Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
1979. JÚNIUS 13., SZERDA “^í?(ró Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései • A kontármunkáről. Olvasónk panaszolja, hogy háza tatarozásánál becsapták. Ö megállapodott egy kőművessel, hogy az épület felújítási munkálatait elvégzi, s ehhez minden anyagot olvasónk biztosít. Vállalkozási díj címén az iparengedéllyel nem rendelkező kőműves húszezer forintot kért és kapott. A mester munkája azonban hibás volt, hamarosan megrepedt a fal, és egyéb minőségi kifogások is akadtak. Olvasónk kérdezi, hova for. dúlhat orvoslásért? Kedves olvasónk először jól tenné, ha levelet írna a kőművesnek, amelyben közölné a hibákat, és vagy ezek kijavítását kémé, vagy árleszállítás címén, bizonyos összeget követelne vissza. A kőműves is akkor jár jól, ha hajlandó az egyezségre, mert iparjogosítványhoz kötött építőipari munka teljesítésére anélkül vállalkozott, hogy engedéllyel rendelkezett volna, ezért olvasónkkal kötött megállapodása nem tekinthető vállalkozási szerződésnek. Sőt, mert a jogszabályba ütköző szerződés érvénytelen, az eredeti áll?»“^ ^visszaállításának len- h'rlye. \ A körülményekből ítélve azonban a szerződéskötés előtti helyzetet már nem lehet visszaállítani, a dolgokat már nem lehet meg nem történtté tenni. Ezért ha egymás között nem sikerül megállapodni, a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a munka nélkül maradt fizetség visszatérítésére kötelezi a kontárt Olvasónk, — amennyiben jóhiszeműen járt el ebben az ügyben —, a kőműves kisipari hasznát, felvonulási költséget és egyéb, csak a kisiparost megillető költségtényezőket — ha volt ilyen — visszakövetelheti. Ezen túl természetesen a munka hibátlan elvégzésére is igényt tarthat. E véleményünknek az a magyarázata, hogy a kontár csak olyan munkadíjra tarthat igényt amely a szakmunkás átlagórabérének felel meg. • A részes művelés vállalásáról. Néhány olvasónk felkeresett bennünket és arról kért tájékoztatást, hogy milyen feltételekkel lehet mezőgazdasági nagyüzemekben részes művelést vállalni. Időszerű a kérdés, ezért részletesen adunk tájékoztatást olvasóinknak. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, az állami gazdaság, használatában levő földterületen, a termés előre meghatározott hányadáért, vagy értékéért részes művelést lehet vállalni, tagsági viszony, illetőleg munkaviszony alapján. Termelőszövetkezeti tag munkamegállapodás keretében, alkalmazott, vagy a tsz tagjának, illetve alkalmazottjának családtagja, vagy az a dolgozó, aki nem a mezőgazdasági nagyüzemmel áll tagsági vagy munkaviszonyban, munkaszerződéssel vállalhat részes művelést. A részes művelést vállalók körére a másodállást, mellékMOZIMŰSOR 1979. JÜNIUS 14-TÖL JÜNIUS 20-10 ABONY 14—15: a nyomozd dilemmája 16—17: Forradás* 18—20: Trombitás** ABONY, Mese 16—19: Peti és a barométer ABONY, Művész 16—19: Casanova I—n.*** BUDAÖRS 14—15: A rendőrnő** 16—17: A tóparti ház asszonya 18—20: A nő illata** CEGLÉD, Szabadság 14— 17: Ned Kelly 15— 20: Délutáni előadáson: * A vörös pecsét 18—20: Esti előadáson: A nagy balhé CEGLÉD, Mese 14—20: Michaela kalandjai CEGLÉD, Művész * 14—20: Amarcord** DUNAHARASZTI 14—15: Októberi vasárnap 16— 17: Bajkeverő 18—19: Ned Kelly DUNAKESZI, Vörös Csillag 14—17: Délutáni előadáson: Sziklabarlang titka 14—17: Esti előadáson: Rafferty és a lányok* 18—20: Délutáni előadáson: Törökfejes kopja 18—20: Esti előadáson: Zsarutörténet** DUNAKESZI, Rákóczi 14—15: Sokat akar a szarka... 16—17: Kék madár 18—19: Fogat fogért DUNAKESZI, József Attila 14: Rafferty és a lányok* | 17: Kék madár 18: Zsarutörténet** 20: Törökfejes kopja ÉRD 14—15: Ned Kelly 17: Kis Muck története 18—19: Októberi vasárnap FÓT 14—15: A fekete kard románca* 16—19: Piedone Afrikában GÖDÖLLŐ 14—17: Délutáni előadáson: Dzsungel könyve 14—17: Esti előadáson: Túl a félelmen*** 18—20; Délutáni előadáson: Robinson Crusoe 18—20: Esti előadáson: Meztelen bosszú** GYAL 14—15: Gvilkos levegő 16—17: I.iliomfi 18—19: És az eső elmos minden nyomot* KERFPSSTARCSA 14—15: Kentaurok I—n. 16—17: A nő illata** 17: Délutáni előadáson: Kísértet Lublón 18—19: Piodone Afrikában LEÁNYFALU, Kertmozi 14—15: Fogjuk meg és vigyétek 16—17: Az o/rér és a macska 18—19: Angi Vera* MONOR 14—17: Délutáni előadáson: Kis ir^ni'A furulyája 14—17: Fsti elő? 7ásón: Trombitás** 18—20: Délutáni előadáson: A rcmé-.iv~ég szele 18—20: Fsti Ob'»- ’ásón: Forradás* MONO- Kkírtmozi 16—17: Éjfélkor ;ndul útjára a gyönyör 18—19: F”-s "'inm, hogy elkapjalak NAGYKATA 14—17: A delfin napja 18—20: Délutáni előadáson: Lolka és Bolka a föld körül 18—20: Esti előadáson: Kinek a törvénye? NAGYKŐRÖS, Arany János 14—17: Délutáni előadáson: A vörös pecsét 14—17: Esti előadáson: Elkárhozott lelkek I—II.* 18—20: Ned Kelly NAGYKÖRÖS, Toldi 16: Elkárhozott lelkek I—II.* 18: Ned Kelly PILISVÖROSVAR 14—15; Csillag a máglyán 16—17: Szenvedély* 18—19: Üdülők* POMAZ 14—15: Bajkeverő 16—17: Októberi vasárnap 18—19: Gyilkos levegő RÁCKEVE 14—15: A nő Illata*. 16—17: A Tenkes kapitánya I—II. 18—19: Az utolsó vérbosszú SZIGETSZENTMIKLÓS 14—17: Piedone Afrikában 18—19: Délutáni előadáson: A solymók vezetője 18—19: Esti előadáson: A tóparti ház aszonya SZENTENDRE 14—17: Délutáni előadáson: Robinson Crusoe 14—17: Esti előadáson: Meztelen bosszú** 18—20: Délutáni előadáson: Dzsungel könyve 18—20: Esti előadáson: Anámuram** TÁPIÓSZELE 14—15: Apámuram** 16—17: Kinek a törvénye? 18—19: A delfin napja VÁC, Kultúr RATÖTT HUMORFESZTIVAIí 14: Tanú (délután) Holnap lesz fácán (este) 15: A veréb is madár (délután) Mici néni két élete (este) 16: Forró vizet a kopaszra (délután) Sínoló macskakő (délután) A vőlegény 8-kor érkezik (este) 17: Veri az ördög a feleségét (délután) Kenguru (délután) Butaságom története teste) 18—20: Su^arlandi hajtóvadászat* VECSÉS 14—15: A tóoarM ház asszonya 16—17: Ahová lének, ott fű nem terem* 18—20: Délutáni előadáson: E"ri e^lla^ok I—II. 18—20: Esti előadáson: Fantozzi* HASAS 14—75: íDpt Ürodüsszela I—II. 16—17; G-'ízjrvnlgv titka 18—19: Délutáni előadáson: Szarvacska manócska 18—19: ^zti on: San Bubila egy napja*** * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! ** Csak 16 éven felülieknek! •*• Csak 18 éven felülieknek! Kivágott fasor a saját telken tudta elhárítani, mert a tanács a fák kivágásának és a járda építtetésének tervéről előzetesen nem értesítette és emiatt sem a kitermelt fa, sem egyéb vagyontárgyai őrizetéről nem tudott gondoskodni. Amennyiben a tanács ezt a gondoskodást elmulasztotta, nem az elTérítés a lakásbérleti lemondásról Az egyik községi tanács egy munkás részére lakást utalt ki. Több mint tíz évvel később az illető máshova költözött, ahol szintén lakást kapott. Távozásakor a községi tanácstól szerzett lakást felajánlotta annak a helybeli vállalatnak, ahol akkor dolgozott és ezért tízezer forint térítést kért. majd miután választ nem kapott, pert indított. A keresettel szemben a vállalat azzal védekezett, hogy olyan lakásról van szó, amelyért a távozó bérlő részére térítés nem fizethető. Az alsófokú bíróságok Ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A vonatkozó kormányrendelet értelmében állami lakásbérleti jogviszonyról az azzal rendelkező szerv javára le Feljelentés a fegyházból * várható módon járt el és ezzel kártérítési felelősségének megállapítására jogi lehetőség fennállhat. Ezért tisztázni kell, igaz-e az özvegynek az az állítása, hogy a fasor saját tel-! kén volt, tehát tulajdonát képezte, amit azonban a tanács tagadott, továbbá, hogy a kivágás Időpontjáról előzetes értesítést küldtek-e. lehet mondani és ezért pénzbeli térítésre van igény. Ezzel szemben tanácsi vagy vál- lalati bérlakásra vonatkozó j jogviszonyról történt lemondás-' j nál a bérlő ilyet nem kérhet.. E jogszabályok afapján tehát elsősorban azt kell vizsgálni: szolgálati lakásról van-e szó vagy sem. A rendelkezésre ál-» ló adatok szerint a lakás kiutalása idején a munkás még nem állott a vállalat alkalmazásában, tehát szolgálati lakást sem utalhattak ki neki. A\ periratok pedig megerősítik,' hogy tanácsi bérlakást kapott. Ezek után már csak azt kell vizsgálni, hogy o lakás jogi helyzetében később következett-e be változás. Eizért a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a tényállás tisztázására új eljárást rendelt el. , foglalkozást korlátozó rendelkezések nem terjednek ki. Csak annyi területet lehet azonban vállalni, — és ezt a mezőgazdasági nagyüzem köteles megvizsgálni —, amennyit a részes művelő saját és családtagjai munkájával meg tud művelni. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előírta, hogy az átadott terület nagyságát úgy kell megállapítani, hogy a) a tag és alkalmazott összmunkaóráinak száma — a mezőgazdasági nagyüzem közös munkaszervezetében végzett munkájával együtt — az évi 3000 órát, b) a munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban nem levő személy esetében az évi 3000 órát, c) a másutt munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban álló esetében pedig az évi 700 órát a tervezett munkaidő ne haladja meg. A rész mértékének meghatározásánál a várható termés mennyiségét, annak értékét, és a várható munkaráfordítást, valamint a mezőgazdasági nagyüzem munkadíj-színvona- lát kell figyelembe venni. A rész mértéke a szórvány gyümölcsös, szórvány szőlő, valamint a géppel nem kaszálható rét kivételével, nem haladhatja meg a termés mennyiségének, illetve értékének 50 százalékát. A nevelőotthoni utógondozókról és a társadalmi pártfogókról az oktatási miniszter 3/1979. OM. szám alatt rendleletet adott ki. (Művelődésügyi Közlöny 10. szám.) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak a marxizmus—leni n izmus tantárgyak tantervi követelményei alól történő felmentéséről a 107/1979. (M.K. 10.) OM. számú utasítást szintén az előbb említett Művelődésügyi Közlönyben találják meg az érdekeltek. A gazdasági bírságról szóló 20/1973. (VIII. 25.) MT. számú rendelet módosításáról a 20/1979. (V. 26.) MT. sz. ren_ Egy Idős özvegyasszony a bíróságon elpanaszolta: házát 25—30 éves fasor vette körül, amely szögesdróttal és lécekkel kiegészítve biztosította, hogy idegenek ne hatolhassanak be. Más községben lakó gyermekénél tartózkodott, amikor szomszédai értesítették: távollétében a kerítés célját szolgáló fasort a tanács kivágatta és a ház előtt járdát építtetett. A kivágott fákat ismeretlen személyek elvitték. Még arra is hivatkozott, hogy o fasor nem közterületen, hanem saját telkén húzódott. Mindezek miatt a községi tanács ellen 50 ezer forint kártérítés fizetéséért pert indított. A tanács csak a kivágott fák értékét: 200 forintot volt hajlandó megfizetni. A megyei bíróság az asszonynak csak ezt az összeget ítélte meg. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. - -amely az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indoklása szerint a járda építéséneik elrendelésével kapcsolatban — az akkor érvényben volt jogszabályi rendelkezések alapján — a tanács felelőssége nem állapítható meg. Az. asszony azonban arra is hivatkozott, hogy a fasor kivágásával a házában levő vagyontárgyak biztonságos elhelyezése megszűnt. Ezt a károsodást nem delet rendelkezik. (Magyar Közlöny 31. száma.) Az ipari üzemek vízgazdálkodási tevékenységéről szintén a Magyar Közlöny 31. számában jelent meg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 2/1979. (V. 26.) OVH. számú rendelkezése. A vezető állásúak képesítésével kapcsolatos eljárásról a Kereskedelmi Értesítő 12. számában jelent meg fontos közlemény. Az 1979. évben megpályázható külföldi ösztöndíjakról kiadott 15/1979. ÉVM. sz. közleményt az érdekeltek az Építésügyi Értesítő 12. számában találják meg. Néhány éve a lapok többször is foglalkoztak egy nagyszabású mackósüggyel. Gróf Ferenc és három társa klasz- szikus precizitással törte fel hosszú hónapokon át Győrtől a Sajó vidékéig a legkülönbözőbb típusú páncélszekrényeket. A 93 betörésből álló sorozat 1975 decemberében elfogott négy tettesét összesen 40 évi fegyházra ítélték. A bűnügy több ezer oldalas aktája — amelyben másfél millió forintról volt szó — az elmúlt hónapokban újabb dossziéval egészült ki. A Pest megyei Bíróság 1 év 2 hónapi szabadságvesztéssel sújtotta Kenessey Ervinnét, akit 10 évre elítélt férje a fegyházból jelentett fel, miután az asz- szony válókeresetet nyújtott be ellene. A feleség, akinek szerepe a nagy per során — a férfiak összetartása folytán — titokban maradt, mint utólag kiderült, maga is több akcióban részt vett. Első alkalommal csak ellenőrizni akarta férjét, hogy barátaival néni szórakozni jár-e, később azonban lebukástól tartó házas tár-; sában már ő tartotta a lelket.'j Kenesseyné jelenléte továbbá! azért sem látszott haszontalan- | nak, mert egy házaspárral ki-i sebb feltűnést keltettek rend-! őri igazoltatáskor az éjszaka/ autózó robusztus (90—110 kilós) férfiak, akik nem ritkán egyszerűen fölemelték és el-, vitték a posták és benzinkutak több mázsás páncélszekré-' nyeit Kenesseyné feladata ilyenkor elsősorban a falazás volt, de az asszony ezen kívül — többek között a gyáli postánál — részt vett a zsákmány kocsiba pakolásában ist — bár ő ezt mindvégig tagad-1 ta. Szerinte férje és barátai’ csupán bosszúból vallanak el-- lene, hűtlensége irftatt. A bí-.- róság azonban az asszony vé-ií dekezését többszörösen isi megcáfoltnák látta, s végül | jogerősen börtönre ítélte aj bűnsegéd feleséget. •, B. E. |i Dr. M. J. Hl Tíz nap rendeletéiből Bűnmegelőzes A társadalom felelőssége Természetesnek tartjuk, hogy plakátok, újságcikkek, közlemények serege hívja fel figyelmünket: hogyan tudjuk minél jobban óvni egészségünket. Az is magától értetődő, hogy mindenki gondosan ügyel önmaga és szerettei egészségére, és másokat is igyekszünk visszatartani attól, hogy saját magának ártson. Még soha senkinek sem jutott eszébe, hogy azt mondja: az egészség csak az orvosok, a kórházi személyzet ügye. Valahogyan így kellene lennünk a bűnözéssel is. Védeni a társadalom és a magunk vagyonát a mindennapi élet, a munka során. Elkerülni azokat a lehetőségeket, amelyekből bűn származhat. A mai közfelfogás még mindig rosszul beidegződve — úgy tartja: a bűnözés a bűnüldöző szervekre tartozik és senki másra. Elég talán egy-két példa. Alkoholmámorából éppencsak eszmélő, zilált külsejű férfiú panaszolja hajnaltájban a rendőrségen, hogy őt az éjszaka ismeretlen emberek kifosztották. Aztán kiderül, hogy idegenek társaságában iszogatott, mutogatta a nála levő bankjegycsomókat, s amikor már jócskán felöntött a garatra, magukkal hívták, egy sötét helyen kirabolták. Ugyanez nagyban: munkaerőhiányra hivatkozva, vagy csak egyszerű gondatlanságból olyan embert bíztak meg nagv értékek- őrzésével, akiről alig tudtak valamit. Hónapok vagy évek múlva derült ki, hogy tíz- és százezer forintos értékeknek lába kelt. A többit — akárcsak az előző esetben — a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak kell kiderítenie. Az alkalom szüli... Régi igazság, hogy alkalom szüli a tolvajt. Jóllehet a becsületes ember éppen akkor mutatja meg tisztaságát igazán, amikor módja és lehetősége lenne munka nélkül nagy jövedelemhez jutni és mégsem teszi — a kevésbé szilárd jellemeket kár ilyen próbák elé állítani. Manapság nem ritka tünet, hogy belső ellenőrök amolyan bocsánatkérő mosollyal állítanak be régi ismerős munkatársaikhoz, szinte szégyellik, hogy ellenőrizniük kell egyetmást. S ugyancsak gyakori, hogy az ilyen ellenőrzés nem megy túl néhány adat egyeztetésén. Pedig alaposabb vizsgálatra is volna joguk, lehetőségük — s ezzel elkerülnék, hogy a későbbiekben bűnvádi feljelentés, nyomozás, vádemelés, ítélet legyen a „megkímélt” kolléga ellen. Máskor a rosszul értelmezett takarékosság adja rr.eg azt a a bizonyos tolvajt szülő, alkalmat. Kellene egy jobb. biztonságosabb kerítés az értékes holmik tárolására szolgáló telepekre — de helyette csupán néhány lécdarab jelzi, hogy ott a telep széle. Jó lenne ugyan nán"é! szekrény, riasztócsengő a pénztárba, ám a vállalati illetékesek addig hűz- zák-halasztják a felszerelését (vannak szerintük sürgősebb kiadásaik is), amíg egy betörés nem ébreszti őket az ilyen beruházások fontosságára. Személyi tulajdonban is vannak igen jelentős értékek — de tulajdonosaik olykor nem fordítanak elegendő gondot azokra. Most kezdődik a balatoni szezon, s tucatjával, ha nem százával állnak a hétvégi házak üresen, csupán egy lakat őrizetére bízva. A „gazda” talán a külföldi-invázióra, a hétvégi ház kiadásából származó előreláthatólag jókora bevételeire számít — s közben adja a lehetőséget a betörésekre, a „csövezésre”, a bűnözésre. Miért követte el? Van azonban a bűnmegelőzésnek másik oldala Is. Minden bírósági tárgyaláson elhangzik a kérdés: miért követte el a vádlott a bűncselekményt? S a válasz elég gvakran: csak azért, mert nem tudott mit kezdeni túl sok szabad idejével. (Hallottunk- láttunk ilyet a televízió eg’dk Kék fény adásában is.) A megnövekedett szabad idő azért van, hogy a dolgozó embernek több lehetősége legyen a pihenésre, a szórakozásra, a művelődésre. Ám sokan vannak még, akik a többlet idő eltöltésének egyetlen módját ismerik csupán: a kocsmázást. Eközben pedig hamar kerül alkalmi cimbora — nemegyszer olyan, áld sokadik White-, téséből szabadulását ünnepli 4 ital mellett —, s szeszgőzös í állapotban könnyebb az em-f bért rábeszélni „egy kis bal-i héra”. Különösen áll ez a fia-1 talokra. Néhány féldeci utánj nagyon erősnek érzik magú«» kát, s majd a rendőrségi fog-» dában térnek magukhoz, verest kedéssel, garázda cseíekmé-> nyekkel terhelve. Nagy felelősség hárul tehát» azokra, akiknek feladatuk a kulturált szórakozási fonnák szembehelyezése a rossz útra vivő italozással. No meg azokra, akik szemet hunynak afö-! lőtt, hogy árusítanák szeszes italt ott is, ahol tilos, akik megtűrik a „bögreesárdákat'V a „fekete vonatok” józan em-i bér számára elviselhetetlea: légkörét. Tudati beszűkülés Minden bűnözőt nem lehet visszatartani attól, hogy újabb, törvénybe ütköző cselekményeket kövessen el — ilyenre még nem volt példa a világon. Visszatartani azonban lehet — elsősorban azokat, akiket csak az alkalom vagy saját ostoba kivagyiságuk tenne bűnelkövetővé. Olykor egy idejében lezajló, keresetlen hangú beszélgetés is elegendő. Más esetben jókor jött figyelmeztetés, határozott fellépés hozza meg a várt eredményt, legalábbis az esetek többségében.' Vagy egy baráti figyelmeztetés, amely elejét veheti — például — deviza- vagy közlekedési bűncselekmények el-; követésének. A bűnözés egyik fő oka: a tudati beszűkülés. A közösségi ember ügyel nemcsak önmaga, de a társadalom „egészé ségére” is. Várkonyi Endre
