Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
A kitüntetett úttörőknek Maíomtáborozás a Pokol-szigeten Hétvégi jutalomtáborozásokat szervez a Pokol-szigeti úttörőtáborba a városi úttörőelnökség az úttöröveze tűkkel közösen, a gyermekév alkalmából. A hétvégi táborozásokon azok a kisdiákok vehetnek részt, akik az idén kaptak Kiváló Kisdobos Munkáért, vagy Kiváló Ü ttörő Munkáért kitüntetést. Továbbá azok, akik részt vettek a kulturális seregszemlén, s ott aranyoklevelet szereztek, vagy ott voltak a tudományos technikai úttörő szemlén és első helyezést értek el. Az említett kitüntetésekkel rendelkező diákok részére — szabadszombatos héten péntek délutántól vsárnap estig, nem szabadszombatos héten pedig szombat reggeltől vasárnap estig — a jutalomtáborozás szervezői a Pokolszigeti úttörőtáborban különféle játékokat, tábortüzet, kulturális programot szerveznek. A városi úttörőelnökség elkészítette a jutalmazott váci úttörők és iskolák számára a tumusbeosztást. Az e hét végén kezdődő jutalom táborozáson minden turnus 70 tagú csoporttal vehet részt. Mivel a városban a legtöbb jutalmazott úttörő a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói között van, így ők két egymást követő héten is sorra kerülnek. A turnusbeosztás a következő: május 18—20-ig a Hámán Kató és az Árpád úti iskola, június 1—3-ig a Petőfi Sándor Általános Iskola, június 9—10-ig a’ Petőfi Sándor Általános Iskola, június 16—17- ig a Gábor József Általános Iskola jutalmazott úttörői vehetnek részt a Pokol-szigeti táborozáson. Cs. J. — HARCOLUNK az elvtelen egyenlősdi ellen — mondta a brigádvezetői tanácskozáson az igazgató. — Nem értünk egyet azokkal, akik azt szeretnék, hogy mindenkinek egyforma legyen a fizetése. A mi szocialista társadalmunkban érvényesülnie kell a munka szerinti elosztás elvének. Ehhez kérjük a brigádok támogatását! Kérem, mondják el a véleményüket. Az igazgató hosszúra nyúlt beszédét nagy csend fogadta. Végül egy kéz a magasba emelkedett. M., a háromszoros aranykoszorús karbantartó brigád vezetője kért szól. — Nekem lenne egy javaslatom — kezdte ... ★ EGYENLŐSÉG. 1. olyan matematikai kifejezés, amelyben az = jel két oldalán azonos érték áll. — 2. társadalmi egyenlőség: a kizsákmányoló, majd az összes osztályok megszüntetése utáni állapot A szocializmusban mindenki joga arra, hogy képességei szerint dolgozzon és a munkájáért megfelelő díjazást kapjon; a kommunizmusban mindenki joga arra, hogy szükségleteinek megfelelően részesüljön a termelt javakból. (Kislexikon.) Egyenlőtl&ns.'g. K. neves nőgyógyász szakorvos. Légkondicionált lakása, két kocsija van. Magánrendelésén egy-egy vizsgálatért 150 forintot kér. Es kan is. A legtöbbször sorban állnak a betegek a rendelőjében. Nemrég kósza hírként keringett a városban: szereti a focit, s egy- egy győzelem után zsebből fizetve kisebb-nagyobb összegeket. amolyan mecénásként „hálálta meg” a játékosoknak a gólokat b A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA f- •■‘■-■V- •• - • •. -.y :• .V* r 4 -V ••. •H--• h' • '. r . *'•„! A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAROS RESZERE * _____• _____. . ___.. _____________________• Pa pp László kiállítása Új lehetőségek a szobi tsz-ben Nyereséges a juhtenyésztés Hegyek közé szorult rétek, apró szántóterületek, összefüggő legelők. Nagyjából ez jellemzi a szobi Űj Barázda Termelőszövetkezet földjeinek jó részét. Így aztán jogosan merült fel a kérdés, hogy milyen eredménnyel lehet itt tovább folytatni a növénytermesztést ? Hosszú ideig foglalkoztatta ez a probléma a termelőszövetkezet vezetőségét is. Keresték a megoldást, számítgatták, hogy mi volna a leggazdaságosabb az adott terület hasznosítására. 1978-ban aztán sikerült új lehetőséget találni. Ne károsodjanak A mintegy 2 ezer hektáron gazdálkodó tsz-ben felszámolták a gazdaságtalan szántóterületeket, megszüntették azoknak a növényeknek a termesztését, amelyek nem ígértek nagy hasznot. A hegyi legelők és rétek, valamint egyes szántóterületek füvesítése így kitűnő lehetőségeket teremtető ahhoz, hogy meghonosítsák a juhtenyésztést. Nem volt teljesen új ez a gondolat, hiszen a korábbi években már próbálkoztak kisebb juhnyájak tartásával, de megfelelő szakember hiányában ez nem volt eredményes. Nehezítette a helyzetet az is, hogy 1975-ben tűz miatt csaknem 500 állat pusztult el. — Az elmúlt évben a Gyapjúforgalmi Vállalattól nagyobb tételben vásároltunk juhokat. Jelenleg 3500 birkánk van — mondja Katona Miklós termelési főmérno.í. — A tsz felvásárolta a juhászok birkáit, biztosítva azt is, hogy a juhászok különösebben ne károsodjanak, ezért magasabb fizetéseket kapnak. Az állatállományt a termelőszövetkezetben igyekeztek úgy felosztani, hogy a legeltetési lehetőség minden nyáj számára egyformán jó legyen: 500 birkából álló nyájakat alakítottak ki, s ezeket olyan helyeken tartják, ahol a nyári mellett a téli legeltetés is megoldható. A patak vizéből — Célunk az, hogy meghonosítsuk a juhtenyésztést. Mivel a juhok nem különösebben igényes állatok, erre jó lehetőségeink vannak. A meglevő és a telepített legelők mellett például hasznosítani tudjuk a tarlót is, hiszen az Egyenlősdi M. esztergályos a gépipari üzemben. Havi keresete 3 ezer 700 forint. Egy öreg házban lakik Törökhegyen. Most harminchét éves. Két gyereke van. Nemrég összeveszett a a feleségével: az asszony kocsit akar venni, a férfi nem. „Kedvem lenne hozzá — mondta feleségének — de egy valamim nincsen: pénzem!” Pénz. V. villanyszerelő az építőipari vállalatnál: „Mondok ón neked valamit — kezdi. — Ismerem K.-t, a nőgyógyászt, láttam a lakását is. Nekem is olyan kell. Ne mondd, hogy hülye vagyok, nem is hibbantam meg. De neki miért lehet több, mint nekem? Az ő munkája talán ennyivel többet ér a társadalom számára, mint az enyém? Papolhatnak nekem a munka szerinti elosztásról, engem csak egy dolog érdekel: a pénz, a pénz! Csak ezért hajtok, fusizok, külön munkákat is elvállalok. Művelődni? Nem érek rá. Színházba, moziba jó, ha évente egyszer megyek, újságot csak este olvasok, könyv régen volt a kezemben. Tévét ugyan gyakrabban nézek, de a késői műsorokon rendszerint elalszom.” EGYENLŐSDI. H. pártlitkár az üzemben. „A múltkor nagy vihar kavarodott az órabéremelések körül a gépműhelyben — mondja. — Egy munkásra átlagosan 1 forintnyi emelés jutott volna, de mi differenciálni akartunk. Aki ennél kevesebbet kapott, éktelenül átkozódott, szitkozódott, összehívtunk egy - termelési tanácskozást, ott megkérdezte egyikük: ugyan már mondjuk meg, hogy milyen elvek szerint osztottuk szét a pénzt! Hát igen, ez az: elvek. Akkora a homály e körül,- hogy jószerivel ahány ház, annyi szokás. S tudja, még mi volt meglepő? Az egyik csoport- vezető is — aki most 50 fillér emelést kapott — háborgott, pedig a múltkori értekezleten ő volt a legnagyobb ellenzője az egyenlősdinek! No, a végén azért — igaz egykét módosítással — csak sikerült megoldani a dolgot...” MEGOLDÁS? A.-t tíz éve ismerem, közgazdászként dolgozik a vegyipari vállalatnál. „Elszaladt a szekér, öcsi — magyarázza két sör körött a presszóban. — Néhány évtizeddel ezelőtt több volt a munkaerő, mint a munkahely. Most éppen a fordítottja van. Ezért aztán az emberek nagy része páholyban érzi magit. Kevés a pénz? Mennek egy házzal odébb. Ha a vezetés meg akarja tartani a munkaerőt, nincs más választása, emelni kell a bérét. Sokszor jobban, mint ahogy egyesek megérdemlik. Ám ez megindít egy láncreakciót. Mert aki tényleg jól dolgozik, ezek után jogosan dohog. Nem? Győrben, a Magyar Vagon- és Gépgyárban végre egy-két lógósnak kiadták a munkakönyvét. Ezt kell °ne az egész országban csinálni.” ★ AZ IGAZGATÓ hosszúra nyúlt beszédét nagy csend fogadta. Végül egy kéz a magasba emelkedett: M., a háromszoros aranykoszorús karbantartó brigád vezetője kért szót. — Nekem lenne egy javaslatom — kezdte. — Az ész- szerűsítéseket nem mindig alul kell elkezdeni... Javaslatát nagy taps fogadta. Furucz Zoltán állatok szívesen fogyasztják a szalmát. Nagy előnyünk az is, hogy a környéken sok patak van, ezek vízéből ihatnak az állatok. Biztató, hogy az állomány fejlesztésének első évében már nyereséges volt a juhászat. 1978-ban 8,5 százalékos pluszt értek el a tsz-ben, ami a korábbihoz képest 240 ezer forinttal többet jelent. Idén az állatállomány további fejlesztésétől 10 százalékos hasznot remélnek, ez körülbelül 336 ezer forintnak felel meg. A tsz-ben már jelenleg is sokkal több juhot tudnak elhelyezni, mint amennyi a meglevő állomány. A közelmúltban például 4 millió forintos beruházással elkészült Márianosztrán három új ho- dály, s ugyanott rövidesen felszabadul az eddig sertéstenyésztésre berendezett negyedik épület is. De másutt, igy Kóspallagon és Szobon is hasznosítani akarják a sertéstenyésztés megszűnte után a felszabaduló helyeket. A vetések helyén — A már megszüntetett sertéstelepeink helyén jelenleg mintegy ezer darab bárányt hizlalunk. A szaporulatot részben természetes, részben pedig mesterséges megtermékenyítéssel 150 százalékra akarjuk növelni. Ez azt jelenti, hogy a fiatal állatoktól évente egy-két bárányt szeretnénk elválasztani — mondta Katona Miklós. Ha a juhtartás a jövőben is gazdaságosnak bizonyul, akkor a tsz az állományt 8 ezerre szeretné kiegészíteni. Ehhez persze további legelők kialakítására, különféle fejlesztésekre is szükségük van. Csitári János Simák Attila, a városi KISZ-bizottság tagja nyitotta meg Papp László Élők vigyázzatok! című fotókiállítását a művelődési központban. A városi ifjúsági klub által szervezett esemény egyben a békehónap megnyitója is. Kóczl László felvétele Testvérjárásunk életéből A Brasna Tsz dolgozói tag sági gyűlésükön értékelték az elmúlt évben elért eredményeket. Stefan Sekan, a szövetkezet elnöke beszámolójában a tavalyi évi sikeres munkát elemezte. Elmondta, hogy az eredmények eléréséhez hozzájárult a jó szervezés, a tagok munkakedve, az újítómozgalom és a tíz szocialista munkabrigád tevékenysége. Az elért eredmények köteleznek, hogy a szövetkezet teljesítse a tervet ebben az évben is, amikor fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. J. K. ★ A Jednota FSZ, úgy mintáz előző években, az idén is tervébe vette a csigák felvásárlását. Szedésük május l-ével kezdődik és két hétig tart. Ismét élüzem a Volán A helyi és távolsági utas- szállító autóbuszok ma már hozzátartoznak a modem városképhez, nélkülözhetetlen segítői a lakosság százainak. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ez a szerteágazó közlekedési hálózat milyen gondos szervezést, összehangolt és pontos munkát kíván. A Volán 20. számi) Vállalat váci üzemegysége tavalyi jó eredményei, az utasforgalom növelése, a biztonságos közlekedés fokozása és a kedvező egyéb mutatók alapján ismét elnyerte az élüzem címet. Ez a megtisztelő kitüntetés a területükön dolgozó 22 brigád Jó munkájának köszönhető Tizenhét dolgozójuk kapott kiváló dolgozó kitüntetést. Volentics István gépkocsivezető — az egyik brigád vezetője — kimagasló közösségi tevékenységéért elnyerte a Volán Tröszt Kiváló Dolgozója kitüntetést. A Volán 1. számú Vállalat Deákvári fasorban működő váci üzemegysége, tavalyi munkája alapján, mint önálló gazdálkodási egység, elérte a kiváló főnökség szintet. A gépkocsivezetőkből álló szocialista brigád Toszt Antal vezetésével szintén megkapta a Volán Tröszt Kiváló Brigádja kitüntetést. A Verseny, a József Attila, a Bánki Danát és az Ifjúsági szocialista brigádok ezüst fokozatot értek el; a Március 15. szocialista brigád bronz fokozatot. P. R. — Móricz Zsigmondra emlékeznek születésének 100. évfordulóján május 11-én délután öt órakor a Madách Imre Művelődési Központban rendezendő ünnepségen. Valamennyi résztvevő emléklapot kap. — A Pest megyei Levéltár arról értesítette a váci üzemeket és hivatalokat, hogy Géza király tér 10. alatt megalakult a váci osztály. Vezetője: dr. Szőcs Sebestyén, helyettese Horváth Ferenc, a telefonszám: 10—501. — Az Üj Barátok Klubjában Venesz Ernő, a Vác városi Tanács művelődési osztályának a vezetője érdekes előadást tartott a nemzetközi gyermekév hazai és külföldi programjáról. Igaz, hogy ezt jelentős mértékben befolyásolja az időjárás, mert a csigák növekedéséhez szükséges a meleg és a párás időszak. A csigák felvásárlási ára 8 Kcs kilogrammonként. Bízunk abban, hogy az akcióba az idősebb korosztályon kívül az iskolások is bekapcsolódnak. Itt jegyezzük meg, hogy csak azokat a csigákat vásároljuk fel, amelyek nagyobbak 3 centiméternél. L. Starcek dr Ünnepelnek a csehszlovákiai magyar dolgozók. Az idei tavaszon emlékeznek meg kulturális szövetségünk megalakulásának 30. évfordulójáról. Tudnivaló, hogy helyi szervezetünk több mint ezer főt számlál. A Nővé Zámky-i ünnepségen a székház nagyterme megtelt lelkes CSEMADOK- tagokkal. Igaz, hogy nem jöttek hiába. Az egész estét betöltő műsor valóban tartalmas volt. Fellépett a három évtized alatt működő műkedvelők színe-java. Énekelt a helyi szervezet Kodály Zoltán énekkara, Bartháné Nyitrai Maria és Szabó Béla szólistákkal, muzsikált Kolompár Pál népi zenekara, szavalt Szabó János, illetve bemutatkoztak a Czuczor Gergely utcai KAI tanulói, a Kereskedelmi Középiskola népi tánccsoportja, és természetesen a műkedvelők. Az utóbbiak a csoport élsze- reolőivel, Záhorszky Elemérrel, Sárficky Szilveszterrel, Morovicsné Nalla Etelkával és Majercik Hildával Móricz Zsigmond „Dinnyék” című bohózatát adták elő. A CSEMADOK Járási Bizottsága és a helyi szervezet elnöke, Sidó Zoltán tartalmas ünnepi beszédet mondott. A legaktívabb műkedvelők pedig Czuczor Gergely-plakettet, illetve elismerő oklevelet kaptak. —mh— ★ (Az írások a Szlovák Kommunista Párt Nővé Zámky-i JB és a JNB hetilapjában, a Heti Hírlapban jelentek meg.) XXIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÄM 1979. MÁJUS 9., SZERDA t
