Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

A kitüntetett úttörőknek Maíomtáborozás a Pokol-szigeten Hétvégi jutalomtáborozáso­kat szervez a Pokol-szigeti úttörőtáborba a városi úttö­rőelnökség az úttöröveze tűk­kel közösen, a gyermekév al­kalmából. A hétvégi táboro­zásokon azok a kisdiákok ve­hetnek részt, akik az idén kaptak Kiváló Kisdobos Mun­káért, vagy Kiváló Ü ttörő Munkáért kitüntetést. Továb­bá azok, akik részt vettek a kulturális seregszemlén, s ott aranyoklevelet szereztek, vagy ott voltak a tudományos technikai úttörő szemlén és első helyezést értek el. Az említett kitüntetésekkel rendelkező diákok részére — szabadszombatos héten pén­tek délutántól vsárnap estig, nem szabadszombatos héten pedig szombat reggeltől va­sárnap estig — a jutalomtá­borozás szervezői a Pokol­szigeti úttörőtáborban külön­féle játékokat, tábortüzet, kulturális programot szervez­nek. A városi úttörőelnökség el­készítette a jutalmazott váci úttörők és iskolák számára a tumusbeosztást. Az e hét vé­gén kezdődő jutalom táborozá­son minden turnus 70 tagú csoporttal vehet részt. Mivel a városban a legtöbb jutalma­zott úttörő a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói kö­zött van, így ők két egymást követő héten is sorra kerülnek. A turnusbeosztás a következő: május 18—20-ig a Hámán Kató és az Árpád úti iskola, június 1—3-ig a Petőfi Sán­dor Általános Iskola, június 9—10-ig a’ Petőfi Sándor Ál­talános Iskola, június 16—17- ig a Gábor József Általános Iskola jutalmazott úttörői ve­hetnek részt a Pokol-szigeti táborozáson. Cs. J. — HARCOLUNK az elvte­len egyenlősdi ellen — mond­ta a brigádvezetői tanácskozá­son az igazgató. — Nem ér­tünk egyet azokkal, akik azt szeretnék, hogy mindenkinek egyforma legyen a fizetése. A mi szocialista társadalmunk­ban érvényesülnie kell a munka szerinti elosztás elvé­nek. Ehhez kérjük a brigádok támogatását! Kérem, mondják el a véleményüket. Az igazgató hosszúra nyúlt beszédét nagy csend fogadta. Végül egy kéz a magasba emelkedett. M., a háromszoros aranykoszorús karbantartó brigád vezetője kért szól. — Nekem lenne egy javas­latom — kezdte ... ★ EGYENLŐSÉG. 1. olyan matematikai kifejezés, amely­ben az = jel két oldalán azo­nos érték áll. — 2. társadalmi egyenlőség: a kizsákmányoló, majd az összes osztályok meg­szüntetése utáni állapot A szocializmusban mindenki joga arra, hogy képességei szerint dolgozzon és a mun­kájáért megfelelő díjazást kapjon; a kommunizmusban mindenki joga arra, hogy szükségleteinek megfelelően részesüljön a termelt javak­ból. (Kislexikon.) Egyenlőtl&ns.'g. K. neves nőgyógyász szakorvos. Lég­kondicionált lakása, két ko­csija van. Magánrendelésén egy-egy vizsgálatért 150 fo­rintot kér. Es kan is. A leg­többször sorban állnak a be­tegek a rendelőjében. Nemrég kósza hírként keringett a vá­rosban: szereti a focit, s egy- egy győzelem után zsebből fizetve kisebb-nagyobb össze­geket. amolyan mecénásként „hálálta meg” a játékosoknak a gólokat b A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA f- •■‘■-■V- •• - • •. -.y :• .V* r 4 -V ••. •H--• h' • '. r . *'•„! A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAROS RESZERE * _____• _____. . ___.. _____________________• Pa pp László kiállítása Új lehetőségek a szobi tsz-ben Nyereséges a juhtenyésztés Hegyek közé szorult rétek, apró szántóterületek, össze­függő legelők. Nagyjából ez jellemzi a szobi Űj Barázda Termelőszövetkezet földjeinek jó részét. Így aztán jogosan merült fel a kérdés, hogy mi­lyen eredménnyel lehet itt to­vább folytatni a növényter­mesztést ? Hosszú ideig foglalkoztatta ez a probléma a termelőszö­vetkezet vezetőségét is. Keres­ték a megoldást, számítgatták, hogy mi volna a leggazdasá­gosabb az adott terület hasz­nosítására. 1978-ban aztán si­került új lehetőséget találni. Ne károsodjanak A mintegy 2 ezer hektáron gazdálkodó tsz-ben felszámol­ták a gazdaságtalan szántóte­rületeket, megszüntették azok­nak a növényeknek a ter­mesztését, amelyek nem ígér­tek nagy hasznot. A hegyi le­gelők és rétek, valamint egyes szántóterületek füvesítése így kitűnő lehetőségeket teremtető ahhoz, hogy meghonosítsák a juhtenyésztést. Nem volt teljesen új ez a gondolat, hiszen a korábbi években már próbálkoztak ki­sebb juhnyájak tartásával, de megfelelő szakember hiányá­ban ez nem volt eredményes. Nehezítette a helyzetet az is, hogy 1975-ben tűz miatt csak­nem 500 állat pusztult el. — Az elmúlt évben a Gyap­júforgalmi Vállalattól na­gyobb tételben vásároltunk juhokat. Jelenleg 3500 bir­kánk van — mondja Katona Miklós termelési főmérno.í. — A tsz felvásárolta a juhászok birkáit, biztosítva azt is, hogy a juhászok különösebben ne károsodjanak, ezért magasabb fizetéseket kapnak. Az állatállományt a terme­lőszövetkezetben igyekeztek úgy felosztani, hogy a legelte­tési lehetőség minden nyáj számára egyformán jó legyen: 500 birkából álló nyájakat alakítottak ki, s ezeket olyan helyeken tartják, ahol a nyári mellett a téli legeltetés is megoldható. A patak vizéből — Célunk az, hogy megho­nosítsuk a juhtenyésztést. Mi­vel a juhok nem különöseb­ben igényes állatok, erre jó lehetőségeink vannak. A meg­levő és a telepített legelők mellett például hasznosítani tudjuk a tarlót is, hiszen az Egyenlősdi M. esztergályos a gépipari üzemben. Havi keresete 3 ezer 700 forint. Egy öreg házban lakik Törökhegyen. Most har­minchét éves. Két gyereke van. Nemrég összeveszett a a feleségével: az asszony ko­csit akar venni, a férfi nem. „Kedvem lenne hozzá — mondta feleségének — de egy valamim nincsen: pénzem!” Pénz. V. villanyszerelő az építőipari vállalatnál: „Mon­dok ón neked valamit — kez­di. — Ismerem K.-t, a nőgyó­gyászt, láttam a lakását is. Nekem is olyan kell. Ne mondd, hogy hülye vagyok, nem is hibbantam meg. De neki miért lehet több, mint nekem? Az ő munkája talán ennyivel többet ér a társada­lom számára, mint az enyém? Papolhatnak nekem a munka szerinti elosztásról, engem csak egy dolog érdekel: a pénz, a pénz! Csak ezért haj­tok, fusizok, külön munkákat is elvállalok. Művelődni? Nem érek rá. Színházba, moziba jó, ha évente egyszer megyek, újságot csak este olvasok, könyv régen volt a kezemben. Tévét ugyan gyakrabban né­zek, de a késői műsorokon rendszerint elalszom.” EGYENLŐSDI. H. pártlitkár az üzemben. „A múltkor nagy vihar kavarodott az órabér­emelések körül a gépműhely­ben — mondja. — Egy mun­kásra átlagosan 1 forintnyi emelés jutott volna, de mi dif­ferenciálni akartunk. Aki en­nél kevesebbet kapott, éktele­nül átkozódott, szitkozódott, összehívtunk egy - termelési tanácskozást, ott megkérdezte egyikük: ugyan már mond­juk meg, hogy milyen elvek szerint osztottuk szét a pénzt! Hát igen, ez az: elvek. Akkora a homály e körül,- hogy jó­szerivel ahány ház, annyi szo­kás. S tudja, még mi volt meglepő? Az egyik csoport- vezető is — aki most 50 fil­lér emelést kapott — hábor­gott, pedig a múltkori érte­kezleten ő volt a legnagyobb ellenzője az egyenlősdinek! No, a végén azért — igaz egy­két módosítással — csak si­került megoldani a dolgot...” MEGOLDÁS? A.-t tíz éve ismerem, közgazdászként dol­gozik a vegyipari vállalatnál. „Elszaladt a szekér, öcsi — magyarázza két sör körött a presszóban. — Néhány évti­zeddel ezelőtt több volt a munkaerő, mint a munkahely. Most éppen a fordítottja van. Ezért aztán az emberek nagy része páholyban érzi magit. Kevés a pénz? Mennek egy házzal odébb. Ha a vezetés meg akarja tartani a munka­erőt, nincs más választása, emelni kell a bérét. Sokszor jobban, mint ahogy egyesek megérdemlik. Ám ez megindít egy láncreakciót. Mert aki tényleg jól dolgozik, ezek után jogosan dohog. Nem? Győr­ben, a Magyar Vagon- és Gépgyárban végre egy-két ló­gósnak kiadták a munkaköny­vét. Ezt kell °ne az egész or­szágban csinálni.” ★ AZ IGAZGATÓ hosszúra nyúlt beszédét nagy csend fo­gadta. Végül egy kéz a ma­gasba emelkedett: M., a há­romszoros aranykoszorús kar­bantartó brigád vezetője kért szót. — Nekem lenne egy javas­latom — kezdte. — Az ész- szerűsítéseket nem mindig alul kell elkezdeni... Javaslatát nagy taps fo­gadta. Furucz Zoltán állatok szívesen fogyasztják a szalmát. Nagy előnyünk az is, hogy a környéken sok pa­tak van, ezek vízéből ihatnak az állatok. Biztató, hogy az állomány fejlesztésének első évében már nyereséges volt a juhászat. 1978-ban 8,5 százalékos pluszt értek el a tsz-ben, ami a ko­rábbihoz képest 240 ezer fo­rinttal többet jelent. Idén az állatállomány további fejlesz­tésétől 10 százalékos hasznot remélnek, ez körülbelül 336 ezer forintnak felel meg. A tsz-ben már jelenleg is sokkal több juhot tudnak el­helyezni, mint amennyi a meglevő állomány. A közel­múltban például 4 millió fo­rintos beruházással elkészült Márianosztrán három új ho- dály, s ugyanott rövidesen felszabadul az eddig sertéste­nyésztésre berendezett negye­dik épület is. De másutt, igy Kóspallagon és Szobon is hasznosítani akarják a sertés­tenyésztés megszűnte után a felszabaduló helyeket. A vetések helyén — A már megszüntetett ser­téstelepeink helyén jelenleg mintegy ezer darab bárányt hizlalunk. A szaporulatot részben természetes, részben pedig mesterséges megtermé­kenyítéssel 150 százalékra akarjuk növelni. Ez azt je­lenti, hogy a fiatal állatoktól évente egy-két bárányt szeret­nénk elválasztani — mondta Katona Miklós. Ha a juhtartás a jövőben is gazdaságosnak bizonyul, akkor a tsz az állo­mányt 8 ezerre szeretné ki­egészíteni. Ehhez persze to­vábbi legelők kialakítására, különféle fejlesztésekre is szükségük van. Csitári János Simák Attila, a városi KISZ-bizottság tagja nyitotta meg Papp László Élők vigyázzatok! című fotókiállítását a műve­lődési központban. A városi ifjúsági klub által szervezett ese­mény egyben a békehónap megnyitója is. Kóczl László felvétele Testvérjárásunk életéből A Brasna Tsz dolgozói tag sági gyűlésükön értékelték az elmúlt évben elért eredmé­nyeket. Stefan Sekan, a szövet­kezet elnöke beszámolójában a tavalyi évi sikeres mun­kát elemezte. Elmondta, hogy az eredmények elérésé­hez hozzájárult a jó szerve­zés, a tagok munkakedve, az újítómozgalom és a tíz szo­cialista munkabrigád tevé­kenysége. Az elért eredmé­nyek köteleznek, hogy a szö­vetkezet teljesítse a tervet eb­ben az évben is, amikor fenn­állásának 20. évfordulóját ün­nepli. J. K. ★ A Jednota FSZ, úgy mintáz előző években, az idén is ter­vébe vette a csigák felvásárlá­sát. Szedésük május l-ével kezdődik és két hétig tart. Ismét élüzem a Volán A helyi és távolsági utas- szállító autóbuszok ma már hozzátartoznak a modem vá­rosképhez, nélkülözhetetlen segítői a lakosság százainak. Azt azonban már kevesen tud­ják, hogy ez a szerteágazó köz­lekedési hálózat milyen gondos szervezést, összehangolt és pontos munkát kíván. A Volán 20. számi) Vállalat váci üzemegysége tavalyi jó eredményei, az utasforgalom növelése, a biztonságos közle­kedés fokozása és a kedvező egyéb mutatók alapján ismét elnyerte az élüzem címet. Ez a megtisztelő kitüntetés a te­rületükön dolgozó 22 brigád Jó munkájának köszönhető Tizenhét dolgozójuk kapott kiváló dolgozó kitüntetést. Volentics István gépkocsiveze­tő — az egyik brigád vezetője — kimagasló közösségi tevé­kenységéért elnyerte a Volán Tröszt Kiváló Dolgozója ki­tüntetést. A Volán 1. számú Vállalat Deákvári fasorban működő váci üzemegysége, tavalyi munkája alapján, mint önálló gazdálkodási egység, elérte a kiváló főnökség szintet. A gépkocsivezetőkből álló szo­cialista brigád Toszt Antal ve­zetésével szintén megkapta a Volán Tröszt Kiváló Brigádja kitüntetést. A Verseny, a Jó­zsef Attila, a Bánki Danát és az Ifjúsági szocialista brigá­dok ezüst fokozatot értek el; a Március 15. szocialista brigád bronz fokozatot. P. R. — Móricz Zsigmondra em­lékeznek születésének 100. évfordulóján május 11-én dél­után öt órakor a Madách Imre Művelődési Központban rendezendő ünnepségen. Va­lamennyi résztvevő emlékla­pot kap. — A Pest megyei Levéltár arról értesítette a váci üze­meket és hivatalokat, hogy Géza király tér 10. alatt meg­alakult a váci osztály. Ve­zetője: dr. Szőcs Sebestyén, helyettese Horváth Ferenc, a telefonszám: 10—501. — Az Üj Barátok Klubjá­ban Venesz Ernő, a Vác vá­rosi Tanács művelődési osz­tályának a vezetője érdekes előadást tartott a nemzetközi gyermekév hazai és külföldi programjáról. Igaz, hogy ezt jelentős mér­tékben befolyásolja az időjá­rás, mert a csigák növekedé­séhez szükséges a meleg és a párás időszak. A csigák felvá­sárlási ára 8 Kcs kilogram­monként. Bízunk abban, hogy az akcióba az idősebb korosz­tályon kívül az iskolások is bekapcsolódnak. Itt jegyezzük meg, hogy csak azokat a csi­gákat vásároljuk fel, ame­lyek nagyobbak 3 centiméter­nél. L. Starcek dr Ünnepelnek a csehszlovákiai magyar dolgozók. Az idei ta­vaszon emlékeznek meg kul­turális szövetségünk megala­kulásának 30. évfordulójáról. Tudnivaló, hogy helyi szer­vezetünk több mint ezer főt számlál. A Nővé Zámky-i ün­nepségen a székház nagyterme megtelt lelkes CSEMADOK- tagokkal. Igaz, hogy nem jöt­tek hiába. Az egész estét be­töltő műsor valóban tartalmas volt. Fellépett a három évti­zed alatt működő műkedvelők színe-java. Énekelt a helyi szervezet Kodály Zoltán ének­kara, Bartháné Nyitrai Maria és Szabó Béla szólistákkal, muzsikált Kolompár Pál népi zenekara, szavalt Szabó Já­nos, illetve bemutatkoztak a Czuczor Gergely utcai KAI ta­nulói, a Kereskedelmi Közép­iskola népi tánccsoportja, és természetesen a műkedvelők. Az utóbbiak a csoport élsze- reolőivel, Záhorszky Elemér­rel, Sárficky Szilveszterrel, Morovicsné Nalla Etelkával és Majercik Hildával Móricz Zsigmond „Dinnyék” című bo­hózatát adták elő. A CSEMADOK Járási Bi­zottsága és a helyi szervezet elnöke, Sidó Zoltán tartalmas ünnepi beszédet mondott. A legaktívabb műkedvelők pedig Czuczor Gergely-plakettet, il­letve elismerő oklevelet kap­tak. —mh— ★ (Az írások a Szlovák Kom­munista Párt Nővé Zámky-i JB és a JNB hetilapjában, a Heti Hírlapban jelentek meg.) XXIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÄM 1979. MÁJUS 9., SZERDA t

Next

/
Thumbnails
Contents