívására 1979. június IC—20 között hivatalos, baráti látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban a Magyar Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttsége. A küldöttség Szófiában magyar—bolgár barátsági nagygyűlésen vett részt, ahol Kádár János és Todor Zsivkov mondott beszédet. A magyar vendégek ismerkedtek a bolgár nép életével, a fejlett szocialista társadalom építésének eredményeivel. Ellátogattak a szófiai elektromos és motoros targoncatervező intéztébe. A magyar küldöttséget bulgáriai tartózkodása során mindenütt baráti és elvtársi légkörben fogadták. Ez híven tükrözte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság, a magyar és a bolgár nép hagyományos, testvéri barátságát. A látogatás idején megbeszélésekre került sor, amelyeken részt vett: — magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság bulgáriai nagykövete. — bolgár részről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Sztanko Todo- rov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dimitr Sztani- sev, a BKP Központi Bizottságának titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkárának, a BNK államtanácsa elnökének kabinetfőnöke, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. 1. bolgár gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság tevékenysége. A küldöttségek vezetői megerősítették „A Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés és szocialista integráció további fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra” elnevezésű dokumentumot, amely a két ország gazdasági kapcsolatainak további bővítését és elmélyítését irányozza elő a termelés számos fontos területén. Hangsúlyozták, hogy ez az okmány összhangban áll a KGST komplex programjával, amelynek megvalósítását mindkét ország szorgalmazza. Méltatták a KGST 30 évét, és kifejezték, hogy a jövőben is hozzájárulnak a tagállamok gazdasági integrációjának kibontakoztatásához, a sokoldalú együttműködés korszerűsítéséhez, s a hosszú távú célprogramok hatékony megvalósításához. 2. A küldöttségek tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a fejlett szocialista társadalom építéséről. Széles körű véleménycserét folytattak a két testvérpárt és ország együttműködésének eredményeiről, a világ- helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai — teljes összhangban a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével — az élet minden területén dinamikusan fejlődnek. Sikerrel válnak valóra a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1973. évi magyarországi látogatásakor és az azt követő felsőszintű találkozókon kidolgozott megállapodások. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt meghatározó szerepet tölt be a két ország hatékony együttműködésében, a magyar és a bolgár nép barátságának fejlesztésében. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a jövőben is erősíti a két testvérpárt gyümölcsöző kapcsolatait. A felek megelégedéssel szóltak arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság gazdasági, műszaki-tudományos együttműködése, a két állam érdekeinek megfelelően bővül és mélyül. Ebben fontos szerepet töltenek be a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányfőinek rendszeres találkozói, továbbá a magyar— A két küldöttség vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatával, s megállapították, hogy ma is érvényes a nemzetközi helyzetről adott értékelése. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megítélése szerint napjainkban az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője, jóllehet a szélsőséges imperialista körök és a reakciós erők megkísérlik megakadályozni további kibontakoztatását. Aláhúzták, hogy az enyhülés megerősítése és elmélyítése újabb, határozott 1 erőfeszítéseket igényel, mert csak így válhat átfogó, tartós és visszafordíthatatlan folyamattá. A két küldöttség hangsúlyozta, hogy a nemzetközi politikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhülést szolgáló intézkedésekkel. Ennek megfelelően síkraszálltak a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a fegyveres erők és fegyverzetek korlátozását és csökkentését, a leszerelést — mindenekelőtt a nukleáris leszerelést — szolgáló érdemi intézkedések mellett. Rámutattak azoknak a javaslatoknak a fontosságára, amelyeket a szocialista országok terjesztettek az ENSZ leszerelési bizottsága elé a leszerelés átfogó programjának elemeiről, és állást foglaltak a leszerelési világkonferencia összehívása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége mélységes megelégedéssel üdvözli a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról aláírt újabb szovjet—amerikai megállapodást. E megállapodásnak rendkívüli jelentősége van a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából, életbe léptetése pedig jelentősen előmozdítaná a fegyverkezési verseny korlá- tozását A két fél kifejezésre juttatta, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások sikere jelentősen hozzájárulna a nemzetközi enyhüléshez. Aláhúzták, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista országok múlt évi javaslatai reális alapot nyújtanak az előrelépésre. Ezt lehetővé tenné, ha a tárgyalásokon részt vevő nyugati országok késedelem nélkül, konstruktív választ adnának e javaslatokra. A küldöttségek különösen fontosnak és időszerűnek tekintik a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának 1979. május 14— 15-i budapesti ülésén kidolgozott . javaslatokat. Támogatják azokat a lépéseket, amelyek bővítik a bizalomerősítő intézkedések körét és gyengítik a katonai szembenállást Európában. A két fél kifejezte készségét, hogv cselekvőén elősegíti egy politikai szintű értekezlet összehívását valamennyi európai állam, továbbá az USA és Kanada részvételével. Ez lehetőséget nyújt a bizalomerősítő és a katonai enyhülést szolgáló intézkedések, javaslatok érdemi áttekintésére. Különleges jelentőséget tulajdonítanak annak a javaslatnak is, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok szerződésben kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem használnak egymással szemben sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége újból hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának egységes egészként való végrehajtása hozzájárul a nemzetközi helyzet további javulásához, az enyhülési folyamat erősödéséhez. Az 1980-ban sorra kerülő madridi találkozóra felelősségteljes munka vár a záróokmány valóra váltásának előmozdításában. A Magyar Nép» köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság kész tevékenyen hozzájárulni a madridi találkozó jó előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A felek állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus átalakítása mellett. Felléptek a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott diszkriminációs korlátozások megszüntetéséért. Ügy vélik, hogy a KGST és az Európai Gazdasági Közösség megfelelő megállapodásának megkötése hozzájárulna az európai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítéséhez. , A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti helyzet veszélyes alakulása miatt. Elítélte Egyiptom és Izrael különbékéjét, amely az Amerikai Egyesült Államok égisze alatt jött létre. Szolidaritását fejezte ki a különbékét elutasító arab népekkel és állást foglalt a konfliktus igazságos és átfogó rendezése mellett, valamennyi érdekelt fél — köztük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet — részvételével. A felek cselekvő támogatásukról biztosították a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért, az imperializmus, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket. Aláhúzták, hogy az el nem kötelezett mozgalomnak fontos szerepe van e harcban, és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979. szeptemberében Havannában sorra kerülő értekezlete újabb jelentős lépést tesz a népek békéjének és biztonságának erősítésére és hozzájárul az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, valamint a faji megkülönböztetés ellen vívott harchoz. A küldöttségek határozottan elítélték a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai agressziót. Megerősítették pártjaik, országaik és népeik internacionalista szolidaritását a hős vietnami nép harcával, amelyet országa szuverenitásáért, területi egységéért folytat. A tárgyaló felek komoly aggodalommal szóltak Kína he- gemonista és terjeszkedő külpolitikájáról, amely a nemzetközi helyzet élezésére irányul. Aláhúzták, hogy ez a politika veszélyezteti a világbékét, károkat okoz a forradalmi és felszabadító mozgalomnak. Mindezek hangsúlyozása mellett kifejezték, hogy készek normális államközi kapcsolatokat fenntartani a Kínai Nép- köztársasággal a békés egymás mellett élés elve alapján. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság állást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősödjék a béke, a jószomszédság és az együttműködés. A két párt- és kormányküldöttség megerősítette, hogy országaik különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz fűződő testvéri, internacionalista kapcsolatoknak. Nagyra értékelik a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja következetes elvi politikáját, amely a béke, a nemzetközi biztonság és a társadalmi haladás érdekeit szolgálja. Hangsúlyozták Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének kiemelkedő személyes hozzájárulását e politika kidolgozásához és megvalósításához. 3. A két küldöttség áttekintette a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erősödik, és növekvő befolyást gyakorol a világhelyzet alakulására. Aláhúzták, hogy a kommunista és munkáspártoknak a békéért és a társadalmi haladásért folytatott közös harca jól szolgálja az emberiség létérdekeit. A tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus—leninizmus elvei alapján és a proletár internacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésén. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak pártjaiknak a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szocialista közösség többi országa testvérpártjához fűződő kapcsolataira, a baráti és alkotó együttműködés állandó fejlesztésére az élet minden területén. Az MSZMP és a BKP kifejezte készségét, hogy a jövőben is hozzájárul az európai kommunista és munkáspártok együttműködésének előmozdításához. Hangsúlyozták az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini konferenciája közös dokumentumában foglalt elvek érvényesítésének és a közös feladatok megoldásának fontosságát a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. Megerősítették szolidaritásukat a tőkés országokban működő testvérpártoknak a monopóliumok. gazdasági és politikai uralma megtöréséért, a demokráciáért és a társadalmi átalakulásért folytatott harcával. Kifejezték pártjaik szolidaritását a nemzeti felszabadulásért, a függetlenségért és a társadalmi felemelkedésért küzdő erőkkel, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika forradalmi pártjaival és mozgalmaival. Az MSZMP és a BKP kiemelkedő fontosságot tulajdonít annak, hogy a testvérpár- tok alkotó módon alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tudományos elméletét. Meggyőződésük: a kommunista pártok és valamennyi forradalmi, demokratikus erő érdeke, hogy következetes elvi harcot folytassanak a maóizmus, a szov- jetellenesség, az amtikommu- nizmus minden válfaja ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt hasznosnak tartja az alkotó szellemű párbeszéd folytatását, a kapcsolatok építését a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki, hogy a két párt- és kormány- küldöttség találkozója szívélyes, baráti légkörben zajlott le, és a tárgyalások a nézet- azonosság jegyében folytak az összes kérdésben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a megbeszélések újabb fontos hozzájárulást jelentenek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság testvéri barátságának további elmélyítéséhez, sokoldalú együttműködésének bővítéséhez, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Egyúttal jól szolgálták a szocialista közösség egységét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságának erősítését. A magyar párt- és kormányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében meghívta Todor Zsivkov. elvtársat, hogy a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének élén tegyen hivatalos, baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. A meghívást köszönettel elfogadták. Magyar delegáció Urbo Kekkonennél Urho Kekkemen köztársasági elnök fogadta az ötödik finn —magyar barátsági hét alkalmából Helsinkiben tartózkodó magyar barátsági küldöttség politikai delegációját. A találkozón Rónai Rudolf — a delegáció vezetője — átadta a Magyar Népköztársaság vezetőinek üdvözletét, jókívánságait, majd méltatta az elmúlt napok sokoldalú finn- magyar eszmecseréinek jelentőségét. Népünk nagyrabecsülésének ajándékaként U~ho Kekkonennek átnyújtotta Búza Barna „Béke és barátság” című domborművét, valamint Kása Klára keramikusművész díszvázáját, amely személyesen a köztársasági elnöknek készült. A megbeszélésen — amelyen részt vett dr. Matu- sek Tivadar, hazánk helsinki nagykövete — Urho Kekkonen szívből jövő jókívánságainak, a magyar vezetőknek szóló üdvözletének tolmácsolására kérte a delegáció vezetőit. Szerdán este Seurasaari szigetén mintegy ezer részvevővel finn—magyar barátsági nagygyűlést tartottak. A forró hangulatú találkozón Kalevi Kivistö, második közoktatási miniszter a Finn Köztársaság nevében köszöntötte a magyar vendégeket. Szavaira Rónai Rudolf válaszolt. A találkozó a két ország népi együtteseinek színpompás műsorával zárult. Somoza elszigetelődik Újabb országok ismerik el a népi kormányt Az AÁSZ-tanácskozás előkészületei során szerdán Cara- casban találkoztak az Andok paktum országainak külügyminiszterei. hogy egyeztessék álláspontjukat. Mint arról beszámoltunk, Ecuador a hét elején megszakította diplomáciai kapcsolatait Somoza rendszerével, míg a csoport többi négy országa — Bolívia, Kolumbia, Peru és Venezuela — „hadviselő feleknek” nyilvánította a sandinistákat, ezzel is előkészítve az ideiglenes kormány elismerésének lehetőségét. Megszakította diplomáciai kapcsolatait Somozával Panama is. Kuba pedig támogatásáról biztosította a szabadságáért küzdő nicaraguad népet, a sandinistákat és a nemzeti újjáépítés kormányát. Egyidejűleg a Kubai Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatban fejtette ki a nicaraguai helyzettel kapcsolatos állásfoglalását, s ebben felszólítja Latin-Amerika országait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) ne váljon az Egyesült Államok agressziós tervei megvalósításának az esSl^zévé. , Szíria és Irak egyesül Egyezmény közös politikai vezetésről Bagdadban és Damaszkusz- ban nyilvánosságra hozták a szíriai—iraki csúcstalálkozón ünnepélyes keretek közt aláírt közös politikai nyilatkozatot. A dokumentum szerint a Szíriái és iraki elnök — mint azt korábban az iiraki tájékoztatási miniszter már közölte -a- közös politikai vezetőség létrehozásában állapodott meg. A hét szíriai és hét iraki delegátusból álló testület két társelnöke Asszad szíriai és Al-Bakr iraki államfő. A bagdadi csúcstalálkozón a felek egyezményt kötöttek a szíriai és iraki Baath pártról, valamint az új alkotmány megszövegezéséről is. Szaad Kasszim Hammudi iraki tájékoztatási miniszter sajtóértekezletén rámutatott: „Időre van még szükség ahhoz, hogy teljesen kidolgozzuk azt a megfelelő egyesülési formát”. A miniszter megerősítette, hogy Bagdad és Damaszkusz célja továbbra is olyan egyesített állam létrehozása, amelynek egy elnöke, parlamentje, hadserege, himnusza és zászlaja van. — A csúcstalálkozón — bár a politikai nyilatkozat nem szolt erről részleteiben — több konkrét lépés történt a két ország egyesítésének útján. Államosítják az iráni ipart Bozorgon ismét átalakította kormányát Mehdi Bazargan iráni miniszterelnök szerdán némileg átalakította kabinetjét: Assza- dollah Mobaseri igazságügyi miniszter lemondott. Helyét Ali Szajed Dzsavadi eddigi belügyminiszter foglalta el. Az új belügyminiszter: Hacsem Szabbaghian, aki a „hatalom átadásának megszervezéséért felelős” miniszterelnök-helyettes volt. Ez a harmadik kormányátalakítás Bazargan miniszterelnökségének négy hónapja alatt. Bazargan, a teheráni ideiglenes kormány miniszterelnöke tv-beszédben foglalkozott az ország gazdasági újjáépítésének kérdéseivel. Közölte, hogy a kormány a bankok államosítása után, az ipar teljes államosítására készül. Az ipar bizonyos ágai — a kőolajipar a rézkitermelés, a bányászat és a fémkohászatnak egy része — már az állami szektorhoz tartoznak. Bazargan rámutatott, hogy a gazdasági tevékenység normalizálásának sürgető szükségessége miatt a kormány külföldi szakértők bevonását tervezi. Olasz terroristák pere Szerdán Rómában megkezdődött a „Vörös brigádok” elnevezésű terrorszervezet két tagjának pere. Aldo Marónak, a Kereszténydemokrata Párt egykori elnökének meggyilkolásával és tiltott fegyverviseléssel vádolják őket az olasz h-tóságok. A két fővádlott, a 29 éves Adriana Faranda és a 30 éves Valerio Morucci, élt azzal — az olasz törvények által biztosított — jogával, hogy távolmaradt a tárgyalástól. Toni Negri egyetemi oktató, aki a rendőrség szerint a Moro-gyilkosság eszmei irányítója volt, előzetes letartóztatásban várja, hogy ügye az igazságszolgáltatás elé kerüljön. CSAK RÖVIDEN... DESZAI indiai miniszterelnök szerdán Brioni szigetére érkezett, ahol megkezdte tanácskozásait Tito jugoszláv elnökkel. Megbeszéléseik középpontjában az el nem kötelezett országok mozgalma - nak időszerű kérdései állnak. A LIBANONI HADÜGYMINISZTER New Yorkba érkezett. hogy az ENSZ-ben megbeszéléseket folytasson a Dél* Libanonban állomásozó ENSZ» rendfenntartó egységek mandátumáról.
