Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

1919. MÁJUS KEDD Sztanko Todorov hazánkban Gazdag látnivaló a hernádi Március 15. Tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról) ■Bégek körében. Valaha sze­gény, elhagyatott vidék volt ez a terület, Hernád nevét leg­feljebb a szomszéd községek ismerték. A régi tanyavilág ina már országszerte híres, sőt külföldön is ismerik termé­keiket. Érdekes számadatokat .le­gyeztek fel a bolgár vendégelv. Érdeklődtek a termelési ered­mény után, s elismeréssel adózták a válasz hallatán: a tsz 19?8-han 36 százalékkal növelte termelését, elérte az 1320 millió forintot. A mérleg szerinti eredmény 72,5 szá­zalékkal, a száz forint mun­kabérre jutó nyereség 33 szá­zalékkal, a 100 forint állóesz­köz értékre jutó mérleg sze­rinti nyereség 60 százalékkal nőtt. A nagyüzem élelmiszer­ipari kombinátja —. a ba- foh}fi-, a sertés-, a hulladék- féídöigozó üzem 667 millió fo- rínV‘értékű terméket állított elő XjM ■ „j . _ • . — mondották —, hogy anagy­A Március 15. Tsz a Hunnia- üzem segítségével milyen jó hibrid Társulás képviselője. A eredményeket érhetnek el az tsmmS A baromfifeldolgozó csomagolójában otthonukban dolgozók is. Egy­aránt jól jár az egyén, a cso­port és a népgazdaság is: min­Ma'ala Józsefei háztáji gazdaságát mutatja be a vendégeknek Hunniahibrid broiler tenyész­tési rendszer keretében kétszáz baromfitartó gazdaság műkö­dik. Az élelmiszeripari termé­kek 9p százalékát itthon, tíz áSáiálékát külföldön értékes?* ük. Az élelmiszeripari kombi- nátban 900 ember dolgozik. Termékeiket a dabasi járás­ban, Pest és Nógrád megyé­ben és Budapesten értékesítik. Á fővárosban tíz üzletük egy év 3äa*4 7Í millió forint'értékű tóöSfek adott el. Sztanko Todorov miniszter­ein ok -a. többi között a barom­fihús önköltsége iránt érdek­lődött! részletesen kérdézős- ködött a takarmány ellátás: ól: saját maguk termelik-e vagy máshonnan biztosítják a Szük­ségletét? Milyen takarmány- keveréket állítanak elő? Mennyi valutát hoznál: az ál­lamnak? A kielégítő és őszinte tájé­koztatás, a kérdésekre adott bősége« Válasz után a bolgár vendégek megtekintették a »értés- és baromfifeldolgozó üzentet. A korszerű, minden igényt kielégítő üzemek mél­tán váltottak ki többszöri el­ismerést a látogatás során. den munkaerőt ki tudnak használni és értelmessé, szeb­bé tudják tenni életüket. Sztanko Todorov és kísérete a kora esti órákban tért visz- sza a fővárosba, Lázár György este vacsorát adott a Parla­mentben a bolgár vendégek­nek. S. A. ★ Lázár György este vacsorát adott Sztanko Todorov tiszte­letére az Országház Vadász­termében. Részt vettek a va­csorán a bolgár kormányfő kí­séretének tagjai. A vacsorán részt vett Atarjai József, Ro­many Pál, Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter, Simon Pál,. Rácz Pál, Varga József, s a politikai, a gazdasági élet több más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangula­tú vacsorán Lázár György és Sztanko Todorov pohárköszön­tőt mondott. Vendég.'Ojtvdás a tsz-tng otthonában (balról jobbra): dr. Mondok Pál, dr. Romany Pál, Malata József, Sztanko Todorov Bozsán Péter felvételei Húsa százalékkal növelik a termelést Új fűtőberendezés: a termogenerátor Tizenhét esztendővel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a Pest­vidéki Gépgyár kalorikus gyáregységében az olaj- és gázégők gyártásával. Bár a gyáregységben csökkenő a munkáslátszám, a tavalyi 250. helyett idén már csak 230 em­ber foglalkozik az említett be­rendezések szerelésével, a ter­melést mégis sikerül évről év­re növelniük. Az 1977-ben él­ért 120 millió forinttal szem­ben tavaly már 186, az idén pedig 220 millió forint az ár­bevételük. — Hogyan fikerült a terme­lést megduplázniuk és reális-e ez Idén a 20 százalékos növe­kedés — kérdeztük Németh Lajos gyáregyságvezetőtől. — Négy évvel ezelőtt kezd­tük meg az olajos gázégők gyártását, elhatároltuk., hogy tőkés import kiváltással segít­jük a népgazdaságot. Akkor az országnak 3 millió dollár értékű fűtőberendezésre volt igénye és úgy gondoltuk valu­tát takaríthatunk meg, ha itt­hon gyártott olaj- és gázégők­kel látjuk el a lakásokat, a mezőgazdasági és kommuná­lis épületeket. A termelés nö­vekedésével ma már legaláb 8 millió dollárnyi az évi megtakarítás. Ma már mindössze 4—20 szá­zalék a tőkés importból szár­mazó alkatrész, de terveink között szerepel, hogy ezt az arányt amennyire lehet to­vább csökkentjük. A gyáregységben apad a munkáslétszám, de ennek elle­nére jobbak az eredményeink- Á gépgyár kiselejtezett beren­dezéseiből , készítettünk célgé­peket. Példáui az égosor olyan Tájékoztató az OVK-ban A vezetőképzés új formái Változatlanul nagy az ér­deklődés a vezetőképzés, to­vábbképzés iránt. A témát több ízben, legutóbb a múlt hónapban tárgyalta a Minisz­tertanács is. Az ott hozott ha­tározatokra építve ismertette a továbbfejlesztés terveit az Országos Vezetőképző Központ hétfői sajtótájékoztatóján Gan- czer Sándor főigazgató. Mint mondotta, a tartalmi és módszertani korszerűsítés, az oktatás hatásfokának növelése érdekében — hosszabb távra szóló feladatok végrehajtására is felkészülve — részletes ter­vet készítettek. Ez egyebek mellett felöleli a tanfolyamok formáinak és anyagának —a gyakorlati élet, a korszerű gazdálkodás követelményei és külföldi tapasztalatok alap­ján is megkívánt —- tovább­fejlesztését- A jövőben felold­ják a vezetőképzés jelenlegi, 5 éves ciklusokon és az úgyne­vezett „komplex” tanfolyamo­kon alapuló rendszerének for­mai merevségét. Tervezik pél­dául az irányított önképzés kiterjesztését is. Az oktatás „hatásfokának” mérésére is lehetőséget adó el­képzelés, hogy gyakrabban ta­lálkoznak majd — konzultá­ció, kerekasztal-megbeszélés formájában — végzett hallga­tóikkal, hogy megbeszéljék a tanultak gyakorlati alkalma­zásának tapasztalatait A főigazgató újságírók kér­désére válaszolva elmondotta, hogy az egy évtizede működő OVK-ban ezidáig mintegy 4500-an gyarapították vezetési ismereteiket. Egv-egy tanév alatt, mint a jelenlegiben is, mintegy 450-an vesznek részt a képzésben. Egyidejűleg so­kan tanulnak a különféle mi­nisztériumok, illetve főható­ságok által életrehívott veze­tőképző, illetve vezetőképzés­sel is foglalkozó 14 intézmény­ben. További 15 oktatási in­tézményben — többnyire^ egye­temeken, főiskolákon ugyan­csak foglalkoznak vezetőkép­zéssel, bár meglehetősen elté­rő személyi és tárgya feltéte­lek mellett. jól sikerült, hogy vásári nagy- díjat kaptunk érte. Egy má­sik berendezésünkkel kiérde­meltük a formatervezésért já­ró harmadik díjat. Kézdi Gá­bor fejlesztőmérnök és mun­katársai a konstrukció kiala­kítását úgy' végezték, hogy a gyártás szempontjából optimá­lisak legyenek. Nem utolsó szempont a munka megszer­vezése, a fegyelem, a pontos és szorgalmas munkavégzés. Ebben a Dobó Katica női bri­gád jeleskedik. Németh Lajos gyáregység­vezető említette, hogy hazánk­ban a Pestvidéki Gépgyárnak nagyrészt sikerült kielégítenie az or­szág olaj- és gázégő igé­nyét. Ma már csak különleges, be­rendezéseket vásárolnak nyu­gatról. A családi házakban egy­re inkább elterjedt az olaj- fűtés, évente 10—20 ezernyi 6 ezer kalóriás olajégőt kelle­ne gyártani. Egyelőre a többi, különböző nagyságú fűtőbe­rendezés mellett, ennyit. nem tudnak előállítani. A kalorikus gyáregység ma már olyan sze­rencsés helyzetben van, hogy 350 millió forint értékű beren­dezést is el, tudna adni. — Bővítik-e gyártmányaik körét? — Már az idén megkezdtük a termékskála bővítését, még­pedig a legkorszerűbb fűtőberen­dezések gyártását. A 200 négyzetméternél na­gyobb termek, mezőgazdasági rendeltetésű helyiségek fűté­sére a leggazdaságosabb és a legolcsóbb a termogenerátoros, azaz a meleg levegős fűtés­mód. Az új gyártmányból el­sőként rendelt a bábolnai és a nádudvari gazdaság. ü. Gy. BIZALMIAK A KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN így döntött a csoport A bolgár miniszterelnök és kísérete — bár nem szerepelt az eredeti programban — meg­tekintett egy háztáji gazdasá­got is. Malata József tsz-tag házába tértek be, ahol Malata Józsefné évente 15 000 csirkét nevel fel. Munkájában férje segít, aki egyébként a tsz dol­gozója. A családból két lány és két vő, valamint az apa dolgozik a téeszben, egy lány pedig a szépen fejlődő, gazdag községben tanít. A vendégek itt is sok kér­dést tettek fel. A többi között: égyedül szerezték-e be a csir­kéket? Honnan kapják a táp­lálékot. Hogyan értékesítik a kész csirkéket?-A válaszok itt is megnyerték Sztanko Todorov és kíséreté­nek tetszését: nagyszerű dolog Tizenháromezer liter vér Kis fájdalom a tűszúrás, szinte nem is érzi az ember. Sokkal nagyobb a jóérzés: talán segítettem valakin ... Ezeket a szavakat még két esztendeje hal­lottam a Dunamenti Hőerőműben, véradóna­pon, a Vöröskereszt egyik önkéntesétől. S hogy máig sem feledtem, annak oka: nap mint nap hallok'hasonló gondolatokat má­soktól is. Olyan emberektől, akik önként vál­lalják: ha kell, vérükkel, ha kell, idejük, energiájuk feláldozásával segítenek azokon, akik gondoskodásra, támogatásra szorulnak. A közös nemcsak áldozatkészségük, humaniz­musuk. Csaknem mindannyian tagjai egy szervezetnek, amelynek célja éppen az ilyen­fajta segítségnyújtás: a Vöröskeresztnek. Hogyan kezdődött? Éppen ma 151 éve szü­letett egy genfi polgárcsaládban Henri Du- nant, aki a solferinói csata borzalmain felhá­borodva kiáltott így: — Sono fratelli! Mind­annyian testvérek vagyunk! Gondolatát tettek követték. Solferinói emlék című könyvének megjelenése után egyetlen esztendővel bizott­ságok alakultak Európa-szerte, amályek _a há­borúk áldozatainak megsegítését választották feladatukul, újabb egy év múltán pedig meg­született az első genfi egyezmény is. A Vöröskereszt sok millió tagja május S-án Henri Dunant-ra, az alapítóra emlékezik. így mondják: világnap. Valóban az. A humani­tárius szervezet ma átfogja a földgolyót, s csupán hazánkban egymilliónál több, Pest megyében pedig 80 ezer tagot számlál. Ha azt kutatnék, mit is tesznek ők nap­jainkban Henri Dunant eszméinek jegyében, nem kellene sokáig keresgélnünk, hogy sokat­mondó tényekre bukkanjunk: Pest megyében 35 ezer a térítésmentes véradómozgalomban részt vevők száma, s csupán tavaly 12,5 ezfer liter vérrel segítették a betegek gyógyítását. Több mint 1600 családot, 1500 egyedül élő elesett idős embert, 1000 magányos, ágyhoz kötött beteget, s ugyanennyi veszélyeztetett terhest látogattak és ápoltak rendszeresen. Vöröskeresztesek állnak készenlétben, hogy az országúti, vízi, hegyi és barlangi balese­tek sérültjeit elsősegélyben részesítsék, mi­előbb szakértő orvosi kezekbe juttassák. Közreműködnek a íűdószűrések szervezésé­ben, az alkoholizmus már-már népbetegség­nek számító szenvedélye elleni küzdelemben, az egészséges életmód propagálásában, a fel­világosító munkában, a veszélyeztetett gyer­mekek' felügyeletében. Megannyi nemes, ér­telmes feladat! Gyermekév az idei esztendő. Létrehozták a gyermekévi alapot is, hogy elsősorban a fej­lődő országokban még mostoha körülményék között élő apróságokon segíthessenek. Pest megyei vöröskeresztesei csupán májusig 20 ezer forintot fizettek be érré dz alapra. Aligha kell • tehát bizonyítani, a Vöröske­reszt ez évi jelszava nem üres frázis: „A Vö­röskereszt enyhíti a szenvedést.” A tények bizonyító erejűek, ékesen pél­dázzák, hdgy Henri Dunant, a világ első No- bel-díjasa olyan eszméért küzdött, amelyet ma a világ minden haladó, humanista embe­re magáénak vall, s amelyért a Vöröskereszt tagjai naponta cselekszenek. Vasvári G. Pál A Váci Kötöttárugyár szak- szervezeti irodájának gyakran áyílik az ajtaja. A tanácsért, segítségért fordulók választ kapnak minden kérdésükre. Pápp Jánosné, a vállalati szakszervezeti bizottság titká­ra már hosszú évek óta végzi itt munkáját. — Ilyenkor, év elején igen sok a munka. Ilyenkor vitatjuk meg a vállalati ter­vet, a részesedési, jóléti, kul­turális, sport alap felosztását a VSZT és a, bizalmiak együt­tes ülésén. A szakszervezeti bizottság ülésén nemrég a bi­zalmiak jogainak és hatáskö­rének érvényesülését elemez­tük. A vita után megszületett az az álláspont is, hogy új­ból és újból meg kell is­mertetni a bizalmiakkal és a bizalmi csoportokkal a jog- és hatásköröket is— mondja. A demekivcióért A SZOT XXIII. kongresz- szusa kiemelten foglalkozott a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének fontos­ságával, s meghatározta a szakszervezeti demokrácia ér­vényesülésének fórumait. — Vállalatunk területén 151 szakszervezeti csoport vän. Az utóbbi években nagy gondot fordítottunk arra, högy a bi­zalmiak tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel. Arra ösztönözzük őket, hogy a csoportok havonta beszéljék meg a legfontosabb teendő­ket. Ezeken a megbeszélése­ken tájékoztassák a tagságot á választott szakszervezeti tes­tületek állásfoglalásáról, hatá­rozatairól és a vállalatot, a dolgozókat érintő legfontosabb gazdaságpolitikai, termelési, szociálpolitikai, kulturális és sportjellegű feladatokról — mondotta a szakszervezeti tit­kár. — Eleget tudnak-e tenni mindezen elvárásoknak a bi­zalmiak? Netb könnyű _ a munkájuk, de igyekszünk, könnyíteni a terheken. Szak- szervezeti bizottságunk már tíz éve azzal is segíti őket, hogy havonta rendelkezésük­re bocsátja a bizalmi tájékoz­tatót, melyben minden fonto­sabb tudnivalót megtalálnak. Az a tapasztalatunk, hogy a bizalmiak kétharmada rend­szeresen összehívja a csopor­tot és gyakorolja jog- és ha­táskörét — hangzik a válás:-. — Mi van a fennmaradó egy harmaddal? Jogok és kötelességek — Nos, hát pontosan az 6 érdekükben kívánjuk újból ismertetni a jogokat és köte­lességeket. Mind a csoportét, mind a bizalmiakét. Hiszen a szakszervezeti csoport joga az is, hogy az általa megvá­lasztott bizalmit és a he­lyettesét beszámoltassa: m!t végzett, mit tett érdékükben, hogyan képviselte érdekéiket. Egy ilyen alkalommal történt a közelmúltban, hogy a tmk- soknál leváltották a bizalmit. Mi már csak a csoport dönté­séről szereztünk tudomást. — Tennivaló akad bőven. Az 1975-ös választás óta vállala­tunknál a bizalmiak negyven százaléka kicserélődött. Min­denekelőtt a kismamák miatt — teszi hozzá magyarázólag Papp Jánosné — néhány eset­ben viszont, mint a tmk-sok- nál is, a csoport döntése nyo­mán. A bizalmiak tanácskozá­sán arról is szó volt, hogy akad néhány olyan bizalmi, aki olyan kérdésekben is egyedül dönt, amelyek elbí­rálásához a többiek vélemé­nyét is figyelembe kellene vennie. Ezt a gyakorlatot fel kell számolni. Bizottságunk feladata, hogy az újakkal és a helytelen gyakorlatot foly­tatókkal is megértessük, na­gyon fontos az, hogy szakszer­vezeti életünk leglényegesebb alapkövénél, a bizalmiaknál jól menjen a munka. Szalaí Mária » k ■■■

Next

/
Thumbnails
Contents