Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA-.ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Ára 1,60 forint 1979. MÁJUS 6., VASÁRNAP Megtoldva R agulus, a mór felelte a gúnyolódó spanyol­nak, aki csípős meg­jegyzést tett a mór kardja rövidségére, majd megtol­dom egy lépéssel! Mindez sok évszázada esett meg, ha megesett, a spanyol— mór háború idején, ám kard és lépés összetol dúsá­nak kényszere azóta iis kí­sért bennünket, gyakran legbékésebb foglalatossá­gainkban, mint amilyen a termelés. Hiszen igaz, a kard valahogy mindig rö­vid, s egy jól kiszámított — időben, távolságban a céllal legjobban egyező — lépés sokat segíthet. Van tehát kényszerjellege is annak, amikor a kardot egy-egy lépés hosszabbítja meg, ám az volna az iga­zi, ha mind többször a jó­zan érzék diktálná a belá­tást, tudniillik azt, hogy nem minden kardnak kell egyformán hosszúnak len­nie. Rugalmas, energiaelnyelő zónát is magában foglaló lökhárítók korszerű típusa kerül újabban az Ikarus autóbuszokra. A formater­vezett, anyagukban is új ütközők készítője az Ikarus egyik kooperációs partnere, a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat, s a solymá­riak szintén kooperációban lettek gyártók, nagy hírű, nemzetközi rangot élvező céggel működnek együtt. A termék értéke az autóbusz teljes árához viszonyítva persze nem nagy, de hát kikerülhetne a forgalomba egyetlen jármű is lökhárí­tók nélkül? Ahogy nem futhatnának útjukra akkor sem, ha nem érkezne kellő mennyiségben, minőségben a különféle alumínium- szerelvények tömege, még­pedig Gödöllőről, szintén egy tanácsi vállalattól. Az említett alkatrészek éppen csekély súlyuknál fogva ér­zékeltetik mondandónkat: nélkülözhetetlenek ugyan, de vállalati, népgazdasági ráfizetés lenne, ha előállí­tásukra az autóbuszgyártó rendezkedne be. Megtoldja ezért a gyártó a kardját egy lépéssel; olyan céget keres, ahol a szóban forgó áruk termelése beilleszthető más, hasonló cikkek kibocsátá­sának folyamatába, azaz, ahol készítésük gazdaságos. M egmaradva a közúti járműgyártásnál: van­nak nagyok ebben a bonyolult kooperációs háló­zatban, mint az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár — amely Maglódon egész gyáregységet rendezett be ilyesfajta kötelezettségei­nek teljesítésére —, a Cse­pel Autógyár. Nem sértő e nagyok számára, ha leír­juk: szerepük semmivel sem áll előbbre a végter­mék-kibocsátás színlapján, mint a kicsiké, s azért nem, mert egyik szerep a másik nélkül eljátszhatat- lan; megszakad az előadás, ha bárki nem tudja hibát­lanul a szerepét. Eszményi társas viszony alakult ki az ésszerűség, a munkamegosztás alapján egy nagy és egy kicsi kö­zött Nagykőrösön: a kon­zervgyár és a tartósítóipari gépekkel, berendezésekkel jó nevet szerzett ipari szö­vetkezet sok éves kapcsola­ta mindazt fölmutatja, amit a kooperáció előnyei­nek nevezünk. A fejlesztő tevékenység összehangolt­sága — mint például az egységrakományt képező, palettizáló gépeknél —, a kísérleti üzemeltetés épp­úgy része ennek a partneri — azaz egyenrangú — vi­szonynak, mint a külföldi szállításokhoz az ún. refe­rencia-berendezések fölvo- nultaitása, működés köz­beni bemutatása, a tartósí­tó iparon belüli termék- meigismiertetés. A jó kap­csolat gyümölcseit mindkét fél jóízűen fogyasztja el, de esetük — sajnos — ritka, kivétel, nem általánosít­ható. Az általános, a gya­kori az, hogy a kardok megtoldását az érintettek olyan aktustiak fogják fel, mely módot ad meg nem szolgált előnyök szerzésére, diktátumra egyik vagy má­sik oldalon, árkérdésekben éppúgy, mint szállítási ha­táridőkben. Köznapibban fogalmazva: a kooperáció gyakran egyenlőtlen felek egyenlőtlen viszonya. A zt ugyanis nem vitat­hatjuk, hogy a mil­liárdos termelési érté­ket előállító, sok ezer főt foglalkoztató nagyvállalat, s a néhány tucat gépet, berendezést birtokló, fog­lalkoztatottak maroknyi csoportjának kenyeret adó ipari szövetkezet, tanácsi vállalat nem egyenlő fél a termelés szerkezeti felépí­tésében. Azt viszont már nem fogadhatjuk el, hegy — ebből következően — nem egyenlő felek álékor sem, amikor a termelés fo­lyamatának egy résztíarab- jánál társulnak. Pontosan ez, egymásrautaltságuk, vál­toztatja egyenlővé szerve­zeti egyenlőtlenségüket, s másként, mint egyenrangú partnerekként, jól aligha dolgozhatnak együtt. Amit igazol egyebek között, hogy a megyében azok a koope­rációs kapcsolatok bizo­nyulnak kérészéletűnek, amelyeknél már a megálla­podás magában hordta az egyenlőtlenségek hangsú­lyozását, egyoldalú előnyök kikötését. A megyében azoknak a tanácsi, szövetkezeti ipar­telepeknek a száma, ame­lyeket a termelési szervezet kis egységei közé sorolha­tunk, meghaladja az ezer­egyszázat! Tagadhatatlan, jócskán vannak közöttük manufaktúráik, nagyon kezdetleges körülmények, technikai, technológiai fel­tételek között dolgozó üze­mek, ám a lényeg: ezeknek az ipartelepeknek a két­harmada folytat a minisz­tériumi ipar vállalataival kooperációt! Az itt készü­lő, csekély értékű termékek döntő többsége nagy érté­kű végtermékekbe kerül beépítésre, azaz, hiányuk súlyos termelési, értékesí­tési zavarokat okozhatnak. Ennek a ténynek azonban a kelleténél kevesebb nyo­mát, hatását 'láthatjuk a fejlesztési politikában épp­úgy, mint a pénzügyi gaz­dálkodásban, akarva vagy akaratlanul a szabályozó rendszer is másod rangúnak ítélteti ezeket a termelőhe­lyeket. Kézenfekvő, akkor még inkább másodrangú­nak vélik, ítélik a nagyter­melők ezeket a kicsiket, s a kör úgy zárul be, hogy csökken a kooperációs haj­landóság. Ezért veszélyes, ha csupán a kardra össz­pontosul a figyelem. Sem­mivel sem kisebb a jelen­tősége a kard hosszát meg- toldó lépésnek, pontosab­ban azoknak, akik megte­szik e lépéseket. Mészáros Ottó Sztanko Todorov hazánkba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezik. (Magasrangú bolgár vendé­günk életrajza a 2. oldalon.) Gyenes András fogadta Antonis Ambatielost Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szombaton fogadta Antonis Ambatielost, a Görög Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagját, aki rövid lá­togatást tett Budapesten. A szívélyes, elvtársi légkörben, s a kölcsönös egyetértés jegyé­ben lezajlott találkozón véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről, áttekintették az MSZMP és a GKP kapcsolatait. Meg­erősítették készségüket a két testvérpárt együttműködésé­nek továbbfejlesztésére. kbwáió §mÁÉnr Az országban sok száz olyan mezőgazdasági ter­melőszövetkezet és állami gazdaság van, amelyek a megváltozott gazdasági feltételek között nemcsak megőrizték elért eredményeiket, hanem példamuta­tó, fegyelmezett munkával, hatékony gazdálkodás­sal előre is léptek. Milliókkal növelték termelési értéküket, nyereségüket. Közülük is a legkiválób­bak ezekben a napokban veszik át munkájuk elis­meréseként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsa által adományozott Kiváló Vállalat, Kiváló Szövetkezet kitüntető okleveleket. Tegnap adta át a Kiváló vállalat kitüntetést Bor­bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Sárvári Állami Gazdaság kollektívájának. A sárváriak ötödször érdemelték ki a magas elisme­rést. A szentesi Felszabadulás Termelőszövetkezet negyedik alkalommal került a legjobbak közé. A Kiváló Szövetkezet kitüntetést Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyújtotta át a tsz elnökének. A Pest megyei termelőszövet­kezetek közül a dánszentmiklósi Micsurin és a bu­dapesti Szabadság kapta meg tegnap a magas kitün­tetést. Az idén már tizennegyedszer Huszár István látogatása Bánsz entmiklóson A kiváló szövetkezet cím odaítélése alkalmából a dán­szentmiklósi Micsurin Tsz-be látogatott tegnap Huszár Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Cservenka Ferencnének, az MSZMP KB tagjának, a Pest megyei pártbizottság első tit­kárának kíséretében. A vendé­geket Főző József, a termelő- szövetkezet elnöke fogadta. Huszár István megtekintette a közös gazdaság 440 hektáros gyümölcsösét. Az autóbuszból, amelyen a meghívottak az ül* tetvényt bejárták, felejthetet­len látványt nyújtottak a vi­rágoktól terhes fák. Főző József nem kis büsz­keséggel kalauzolta a vendé­geket. A legidősebb fákat több mint 50 esztendeje ültet­ték hagyományos módon a helybeliek, s ma már a sö- vényszerűen kialakított koro­narendszer is túlhaladottnak számít. A legújabb ültetvények már az úgynevezett karcsúor­sós szisztémát követik: itt a korábbi ötszáz helyett kétezer csemetét ültetnek ki egy hek­tárra. Huszár István látható szak­értelemmel érdeklődött a gaz­daság által bevezetett új ön­tözési formáról, a csepegtető A konzervüzem különböző termékeit is bemutatták Dánszent- mikióson. A kép előterében Főző József, valamint Huszár István és Cservenka Ferenené az uborka- és szörpkészítményekkel ismerkedik Bozsán Péter, felvételei | Lelassult a kukoricavetés tempója Pest megyében Az idei tavaszi időjárásra nehezen fogható rá, hogy ked­vében akar járni a mezőgaz­daságnak. S ha ehhez hozzá­tesszük, hogy a szokatlanul kemény, gyakorta hótakaró nélküli tél is megviselte az őszi kalászosokat, elmondhat­juk, járt már jobb idő is szántó-vető emberre. A na­pokban lehullott bőséges csapadék bár jó szolgálatot tett a kalászo­sok bokrosodásának, ugyanakkor jelentős mér­tékben hátráltatta a kuko­rica vetését. A tervek szerint ugyanis már végezni kellett volna a me­gyében e fontos gabonanövény magjának talajba juttatásá­val. A határidő azonban az említett okok miatt egy hét­tel eltolódott. A becslések, illetve a beérkezett jelentések alapján Pest megyében eddig 60 ezer hektáron ültették el a tengerit, S ez csupán hetvenöt százalé­kos teljesítést jelent. Ha a kukoricaültetés a várt­nál lassabb tempóban halad, a napraforgóra ennek az ellen­kezője érvényes. A nagy ke­resletnek örvendő ipari nö­vényt gyakorlatilag elvetették a termelőszövetkezetek. Ha­sonlóan a cukorrépa és a burgonya is földbe került, sikeresen befejeződött a tavaszi lu- ccrnatelepítés is. Az állatok számára nélkü­lözhetetlen takarmányféléSől 5600 hektáron szórták ki a szaporítóanyagot. Nyugtalanságra , a tavaszi vetésű növényeket illetően, beleértve a kukoricát is, az említettek ellenére sincs ok: elegendő gép áll rendelkezés­re ahhoz, hogy ha az időjá­rás lehetővé teszi, gyorsított ütemben végezzenek az idő­szerű munkákkal. A késés te­hát nem befolyásolhatja alap­vetően a terméseredménye­ket. V. B. Csepel autógyáriak a gyermekekért Eredményes kommunista szombat Kommunista műszakot tar­tottak a Csepel Autógyár dol­gozói tegnap. Szigethalmon, a törzsgyárban majd négyezer, az egész vállalatnál közel hat­ezer autógyári dolgozó foglal­ta el megszokott helyét, hogy az ezen a napon képződő mun­kabérének 50 százalékát a nemzetközi gyermekév alkal­mából létesített szolidaritási alapra utalják át, másik felé­vel pedig épülő óvodájuk költ­ségeihez járuljanak hozzá. Immár évek óta hagyomány, hogy a műszakhoz csatlakoz­nak a Fazekas Mihály gimná­zium tanulói és tanárai. Eljöt­tek a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet ala­kulat komszomolistái is. A termelési igazgatóság gon­dosan előkészített programja szerint az I. gyárban mintegy ezren, Pesterzsébeten, a II-es gyárban háromszázan, az egri III- as számú gyárban több mint ötszázan, a szeghalmi IV- es gyárban ugyancsak több mint ötszázan, álltak a mun­kapadok mellé a kommunista munka szombatján. De dolgoztak szinte vala­mennyi munkahelyen. Du- gattyúgyűrű-gyárunk újpesti, soroksári telepein, valamint a Warszawa-üzemben több mint 170-en kértek részt a munkából. A gyár óvodájá­nak parkjában és a gyárudvar valamennyi pontján ott szor­goskodtak lapátokkal, gereb- lyékkel és más szerszámokkal az igazgatóságok és irodák műszaki és adminisztratív dolgozói. A lelkes, lendületes, jó han­gulatú kommunista szomba­ton — az előzetes adatok sze­rint — a Csepel Autógyár dol­gozói 17 millió forint értékű munkát végeztek. Szép bizo­nyítékát adták annak, hogy önként vállalt munkájukkal is hozzájárulnak a nemzetközi gyermekév nemes céljainak megvalósításához. T. J. eljárás gyakorlati alkalmazá­sának tapasztalatairól. Főző József elnök egyebek között elmondta, hogy a kül­földről származó technológiát sikerrel adaptálták. A szüksé­ges eszközöket, mivel az or­szágban más üzem nem vállal­ta, a PEMÜ csöveiből maguk állítják elő. Jelenleg egy, a mostaninál is korszerűbb vál­tozatot akarnak bevezetni. A Minisztertanács elnökhe­lyettese figyelmesen hallgatta az elnöki tájékoztatót, tudako­zódott a várható terméskilátá­sokról. Mint á szakemberek a helyszínen elmondták, a nö­vényállomány a legutóbbi fa­gyok miatt ugyan károsodott, da a virágzás olyan dús. hogy nagyobb terméskiesésre egyelőre nem számítanak. Az almáskertben tett körsé­ta után a vendégek egy rög­tönzött szabadtéri kiállításon ismerhették meg a gazdaság csaknem valamennyi fontos ágazatát. Huszár István emlí­tésre méltónak tartotta, hogy csupán a fafeldolgozó üzem termelési értéke 20 millió fo­rint. Nagy tetszést arattak a különböző almafajták, a frigó vagyis hűtött szamócapalánta, amelyből tavaly hét és fél mil­lió tövet értékesítettek; a ház­tájiba egymilliónál is több ke­rült. Újdonságok várták az ér­deklődőket a faiskolában is: a konténérben fejlődő csemeték. Az így nevelt fák a nyári idő­szakban is kiültethetők, meg- eredésük szinte tökéletesen biztonságos. A fóliasátrak alatt azonban még az említettnél is nagyobb meglepetést tartogat­tak a szövetkezet gazdái. — Ez igazán szép — álla­pította meg Huszár István a függőlegesen elhelyezett mű­anyag tömlők tápföldjén virág­zó, de már élénkpiros szeme­ket érlelő földieper láttán. Igaz, a szakemberek szerint a módszer csak a kísérleti stá­diumnál tart, de a még meg­levő problémák megszünteté­se után az eljárásnak nagy jö­vőt jósolnak. Az üzemlátogatás után dél­után két órakor, a tsz műve­lődési házában a Himnusz el­hangzása után kezdetét vette az ünnepi közgyűlés. A terem zsúfolásig telt a gazdaság dol­gozóival, akik lelkes tapssal kö­szöntötték a kedves vendége-? két, Huszár Istvánt és Cser­venka Ferencnét és az elnök­ségben rajtuk kívül helyet foglaló Fekete Antalt, az MSZMP cegléüi járási bizott­ságának első titkárát, Babinsz- ki Károlyt, a ceglédi járási hi­vatal elnökét és Vimola Ká­rolyt, a Termelöszövetkezetebr Pest megyei Szövetségének; titkárát. * — Az ötödik ötéves terv első évében ígéretet tettünk arra, hogy megkétszerezzük a gyümölcs területét, a terme­lés-színvonalát a legmaga­sabb nívóra emeljük, gyü­mölcstermesztési rendszert alakítunk ki és ennek révén elérjük, hogy Pest megye minden szövetkezeti gyümöl­csöse megkétszerezze termés- eredményeit. Közösen hozzuk létre a termékeinket feldol­gozó üzemeket, hogy áruinkat biztonságosabban értékesíthes­sük, s javítsuk a lakosság élelmiszerellátását — mondta beszéde első részében Főző József elnök. i Hogy a vállalásnak meny­nyire tettek eleget, annak jel­lemzésére elegendő néhány adatot említeni. A szövetkezet saját gyümölcsültetvénye több mint 440 hektár, a termelési rendszeréhez tartozó hat Pest megyei közös gazdasággal együtt pedig 436 hektár terü­leten telepítettek fákat a leg­korszerűbb módszerekkel. Az elmúlt esztendő végéig 21 tag­gazdaságot integráltak, az idén pedig már 25 üzemnek adnak technológiát, szaporítóanyagot. Terveiket tavaly jó haté­konysággal teljesitették, a kö­zös gazdaság ezer dolgozója csaknem 350 millió forint ter­melési értéket állított elő. Ä nyereség pedig meghaladta a 40 millió forintot Főző József beszédét kö­vetően Huszár István kért szót Közvetlen hangú felszó­lalásában elismerően nyilatko­zott a Micsurin Tsz sikereiről, hangsúlyozva a gazdaság vál­lalkozó, kedvét, fiatalos lendü­letét Ennek köszönhető, hogy immár 14-szer, megszakítás nélkül lettek kiválóak. Fon­tosnak tartotta a Miniszterta­nács elnökhelyettese azt is, hogy tavaly a szövetkezet áf- (Folytatás a 3. oldalon.) KÖZÉLET Andrej Lukanov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a ma­gyar—bolgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési bizottság bolgár tagozatá­nak elnöke szombaton Buda­pestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az együttműködési bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke fogadta. Érkezésénél ott volt Vladimír Videnov, Bulgária budapesti, nagykövete is. A bi­zottság társelnökei megbeszé­lést folytattak, amelyen átte­kintették a két ország közötti gazdasági együttműködés idő­szerű kérdéseit és a további feladatokat. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents