Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

1979. JÚNIUS 9., SZOMBAT xMl tm 5 Pilisszántói hétköznapok Rövidesen lesz jó ivóvíz Nyolc helyett négy tanterem maradt... Szombaton és vasárnap Locsolási tilalom A városi tanács műszaki osz­tálya és a Dunamenti Regio­nális Vízmű és Vízgazdálkodá­si Vállalat Dunai jobb parti üzemigazgatósága tartós lo­csolási tilalmat rendelt el a közmű átkötési munkák elvég­zése miatt. A rendelet értelmében tilos hétköznapokon a kerteket tömlő segítségévei locsolni, ti­los a gépkocsik mosása reggel 6 órától este 22 óráig. Szom­baton és vasárnap teljes lo­csolási tilalom van érvényben. A műszaki osztály, valamint a Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tartós szá­razság miatt előreláthatólag a locsolási tilalom visszavonásig marad érvényben. Feloldásáról a hangosbemondó segítségével értesítik majd a város lakos­ságát. Áz ünnepségsorozat végét­ért. A rézfúvós hangszerek visszakerültek öblös tokjukba, a színpompás népviseleti ru­hák a szekrények mélyén pi­hennek. A dolgos hétköznapok, sok ezernyi napi tennivaló van most napirenden. De a múlt még olyan köze­li, emléke olyan eleven. Jól sikerült a járásban a nemzeti­ségi hét. Nem csoda, hogy em­léke még ma is, de bizonyára a következő rendezvénysoro­zatig élni fog a résztvevők, a nézők szívében. Így teremtve meg azt a folyamatosságot, amelynek célja a nemzetiségi kultúra ébrentartása, ápolása. A nemeztiségi hét sikeréért, tartalmának kibontakoztatásá­ért mindenki sokat tett, de leg­többet talán azok, akik ren­dezésében valamilyen formá­ban tevékenyen részt vettek. Erről beszélgettem Dunabog- dányban Csobánné Gelencsér Ildikóval, a művelődési ház igazgatójával. Mélyen gyökerezik A minden apró kis részletre emlékező elbeszélésből szépen kikerekedik a kép: Dunabog- dány apraja-nagyja valóban tartalmasán szórakozott, s szó- rákozva tanult a nemzetiségi hét alatt. Rájöttek az emberek újfent, hogy német kultúrájuk mélyen gyökerezik, gazdag és szép. Graff Teréz németszakos pedagógus, Sas András és fe­lesége, Pásti Ferenc nyugdíjas pedagógus, Hock Ferenc, a Du- nabogdányban élő és alkotó festőművész, Horányi György- né, a tánckar vezetője, s fér­Kikapcsolódni! Pihenni, pi­henni, pihenni! Ez a mai mo­dem ember legfőbb, leghőbb vágya. Igen ám, de hol? ( „ ... az erdő közjóléti és kulturális szerepének, park­erdő jellegének, a tájvédelem­nek előtérbe helyezése... a dolgozók kulturált pihenésé­nek előmozdítása...” — Ez az idézet a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság alapító leveléből való, s egyúttal válasz az előbbi kérdésre is. Pihenni, de hol? Itt! Igen, itt, mert dr. Madas László igazgató vezeté­sével sokan azon fáradoznak, hogy mindez mihamarább megvalósuljon. A Dunakanyar látogatóinak a száma évente mintegy más­fél millió, s ennek az üdülni, pihenni vágyó tömegnek kell megfelelő területet biztosítani. A táj, a Pilis erdős-dombos vidéke, a Salamon-torony, a Fellegvár, a Lepence-patak völgye által határolt terület adott volt, csak a lehetőséget kellett megteremteni, s azt okosan felhasználni. Az eredeti cél vagy ha úgy Pilisszántó festői környezet­ben fekszik. A falu egyik ol­dalán, s végén zöld ormok magasodnak: a Pilis-hegység nyúlványai. A község fekvése, meghatározta sorsát. Nem tar­tozik a Dunakanyarhoz, de az agglomerációhoz sem. Nincs je, Gutbrod Gizella és Jakus Jánosné, a művelődési ház al­kalmazottai, Antos Károlyné, a helytörténeti múzeum őre, s még hosszan sorolhatnám azokat, akik erejükön felül dolgoztak a nemzetiségi hét si­keréért Vendégségben Dr, Karsai Jánosné vezeté­sével ideutazott a ceglédber- celi német hagyományőrző együttes, s fellépésükkel óriási sikert arattak. A német nép­dalokat. amelyeket előadtak, az ismétléseknél már a közön­séggel együtt énekelték. Nagyon jól sikerült az Ama­tőr fotóművészek a nemzeti­ségi kultúráért , című kiállítás is. A bemutatott felvételek, szobabelsők, portrék, munka­pillanatok azt bizonyítják, hogy az amatőr fotósoknak jó szemük van a téma megraga­dásához, s felkészült technikai tudásuk a képek elkészítésé­hez. Az első díjat megosztva a ceglédberceli Fodor Péter és a csobánkai Kontz Dezső kap­ták meg. Nem érdemtelenül. A rendezvénysorozat után a községi pártszervezet, a Haza­fias Népfront, valamint a mű­velődési ház dolgozói közösen értékelték a rendezvénysoro­zatot. Egyhangú megállapítá­suk: minden résztvevő jó mun­kát végzett, amit az állandó telt ház bizonyított a legéke­sebben. A legnagyobb elismeréssel szóltak a dunabogdányiakról, s Csobánné Gelencsér Ildikó­ról, a járási hivatal művelő­désügyi osztályán is. Mindent összegezve: siker volt. tetszik; az álom, ma sem vál­tozott. A Pilis határain kell kialakítani ilyen, jobb szó hí­ján, üdülőcentrumokat, s ezzel megóvható a belső táj épsége. Az álom lassan kezdett tel­jesülni. Elkészült a Panoráma út, s azt követte a Silvanus Szálloda felépítése és megnyi­tása. Két év múltán a Pano­ráma út folytatása követke­zett, s akkor bukkantak a melegvízre is. Indult a strand építése. És akkor felgyorsult minden. Készülnek a teniszpályák, az autóscamping, a jurtatábor, a mogyoróhegyi pihenő. Befe­jeződött a turistaház teljes re­konstrukciója. Az egész terü­leten van már víz, villany és csatorna. Az álom körvonalai már láthatók, kitapinthatok. A múlt év elejétől pedig a Pilist tájvédelmi területté nyilvání­tották. Az alkotó ember mit álmod­hat még ide? — Rengeteg gondozott gyep­felületet — válaszol dr. Ma­das László. — Műanyag sípá­lyát. Huszonöt-harminc sze­üdülőterülete. Ezért sohasem állt reflektorfényben. Idillikus környezet — gon­dolom, a tájban gyönyörködve. — Itt biztos nyugalmas az élet. — Ne higgye — hűt le Kosztolánszky Mátyás, a köz­ségi tanács elnöke és elmond­ja két legnagyobb gondjukat: az egészséges ivóvíz és az is­kola hiányát. Csak egy kút Amióta ez a község létezik, nem volt jó ivóvize. Régen, a háború előtt tíz, tizenöt em­ber összefogott, s közös költ­séggel, együttes munkával ás­tak egy kutat. Az elkészült kút üzemelt, víz is volt benne, csak éppen egészségre ártal­mas. Régen szegény emberek laktak itt, örültek a víznek, s nem törődtek azzal, hogy az egészséges vagy sem. A sze­gény ember gondja-baja pedig az akkori hatóságoknak sem okozott különösebb fejfájást. Ma nyolc ilyen kút üzemel még a faluban, s közülük csak egy, az óvoda udvarán levő kút ad jó, a KÖJÁL megállapítása szerint is egészséges vizet. — De reméljük, hamarosan gyökeres változás tanúi lehe­tünk — mondja az elnök. — A járási hivatal elnökének, Rozgonyi Ernőné dr.-nak kö­szönhetjük, hogy a Duna men­ti Regionális Vízmű csővezeté­két erre vezetik el, sőt már itt is van a falu szélén. Most fog­juk majd megalakítani a víz­műtársulatot. Fertőzik a talajt — Akkor ez már nem lesz gond többé? Az elnök ingatja a fejét. — Az egyik gond szüli a má­sikat. Tökéletes csak úgy len­ne, ha a vízművel egy időben a csatornázás is elkészülne. Abba a házba, ahova beveze­tik a vizet, a használaton kí­vül kerülő kutat hasznosít­ják majd emésztöként. így megtakaríthatják ugyan a szippantást, de tovább fertő­zik a talajt. A csatornázásról pedig egyelőre álmodni sem merünk. Hiszen az is óriási fejlődés, hogy kétezer ember­nek, ennyi a falu lakosainak a mélyes panziókat, legalább négyet vagy ötöt. Természetesen mindennek, így ennek a területnek is van határa. Vigyázni kell a befo­gadóképességre, mert a túlte­lített táj előb-utóbb elhal, száma, lesz jó és egészséges ivóvize. Tehát rövidesen lesz jó ivó­víz, de mi lesz az iskolával? Ennek a kérdésnek az az előtörténete, hogy a régi négy­tantermes iskola mellé —fel­ismerve annak szükségszerűsé­gét — építettek egy új, másik négytantermes iskolát. Csak­hogy akkor senki sem vette észre — furcsa, ugye? —, hogy a régi épületet annak idején bauxitbetonból építették. Az épületet le kellett bontani, s maradt továbbra is a négy tanterem. Az elnök szerint van megoldás: a központi is­kola felépítése. A tanács terü­letet, társadalmi munkát tud­na biztosítani, de pénzt nem. Segítsenek az illetékesek — Persze — mondja az el­nök — mi mindent elköve­tünk, hogy ezt a kérdést elő­rébb vigyük! Az a néhány óra, amit az energikus, hihetetlenül tevé­keny elnök társaságában töl­töttem, olyan érzéseket keltett bennem, hogy az iskolakér­dést is dűlőre viszi. Előbb vagy utóbb. Természetesen az is igaz, hogy az elnök és a község akarata együtt — sok; ám en­nek a kérdésnek megoldásához — kevés! Az illetékesek hathatós tá­mogatására is szükség van. A lehetőségek határán belül, de szükség van! Elkészült a Gyertek játszani Visegrádra kétnapos vidám ta­lálkozó programja. Az ünnepé­lyes megnyitó június 16-án, szombaton 10 órakor lesz a királyi palota teraszán, ahol dr. Novák István, a Pest me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond ün­nepi beszédet. Ugyancsak itt a teraszon kerül sor a ceglédi Figurák bábegyüttes előadá­sára, Mátyás király aranyszőrű báránya címmel. A Sziklateremben 11 órakor elpusztul. Ez a terület pedig olyan álomszép, hogy pótolha­tatlan veszteség érne mind­annyiunkat. És még valamit, kedves kiránduló, pihenni vá­gyó ember! Vigyázz te is a tájra, tisztaságára, épségére. Ne bánj mostohán a termé­szettel, mert igazán pihenni csak ott tudsz. Gondolj arra, hogy mindazok, akik ezt meg­álmodták, olyan emberek, akik nagyon szeretik a természetet, s téged is kedves kiránduló. Gondolj erre, valahányszor itt jársz! A hőség szinte kibírhatat­lan. Az elgyötört emberek ke­resik a megoldást, s meg is találják a leányfalui strandon. Jó levegő, fűszőnyeg és víz — három medencében is. Felsé­ges. Nyolc automata ontja a jól hűtött frissítőket, két bü­fénél tolongás nélkül kapható a lángos, a palacsinta és a je­gelt sör. Minden mennyiség­ben. Ha valaki pedig komo­lyabb ételre éhezett meg, az sem gond, kimenőcédulával az ajkai Pirinyó bábegyüttes mutatkozik be Balogh Beatrix két darabjával, címük: Fonó­lányból királyné, és Illők és Mihók. Ezután a szekszárdi Musica bábegyüttes fellépésé­re kerül sor. Ugyanezen a na­pon, vagyis szombaton szere­pelnek még: a kaposvári Fe­keterigó és a Pacsirta báb­együttesek, a makói Rongyba­bák együttes, a ceglédi ama­tőrszínpad és a Kaláris együt­tes, a Dunakeszi 2. számú ál­talános iskola gyermekszín­pada. Ezek a rendezvények a Salamon-torony teraszán lesz­nek. A kétnapos rendezvénysoro­zat alatt szerepelnek még a vi­segrádi Csepürágók. a Duna- haraszti 1. számú általános is­kola színjátszó csoportja, a pilisvörösvári Pinochió, az aszódi Mazsola, a kecskeméti Ciróka, és a domonyi Galga bábcsoportok. be. Ehet, ihat, amennyit akar, amennyit a pénztárcája elbír. Utána vissza a hűs habok közé. Persze csak annak, aki már bent van. De aki most jön? Esetleg autóval? Mielőtt be­léphetne a paradicsomba, előbb a purgatóriumon kell keresztüljutnia. Vagyis, par­kolóhelyet kell keresnie. Mert a strand parkolóhelye már zsúfolt. Jó annak, aki már bent van. Leidinger Józsefné strandve­zető és munkatársai bent van­nak. Hányán is? A teljes sze­mélyzet 43 fő, de váltott mű­szakban dolgoznak. Kabino­sok, úszómesterek, műszakiak.' Három medencét gondoznak, közülük kettőben naponta cse­rélik a vizet, tisztítják a me­dencéket. Aztán keverik a vi­zet, hiszen az 52 fokos ter­málvízre építették a strandot. Kész a vezeték a Cseresznyés úton Vízműtársulat szervezését kezdik meg az Országos Víz­ügyi Hivatal társulási osztá­lyának segítségével Szentend­rén, a Cseresznyés úti ingat­lantulajdonosok részvételével. Az újonnan megalakítandó vízműtársulat 160 ingatlant érint, s a hozzájárulás házan­ként 16—20 ezer forint lesz. A nyomóvezetéket az utcában már lefektették, s a társulat megalakulása után elkezdik majd a víz bekötését a házak­ba. Készül a tájba jól beilleszkedő ia fürdőháx Hírek a járásból — Visegrádon, a tanácshá­zán végrehajtó bizottsági ülé­sen, június 12-én, kedden 14 órai kezdettel előkészítik a so­ron következő tanácsülés anya­gát. A tanácsülésnek két fő napirendi pontja lesz: a költ­ségvetés és fejlesztés, valamint a közrend és közbiztonság helyzete. — Mozgalmas nap lesz a já­rásban június 14-én, csütörtö­kön. Három faluban lesz ugyancsak községi tanácsi vég­rehajtó bizottsági ülés. — Pomázon, a tanácsházán 14 órai kezdettel megtárgyal­ják a nagyközség élelmiszer­kereskedelmének helyzetét, az új lakótelepek kereskedelmi ellátásának biztosítását és elő­készítik a következő tanács­ülés anyagát, amely magában foglalja majd a jelentést a nemzetiségi lakosság helyzeté­ről, a Víz- és Csatornamű Tár­(sulat beszámolóját, valaminl 1 eg” előterjesztést, amely a köz- I művelődési intézmények ősz- szevonására, egységes irányi- I tás alá helyezésére tesz javas- ! latot. — Budakalászon, ugyancsak [ a tanácsházán, 13 órai kezdet- j tel a társadalmi munka hely- j zetéről, a közérdekű bejelen- j tések, javaslatok és panaszok ! intézéséről, valamint a községi beruházásokról tárgyalnak. — Pilisszentkereszten 14 órai kezdettel a tanács vb-ülé- sének napirendjén az aratási és cséplési feladatok előkészí­tése szerepel. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó; Bozsán Péter Emléke olyan eleven A nemzetiségi kultúra ápolása Lelkes közreműködők, sikeres programok Dunabogdányban Egy álom története Kirándulóparadicsom a Dunakanyarban Kétnapos vidámság Gyertek játszani Visegrádra Nyomócsövek — betonból Az egész országban használják a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának termékéi: a különböző átmérő­jű, betonból készült nyomócsöveket. „Csendes” nap a strandon Nyolc automata, két büfé, zsúfolt parkolóhely kiugorhat a Kagyló Éttereim-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents