Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
1019. JUNTOS 16., SZOMBAT Új köntösben a Dunakanyar Másfél évtized óta sokszorosított formában jelent meg a Dunakanyar Intézőbizottság tájékoztatója: a Dunakanyar című folyóirat. Most már nyomtatott formában lát napvilágot. Ha a közelmúltban megjelent két szám tartalmát nézzük, észrevesszük a változást nemcsak tipográfiában, hanem tartalomban is. Megörökíti a lap a Dunakanyar Intézőbizottság üléseit. Szelényi László, a folyóirat új szerkesztője ismerteti a régebbi elgondolásokat az Esztergomtól Szentendréig terjedő Duna- Bzakasz fejlesztésére. Mérő Miklós bátor hangon elemzi: mennyibe kerül és milyen erkölcsi, anyagi hasznot hoz az új üdülőközpontok létesítése? Megismerjük a Dunakanyar elfelejtett íróját (Körösy László), és Vác már-már elfelejtett költőjét (Andor Károly), Mészáros Gyula bemutatja Vertei József grafikusművészt, a megyénk városait is megörökítő bélyegek tervezőjét és Szopibathy Viktort, a Börzsönyről szóló kötet szerzőjét. L A számok négyíves terjedelme lehetővé teszi hosszabb tanulmányok megjelentetését. Ilyen Hrenkó Pál munkája Wolfgang Lazius félreismert magyar térképeiről, vagy Szentendre kapcsán Szántho Imre érdekes művészegyéniségének a bemutatása. A folyóiratot előállító Pest megyei Nyomda Vállalat dolgozói érezhető szakmai szeretettel segítik egy-egy szám megjelenését, s a kiadós lapszemle is azt bizonyítja, hogy érdemes anyagi és erkölcsi segítséget nyújtani hazánk e történelmi eseményekben és természeti szépségekben gazdag területének a fejlesztéséhez. P. R. Az ifjiisdgi bangjdtékpdlydzat díjai Átadták a Magyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Rádió ifjúsági osztálya gyermekévi rádiójáték-pályázatának díjait. Az első díjat Csukás István műve, a másodikat Lázár Erviné, két harmadikat Tarbay Ede és Tandori Dezső rádió játéka nyerte el. A rádió különdíját kapta Kamarás István. A Százszorszép Színház akció keretében a gyermek hallgatóik szavazata alapján a Móra Ferenc Aranykoporsó című regényéből készült hangjáték kapta az úttörők nívódíját; szerzői: As- perján György, Molnár Magda és Gál István, MUNKASMUVELODES Szerződés egy iparággal A megyei művelődési központ munkásművelődés érdekében kötött szerződéseinek történetük, az intézmény fejlődésével összefüggő előzményei vannak. Váradi Géza, Befejezés előtt a hunwrfesztivál HOFI GÉZÁÉ AZ ARANYGYŰRŰ Hofl Géza átveszi a Karinthy-emlékgyürüt dr. Hárs Istvántól. Barcza Zsolt felvétele A befejező-! re. A rádió rögzítette az eséséhez közeledő j ményt, így rövidesen a hallga- egyhetes hu- tők is jól mulathatnak' a válaszokon. Ma, szombaton délután két órakor kezdődik Vácott a kétnapos humorbúcsú, amelyen a Pest megyei Hírlap érdekes programokkal várja olvasóit. (A részletes program a S. oldalon.) morfeszti vál ötödik napján kiadták a Magyar Rádió elnöksége által alapított aranygyűrűt, a vácrátóti arborétum kastélyában rendezett bensőséges ünnepségen. Dr. Hárs István, a rádió elnöke rövid üdvözlő beszéd után Hofi Gézának, a Mikroszkóp Színpad művészének nyújtotta át a Karinthy-emlékgyűrüt. Amint Hárs István elmondta, a rádió elnöksége a műsorokban legkiválóbb teljesítményt nyújtó, a humorban új színt hozó művésznek ítéli oda évente ezt a kitüntetést. Hofi Géza meghatottan hallgatta az elismerő szavakat: a hetvenes évek elejétől egészen új, egyéni stílust teremtő, modern plebejust humorral jelentkezett. Minden műsorában igazolja, hogy elkötelezett a szocializmus eszméjéhez, de az utca emberének tiszta hitével szembeszáll a tespedtséggel, a szűklátókörűséggel, és a közösségre negatívan ható, egyéni rossz tulajdonságokkal. Üj kitüntetés is született a humorfesztiválra: az Aranyliba toll. Király András, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára adta át a díjat Farkasházi Tivadarnak, a rádió fiatal munkatársának. Délután Szuhay Balázs és Verebély István műsorával folytatódott az eseménysorozat Vácrátóton. Vácott pedig a művelődési központban négy órakor kezdődött a Karinthy Színpad, valamint az Élet és Irodalom közös műsorának rádiófelvétele. Este a budapesti Radnóti Színpad két egy- felvonásosát mutatták be, a Csoda, magyar módra, illetve az Üzenet című körmédiákat. Veresegyházon este nyolc órakor rendezték a Ludas fórumot, amelyen méltán népszerű vicclapunk munkatársai válaszoltak a nézők kérdéseimódszertani csoportvezető, először ezeket veszi sorra, mielőtt az újabb megállapodásokról beszélne. — A központ létrejötte után a kapcsolatok megteremtése volt a legsürgetőbb feladat. Csak ezután lehetett több energiát fordítani a tartalmi munka olyan fontos oldalaira, mint például a munkásra űvelődés. Az első szocialista szerződést a Szentendrei Papírgyár vezetőivel kötöttük, vállalva az üzemi közművelődés módszertani segítését, a szocialista brigádok művelődési törekvéseinek támogatását. — Hasonló törekvéseink és kapcsolataink fejlesztése során jutottunk el a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa kulturális osztályához is, így került sor annak a közművelődési kapcsolatokban ma még szokatlan megállapodásnak az előkészítésére, amely nem külön-külön jön létre egy-egy üzemmel, hanem egy egész iparágát képviselő testülettel írnak alá szerződést. Elsőként az Építő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságával, a közel 12 ezer dolgozót tömörítő szervezettel állapodtak meg. — Mi lesz az együttműködés tartalma? — Egyelőre kisfilmeket vetítünk, ismeretterjesztő előadásokat szervezünk, amatőr és hivatásos művészek közreműködésével műsorokat rendezünk az építőipari munkás- szállásokon. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Tanárok, tanítványok, művek Rácz József: Lovak. Paizs Goebel Jenő Paizs Goebel Jenő festőművész (Í896—1944.) szinte egész életművét átfogó kiállítás nyílt pénteken Szentendrén a Művésztelepi Galériában. A Művésztelep egyik alapító tagja volt, s festményeinek gyakori témája a szentendrei táj. A múzeumok és a képzőművészetek városának vendégei egy hónapon át tekinthetik meg a mester alkotásait I A 75 esztendős Rácz József festőművész bemutatkozását a közönség június 24-ig tekintheti meg a nagykőrösi Arany János Művelődési Központban. Bodnár Ede és Pánti lnne festményei a soroksári tsz tanyaközpontjában, a ráckevei diákfestök tárlata az Ady gimnáziumban kapott helyet. Rácz József köszöntése Rácz József intézmény. Emberségében, hivatásérzetében az. Életútja hosszú és töretlen. Példa arra, hogy festői eredményt is csak az tud elérni, aki erkölcseiben tiszta és állandó, akinek minden emberi és művészgesztusa valós és hiteles. 1904-ben született Békésen, 1929-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványaként. Élete ezután végérvényesen összekötődött Nagykőrössel. Negyvenhárom esztendeig tanított a város valahány középiskolájában rajztanárként, s közben festett; immár harminc esztendeje vezeti a nagykőrösi képzőművészeti szakkört, önmaga életművének építése mellett tanítványok egész sorát nevelte a magyar építészetnek, képző- és iparművészetnek. Molnár Elek nemzetközi hírű keramikus — Rácz József indította. Csikói Márta szobrászatiunk jeles alkotója, Fajka János tűzzománcokat készít, Király László grafikus, Kosch Péter könyvművész — első rajzaikat Rácz József korrigálta. Ismert név Péczeli Margit, aki festőművész lett, Be- décs Sándor Ybl-díjas belső- építész —, az ő pólyájukat is Rácz József lendítette. Az sem véletlen, hogy fia, ifj. Rácz József grafikus és építőművész is apai inspiráció révén vált épületek megálmodójává, ő tervezte Mongóliában a darhani húskombinátot. Hogy milyen gondosan összpontosította energiáit, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy májusban mutatkozott Bodnár Ede: Zsámbék. SIKEREK, GONDOK - VEGYESEN Úttörőzenekar Tdpiógyörgyén Tápiógyörgye kis község, mindössze négyezer lakója van, de itt épül a járás legszebb zeneiskolája, klubszerűén kialakított előtérrel, ahol az órára várakozó gyerekek és szülők majd sakkozhatnak, folyóiratokat böngészhetnek, olvashatnák. Tá- piógyörgyén minden negyedik általános iskolás egyúttal zeneiskolai növendék is. A már szép sikerekre visszatekintő úttörőzenekar 35 tagú. A hőskor — Tápiógyörgyén régi hagyománya van a zene szerete- tének, főként a kóruséneklés- nsk, de mindig akadt néhány ügyesen zongorázó gyerek is a faluban — tájékoztat Mátyás Ferenc, a zeneiskola igazgatója és az úttörőzenekar vezetője, aki tizennégy éve tanít a községben. — 1965-ben, rögtön a főiskola után kerültünk ide feleségemmel együtt, de egyáltalán nem azzal a szándékkal, hogy itt telepedjünk le. — Most, tizennégy év után hogyan vélekednek erről? — Könnyen el tudom képzelni, hogy végleges volt a választásunk, és első munkahelyünk az utolsó is lesz. — Mi az, ami itt marasztalja önöket? — Az emberek és az iskola. Látjuk az eredményeket, tapasztaljuk a szülőik lelkesedését, segítőkészségét Igénylik a tápiógyörgyeiek a munkánkat és ez a legnagyobb kötőerő. — Mikor alakult a zenekar? — Az indulás egy kis furulyaegyüttes volt, 1967-ben. Rákövetkező évben, az általános iskola akkori Igazgatója szólt, hogy Nagykátán egy csomó használaton kívüli fúvóshangszer van, • biztosan megkaphatnánk, jó lenne egy fúvószenekart létrehozni. 1970. szeptember 1-én már volt is zenekarunk, a következő felállásban: három klarinét, négy trombita, három tenorkürt, egy tuba, három ütős. — Vannak lányok is a zenekarban ? — Hogyne! Kezdettől fogva. Jelenleg tizennégyen muzsikálnak klarinéton, trombitán, fuvolán, sőt egy ütős lányunk is van. Eleinte sok gondunk- bajunk volt, főként a hangszerekkel. Ma már persze nevetve gondolunk vissza a „hőskorra”, például a „kanyar- harsonára”, ahogy az ütött- kopott, elgörbült hangszert elneveztük, vagy a bergman- csövekre, amelyekkel kitoldot- tuk Őket, hogy hangolhatok legyenek. — Meddig tartott a „hőskor”? — Nem sokáig. Megalakulásunk után egy évvel már részt vettünk a nagykátai járási úttörőtalálkozón, ahol felfigyeltek ránk. Attól fogva a község, lehetőségein belül támogat bennünket Jelenleg elegendő hangszerünk van, minőségben azonban még nagyon nem kielégítőek. Valóban ifjúsági — Ügy tudom, sokat szerepelnek? — Fennállásunk óta talán ez volt a legsikeresebb évünk. Hogy csak , néhány nagyon rangos szereplésünket említsem: március 21-én, a Pest megyei pártbizottságnak a Tanácsköztársaság hatvanéves évfordulójára rendezett emlékülésén egyedül csak mi léptünk föl, mi szolgáltattuk az eseményekhez a zenét, az Intemacionálét, a Himnuszt; az ifjúsági küldöttek bevonulásához, az emlékszalagok zászlókra feltűzésekor a forradalmi indulókat; előtte, február 13-án Dunakeszin voltunk, a Pest megyei zeneiskolák fúvászenekarainak találkozóján, és itt második helyezést értünk el. — Milyen közeli és távolabbi célja' van a zenekarnak és vezetőjének? — A legközelebbi június 23—július 4 közé esik; most arra készülünk. Ugyanis ebben az időben Csillebércen a ml zenekarunk lesz a tábori szolgálattevő. Távolabbi céljaink pedig mindig az utánpótlás alakulásától, a gyerekanyagtól függnek, az határozza meg, hogy milyen teljesít-’ ményekre leszünk képesek. Tápiógyörgyén csak a 10—14 évés korosztályra számíthatunk, tudniillik itt nincs középiskolai képzés, az általános iskolából kikerülő gyerekek elmennek a községből. Igaz, néhány nagy megyei rendezvényre vissza-visszajömnek „vendégszerepelni” volt növendékeink. Patrónust keresnek — Általában melyek ezek a rendezvények? — A megyei úttörő- és KISZ-rendezvények. Nevünknek megfelelően, mi valóban az ifjúsági mozgalomhoz tartozóknak érezzük magunkat, így ezeket a szerepléseinket nagyon fontosnak tartjuk. Repertoárunk jó része is ezekhez a programokhoz igazodik. Nagyon sok nemzetközi munkás- mozgalmi dalt játszunk, tudjuk az összes úttörőéneket, jő néhány történelmi magyar indulót és polkát. Mátyás Ferenc befejezésül egy nagy gondjukat említette. Az immár 35 tagú zenekarnak a zeneiskola anyagilag már nem képes egyedül a gazdája lenni. Nagyon szeretnék, ha egy üzem vagy szövetkezet patronálná őket. A már említett hangszergondjukon is minél előbb segíteni kellene. S. Horváth Klára be Nagykőrösön Rácz Józsei képzőművészeti szakköre. Régiek és újak: Fajka János, Király László, Péczeli Margit, Eszes Zoltán, Deli Ilona — művészek és a festészet jelöltjei. Termő ág ez a Nagykőrösön eltelt és harmóniát, műveket serkentő harminc év! A tanári tevékenység mellett most mégis az a kérdés, milyen Rácz József festői karaktere? Következetessége életművének sarkalatos pontja. Minden kapkodástól mentesen létrehozta közel öt évtized munkájával Nagykőrös képi naplóját, intim rajzokban, akvarellekben örökítette meg a város minden szögletét és embereit. Ez utóbbi lényeges mozzanat, mert a kis méret bensőségével idézte a mosónőket, kedves és mély párhuzammal, ódon falak közöt: sétáló öregeket, szitaszövt férfit, szakállas embert, édesanyját —, a hétköznapok nagyon egyszerű és közvetlen szertartásait. Minden olyan nyugodt, derűs és egyszerű a képein, mint ő maga — lelkű- letét tükrözik vissza a szentendrei, tetők is, a gyulai park, a Mátra erdős dombhátai, a hollandi utcasorok, --minden arc, minden táj, mely otthona volt, és ahol vendégségben járt Mint tanár obsitot kapott a társadalomtól, hogy mint festő, független nyugalom közben Arany Jánoshoz hasonlóan megírja képekkel az ő Nagykőrösön szerzett tapasztalatait, ahogy a világot a nagy költő átadta az időtlenségnek az „Öszikék”-ben. Rácz József egészséges és kiegyensúlyozott Kész az alkotásra, kész a magaslatok meghódítására. Békésen, Nagykőrösön, Cegléden, Törteién, Békéscsabán már volt önálló kiállítása. Ez volt a jubileum: tárlata, ahol sok műbarát köszöntötte, csak a város vezető' hiányoztak. Minden .pótolható azonban; virággal, jó szóval, oklevéllel, s reméljük — ez sem várat soká magára. Zsámbékról, Ócsárol A XX. kerületi Kisduna Galéria vezetője, Bakallát József festőművész évek óta fáradozik azon, hogy a képzőművészkör adta önképzés segítségével tanítványaiból festők legyenek. Bodnár Ede és Pánti Imre maradéktalanul és visszavonhatatlanul azok. Bodnár Ede Zsámbék és Öcsa megszállottja, talán ő az egyetlen honi festőink közül, aki az ócsai román stílus ajánlatait, a zsámbéki és ráckevei gótikát festészetté lendíti; egyszerre, mindhármat; érzékenyen. Pánti Imre, bár „papírhiánya” miatt amatőrnek számít; kész festő, igazi festő. Most sok jó képe közül a „Ballada” megoldása izgalmas, a tájban elhelyezett motívumok hiánytalanul értelmezik a kendős asszonyembert, a „Ballada” központi alakját. Ráckevei diákfestők Juhász József tanári irá nyitásával idén Ismét szép é.‘ nemes arányú festményeké mutattak be az Ady gimnázium rajzzal, színnel eljegyzett tagjai. Minden évben ú; és új jelöltjei születnek itt a képzőművészetnek. Azért, meri tehetség mindig akad, azért mert erőteljes a tehetségápolás. Losonci Miklós
