Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

1979. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK ap Nélkülözhetetlenek a gyárban Érdi asszonpk a BHG-ban Munkáról, utazásról, otthonukról vallanak a bejárók Ugyanabban a városban laknak. Érdiek. S ugyanabban a budapesti gyárban dolgoz­nak évek óta. A BHG (volt Boloifmmsz Híradástechnikai G£ár) szakmunkásai. Képzett, gyakorlott kezű asszonyok, akiknek munkáját nemcsak tiogy igényli, hanem el is is­meri a gyár. Érdeklődő, a vi­lágban nyitott szemmel járó emberek, akikre minden bi­zonnyal számít a fiatal város közélete . is. De vajon számít­hat-e? Valamennyien anyák, családi kötelezettségekkel. Az embernek valahol otthon kell lennie — ténylegesen és a szó itvitt értelmében is —, külön- jen megbillen a lélek egyen­súlya. Hol vannak ők otthon? Hogyan élnek? Erről beszélt nekem Nagy Istvánné, Kékesi Jenöné és Ritter Lászlóné. Kelés négykor Nagy Istvánné: (Halk sza­vú, végtelenül szerény benyo­mást keltő, szemüveges, szőke fiatalasszony. Elektroműsze­rész. Hároméves fiát egyedül neveli). — Hajnali négykor kelek. A kicsit fél ötkor keltem, s há­romnegyed ötkor már indu­lunk is hazulról. Háromne­gyed hatkor érünk a gyári bölcsődébe. Rendhagyó mű­szakban dolgozom, épp a gye­rekre való tekintettel, hattól fél háromig, így előbb érünk haza. Ha ugyan előbb haza­érünk ... Bár a menetrend szerint Érd felé tízpercenként kellene indulni a járatoknak, van, amikor fél óra is eltelik a várakozással. Addigra akko­ra tömeg gyűlik össze, hogy még a gyerekkel is majd fel­löknek. De máskor is annyian vannak, hogy mire hazaérünk, fulladozom a levegótlensóg- től. És minden asszonynak a kezében ott a szatyor, az enyémben is. Csak Budapesten tudok vásárolni. Érden a hoz­zánk közeli bolt már 4-kor bezár. Amikor férjnél voltam, Pusztaszabolcsról jártunk be. Az még rosszabb volt. Há­romnegyed háromkor keltünk és este hatra értünk haza ... Most is hamar elszalad az este. Sajnos, kímélnem kell a sze­meimet, így keveset szánhatok olvasásra, tévézésre. Érddel semmi kapcsolatom sincs. Pedig idevalósi vagyok. Dehát 1963 óta bejárok Buda­pestre. Az az igazság, hogy amióta egyedül nevelem a gyereket, még a pártmunká­ból sem tudom úgy kivenni a részemet, mint azelőtt. A gyárat nagyon szeretem, az ál­landóságot jelenti az életem­ben. Tisztség Kékesi Jenöné: (Épp ellen­téte Nagynénak, olyan ener­gikusan beszél, hogy időnként elnézést kér felcsattanásaiért. Negyven körül járhat. Férje ugyancsak Budapesten dolgo­zik. Lánya, aki hamarosan óvó­nő lesz, már férjnél van. Ké­kesiné finommechanikai mű­szerész, és annak a brigád­nak a vezetője, amely rész­szerelvényeket gyárt a .tele­fonközpontokhoz.) — Nézze, én annyira érdi vagyok, hogy senki jobban. Még ott is születtem. Es most biztosan meg fog lepődni: mégis minden a gyárhoz köt. Itt nőttem fel. 1951-ben lép­tem be, ez az első munkahe­lyem. Azonnal MADISZ-os lettem, majd a szakszervezet­ben kaptam társadalmi meg­bízatást. Jelenleg a vállalat 1. számú gyára üzemi szakszer­vezeti bizottságának a tagja vagyok. Tizenhárom alapszer­vezet agitációs és propaganda munkáját fogom össze. Tudja mit csinálok legszívesebben munka után? Ha egy mód van rá, bent maradok túlórázni. (Csak unszolásra mondja el: többszörös kiváló dolgozó, a SZOT-oklevél tulajdonosa, a gépipar kiváló dolgozója, s brigádja a közelmúltban nyer­te el ágazati szinten A szak­ma kiváló brigádja címet.) Nem mondom azt, hogy Ér­den nem lenne tennivalóm, persze nemcsak nekem. Pél­dául javítani az ellátást. Amit a kolléganőm mondott, mind igaz, azzal a kiegészítéssel, hogy öt órakor már szinte semmit sem lehet kapni az ABC-ben. Olyan apróságokról nem beszélve, hogy ha csoma­golópapírra van szükségem, azt is innen viszem, persze a buszon összegyűrődik. Vagy névnapra virágot akarok aján­dékozni ... Mire megérkezik, nem merem odaadni. Engem a közlekedés nem nyomaszt annyira, mint másokat, mert van autónk, és gyakran azzal jön be a család. De amikor még nem volt, akkor is vál­laltuk az utazást.— a gyárért. A férjem is 26 éve dolgozik a budafoki< Fémmechanikai Ktsz-ben. Önálló otthon Ritter Lászlóné: (A legfia­talabb hármójuk közül. Las­san, csaknem magyarázva be­szél. Tizenöt éve dolgozik a gyárban, ott volt ipari tanuló is. Híradástechnikai műsze­rész. Férje ugyancsak bejár Budapestre. Ds általában az asszony hozza magával a gyá­ri óvodába a kislányukat.) — Mindössze két éve köl­töztünk Érdre. Az anyósomák örököltek ott egy házat, amit nekünk adtak használatra. Igaz, keserves dolog az ingá­zás, de még rosszabb, ha az embernek nincs önálló ottho­na. Ahhoz, amit kolléganőm a közlekedésről mondott, hadd tegyem hozzá egy személyes tapasztalatomat. Tavaly no­vemberben a hosszú Várako­zás alatt a Kosztolányi té­ren úgy megfáztam, hogy tüdő- gyulladást kaptam. Zuhogott az eső, és én örültem, hogy a a kislányom befért a fedett váróba. Érden nem kaptunk óvodai elhelyezést a gyerek számára, ezért jár velem. Mi is Budapesten vásárolunk, nemcsak azért, mert Érden es­te már nem lehet semmit kapni, hanem azért is, mert még a drága Fehérvári úti piac- is olcsóbb, mint az érdi... Én szívesen vállalok fel­adatot, ha valamivel megbíz­nak. Például az óvodában én lettem a szülői munkaközös­ség elnöke. Érden azonban még újak vagyunk, kevés em­bert ismerünk. Ha jobb vol­na a közlekedés, s hamarabb hazaérnénk, szívesen eljárnék a művelődési házba, ahol na­gyon jó programokat szervez­nek. Hogy hol vagyok otthon? Egyelőre még a gyárban, de ha minden jól megy, hamaro­san Érden is otthon leszek. (A BHG híradástechnikai vállalathoz naponta százti­zenegy munkásnő jár be Érd­ről.) Tófalvi Éva Vetélkedő és orosz nyelvtanfolyam keao es orosz nyeivTunroiyum Megismerni egymás életét A Csepel Autógyár MSZBT-tagcsoportjának eredményes munkájáról Tagcsoport az egész kollek­tíva! A Csepel Autógyárban ez tízezer embert jelent — mondják a vezetők, amikor az MSZBT-tagcsoport tevékeny­ségéről érdeklődtünk. Az üzemben ugyanis a két nép barátságának komoly hagyo­mányai vannak. Önmagában a hagyomány szó nem sokat mond! Arról érdeklődtünk dr. Fáy Barnabástól, a szerve­zési főosztály vezetőjétől, az MSZBT tagcsoport ügyvezető elnökétől, hogyan jelentkezik mindez a hétköznapok mun­kájában? A tagcsoport elnöke Fövé- nyessy Ervin, az üzemi párt- bizottság titkára. A 30 fős ügyvezető elnökség a tulaj­donképpeni operatív munkát végzi. Ezt egészíti ki a hatvan tagú aktívahálózat, amelynek feladata az egész tagcsoport munkájának összefogása. Okét pedig a helyi pártalapszerve- zetek irányítják. A cél termé­szetesen az, hogy közelebb hozzák egymáshoz a magyar Búzatermesztési rendszer Gazdasági társasággá alakultak A termelési rendszerek fej­lődése, munkájuk eredmé­nyesebbé tétele megköveteli, hogy szervezetüket még job­ban a megnövekedett követel­ményekhez igazítsák. Me­gyénk legnagyobb ilyen rend­szere, a Gödöllői Búza—Borsó Termelési Rendszer, amelyet fél évtizede az Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdasága hozott létre. Az első évben 33, ma már 59 Pest, Nógrád, He­ves és Borsod megyei terme­lőszövetkezet és állami gazda­ság a tagja, s rendszerhez tar­tozó területük 56 ezer hektár. A gödöllői GBBR tangaz­daságait eddig vállalkozói szerződés kötötte össze, ez azonban sok tekintetben kisebb lehetőséget nyúj­tott a közös előrehaladás­ra. Éppen/ emiatt került sor a gazdasági társasági szerződés aláírására. A taggazdaságok vezetői a közelmúltban tartot­ták az «lakuló ülést a gödöl­lői Agrártudományi' Egyetem rektori tanácstermében. Meg­nyitójában dr. Puskás Attila, a tangazdaság igazgatója ar­ról szólt, hogy a rendszer gaz­daságaiban ősszel elvetett 35 ezer hektár búzából, sajnos, éppen annyit, 4 ezer hektárt ért fagykár, mint amennyivel többet vetettek a tavalyinál. A megmaradt állomány azon­ban megfelelő állapotban van, sok függ attól, mennyire lesz jó idő rá a továbbiakban. A rendszer gazdaságaiban ezen a tavaszon 7100 hektáron ve­tik el a magborsót, ez 1200 hektárral több, míg 7200 hek­táron vetnek zöldborsót, ez 3000 hektárral több, mint ta­valy volt. Tavaszi árpát 1500 hektáron vetnek. Elmondta még, hogy jövőre 72 ezer hek­tárra kívánják növelni a I rendszerbe vont növények ve- j tésterületét. I A közgyűlés résztvevői meg­vitatták az előre kiadott tár­sasági szerződés szövegét, majd annak elfogadása után alá_ írták. Ezután az igazgatói ta­nács, a különböző szakbi­zottságok és az ellenőrző bizottság megválasztására ke­rült sor. Az igazgatói tanács elnöke, dr. Witter Csaba, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke lett, vezetésével tíztagú bizottság irányítja a rendszer tevékenységét. Mlinarics József, a GBBR központjának vezetője elmon­dotta, hogy a gazdasági társa­sággá alakulás várhatóan azt eredményezi, hogy a partnerek nagyobb be­leszólása, irányító tevé­kenysége sokoldalúbb elő­rehaladást tesz lehetővé. Rizonyos mértékben javul a közös teherviselés, amely ed­dig jórészt a gesztor gazda­ságra hárult. Lényeges, hogy ez évtől fejlesztési alapot ké­pezhet magának a GBBR- amelynek mintegy 70 százalé­kát a műszaki előrehaladást segítő beruházásokra fordít­hatják. Például alkatrészrak­tárt hoznak létre a rendszer gépeinek ellátására, fejlesztik meglevő szervizhálózatukat. Nagy teljesítményű csávázó­gépeket vásárolnak, amelye­ket egy-sgy körzetük több gazdasága közösen hasznosít majd. F. I és a szovjet népet, megismer­jék egymás életét, munkáját, a szocializmus építésének eredményéit Irányelvek alapján — Mi adja a tartalmi munka lényegét? — Az MSZBT VI. országos értekezletének dokumentumai, amelyeket feldolgoztunk és a munkatervünkbe beépítet­tünk. Nemcsak az a fontos, hogy ismertető kiállítások és filmek segítségével ismertes­sük meg a tagcsoportot a Szovjetunió életével. Célunk az is, hogy személyes kapcso­latok is kialakuljanak szovjet emberekkel. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet katonai alakulatokkal is jó a kapcsolatunk, a társadalmi munkaakciókba is belekapcso­lódnak. így sok baráti szál szövődött már. De segít a jó együttműködésben a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza is, amelyet rendszeresen fel­keresünk, s ők is szívesen jönnek ki hozzánk. Itt járt nemrégen a NAMI-autógyár igazgatóhelyettese, Fetrusov professzor, aki előadást tartott, ök egyébként a sebességvál­tók fejlesztésével foglalkoz­nak. Mondhatom, nagyon ér­dekes volt. De mi is havonta látogatjuk a ház programjait. A tagcsoport részére orosz nyelvtanfolyamot is szervez­tünk. Tömegbázisra. épül — Kik segítenek még a munkában? — A munkából kiveszi ré­szét a KISZ, a szakszervezet és az ugyancsak tömegbázist alkotó szocialista ^»rtgádok. Célként tűztük ki, hogy min­den alapszervezetnél legyen a jövőben aktivista és a KISZ- ben a fiatalok az egyéni vál­lalásaikba vegyék be a tag­csoportban végzendő munkát. A szocialista brigádok eseté­ben más a helyzet, mert a versenyfelelős tagja a tagcso­port ügyvezető elnökségének. Legfőbb célja munkánknak, hogy a két nép barátsága még tovább mélyüljön és ez hassa át egész kollektívánkat, minél jobban ismerjük meg egymás életét, munkasik'e^reit, eredményeit a nemes cél ér­dekében. ~ Az olimpia jegyében Az évfordulók külön alkal­mat adnak arra, hogy az autó­gyáriak vetélkedőn vegyenek részt. Több sikert értek el az elmúlt évek során. Rendeztek vándorkiállítást, aminek nagy sikere volt. Az MSZBT orszá­gos vetélkedőjén tavaly terü­leti 3. helyezést szereztek. Az idén az ilyen jellegű vetélke­dőnek az 1980-as moszkvai olimpia adja a mottóját. A versenyzéshez jó alapot ad a Szovjetunió című magyar nyelvű folyóirat, amely igen szép példányszámban'jut el a tagcsoport valamennyi tagjá­hoz. Az aktivisták közül az elmúlt években többen arany­koszorús jelvényt kaptak ki­emelkedő munkájuk elismeré­seként. Közéjük tartozott Igáncz Istvánné, Körösi Pálné, Lukács Lázámé, Békés György, Becskei Jenő és Scsu- recz Bálint. A további ered-, ményes munka érdekében a jövőben újabb szovjet üze­mekkel veszi fel a kapcsola­tot a Csepel Autógyár MSZBT-tagcsoportja. Sós Péter GOMBO PÁL: C^óiilörtöhi hoh tél Ártalmak Amióta van televízió, mindenért öt teszik felelőssé. Először csak a gyilkosságokért, mondván, hogy az emberek látják az erősza­kot a tévében, tehát alkalmazzák a valóság­ban. Már ez az első vádpont működésbe hoz­ta a tudományos kutatókat, akik teljes álob­jektivitásukkal jól jövedelmező és nevüket népszerűsítő vizsgálatokat folytattak, felmé­réssel, teszteléssel, komputerbe táplálással. Mondom, eleinte a vádakban csak a gyil­kosságokról, majd általában a bűnözésről volt szó, azután rájöttek, hogy így kevés az érdekelt, ezért célbavették a filmet-nem-né- zcket, akik a tévé miatt mondanak le a Mű­részét, a képi formanyelv és szimbólumrend­szer élvezetéről; a kövéreket, akik ott zabái­nak a tévé előtt; a soványakat, akik kidülledt szemmel nézik a képernyőt és közben meg­feledkeznek az evésről; a rövidlátókat, a messzilátókat, azokat, akik nem rohannak ki szurkolni a stadionokba, valamint akik nem kötnek többé pulóvert és meleg zoknit az unokáknak. Most azután egy bizonyos dr. Robert Plum_ be Amerikában mit állapított meg, mit nem? Azt, hogy ötórás megszakítás nélküli televí­ziónézés úgy hat az emberi pszichikumra, mint több pohár alkohol. Kísérletei eredmé­nyeként kiderengett, hogy ötórás tévénézés után a gépkocsivezetők 9 százaléka nem vet­te figyelembe a záróvonalat, 21 százaléka pedig zöldnek nézte a vörös fényt, sőt, ami még súlyosabb tünet, vörösnek a zöldet és nem hajtott be az útkereszteződésbe, ami­kor szabad volt. Ijesztő tünet! Le a tévével! Éljen a tudo­mány! Hacsak... hacsak a következő nem tudományos és nem a tévét illető jóslataim nem bizonyulnak valónak: 1. ötórás értekezletek úgy hatnak a részt­vevőkre, mint egy influenzás fertőzés. A gyalogosok tántorognak, köhögnek és tátogva kapkodnak levegőért. A gépkocsivezetők ösz- szetévesztik a járdát a plüss-szőnyeggel és végighajtanak • rajta. A rendőrt titkárnőnek nézik és feketekávéért könyörögnek neki, ha meg igazolványt kér, felmutatás után várják, hogy átadja nekik a fizetési borítékot. Addig is a büntetőcédulán igazolják az átvételt. 2. Ha valaki öt óra hosszat sorban áll az SZTK-ban egy igazolásért, a lelkiismeretes orvos, mikor bejut hozzá, strofantin injekciót ad be neki, az asszisztensnő .pedig hívja a mentőket. 3. Ha valaki öt óra hosszat élvezi a nap­sütést, kívül felhólyagzik, belül az agyveleje tántorog. 4. ötórai sorban állás a Bán fi-cseppekért kétszer annyi haj kihullását eredményezi, mint amennyi kinő a beszerzett cseppek be- dörzsölésé után. ’ ', Nos. ha ennék a 'négy pontnak tartalma helytálló, akkor viszont: 1. A televíziót, mint általános főbűnöst, fel kell menteni; 2. A tu­dományt a józan ész számára előre látható dolgok igazolása alól ugyancsak fel kell men­teni. GYŰJTÖK A világsajtót végigjárta az a hfrecske, hogy egy müncheni fiatalember hatalmas albumot készített a világ különböző tájait ábrázoló képeslapokból és azzal dicsekedett, hogy azo­kon a helyeken ő maga is járt, mint globe­trotter. Na és aztán kiderült, hogy a világjá­rásról szó sincs, a képeslapokat egyszerűen ellopta, mégpedig szakmája gyakorlása köz­ben, lévén levélkézbesítő. E hír olvastán azon töprengek, vajon a mi szerény kis országunkban hány fiatalember­nek lehet táviratgyűjteménye? A gyűjtés egyébként is veszedelmes szen­vedély. Egy Gaio d’Auélia nevű, nyilván nem egészen angolszász származású amerikai la­kos például könyveket gyűjtött. Hétezer ér­tékes darabból állt a könyvtára. Ebből hét­ezerhez oly módon jutott, hogy könyvtárak­ból kikölcsönözte és elfelejtette visszavinni. Amely tény további töprengésekre indít. Például: hány derék magyar embernek lehet otthon szerszámgyűjteménye? Vagy mondjuk autóalkatrész-gyűjteménye? És vajon ezek mind igazi gyűjtők-e, akik hobbyjuk tárgyá­tól meg nem válnak? Vagy gyűjtik, gyűjtik, azután egyszerre csak részt vesznek a lakos­sági szolgáltatások javításában! Például azért, mert ráébrednek, hogy igazi szenvedé­lyük más, nevezetesen a pénzgyűjtés. ÜGYES KEZDEMÉNYEZÉS Továbbá olvasom azt is, hogy egy montreali szórakozóhelyen olyan zenegépet szereltek fel, de olyat, hogy még no! Nemcsak zenél, ha­nem hajlandó nem-zenélni is. Persze felemelt taksáért. A vendég miközben szól a zene, beledob a gépbe egy 5 dollárost, meghúz egy fogantyút és máris működésbe lép egy auto­matikus kalapács, amely a lemezt darabokra zúzza. Óriási! Kézi működtetésű elődjét ugyan is­merem régről. Egyes üdülőhelyeken kis ci­gánygyerekek csatlakoztak az emberekhez és nyikorgatták a hegedűjüket Akkor az ember adott nekik egy forintot, mire ugyan semmit sem zúztak össze, de abbahagyták a művé­szetet. Ámde most — itt az automatizálás! Csak tovább kéne fejleszteni. Mondjuk az ember vásárolhatna pénzbedobós rádiókészü_ léket. Megszólal a... szóval az a bizonyos szám, amelyet folyvást játszanak, erre az em­ber oldalt bedob tíz darab tízest, megnyom egy fogantyút és kriccs-kraccs, a lemez törik, a magnó törlődik. Mikor ezt elmondtam valakinek, azt kér­dezte: — De hát miért nem zárod le inkább a rá­diót? Az olcsóbb. — Mert — vá1-’szóltam — a zene nem ná­lam szól, hanem a szomszédnál! i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents