Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
1979. JÚNIUS 13., SZERDA Tk-Mdm-! NDK-kitöntetéssk vasutasoknak | Az NDK budapesti nagykövetségén a magyar közlekedés vezetőinek, képviselőinek részvételével kedden ünnepségen emlékeztek meg az NDK vasutas és közlekedési dolgozóinak napjáról. i Az NDK közlekedési dolgozóinak ünnepe alkalmából Ottó Arndt közlekedési miniszter kitüntetéseket adományozott a két ország közlekedési együttműködésének fejlesztésében, a nemzetközi forgalomból adódó közös feladatok végrehajtásában kitűnt magyar személyeknek. Az NDK vasutainak érdemérme III., legmagasabb fokozatát kapta Bonifert Ádám, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Az érdemérem I. fokozatával tüntették ki Fodor Zoltánt, a MÁV Vezérigazgatóság ügyintézőjét, Száraz Jánost, a Búd ap es t-Kei oti állomásfőnökség raktámokát, Szögi Sándort, a Budapest- Nyugati államásfőnökség forgalmi szolgálattevőjét és dr. Varga Gyulát, a MÁV Vezér- igazgatóság osztályvezető-helyettesét. A kitüntetéseket a miniszter nevében Dieter Zibelius, az NDK nagykövetségének ideiglenes ügyvivője adta át. Mustéi terme! Megkezdődött a részleges termelés a Pest megye határában fekvő Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat új fóliaüzemében. Az ötszázmillió forint költséggel épített és felszerelt új létesítmény a Borsodi Vegyi Kombinátban előállított PVC-port dolgozza fel. Júliustól — a teljes üzembehelyezés után — évente tizenhétezer tonna fóliát gyártanak majd ott. A termelés megindulása jelentős importot tesz feleslegessé. Félév előli a gépiparban Tervteljesítés buktatókkal Helyzetkép a gödöllői Árammérőgyárból és a Mezőgép monora gyárából Legyen bármily alapos, körültekintő az éves program elkészítésénél egy vállalat, akadhatnak, s akadnak is olyan külső körülmények, melyek a vártnál nagyobb erőpróba elé állítják a tervet teljesíteni szándékozókat. Ez derült ki azokból a válaszokból, melyeket — folytatva a megye gépiparának várható eredményei iránti tudakozódásunkat — a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárában és a monori Mezőgépnél kaptunk. í Rendszertelen szállítás ' Gödöllőn dr. Hegyi József közgazdasági főosztályvezető elmondta, hogy bár első féléves termelési tervüket előreláthatólag teljesítik — sőt, kismértékű túlteljesítés is vár. ható — ez az időszak egyben nagyon sok gondot is jelenteti fiz Árammérőgyárnak. Az egész félévet jellemezte az ütemtelen, tervszerűtlen termékkibocsátás. Ennek szerteágazó okairól, a bakelit fröccs- por hiányáról, a húzóolaj beszerzési nehézségeiről már korábban is hírt adott a Pest megyei Hírlap. Az azóta eltelt időszakban ezek a külső kooperációs gondok bővültek, például különféle rugók rap. szódikus beszállítása okozott nehézségeket. Hogy ennek ellenére a félévre tervezett 311,8 millió forintnyi tennék elkészül, annak oka, hogy az éves terven belüli átcsoportosítással olyan mérők gyártását vették előre. melyek kevésbé függnek a külső szállítók pontosságától. Így — fordítva a szóláson — az ürömbe öröm is vegyül, mivel a belföldi ellátást, s ezen belül is a sokat emlege- tett-hiányolt kapcsolóórát helyezték előtérbe. Uj szerelőszalagok A félév során két új szerelőszalagot adtak át az Áram- mérőgyárban. A Bakony Művel által gyártott, Bosch-rend- szerű szalagok közül az első a felszerelés után nem váltotta, be a hozzáfűzött reményeket, így ergonómiai vizsgálatoknak vetették alá. Ennek során megállapították, hogy az asztalok magassága, a szóktám- lák helyzete, és még néhány más körülmény nem felel meg az optimális munkavégzés követelményeinek. Ezeket tehát kijavították, s a második szalagot már az itt szerzett tapasztalatok figyelembevételével szerelték fel. A második félév eredményesebb teljesítéséhez nyilván az ezeken a szalagokon végzett munka is nagyban hozzájárul majd. A megváltozott beruházási helyzet, egyes vállalatok átme netl likviditási problémái — tehát alapvetően külső feltételek — éreztetik a hatásukat a mcmori Mezőgépnél is. Dr. Sándorfi László igazgató tájékoztatója szerint, árbevételi és termelési tervüket egyaránt csak 95 és 100 százalék között, tehát az eredeti elképzeléstől némileg elmaradva sikerül teljesíteni. EnAranygyömbér töltése Az Erdeitermék Vállalat váci üzemében megkezdődött az ferany gyömbér üdítő ital palackozása. Az egyesült államokbeli Canada Dry cégtől vásárolt licenc alapján ez évben kétmillió palackot töltenek meg, egyelőre a fővárosban történő forgalmazásra. Emellett a váci üzem mintegy tizenegymillió palack Etűd elnevezésű, különböző üdítőt palackozik még. Képünkön: a váci üzemben töltősoron az aranygyömbér. Koppány György felvétele nek oka, hogy az élelmiszer- ipari, s ezen belül is vágóhídi berendezések gyártására specializálódott monori gyár termékeit jellegüknél fogva beruházások, rekonstrukciók vég. rehajtásánál alkalmazzák. Az e területen jelenleg tapasztalható szigorítások következtében néhány esetben a beruházó, megrendelő már jelezte, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésére pénzügyi fedezet, így nem tudja átvenni a berendezéseket. Bizonytalan szállítás Ezek helyett most más tér. mékeket kell legyártani — ez természetesen o tervszerűség rovására megy majd. Tőkés exportjuk területén is hasonló gondokkal, küzdenek a monoriak. Bár a termelést tekintve tervüket nagyrészt teljesítették, nem mondható el ugyanez a szállítást illetően — elsősorban az iráni helyzet bizonytalansága miatt, hiszen rendeléseik nagy része ebből az országból származik. Ezzel együtt mintegy kilencven százalékos szállítási eredmény várható. W. B. Kérések és lettek Úttörőpariamentek megyeszerte Októberben Százhatomban jn lesz a megyei lórum Az úttörőközösség közéleti aktivitásának fejlesztését, a gyermekközösségek demokratizmusának szélesítését szolgálja az úttörőparlament. Az előzetes program szerint e fórumokra felmenő rendszerben kerül sor: június 30-ig a csapatokban rendezik meg, ezt követően járási-városi szinten, majd októberben Százhalombatta lesz a színhelye Pest megye úttörőinek parlamentjének, ahol, kétszáz küldött képviseli csaknem 95 ezer vörös- és kéknyakkendős társát. Az országos úttörőparlamentet — novemberben Debrecenben rendezik meg. Az úttörőcsapatokban — csaknem mindenütt — ezekben a napokban már lezajlottak Pest megyében e fontos összejövetelek. Az eddigi tapasztalatokról szólva Kovács Margit, Pest megye úttörőtitkára érdeklődésünkre elmondta, hogy örvendetes módon érvényesült a közelmúltbeli országos úttörővezetői konferencia lényeges gondolata: a felnőttek engedjék a gyerekek öntevékenységének kibontakoztatását a mozgalmon belül, s a programokat velük együtt, közösen, s ne nélkülük állítsák össze. A vörösnyakkendő- sökből álló úttörőtanácsok beszámolója az elmúlt években végzett munkáról, valamint a három esztendővel ezelőtti, csapatparlamenteken felvetett javaslatok sorsáról, mindenképpen azt bizonyította, hogy sikerült a diákok érdeklődéséhez, igényeihez jobban igazodó kisdobos- és úttörőélet kialakítása. A kis felszólalók azonban felvetették, hogy a jövőben hasznos lenne, ha például a szakköri foglalkozások kötetlenebbek lennének, mint a tanítási órák, s így minden bizonnyal több lehetőség kínálkozna a gyerekeket érdeklő kérdések megvitatására. Megfontolandó az is, amit szintén jó néhány úttörőcsapat parlamentjén szó- vátettek: az őrsi foglalkozásokat — amennyiben az időjárás engedi — a szabadban, jó levegőn tartsák, minél több játékos programmal. Megjegyzendő: a gyerekek javasolták társadalmi kapcsolatok további szélesítését, s dicséretükre legyen mondva, nemcsak kértek, hanem tettek is. Például több általános iskolában a rajok védnökséget vállaltak a szaktantermek tisztaságáért, míg másutt társadalmi munkában szépítették a rajok a játszótereket. Akadt olyan oktatási intézmény is, ahol a kisdiákok maguk alakítottak karbantartó brigádokat, az iskola épületében tapasztalható apróbb hibák kijavítására. Az eddig lezajlott csapatszintű úttorőparlamentnek más tapasztalata is volt. Sajnos, akadt olyan fórum, ahol sem az iskolavezetés, sem a pedagógus pártalapszervezet képviselője nem volt kíváncsi a gyerekek észrevételeire, hozzászólásaira. A Pest megyei úttörőelnökségen kapott tájékoztatás szerint olyan ösz- szejövetelről is tudnak, ahol az úttörőcsapat vezetőin kívül kizárólag az iskolát' patronáló termelőszövetkezet elnöke jelent meg. Vitathatatlan tény: a pedagógus pártalapsizerve- zeteknek — s ugyanez- vonatkozik a pedagógus KlSZ-alap^ szervezetekre is — a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani az úttörőparlamentekre. Bebizonyosodott, hogy, ahol gondosan, kellő körültekintéssel készítették elő, szervezték még ezt a fórumot — s az ilyen helyszíneken érződött az iskola és az úttörőcsapat közötti jó együttműködés — ott hozzájárultak a gyerekek közéleti aktivitásának kibontakoztatásához. • S ami különösen lényeges mozzanat: Pest magyében az eddig lezajlott csapatszintű úttörőparlamentekre mindenképpen ez utóbbi megállapítás volt a jellemző. Bizonyítvány a háztájiban Dicséretes kezdeményezés Veresegyházon Kinek ne jutott volna legalább egyszer életében eszébe: jó lenne meggazdagodni. Nincs ebben semmi kivetni való. Mint ahogy annak a falusi fiatalembernek a gondolkodása sem elítélhető, aki mielőbb szeretne saját házat, ezért aztán hajlandó többletmunkát vállalni, az állattartás, s a zöldségtermesztés ezernyi gondját magára vállalja. No meg a kistermelés kockázatát, ami sokak esetében éppen a szakmai ismeretek hiánya miatt nagyobb az indokoltnál. Az aranytojást tojó tyúk ugyanis könnyen megbetegedhet, s nemhogy hasznot hozna, fordítva, a hozzánemértés tetemes anyagi vesteséget eredményezhet. Mi tehát a megoldás? Iskolába járni, vizsgát tenni a kisegítő gazdaságokban szor- goskodóknak, még csak az kellene. Tanulja meg mindenki a maga kárán a sertéstenyésztést! Nem így a veresegyháziak. Tavaly ősszel dr. Mohai Imre állatorvos biztatására a helyi sertéstenyésztési klub tagjai elhatározták, kitanulják a kocanevelés mesterségét. — Nem a papírért ültünk be az iskolapadba. — mondja Deák Jánosné, aki 12 kocára ügyel odahaza. — Tíz éve foglalkozom sertésekkel, de a tanfolyam számomra is sok újat nyújtott. Kitűnő szakemberek magyarázták el, mit, miért kell tenni. Ellátogattunk korszerű telepekre, különböző, a háztájiban jól fejlődő fajtákkal ismerkedtünk meg. Ma már nem jelent problémát számomra egy injekció beadása. S ha betegség üti föl a fejét, sem esek kétségbe. Á legszükségesebb teendőket magam is képes vagyok elvégezni az állatorvos érkezése előtti — világosít föl a község leg-; ügyesebb sertéstenyésztője, i Természetesen a kezdők még több útravalót kaptak a képzés során. Amit eddig ösztönösen, valahogy majd lesz alapon csináltak, ezután tudatosan, okszerűen teszik. A be-; tanított munkási bizonyítvány, megszerzése nekik jelenti « legnagyobb nyereséget. — Az idén szeretnénk 4 szakmunkásképzést is beindí-; tani. Valahogy kedvet kaptunk a szakkönyvek forgatásához —> magyarázza Hibó Józsefné, a klub vezetője, akivel munkahelyén, a fóti Béke Tsz helyi' takarmányelárusí tójában beszélgetek. S hogy nem kergetnek megvalósíthatatlan álmo-j kát, bizonyítják az eddigi siker rek is: a veresegyházi sertés-: nevelő iskolát 18-an fejezték be eredményesen. , Sokszor beszélünk a falus!,’ főképpen az agrárértelmiség feladatairól. Dr. Mohai Imre,1, aki szakmáját igen nagy ambícióval gyakorolja, megtalálj ja annak a módját, hogyan lehetne az embereket, az adott esetben a háztájiban dolgozókat megbarátkoztatni a szak-j könyvekkel is. Másfél tucat? kistermelő vált a maga és az ország hasznára is tájékozó-« dottabbá a veresegyházi kis4 termelők közül. Ma még ugyani kevesen tudnak erről a figye-< lemre érdemes vállalkozásról^ mégis reméljük, sok követője, lesz majd az ötletnek szerte az országban. V. B. Hogyan játsszunk békét? NEGYEDIKES unokaöcsém, leivel rendszerint megtárgyaljuk a világ kis és nagy dolgait, noha szabad szombatos volt ő is, azon a reggelen nem ért rá velem foglalkozni. Sietett a társaihoz — számháborúzni. Nincs'ebben semmi különös. Gyerek, szeret játszani, főképpen, ha izgalmas a játék. A számháború pedig közismerten az. Egyedül maradva mégis gondolkodóba estem. Alighanem az előző esti élmény indította el agyműködésemet éppen abba az irányba, amerre haladt. Asaódon voltam, békegyűlésen, ahol öcsémmel egykorú lányok vigyorogták el a komolynak szánt műsorukat, amelynek középpontjában természetesen a béke állt. Amiképpen az előadó beszédében is. Ám ahogy fölidéztem azt az estét, rá kellett döbbennem, mégsem a béke állt az irodalmi összeállítás és az előadás fókuszában, hanem a — háború. Megannyi adatot, számot, tényt hallhattunk a fegyverke. zésről, a világ különböző sarkaiban ismételten fellobbanó tűzfészkekről, rakétákról és bambákról, városokat, sőt egész országokat elpusztítani képes fegyverrendszerekről. A béke csupán mint a vérontás, a hideg- és melegháború ellentéte fogalmazódott meg. Nem mint állítás, hanem mint tagadás. Lehet-e békét játszani? Hogyan kell békét játszani? Háborúsdit könnyű és érdekes és izgalmas. Elkapni, fölfedezni, leleplezni az ellenfelet, túljárni az eszén, tőrbe csalni. Álcázni magunkat, hamis nyomra vezetni a minket keresőt. Mennyi lelemény, ügyesség szükségeltetik hozzá! Unokaöcsémnek eddigi rövid élete során volt kardja, .egyszerű és géppisztolya, puskája, rakétája, tankja, vadászrepülője. Volt tejszállító kocsija, személy- és teherautója is, de az előbbiekkel szemmel láthatóan jobban szeretett és tudott játszani. A tőr és a haléi, az indiándísz és a nyíl azon nyomban felcsillantotta a szemét, a békés napokat, a munkát, a köznapi életet jelképező eszközök sokkal kevésbé mozgatták meg fantáziáját. Békét még játszani sem tudunk. Ha gyerekfejjel kalandra, érdekességre vágyunk, nyomban ölőszerszám imitációját kapjuk kezünkbe. A háborúsdi titokzatos, ezer meglepetést tartogat, a béke ösz- tövér, egysíkú, könnyen kiismerhető, következésképpen érdektelen, játékra alkalmatlan. EZEN A PONTON, régi szokásom szerint, felrúgtam addig követett gondolatmenetemet, rákényszerítettem magamat, hogy egészen máshonnan és másképpen közelítsek tárgyamhoz, annak lényegéhez. Egyetlen kérdésre (kerestem a választ. Mi a több, a gazdagabb, változatosabb, sokoldalúbb, ha úgy tetszik, rejtélyesebb. A béke vagy a háború? Olyan szerencsés korban és helyen születtem, hogy a háborúról tapasztalataim nincsenek. Békében nőttem fel, békében élek. Minden jó és rossz békében történt velem. Vajon színtelen, sekélyes dolgok voltak-e ezek? Megfordítva: dúsabb élményeket szerezhettem volna-e a harcmezőkön, ütközetekben, az ellenséget kergetve, bekerítve, megsemmisítve? A háborúról csak könyv- és filmélményeim vannak. Minek tagadjam, izgalmasak voltak azok a filmek, azok a regények, színdarabok és novellák. Gondolatban tovább nyomoztam. Mikor éreztem szellemi kielégülést, esztétikait örömet? Ha a hős, aki min-; den esetben a jót, az emberit! tehát az életet képviselte,, győzött, megmenekült. Ha életben maradt, ha visszatérhetett hazájába, városába, falujába — övéihez. Esztétikai értelemben halála is lehetett felemel lő, ámde az sosem jelentette» teljes élményt. Ide lyukadtam ki, itt álltam meg. A teljességnél. Ennek ormáról tekintettem a háborúra és a békére. S innen már az előbbi látszott ösztövérnek. Dúsnak, határtalannak és korlátlannak a béke. Egyszerűen azért, mert sokkal több esélyt ad az élet végigél ésére, a születés és halál közötti évtizedek: teljes megélésére. A játékra és a küzdelemre, a tettekre, á munkára, a győzelemre és a szenvedésre. A gyermek- és Ifjúkor, a testi, szellemi nyár,1 az öregkori esztendők örömeinek és árnyainak megtapasz^ talására. LEHETETLEN békét játszani, háborúsdit igen. Azért nem lehet békét játszani, mert olyan hatalmas és kimeríthetetlen, mint maga az élet, a világ. Háborút lehet játszani; mert könnyen áttekinthető. A béke beláthatatlan. Végi télén. Kör Pál ^«3
