Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
Tekercselik a villanymotorokat A Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet tekercselő részlegében az év elejétől korszerű, világos, jó műszerekkel felszerelt műhelyben különböző teljesítményű villanymotorokat tekercseinek. Képünkön: Nagy Tibor egy 14 kilowattos motoron dolgozik. Barcza Zsolt felvétele A PES IEGYEI HÍRLAP KÜLÓNKIAD/ mm A L £#, VI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1979. JÜNIUS 16., SZOMBAT Naponta száz mázsa Próbaüzem a péeeSi sütödében Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat péceli üzemegységében több mint két éve folyik az építkezés. A régi szén- tüzelésű kemencéket, amelyek nagymértékben szennyezték a környezetet, korszerű gázfűtéses alagútkemencék váltják fel. Az építkezés mintegy fél évet elhúzódott. A kenyeret Pécelre a környező községekből, Kerepesről, illetve Gödöllőről szállították, nem mindig a legjobb minőségűt. Dagasztógép jövőre Az üzem rekonstrukciója a végéhez közeledik, az elmúlt napokban megkezdődött a próbaüzem, egyelőre naponta 6 SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT ASZÓDI KISPÁLYÁSOK Meglepetésre kikapott a Honvéd Az aszódi kispályás labdarúgó-bajnokság első igazi meglepetését a 7. fordulóban az addig gyengén szereplő Gabonaipar szolgáltatta a Honvéd legyőzésével, de váratlan a Do- rnony veresége is, hiszen régen kaptak egy mérkőzésen öt gólt. A bajnokságban a törölt Kenyérgyár helyett új gárda, a Fiúnevelő csapata szerepel, amely sűrítve játssza le mérkőzéseit. Pedagógus—Domony 5-3. Szabó eredményessége döntötte el a mérkőzés sorsát. Gólszerző: Szabó (4), Tukora M., illetve Szlovák (2), Valenti- nyi. Ferromechanika—Honvéd 2-1. Lelkesebben és jobban játszott a Ferromechanika. Gólszerző: Dudás, Katonás, illetve Braer. Iklad—Gavit 4-0. A cserejátékos nélkül kiálló Gavit csak a tisztes vereségért küzdhetett. Gólszerző: Rigó (2), Mayer, Galbavi. IMI—Költségvetési üzem 5-1. Az első három percben rúgott három IMI-gól után egyenrangú ellenfelek mérkőzését láthattuk. Gólszerző: Göndör (3), Bélész, Kaszás, illetve Gádor. Lakótelep—Fiúnevelő 2-1. Az újonc nem érdemelt vereséget. Gólszerző: Berkesdi, Danes, illetve Pardi. Gabonaipar—Építőipari Szövetkezet 3-0. Az Építőipari Szövetkezet nem jelent meg a mérkőzésre, ezért 3-0-ás gólkülönbséggel a Gabonaipar kapta a két pontot. Elmaradt mérkőzések: Gabonaipar—Honvéd 2-1. A Honvéd végigtámadta a mérGALGAMACSA Még egy forduló vau hátra A 9. fordulóval folytatódott Galgamácsán a kispályás labdarúgó-bajnokság. SE öregfiúk—Állami Gazdaság Medosz 4-3. Küzdelmes mérkőzésen a vendég Medosz már 3-0-ra vezetett, de a jól hajrázó öregfiúk végül is diadalmaskodott, és megőrizte veretlenségét. Kiskút SC—Váckisújfalu község 2-3. Az. újtelepi füves pályán lejátszott találkozón a Kiskút kapott előbb lábra, ?-0-ra vezetett, innen egyenlített a vendégcsapat. A második félidőben a váckisújía- luiak tovább fokozták az iramot és megszerezték a győztes gólt is. Vémpel SC—Vácegresi Tsz lakatos üzeme 0-3. Ezen az összecsapáson is a vendégek játszottak jobban és biztosan nyertek. A táblázat élén továbbra is az SE öregfiúk áll veretlenül, 17 ponttal. Második a Váceg- resi Tsz lakatosüzem 13, harmadik a Váckisújfalu 10 ponttal. Még egy forduló van hátKöszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik fiúnk tragikus halála alkalmából segítségükkel, őszinte együttérzésükkel fájdalmunkat enyhítették és utolsó útjára elkísérték. Juhász Ede és családj a. _____________________________ ra , utána nyári szünet következik. De ekkor sem maradnak labdarúgás nélkül a galgamácsaiak, folytatócuk a nyári Galga Kupa kispályás labdarúgó-bajnokság. Borna István kőzést, de a Gabonaipar ösz- szesan két helyzetét kihasználta és győzött. Gólszerző: Varga (2), illetve Tóth L. IMI—Lakótelep 5-1. A mérkőzés 1-1-es állásánál megbomlott a Lakótelep csapatának egysége, s utána alárendelt szerepet játszott. Gólszerző: Bélész, Göndör, Strausz, Ágoston, illetve Danes. Pedagógus—Fiúnevelő 5-2. A két tanárcsapat mérkőzésén a tapasztaltabb Pedagógus nyert az előző napi mérkőzéstől még fáradt Fiúnevelő ellen. Gólszerző: Szabó (3), Tukora, Kovács D., illetve Jakab, Simon. A góllövőlista élmezőnye: Rigó, Iklad (12), Göndör, IMI, Szabó, Pedagógus, Mayer, Iklad (9—9). H. M. VÁCKISÚJFALU Serdülők bajnoksága Folytatódott a váckisújfalui serdülők kispályás labdarúgóbajnoksága. Eredmények: Vác- kisújfalu—Kossuth Lajos utca 2-0, Kossuth Lajos utca—Hunyadi utca II 1-2, Hunyadi utca I—Hunyadi utca II 0-3. Kossuth Lajos utca—Hunyadi utca I 3-0, Váckisújfalu—Hunyadi utca I 3-0, Váckisújfalu —Hunyadi utca II 4-1. PIACI KÖRKÉP lár kapható az idei málna A májusi, júniusi aszály hatása érződik a piacon, kevesebb az áru, magasak az árak. A Pest megyei Zöldért üzleteiben továbbra is gond a szállítás. Késik az áru, délelőtt üresek az üzletek, vagy az előző napi termékeket kínálják. Megjelent a zöldbab, ára a Zöldértnél 55 forint. A korábbinál jóval olcsóbb, a főzőtök, kilója 5 forint. A kelkáposztáért 10 forintot kérnek. A kék karalábé darabja 1 forint 60 fillér. Tavaly az esőzések miatt hosszabb volt, az idén a szárazság következtében jóval rövidebb a zöldborsóidény. Ez az árban is megmutatkozik, 10 forint a zöldborsó kilója. Csomóban árulják az újhagymát, ára 3,50. Ugyanígy kínálják az idei sárgarépát és zöldséget, 6,80 és 9,80 forintért. Egy kiló paradicsom 40 forintba kerül. 7,60 az újburgonya. A töltenivaló paprika 34, 50 és 55 forintért kapható. Az éper 30 forint, a cseresznye 18. Mind a piacon, mind az állami üzletekben kapható meggy, 24, 28, 30 forintért. Az őstermelők áruja természetesen drágább. 20—25—32 forint az uborka kilója. A kapor csomója 1—2 forint. Csemegének számít az idei málna, amit 10—20 dekás csomagban árusítanak, kilójáért 60— 80 forintot kémek. Az igen megviselt fejes saláta 1,60—2 forint. A tojás darabja változatlanul 1,50. A virágklnálat az idény,eleji szegénységet mutatja. A törökszegfű csokorja 6 forint, a szarkaláb szálja 3 forint. A rövidszárú rózsáért 2—3—4 forintot kémek. M. M. mázsa kenyeret sütnek. Vowak Zdzislaw, az Elterma lengyel cég tervezőmérnöke gondterhelten járja körül a hatalmas aliagútkemeneét. Hortobágyi Zoltánnal, a Sütőipari Vállalat technikusával vizsgálják a szállítószalagot, amelyről folyamatosan kerül az állványokra a szépen sült kenyér. A 2 kilós 55 perc alatt, az 1 kilós 30 perc alatt sül meg minden emberi beavatkozás nélkül. A 15 méter hosszú gépsor egyik végén ötösével .rakják a keit tésztát a szállítószalagra, a másik végén a gőzölgő kenyeret szedik le kényelmesen a sütőipari dolgozók. A gép automatikusan gyártja a kenyeret, 8 órás műszakban 40 mázsát. A gép különösebb szakértelmet nem igényel. Az automata berendezések szabályozzák á hőfokot, így nyers, vagy túlsütött kenyér nem fordulhat elő. A péceli üzletekbe már részben az új üzemben sütött kenyeret szállítják. Jó néhányan nyilatkoztak a kenyér legjobb minőségéről, pedig a dagasztógépek még a régiek, egyikmásik kora eléri az ötven évet. A swiebondzi.n-d cég a korszerű dagasztógépeket csak a jövő év elején tudja szállítani. A lengyel szakember különben elégedett a munka menetével, különösen dicséri a helyi Áfész és RAMOVIL szakembereit, megelégedéssé] nyilatkozott a TIGÁZ péceli kirendeltségének helyi szakembereiről is. Két műszak Lukács Józseffel, az üzem vezetőjével járom az üzemet. A háromvagonos befogadású lisztnaktár, sajnos, csak mintegy, egyheti liszt tárolását teszi ’ lehetővé. Megközelítése eléggé körülményes, mivel a KÖJÁL közvetlenül az utcáról való rakodást nem engedélyezte. A hatalmas előkészítőben egyelőre két régi, dagasztógép üzeméi. Magas állványokon kel a tészta, pontosan előre meghatározott technológia szerint. Mint Árvái József, a vállalat főtechnológusa mondja, pontosan be kell tartani a technológiai előírásokat, percre kiszámított munkamenet biztosíthatja csak a jó minőséget, amelyet legfeljebb kis mértékben a liszt befolyásolhat. A készárutér mintegy 400 négyzetméter nagyságú, innen közvetlenül gépkocsira rakják a pékárut, és szállítják a környék öt községébe, Pécelre. Isaszegre, Maglódra, Ecserre és Dányba. E területen mintegy 120 ezer ember él, akik bizony az utóbbi években nem voltak elkényeztetve jó kenyérrel. Sajnos, a péksüteményre és egyéb sütőipari termékekre még várni kell, ugyanis a magyar gyártmányú péksüteménykemence még nem üzemel, igiaz, még személyzet sincs. Jelenleg huszonnégyen dolgoznak itt, további 6—8 személyre, köztük szakmunkásokra, még szükség lenne. A rekonstrukcióval megváltozik az eddig állandó éjszakai műszak is. Egyelőre két műszakban, később három műszakban fog működni az üzem. Így a napi termelés meghaladja a 100 mázsa kenyeret és mintegy 25—30 ezer darab péksüteményt. Külön helyiséget építettek a zsiradéktárolónak, a tojásmosónak, a hűtőkamra szerelése folyamatban van. Régi problémát fog megoldani az edénymosbgatő, ahonnan háromrészes betonkádakból, perceken belül fertőtlenítve kerülhetnek ki a rekeszek, a pékárut szállító edények. A szociális helyiségek minden igényt kielégítenek. A női, férfi fürdők, zuhanyozók, öltözők megfelelnek a higiéniai előírásoknak. Sajnos, mint az üzemvezető mondja, egy kis kultúrszobára, étkezőhelyiségre már nem jutott pénz, pedig erre kiválóan megfelelt volna az emeleti rész. Mintabolt Az újjáépített sütőüzemben várhatóan gazdaságosan termelnek. A legutóbbi olajtüzelésű kemencékkel szemben az évi megtakarítás 1—-1,5 millió forint. A rekonstrukció valamivel a tervezettnél többe, mintegy 20 millió forintba került. Sokan dolgoztak a kivitelezésen. A fővállalkozó a péceli költségvetési üzem volt, mint alvállalkozó jelentős munkát végzett a Rákosvölgye Tsz építőipari egysége. Az üzem vezetője, Lukács József és helyettese, a felesége, szinte minden idejét az építkezésen töltötte. Jelentős segítséget adnak a vállalatvezetői és szakemberei is. Persze vannak problémák is. A gépkocsik fedett helyen való tárolására már nem jutott az anyagiakból. Nem ártott volna egy kis munkásszállás sem, hiszen manapság nem éppen könnyű sütőipari szakemberekhez jutni a környéken. Igaz, értékesítési problémáik nincsenek, mégis a lakosság igényeinek megfelelően, minél előbb meg kellene nyitni a mintaboltot, amelynek építőipari munkálatai befejezéshez közel e-dnek. Régi kérésük, hogy a vasútállomáson három évtizede üresen álló és lezárt gyermekváróteremben a reggeli és a délutáni órákban kenyeret, péket.. Tiényt árusíthassanak. Sajnos ez elől a MÁV elzárkózik. Más megoldásnak, mint például az állomás közelében egy kis pavilon elhelyezésének szinte teljesíthetetlen egészségügyi előírásai, vannak. Pedig a bejáró dolgozók szívesen vennék, ha utazásaik előtt, vagy utána biztosan hozzá tudnának jutni kenyérhez, amely nem is befolyásolná az áfész forgalmát. Ács István Állatorvosi ügyelet Gödöllőn és környékén június 17-én, vasárnap: Dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16., VI. 3. Aszódon és környékén: Dr. Soós Endre, Aszód, Kossuth u. 51. Árammérőgyár Vándorkiállítás Képek a régi Gödöllőről címmel nyílt vándorkiállítás az Árammérőgyárban. A városi helytörténeti gyűjtemény tárlatát jövő hét szerdájáig tekinthetik meg az üzem dolgozói. A kiállítás iránt más intézmények is érdeklődnek, a közeljövőben bemutatják a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál, a MÉMMI-ben, a Tangazdaságban, a Laboratóriumi Kisál- lattenyésztő Intézetben és a Humán Oltóanyagtenmelő és Kutatóintézetben. Szombati jegyzet Időjárás Amikor e sorokat írom, esik a várva várt eső. De előtte hetekig volt beszédtéma a kánikula. A meteorológusok visszatekintése szerint utoljára 1911-ben volt ilyen májusi ' hőség. Gödöllőn éppen május elsején, amikor igazán nem kellett volna, zuhogott, s ahogy a mezőgazdászoktól megtudtuk, utána a járásban is csak egy-két helyen fordult elő csapadék. Reggel arra ébredtünk, hogy tűz a nap, s a hőmérő higanyszála megközelíti a 20 fokát, s elég egy-két óra, hogy a kánikula az árnyékban is elviselhetetlen legyen. Napközben tikkad- tan kóvályogtunk, este is hiába tártuk szélesre az ablakokat, hiszen enyhet adó huzatot is csak egy-egy gyenge szellőcske adott még tíz órakor is. Ha találkoztunk, rögtön az időjárásra terelődött a szó, irigykedve beszéltünk azokról, akik a főszezonná lépett elöidényben vették ki szabadságukat, s azokban a hetekben pihentek a vizek partján, vagy a hegyekben. De azt hiszem, akkor már ők is megbocsátottak volna az időjárásfelelősnek, ha küldött volna egy kis esőt, éjjel-nappal gőzölgő fejükre. S persze a földekre, mert ott az idei termés, a jövő évi kenyér a tét. Mióta az eszemet tudom, igazán átlagos időjárásra csak egyszer-kétszer volt példa. A meteorológusok rendre visszatérő összehasonlítása, amely a sok évi átlaghoz méri az éppen tapasztalható időjárást, ugyancsak megtévesztő. Hiszen tavaly meg mást sem hallottunk, minthogy az átlagosnál több a csapadék, a sok évi tapasztalatok alapján enyhébb időt jósoltak és így tovább. De a múlt évi sok-sok tavaszi és nyári eső mostanra éppúgy beleolvadt az átlagba, mint ahogyan az idei korai aszály is a jövőre összehasonlítási alapot adó összegzésbe. Magunkat áltatjuk tehát, amikor átlagról, megszokottról, várhatóról beszed lünk? Az üdülő, strandolóK csak hagyján, de a mezőgazdászok, a vízművek dolgozói vagy a kemény teleken a bányászok, a meleget adó energia gazdái vajon nem magukat csapjákí-e be, amikor arra számítanak, hogy átlagos körülmények lesznek? A természet részeként az ember évezredek óta hadakozik szülője, éltetője ellen, hogy majd egyszer s mindenkorra kezes szolgájává tegye. Sokan legalábbis így hiszik. Talán közelebb járunk az egyébként megjósolhatatlan igazsághoz, ha közös, barátságos együttélésről beszélünk, aminek megteremtése tényleg az ember feladata. Azzal is, hogy védi, egyre inkább éppen az embertől, a természetet, s hogy mindinkább megismeri, kihasználja és átalakítja is. Hallottunk már jeget hozó felhők szétkergetéséről, a lápok, mocsarak lecsapo- lásáról, a villám megzabo- lázásáról, az sem csoda már, ha új mederbe tereljük a folyóirat, ha elhordjuk a hegyeket. De hogy mennyi még a teendőnk, hogy a természet mennyi titkát kell még feltárnunk, s a megváltoztatására, befolyásolására alltalmas eszközök milyen sokaságát kell még előállítani, arra éppen ez a földet, növényt, állatot és embert tikkasztó aszály figyelmeztetett bennünket. Lassan tehát a testtel, mondhatjuk az ismert szólással, ne bízzuk el magunkat. Az átlagot már bírjuk, de a szélsőségeket még nem nagyon. Sokat beszél- i hetnének erről azok, akik , a cserepes földön állva a határban az eget kémlelik, jön-e az eső. De ugyanők számolhatnának be arról is, hogy már ma, mai eszközeinkkel is mennyit tehetünk kedvezőtlen időjárási körülmények között is azért, hogy minél bőségesebb legyen a betakarítás. Gáti Zoltán
