Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
1979. JÚNIUS 15., PÉNTEK %/Űtí, av Benke Valéria Zala megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke ' csütörtökön Zala megyébe látogatott. Nagykanizsán felkereste a Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat helyi gyárát, amely csaknem kizárólag nőket foglalkoztat és az ott dolgozók élet- és munkakörülményeiről, szociális ellátásáról tájékozódott A Politikai Bizottság tagja délután a városi pártbizottság épületében aktívaülésen találkozott Nagykanizsa város és a járás párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel. Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót A megyei NEB vizsgálta A termelési rendszerek működése * Hatásos korrózióvédelem Hetven ipari vállalat és tervezőintézet szakemberei vettek részt azon az eszmecserén, ahol, többek között beszámoltak a korrózió megelőzését célzó kezdeményezésekről. Nagy érdeklődést keltett a Borsodi Vegyi Kombinát módszere. Itt a megállapított korróziós károk valamennyi ösz- szetevőjére, a káros folyamatok műszaki paramétereire vonatkozó adatokat számítógép segítségével feldolgozzák és értékelik, majd ennek alapján dolgozzák ki a megelőzés módjait. Ebből a beruházások tervezői és kivitelezői is hasznos információkat kaphatnak. Ezt a módszert rendszeresíteni kívánják a többi nagyvállalatnál is. Szó volt a korrózióvédelem legelterjedtebb módszeréről, a festésről is, mint elmondották, a magyar festék- ipar megfelelő mennyiségű és minőségű termékkel rendelkezik, s ez a választék már indokolja, hogy a vállalatok többsége az import festék helyett hazait használjon. Hangoztatták, hogy a festék védőhatása csak akkor érvényesülhet, hg alatta megfelelően .kezelik a, férnem .felületet.. Hetvenkét mezőgazdasági termelési rendszer működik az országban 1100 termelőszövetkezetet tömörítve. A Pest megyei tsz-ek és állami gazdaságok is éltek e sajátos együttműködés előnyeivel, így jelenleg négy növénytermelési, nyolc zöldség-gyümölcs és dísznövény, négy állattenyésztési rendszerben tevékenykednek közösen, s a megyehatárokon kívül további tíz rendszerszervező gazdasággal léptek kapcsolatba. Vajon problémamentes, felhőtlen ez az együttműködés? A rendszerek tevékenysége miként járul hozzá a mezőgazdasági termelés eredményeinek növeléséhez? A kidolgozott eljárások széles körű alkalmazásának vannak-e akadályai, s azok miként szüntethetők meg? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei a közelmúltban lefolytatott vizsgálat során. Növekvő területen Már önmagában is sokatmondó tény, hogy a megye valamennyi termelőszövetkezete, állami gazdasága bekapcsolódott valamely termelési rendszer munkájába. A korábbi évekhez viszonyítva egyötödével nőtt a rendszereken belül a szántóföldi növénytermesztés, jelentősen emelkedett a búza, a kukorica és a cukorrépa vetésterülete. A kívánatosnál viszont kisebb területen termesztik ilyen módon a lucernát. Lassúbb a fejlődés a zöldségtermelési rendszereken belül a paradicsomnál, a zöldborsónál, a gyökérzöldségnél és a hagymánál is. Itt elsősorban piaci helyzet kedvezőtlen alakulása játszott szerepet. Ami az állattenyésztést illeti, a nágyüzemeKben a sertések Aszálygondok a törteti Dózsa Tsz-ben Borsó helyett köles A törteti Dózsa Termelőszövetkezetnek sokféle talajon kell gazdálkodnia. Jutott nekik mostoha, nehezen művelhető szíkföld, futóhomok — és jótékony áldásként termékeny barna föld is. A szükség tanította őket. A homokot megfogták, lekötötték nyárfával, szőlővel és gyümölcsössel. A vízgyűjtő csatornák mentén öntözéses zöldségkertészetet alakítottak ki. Mivel nagy volumenű az állattenyésztésük — tejtermeléssel, sertéshizlalással foglalkoznak —,, a takarmányozás] ágazatnak is fontos szerepe van. Évek óta intenzív rét- és legelőgazdálkodás folyik a szövetkezetben, öntözik a gyepeket, a frissen telepített, s a termő lucernaterületeket. Ilyen körülmények mellett a csapadékhiány érzékeny veszteséget jelent. Hogyan érintette a gazdálkodást? — tudakoltuk Fazekas Sándortól, a szövetkezet elnökétől. — A legrosszabbal kezdem: tönkrement a 160 hektárnyi, nagyüzemi művelésű zöldborsónk. A nagy hőségben egyszerűen elfonnyadt a növény, muszáj kiszántani, hasznavehetetlen. Még takarmányozásra sem alkalmas. Mindez hárommillió forint árbevételi kiesést okoz. Ügy döntöttünk, a helyére köles kerül, a héten már hozzáláttunk a vetéshez. Nem éppen örvendetesek a búzatáblákon szerzett tapasztalatok sem. Két hete még 40 mázsát ígért a kenyérgabona, a napokban pedig azt látták, 30—35 mázsa mutatkozik. A tervezett 47 mázsás hozamhoz viszonyítva (az áttelelés után, tavasszal joggal bizakodhattak még ennyiben!), komoly veszteség ez. Június első napjaiban helikopterrel lombtrágyázást végeztek, ám keveset segített. A héten lehullott 18 millimétemyi csapadék megáztatta a határt, de újabb esőkre lenne szükség, hogy teljesen felfrissüljön a gabona. — A kényszerérés élőbbre hozta az aratást, két hét múlva két Claas-dominátorral és négy SZK-kombájnnal megkezdjük a betakarítást —folytatja az elnök. — összesen 700 hektárnyi búzát kell levágni. A jól művelhető, kötött talajon vetett szemes kukoricájuk már bírta az aszályt. Egyes határrészeken ugyan „furulyázik” a növény, vagyis összepöndörödtek a száron levő levelek, ám a tervezett átlagtermésre számíthatnak. Főképpen, ha kegyes lesz az időjárás is. — Mi a helyzet a kertészetben? — Virágzik az 50 hektárnyi szabadföldi zöldpaprika, érlelődik a sárgadinnye. A fóliasátrakban folyamatosan szedjük a primőr zöldpaprikát és paradicsomot, s küldjük a Pest megyei Zöldértnek. A szőlőben és a gyümölcsösben rendszeresen permetezünk. A köny- nyű, homoki bort adó szőlőfajták kitűnő termést ígérnek. Sajnos, a téli alma fele veszendőbe ment, a 127 hektáron telepített jonatánt, starkingot és goldent termő fák virágzáskor károsodtak. A 27 hektárnyi nyári alma — piros héjú asztraháni és Aranyparmen-fajta — viszont bőséges hozamot ígér. Öröm az ürömben, hogy a lucerna első kaszáláskor jó minőséget adott, s a mennyiségi sem panaszkodhattak: hektáronként 35 mázsát takarítottak be. Bíznak abban, hogy a következő hozam is elegendő lesz, mert állatállományuknak nagy szüksége van a szénára. K. M. 70 százalékát, a baromfiállomány 85 százalékát rendszerek keretében tartják a gazdaságok. A vizsgált 15 Pest megyei gazdaság elsősorban azzal a. szándékkal csatlakozott az egyes termelési rendszerekhez, hogy az adott ágazat jövedelmezőségét, a korszerű gépekkel, berendezésekkel, a már bevált technológia adaptálásával biztosítsák Jóllehet, a belépéskor rendelkeztek az akkori igényeknek megfelelő technológiával, az ipanszerű termeléshez szükséges eszközökhöz (John Deere erőgép, Nibex vetőgép, a malacneveléshez fontos battériák stb.) csak a rendszerszervező gazdaságok segítségével juthattak. E szándékkal csatlakoztak az JSV-hez (Iparszerű Hústermelést Szervező Vállalat), a Taurinához (Szarvasmarha-tenyésztők Közös Vállalkozása tej termel ési rendszere), a KI- TE-hez (Kukorica és Iparnövénytermelési Együttműködés) és az Üllői Gyökérzöldség termelési rendszerhez a gazdaságok Jó gazdák-e? A vizsgálat általánosságban azt igazolta, hogy a rendszer- szervezők teljesítették a partnergazdaságoknál kötelezettségeiket. Folyamatos tanácsadással, a gépek karbantartásával, a technológia ellenőrzésével, fejlesztésével valóban a rendszerek gazdáinak bizonyultak. Egy-egy konkrét esetben azonban már kedvezőtlenebb a kép. A sülysápi Tápió- völgye Tsz azért lépett ki a KITE-ből, mert a karbantartó szerelők ritkán keresték fel a gazdaságot. Gondot okoz az is, ha a technológiai terveket nem adaptálják az adott üzemre, gazdaságra. Így volt ez az üllői rendszer egyes gazdaságaiban, alkatrészellátási nehézségekkel tetézve. Az ISV által kidolgozott tartási technológia bevezetése, a többi korszerű módszerhez hasonlóan azt eredményezte a termelőszövetkezetekben, hogy javultak a termelési feltételek. Mégsem elégedettek például a rendszergazda tevékenységével a Monori Állami Gazdaságban, a kartall Petőfi Tsz- ben. A monoriak csévharaszti telepének rekonstrukciós tervét például nem megfelelően készítette el az ISV, s 800 órát. plusz nem kevés forintot vett igénybe az újraterveztetés. Egy esztendővel később kapta meg a felújításhoz szükséges terveket a kartali tsz is, s ezt a határidőcsúszást a szövetkezet vezetői szerződésszegésnek tekintik. A rendszerszervezők szolgál tatásaival a tsz-ek nagy többsége elégedett volt, de felvetődött, hogy a szaktanácsadás sem mindig nyújt konkrét segítséget, a gépek, berendezések üzembiztonsága sem tökéletes. A szaktanácsadók is többnyire a főváros, vagy Balaton környéki tsz-eket keresték fel szívesen, más gazdaságokhoz el sem jutottak. Egyes helyeken a tanácsadás csupán adatgyűjtést, információszerzést jelentett. Gond, hogy a rend szergazdák sokoldalú, és sok energiát felemésztő adathalmazt kénnek partnereiktől. A továbblépés útjai A mezőgazdasági termelési rendszerek jó és előnytelen oldalait egyaránt feltárta a népi ellenőrök vizsgálata. A rendszerekben lehetőség nyílik a legújabb biológiai, kémiai és technológiai eredmények alkalmazására, egy-egy ágazat termesztési összhangjának megteremtésére, s ez nyilvánvalóan a termőképesség javítását, a minél magasabb hozamok elérését is szolgálja. Épp ezért, mivel a rendszerek tevékenysége a népgazdaság eredményeit tekintve sem közömbös, a további fejlődést segítő javaslatot is kidolgoztak a megyei népi ellenőrök. Javasolják, hogy a rendszergazdák vállaljanak kockázatot a partnergazdaságokkal a termék előállításában, a feldolgozásban, az értékesítésben és a tárolásban, a partner tsz-ek érdekvédelmében. A közös érdekeltség, a közös kockázat- vállalás érdekében célszerű lenne a rendszergazdáknak kockázati alapot képezni. Gáspár Mária Befejeződött a békehónar Nagygyűlés a MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzemében A béke- és barátsági hónap eseménysorozatának záróakkordjaként békenagygyűlést rendeztek csütörtökön a MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzemében. A gyűlésen Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke értékelte belpolitikai életünk kiemelkedő rendezvénysorozatát. A béke- és barátsági hónap valóságos népi konzultáció volt — mondotta —, módot nyújtott a közvéleményt foglalkoztató sok kérdés nyílt és őszinte feltárására, a nemzetközi és a magyar békemozgalom zászlóbontása 30. évfordulójának méltó megünneplésére. A gyűlésen részt vett és felszólalt Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke, aki az Országos Béketanács meghívására tartózkodik hazánkban. Az ünnepség végén a résztvevők állásfoglalást fogadtak el, amely kimondja: az üzem dolgozói erejük legjavát adják szorgalmas, becsületes munkával vesznek részt a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke védelmében. Olvasótáborok a nyáron Pest megyében sokéves hagyománya van az olvasótáboroknak. Már a mozgalom kezdetekor, 1973-ban, megszervezték a szobi középiskolás, valamint a szentendrei olvasó- és képzőművészeti tábort. E kettő idén is gazdag programmal várja az iskolásokat. A szobi úttörőtáborban augusztus 11. és 20. között a helyi, a dunakeszi és a váci középiskolások táborának központi témája a kultúra, a művelődés, a műveltség kapcsolata. A szentendrei táborozok kiscsoportvezetők, könyvtárosok, képzőművészek irányításával, egyebek között, megemlékeznek a Móra- és Móricz-évfor- dulókról, és bábbemutatókat is tartanak. Számos nyelvművelő táborozást szerveznek. Gödön augusztus 22-től 31-ig a váci és a dabasi járásból negyven szlovák anyanyelvű kisdiák, Leányfalun harminc német ajkú és sok szerb-horvát nemzetiségű tanuló táborozik majd. A szentendrei járás immár hatodik szlovák nyelvművelő táborát idén először Csehszlovákiában tartják, cserealapon, szlovákiai magyar tanulók Pi- lisszentkereszten táboroznak majd. A ráckevei járás nemzetiségi olvasótáborát június 18. és 28. között Dőmsödön rendezik. Munkásmozgalmi-helytörténeti olvasótábort szerveznek július 26-a és augusztus 4-e között Szlgetmonostor-Ho- rányban. A diákok — egyebek között — munkásmozgalmi ismeretekből vetélkedőt tartanak, ellátogatnak a gödi Fészekbe, és társadalmi munkát végeznek a szigetmonostori telepen. Több szakmunkástanuló-tábor is lesz, közülük kiemeljük a zebegényit (szeptember 3— 16.), melyen a váci járás tanulói közül harmincán vesznek részt. Ugyancsak Zebegényben (augusztus 24—szeptember 3.) az érdi 220-as számú szakmunkásképző intézet fiataljai Móricz és Móra műveivel ismerkednek. Aszódon cigányfiatalok táboroznak. Ugyanitt a múzeum és a művelődési ház honismereti tábort szervez. A ceglédi gyerekek Balatonszárszón találkoznak, a gödöllői járásból hetvenöt diák augusztus 17. és 26. között a veresegyházi úttörőtáborban á vers és a zene kapcsolatával foglalkozik. Idén 20 olvasótábort szerveznek Pest megyében, melyeken összesen mintegy 7—800 fiatal vesz részt. A. Gy. Díjodaítélés a humorfesztiválon Csütörtökön kiosztották a humorfesztivál karikatúra-kf- állításának díjait Vác művelődési központjában. A Művészeti Alap, a Pest megyei Tanács és az Üj Tükör szerkesztősége egyenként 8000 forintos díját Kaján Tibor, Brenner György és Szűr Szabó József, a Pest megyei Hírlap 2000 forintos könyvutalványát Lehoczki István nyerte. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Hej halászok, halászok B. Bencze Lilla tűzzománcai a Kulturális Kapcsolatok Intézete Dorottya utcai kiállítóhelyiségében láthatók, a Tiszatáj című tárlat a Csont- váry-terem, Sövegjártó Mária kerámiái a Ferencvárosi Pincetárlat eseménye. Mindhárom bemutató közös részlete egy ősi foglalkozás, a halászat képi kísérete. Kérá- miával, tűzzománccal, festményekkel. Miközben napjainkban hazánkban egyre inkább átalakul patriarchális jellege gépi, ipari elemekkel, a képzőművészet szinte valahány műfajban fokozza a vizuális kísérletet mindazzal, ami halászat és a halászok körébe tartozik. Dér István és Novák András festményeiken rendkívül újszerűén helyezik el a halászhálókat a tájban úgy. hogy azok a környezet komponenseidé válnak. B. Bencze Lilla stilizálja ezt a hálókkal, varsákkal, csónakosokkal szer. veződő halas teret — Sövegjártó Mária ismét másképpen értelmezi ezt a problémakört. Ö Hemingway öreg halászának kerámia-műfordítását végzi a saját képzeletével és belső gondjaival. Dráma ez a javából, nemcsak esztétikum, ahogy a halfej csontvázasán folytatódik egy érzékenyen jelölt tárgyi halmaz környékén. Talán ez a két Sövegjártó változat fejezi ki leginkább színben, formában azt a „Hej, halászok, halászok” sóhajt, melyet a magyar népdal is századok óta idéz. Képek a Tiszalájról Csak a déli részről van szó, a Mártély és Szeged vidékéről, s ez egyben a Csongrád megyei festők kollektív kiállítása. Nincs meglepetés. Jó az átlag. Nem rossz, nem rendkívüli. Mindenképpen figyelemre méltó Aranyi Sándor gyors és határozott fejlődése, ö az, aki felnövekedett Sza- lay Ferenc emberi és festői mélységéhez. Csikós András, Fontos Sándor, Fodor József őrzi küzdelemmel szerzett határait, többen azonban megállapodtak. Most, ezúttal is sokan szokott rangjukkal jelentkeztek, nem érződik azon erő, mely megújulást sürget. Ezen mindenképpen változtatni szükséges Szegeden, Mártélyon és mindenütt az országban, ahol festők élnek és dolgoznak. A jó, tisztes átlag elérése kevés, egyre kevesebb. mint cél, mint eredmény. Ha nem akar képző- művészetünk lemaradni, akkor fokoznia kell az erőfeszítést. Egyéneknek és műhelyeknek. Tűzzománcok Hofer Miklós bevezető szavai szerint és a művek alapján is megállapítható, hogy B. Bencze Lilla a tűzzománc és az építészet szövetségét keresi rajzi, festői úton fejlesztett zománcfelületeivel. Tetszetős, kellemes az, amit csinál. Különösen a „Hajnali madár”, mely már sikert aratott a Pest megyei Pártbizottság tárlatán is. Ez a mű jelöli meg B. Bencze Lilla további lehetőségeit, melyről minden bizonnyal meggyőződhetünk már jövőre, a tervezett szentendrei kiállításon. Kerámiák A maga útján jár, s egyre izgalmasabb művekkel. Régi játékossága megváltozott. Egyre tudatosabb, egyre komolyabb és határozottabb vo. nalvezetése. Van mondanivalója, s ezt hiányok nélkül, magabiztosan tárja elénk. Miközben kutatja a műfaj és önmaga további távlatait, a mű mindig mű lesz, mű marad, — nem laboratóriumi modell. Érzelmileg is bő skálán mozog, és izgalmasan gömbölyíti felületeit, öblös térben fogadja, szerkeszti a motívumait, melynek nyersanyagát élményei biztosítják. Több irányban is érzékeli a lehetőségeket. Egyrészt vertikális hosz- szításokkal elmélkedik zenéről, gótikáról, másrészt csigás kanyarokkal bővülő mélyedésekben tárja fel gondolatait „Vörös Rébék”-ről, „Három- királyok”-ról. Amikor azonban a biblia és Arany János közegét érinti, akkor is, mindig a maga útján jár, hiszen elég számára saját invenciója, mely bőséggel és ízléssel építi tárgyait, melyek egyre inkább, egyre többször; műtárgyak. Losonci Miklós B. Bencze Lilla: Halászok, 1X1 k
