Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

wäsm® _____ XX III. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. JÜNIUS 15., PÉNTEK PEST MEGYEI .BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tanácskozik az országgyűlés Három napirend az ülésszak tárgysorozatában — A pénzügyminiszter beterjesztette a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Csúcsértekezlet Bécsben Brezsnyev és Carter ma délután találkoznak PEST MEGYEI VlliC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! baton kezdődnek meg, vasár­nap folytatódnak. A hadászati támadó fegyverrendszereik kor­látozásáról szóló újabb szov­jet—amerikai megállapodást hétfőn írják alá. ★ Szpartak Beglov, az APN különtudósítója jelenti Bécs- ből: At. osztrák főváros ké­szen áll a két nagyhatalom vezetőinek a fogadására. A bé­csi csúcstalálkozóról a világ különböző országainak nem kevesebb, mint kétezer újság­írója fog tudósítani. Már maga ez a tény is akt bizonyítja, hogy a világ országainak dön­tő többsége nagy érdeklődés­sel várja a találkozót, foko­zott reményeket táplál annak eredményei Iránt. A világ né­pei a fegyverkezési hajszát fékező konkrét és reális hatá­rozatokat várnak, olyan lé­péseket, melyek jótékony ha­tást gyakorolnak a feszültség enyhülésére és az egész nem­zetközi légkörre. (Folytatás a 2. oldalon) Ftzhawégi ILssgos: Ä termelési ráfordításoknak jobban megfelelő árarányokat keli kialakítani — Az 1978-as gazdasági esz­tendő az ötödik ötéves 'terv­időszak harmadik — mond­hatjuk úgy is — kulcséve volt. Az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés az öt évre kitűzött gazdaság- politikai céloknak a változó körülményekhez igazodó meg­valósítását szolgálta — állapí­totta meg expozéjának beve­zetőjében a miniszter, majd át­tekintette. hogy az 1978-as esztendő gazdasági eredményei mennyire segítették a fejlődés, az egyensúly és a hatékonyság együttes követelményeinek va­lóra váltását. Megállapította, hogy gazdasági növekedésünk üteme 1978-ban lassúbb volt a tervezettnél: a nemzeti jö­vedelem csak 4 százalékkal nőtt. Ez azonban nem járt együtt a hatékonyság javulá­sával és az elosztási arányok kívánatos változásával sem. A behozatali többlet a tervezett csökkenés helyett növekedett. A felhalmozás nagyobb, mint ahogy terveztük. 1978-ban 197 milliárd forintot, 15 milliárd- dal többet költöttünk beruhá­zásokra, mint amennyivel az éves tervben számoltunk. Ez meghaladja mai gazdasági le­hetőségeinket. Aránytalanul megnőttek a készletek is. A vállalatok és a szövetkezetek ugyanis nagyobb termelésre készültek fel, mint amit utó­lag az értékesítés lehetőségei — elsősorban az exportpiacok — igazoltak. A lakosság életkörülményei mérsékelten, de folyamatosan javultak. A tervidőszak három éve során a lakosság fogyasz­tása 10 százalékkal — ebből 1978-ban 3 százalékkal — lett nagyobb. Ez némileg kisebb a tervezettnél. A bérek és a ke­resetek növekedése 1978-ban erőteljesebb volt, mind az elő­ző évinél, mind az előirány­zottnál. A keresetek növeke­désének legnagyobb hányada a vállalati hatáskörben végre­hajtott béremelésekből szár­mazott, ami — több mint 250 gazdálkodó szervezetnél — tolón túlzott mértékű is volt. Faluvégi Lajos ezután rész­letesen elemezte a népgazda­ság egyensúlyának alakulását befolyásoló tényezőket és a többi köizötit szólt arról, hogy a termelési szerkezet korsze­rűsítésében már mutatkoznak bizonyos kezdeti eredmények. Sajnos azonban — mutatott rá —, ma még elég gyakori, hogy a műszaki korszerűsítés nem elég hatékony.: drágán üzemeltetik a berendezéseket, vagy nem elóg korszerű a ter­mék, amit gyártanak velük, : így nem lehet jó áron eladni. Sok vállalat nam is érzi elég­gé, milyen fontos termékszer­kezetének alakítása, s ebben elsősorban az irányítás és a szabályozás a hibás, mert nem teremtett elég szigorú feltéte­leket a gazdálkodásban, s a vállalatokkal nem éreztette a termelés, az értékesítés és a fejlesztés szigorú, sürgető kö­rülményeit. Ezért — hangsú­lyozta a miniszter — a szer­kezetváltozást központi intéz­kedésekkel is serkenteni kell. A továbbiakban egyebek kö­zött arról beszélt, hogy ha­laszthatatlanak az energia­takarékosság és az ezzel kap­csolatos ésszerűsítés feladatai. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a felhasználók reális áron kapják az energiát és az energiahordozókat. Mindenek­azért — mondotta — hogy érzékeljék a valóságos költségeket és azt is, mennyire fontos számukra a megtakarí­tás. Ezzel kapcsolatban szóvá tette: a központi intézkedése­ken túl a vállalatok és a la­kosság egyaránt sokat tehet a takarékosabb energiafelhasz­nálás érdekében. A miniszter ezt követően ar­ról beszélt, hogy iparunk és mezőgazdaságunk sok olyan importanyagot és -terméket használ fel, amelynek a hazai ára még mindig alacsonyabb a tényleges világpiaci áraknál, mondotta, de hozzátette azt is; — az importtal való taka­rékosságot sem szabad azon­ban végletesen értelmezni. A gazdálkodósnak az a helyes módja, hogy az importanyago­kat és -termékeket is éssze­A Pest megyei képviselőcsoport tagjai az ülésteremben. rűen, takarékosan használjuk fel, s ha az importtermékeket más, például a szocialista or­szágokból olcsóbban beszerez­hető vagy itthon gyártható termékekkel helyettesítjük, minden olyan esetben, amikor arra lehetőség van. A hatékonyság további fon­tos tényezőjeként Faluvégi Lajos az erőforrások ésszerű, talcarékos felhasználását jelöl­te meg. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a takarékos gazdálkodás fontos tényezője a munkaerő és az állóeszközök gazdaságos felhasználása is. A vállalatok — mondotta — sok­szor hangoztatják, hogy szű­kében vannak a munkaerő­nek. Gyakran azonban ko» rántsem ez a gond: sokkal inkább a termelékenység ala­csony színvonala, a rossz mun­kaszervezés. Ezeken pedig le­het segítenil A pénzügyminiszter ezután megállapította: az elmúlt év gazdálkodásának eredményei nem voltak kielégítőéit, s ez sok tennivalóra hívja fel a fi­gyelmet. Ezek a feladatok az ez évi népgazdasági tervben és állami költségvetésben már meg is fogalmazódtak, s az el­ső hónapok gazdasági folyama­taiban már érzékelhetők is néhány fontos területen. A belföldi felhasználás az előző évitől eltérően a termelésnél lassabban, s következéskép­pen a kivitel gyorsabban nö­vekedett a behozatalnál. A la­kosság jövedelme és jövede­lemfelhasználása összességé­ben megfelel a tervezettnek. A beruházások az év első öt hónapja alatt a tervezett ütem szerint növekedtek. (Folytatás a 3. oldalon) Carter amerikai elnök csü­törtök esti. érkezésével indul meg a gyakorlatban is a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó gépezete az osztrák főváros­ban. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, pénte­ken dél körül érkezik meg Becsbe, s a két államfő első alkalommal pénteken késő délután, Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnöknél találkozóik. Brezsnyev és Car­ter érdemi tárgyalásai szom­Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelentek: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Övári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Köz­ponti Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletekről. A továbbiakban Péter Já­nos bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács megbízásából Fa­luvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlés­nek a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslatot, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényja­vaslatot. Az országgyűlés ez­után elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: Az ülést Péter János, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt Bélák Sándor, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságáról. Törvényhozói testületünk az elhunyt képviselő érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülés részvevői néma felállással adóztak Bélák Sán­dor emlékének. Az országgyűlés ezt köve­tően tudomásul vette az or­szágos választási elnökség je­lentését az időközi képviselői választásról; Óvári Miklós és dr. Végh György országgyűlé­si képviselőt igazoltnak jelen­tette ki. Ugyancsak tudomásul vette az országgyűlés az Elnö­ki Tanács jelentését a téli A Magyar Népköztár- 1978. évi költ- végrehajtásá- szóió törvényjavaslat; © Az állami pénzügyek­ről szóló törvényja­vaslat; Interpellációk. Ezután Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter tartotta meg expozéját s

Next

/
Thumbnails
Contents