Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROIETÁRJAI, EGYESÜL1 ETEK! AZ. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÁN ÁCS LAPJA %j kW ' l i?őtt<;ÁV:'a a .MFrvYFi tanáé ' J w XXIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÄM Ara 1,60 forint 1939. JÜNIUS 10., VASÁRNAP ffierekas heiyiáiiás Esőt vár továbbra Is a felár Kezdet Elutazott a Eiuki küldöttség A Kubai Köztársaság Népi Hatalom Nemzetgyűlésének küldöttsége, amely az or- szágyűlés meghívására Bias Rocának, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­sága tagjának, a Nemzetgyű­lés elnökének vezetésével járt hazánkban, szombaton befe­jezte hivatalos, baráti láto­gatását. Magyarországi tartózkodása során a küldöttséget fogadta Kádár János, az. MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, hosonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A küldöttség szombaton el­utazott Budapestről. Már_már fellélegeztünk a hét derekán, amikor nehéz felhők lepték el az eget. Em­ber. állat, növény felfrissülést várt, ám az égi csatornák, alig-alig vagy egyáltalán nem nyíltak meg. A hét végén az­után több falu határát végig­járván megállapítottuk: a kedvezőtlen időjárásnak most már biztos, hogy kihatásai lesznek a későbbi gazdálkodás­ra is. i Az örkéniji Béke Termelő- j szövetkezet négy község hatá- ! rában műveli a földet. Szá­raz homokvidék ez, ahol évről évre keményen meg kell küz- j deni a kenyérrevalóért. — Az idén bonyolítja hely­zetünket, hogy május elseje óta nem esett eső — mondja Mizser József, a közös gazda­ság elnöke. — Akkor is csak öt és fél milliméternyi. Ön­tözni nem tudunk, hiszen kút­Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat Bulgáriába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége június má­sodik felében hivatalos ba­Az űrhajósok átszálltak a Szojuz-34-re Sikerűit a* összekap csalás Sikeresen összekapcsolódott a Szaljut—6 űrállomással a Szojuz—34 pilóta nélküli űr­hajó. A műveletet a terveknek megfelelően péntek éjjel haj­tották végre: az összekapcso­lásra moszkvai idő szerint éj­jel 11 óra után két perccel került sor. Mint ismeretes a pilótanélküli űrhajót azért bocsátották fel, hogy kipró­bálják a módosított közelítő­hajtóművet, amely az előző kísérletnél, a Szojuz—33 űr­hajónál nem működött meg­felelően, s emiatt a szovjet— bolgár közös űrkísérletet fél­be kellett szakítani. A pilótanélküli űrhajó két nap alatt jutott el céljához, út­közben földi irányításra több pályamódosítást hajtottak végre. A Szojuz—34 az űr­állomás hátsó bejáratánál kötött ki, innen péntek reg­gel lekapcsolták a Progressz teherűrhajót. A Szaljut ál­landó expedíciójának két tagja, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin folyamatosan ellenőrizte a megközelítés és az összekapcsolás műveleteit. I Szerelik a szovjet típusú Volzsenyka öntözőberendezést, mely 40 méter hosszúságban öntözi a lucernaföldet jainkban úgyszólván alig akad víz. Több mint 4 ezer hektáros szántónkon, melyen a többi között silókukorica, lucerna, rozs terem, egyelőre még nem jóvátehetetlen a kár. Persze csak, ha esőt kapunk az el­következő napokban. Az el­múlt években tapasztalt ha­sonló szárazságok óvatosság­ra intettek bennünket. Fel­készültünk arra, hogy vegy­szerek talajhajuttatásával gá­toljuk meg a nedvességtarta­lom elpárolgását. Szerencsére e szerek bőven rendelkezésre állnak a kereskedelemben. ★ Nehezebb a helyzet Dabason a Fehér Akác Termelőszövet­kezetben. Erről Miklián Má­ria, a gazdaság öntöző üzem­mérnöke beszél: — Összehasonlításként meg­említeném: január óta — be­leértve a havat és a jeget — 102 milliméternyi csapadék ju­tott a földbe. Máskor ilyen­tájt már a 300 millimétert is meghaladta ez az érték. Szán­tóterületünk 5895 hektár, eb­ből 520 hektáron kukoricát, 240-en lucernát, 100-on zöldsé­get termesztünk, jelentős a rét- és legelőterületünk. Külö­nösen az utóbbiakkal volt gondunk. Tavaly Ilyenkor már túl voltunk rétjeinken az első kaszáláson. ráti látogatást tesz Bulgáriá­ban a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Ál lamtanácsának és Miniszterta­nácsának meghívására. Az űrhajó közelítő-pályamódo- sító hajtóműve mindvégig ki­fogástalanul működött. Csak szombaton déltájban vette birtokába az új űrhajót a Szaljut—6 állandó személy zete. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin a déli órák­ban nyitotta föl az összekötő nyílást s tekintette meg a Szojuz—34 űrhajó szállítmá­nyát. Ljahov és Rjumin számára az új űrhajó megérkezése nagyfontosságú a kísérleti program folytatása szem. pontjából. A Szojuz—32 ugyanis már több mint száz napot töltött a világűrben s a szakértők az űrhajót enné! hosszabb időtartam után már nem kívánják felhasználni a személyzet visszatéréséhez. Ha tehát a Szojuz—34 kísérlete nem lett volna eredményes, a két űrhajósnak vissza kellett volna térnie a Földre az eredeti űrhajó felhasználásá­val. így viszont nincs aka­dály, hogy sikeres munkáju­kat folytassák a világűrben, a Szaljut—6 űrállomáson. Építők köszöntése Országszerte megkezdődött az építők napiának ünnepség­sorozata. A Magyar Tudo­mányos Akadémia budavári kongresszusa termében ren­dezett szombati ünnepségén Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese köszön­tötte új városrészeink, közin­tézményeink, gyáraink, út­jaink, hídjaink és ezernyi más fontos létesítményünk alko­tóit. Az építők idei napjának rangját emeli, hogy az idén ünnepeljük az állami építő­ipar megalakulásának 30. év­fordulóját is. Méltatta a se­regnyi eredményt. Szekér Gyula szólt az épí­tő. és építőanyagipar fejlesz­tésében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tásában elért eredményekről, majd így folytatta: Az idei népgazdasági terv sikeres teljesítése komoly erő­feszítést és szemléleti válto­zást követel az építőktől is. A termelés mennyiségi növelé­sével szemben a minőségi kö­vetelmény és a feladatok ész­szerű megválasztása került előtérbe. Az ünnepségen Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke eredményes munkájuk elismeréseként ki­tüntetést adott át 27 dolgozó­nak, majd Abrahám Kálmán Építésügyi és Városfejlesztési miniszter 57 dolgozónak nyúj­totta át a kiváló munkáért kitüntetést. — A kukorica kelése is el­húzódott, s a gabonanövények fejlődésében is jelentős a ká­runk. A tervek szerint bú­iából 45—50 mázsás hektáron­kénti átlagtermésre számítot­tunk. A legutóbbi termésbecs­lések szerint előreláthatólag 34 mázsányi búza termésre számíthatunk hektáronként. A szárazságot öntözéssel próbál­juk enyhíteni. Jelenleg 1300 hektárt tudunk öntözni. Éj­szaka dolgozunk, ilyenkor esőztető berendezéseink mű­ködnek. Napközben egy ön­járó masinánk dolgozik a határban. Járva a megye községeit, magunk is tanúi voltunk, hogy jó néhányan akadnak, akik nem tartják be a napokban nyilvánosságra hozott tiltó rendelkezéseket. Sok kiskert- tulajdpnos kötötte öntözőcsö­vét a vízvezetékekre. Alsónémedi határában vala­miféle hatalmas szúnyog szár­nyaiként feszülnek a KF 120-as önjáró öntöző beren­dezés karjai. Széles sugárban hullik a víz a kukoricaföldek-? re. — Háromezer hektárnyi szántó, főként kukorica vár­ja az éltető vizet — mondja Bai Sándor, az alsónémedi Közös Üt Termelőszövetkezet öntözési technikusa. — Az összes öntözhető területünk 710 hektár. Ebből naponta 80 hektárnyit öntözhetünk. Az idei kedvezőtlen időjárás sokhelyütt feltette a kér­dést: hogyan tovább. A gaz­daságok legtöbbikében az anyagi veszteséget jobb szerve­zéssel, a melléküzemágak ter­melésének növelésével, után- vetésekkel, próbálják enyhíte­ni. Mindezek természetesen részmegoldások. Hiszen mind­annyiunk számára fontos, hogy — a szokásos mezőgazdasági exportcikkekből — mi kerül a hazai raktárakba. Persze nemcsak a mezőgaz. daságban jelent a munka több gondot, nagyobb erőfeszítése­ket. A hernádi láncgyár ed­zőműhelyében is a bőrön érez­ni a meleget. A kemencék előtt legalább 70—80 fokos a hő­ség. Farltas János, a műhely dolgozója éppen egy hosszú rúd segítségével hajít egy láncdarabot a szomszédos vas-, asztalra. — Jelenleg 120 ember dol­gozik az üzemben, s igencsak sok a dolgunk, mivelhogy fő­ként mezőgazdasági gépekhez gyártunk alkatrészeket. Egy hónap alatt a különféle lánc­típusokból több, mint 10 ezer méternyit is elkészítünk. V. F. Munkában a KF 120>as önjáró öntözőberendezés Bozsán Péter felvételei KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Portugália nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Antonio Ramalho Eanest, a Portugál Köztársaság elnökét. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke táviratban üdvö­zölte Johannes Virolainent, a Finn Köztársaság parlament­jének elnökévé történt meg­választása alkalmából. Brutyó Jánosnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke vezetésével teg­nap hazaérkezett az a kül­döttség. mely június 4_től 9. ig az SZKP Központi Bizott­sága meghívására a Szovjet­unióban tartózkodott. Tímár Mátyásnak, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöké­nek vezetésével szombaton küldöttség utazott Svájcba, a Nemzetközi Fizetések Bankjá­nak évi közgyűlésére. 'T’ények, tapasztalata diktálta szükségszerű ség, no meg divat is nap jainkban az életmód kü. lönféle vonásait vizsgálgat 'ni, ezekből a folytonosai átalakuló vonásokból ilyer meg olyan következtetése­ket levonni, csakhogy.. Csakhogy aggályuk — szintén tények, tapasztala­tok intelme nyomán — s következő: valóban otí kezdődik-e az életmód, aho sokan vélik?! S újabb kér­déssel toldva meg az elő­zőt: elválasztható-e éle­tünk bármely mozzanata életmódunk egészének ala­kulásától, azaz szabad-« egy-egy részletből mesz- szire nyúló gondolatfona­lakat kihúzni, azzal a meg­győződéssel, most ráleltünk a fontosra?! Mert hiszen mi a fontos? Miért érthetet­len az, ha a rendkívül nagy fikizai igénybevételnek ki­tett építőanyagipari mun­kás, aki ráadásul szállás- lakó is, nem kapkod a so- kadszorra és ingyen kínált színházjegyek után, hanem — a papírforma szerint megbocsáthatatlanul — in- káb lefekszik, alszik? Ítél­jük: el ezért az életmódjel- lemzőért — „nem érdekli a kultúra, nem alkalmazko­dik a magasabb műveltsé­gi követelményekhez” stb. —, vagy inkább azt he­lyezzük nagyító alá, mi­ként lehetne munkakör­nyezetét, munkafeladatát könnyebbé, emberibbé ten­ni, kevesebb erőt felőrlővé? A kérdésben benne a fe­lelet. Ráadásul a kérdés nem elvont, hanem nagyon is gyakorlatias, napról nap­ra szembe kell nézniük ilyen és hasonló dilem­mákkal a Cement és Mész- művek gazdasági vezetői­nek, a társadalmi szervek­nek. S ami a nagyvállalat egészében igaz, az még megfoghatóbban ölt testet a gyárakban, azokban a gyárakban, amelyek egy­aránt magukba foglalják a korszerű — bár nem a leg­korszerűbb — s az elavult technikát, technológiát. Pontosan ez a kényszerű sokféleség, a régesrégen megszüntetésre érett s a most létesített gyárak együttese tárta a vállalat- vezetés elé azt a tényt, hogy a munkakörnyezet döntő eleme az életmódnak. 1^ épzetlen, iskolázatlan, a termelés láncolatában szerény posztot — segéd­munkát, olykor betanított munkát ellátó — betöltő dolgozóik kétszer, két és félszer annyit mulasztanak igazolatlanul, mint azok, akik, szakképzettek, akik­nek a munkamegosztáson belüli helye kötött, felelős­sége érzékelhető, megfog­ható. Mi más lenne ez, mint az életmód egy nagyon fontos vetülete, hiszen a munkaerkölcs milyensége aligha kerülhet hátrább, mint az, olvas-e valaki könyvet, s mit néz meg szívesen a televízióban ... Tovább kutatva az elgon­dolkoztató tények cserjésé­ben: a technika új eszkö­zeit, eredményeit fölvonul­tató üzemekben a fiatalok — a harminc éven aluliak — fluktuációja a negyedét sem éri el az elavult tech­nikával dolgozó egységek­ben tapasztalhatónak, bár az előbb említett munkahe­lyek sem tartoznak a fe­hérköpenyes beosztások kö_ zé. Mégsem menekülnek innét a fiatalok, mert kör­nyezetük rendezettebb, bo­nyolultsága ellenére is át- tekinthetőbb, mint társai, ké, akik nagy fizikai erő' kifejtéssel dolgoznak, án gyakran semmi mást, csu. pán annyit látnak a ter­melés értelméből, ameny- nyi a fizetési elszámolá­sukban ol vasba tó. Felületes megítélésre nerr több, mindössze szára; adat, hogy ma a Cemenl és Mészművek gyáraiban készített nélkülözhetetlen szürke por háromnegyed« korszerű — ún. száraz. — eljárással formálódik kész­termékké. Az sem tűnik a kívül állónak különösebben érdekesnek, hogy a szárai eljárás termelékenysége négy, négy és félszerese a nedves eljárásnál elértnek, ám a két adat mögött a tech­nika, a technológia roppant nagy serege áll, s ennek a seregnek az élén a pa- ranosnokló, az ember. Az az ember, aki akarva vagy akaratlanul, de viszi ma­gával munkakörnyezete igé. nyességét vagy igénytelen­ségét, aki otthon, szabad idejében sem tud szabadul­ni attól, amit napról napra minden műszakban átél, csinál, amit megszokott. U a valaki összeveti a 11 nagyvállalat foglal­koztatottjainak másfél év­tizeddel ezelőtti és mai iskolázottsági szintjét, ak­kor nemcsak az gondolkod­tatja el, milyen gyors iram­ban nőtt a műszakiak cso­portja, hanem még inkább elgondolkoztatja a munká_ sok képzettségének növeke­dése. Elgondolkoztatja azért, mert aligha hihető, ezek az emberek, mint munka­ruhájukat, úgy teszik le környezetük hatásait is, mielőtt haza indulnának, műszak végén. A szakmun­kások arányának a ko­rábbi kétszeresére növeke­dése, új szakmák föltűnése a cementgyártók között — például a műszerezettség­nek köszönhetően —, az­után a termékfejlesztés dik­tálta követelmények — így a nagy szilárdságú, szul­fátálló cement fokozódó ré­szesedése a teljes termelés­ből — csak akkor maradna meg a gyár, a munkahely falai között, ha mestersé­gesen elválasztanánk azt, ami ősze tartozik. Mert összetartozik a több szakmunkás és a na­gyobb tanulási kedv, az al­kotó részvétel a munkában — így az újítások műsza­ki színvonalának emelke­dése — s az új szakmák hozta, adta inger, ahogy a szulfátálló cement — szak­szerűen a 350 S 54 — is csak akkor áru, amikor a vevő megvásárolja, s ad­dig egy darabja a terme­lőtevékenységnek, annak a termelőtevékenységnek, amely egyszerre formál smbert és terméket. Ha a termelőtevékenység más­sá lesz — jobbá, emberib- aé változtatja a környeze­tt a résztényezők tökéle­tesítésével —, akkor tör­vényszerű: az ember is mássá lesz, hiszen ha mun­kamódja eltér a korábbiak­tól, akkor életmódja sem nagadhat meg az addig negszokottnál. Nem . vitat­juk, az életmód alakulása endkívül fontos vizsgálódá­si terep, de: ne feledkez­tünk el arról, hol a kéz­iét. Az életmód fő eleme nem a fogyasztás, hanem a nunka, minden további íletmódelemnek ez a for- •ásvidéke. M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents