Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-30 / 124. szám
1979. MÁJUS 30., SZERDA Heti jogi tanácsok • Nem kötelezhető kártérítésbe a gépkocsivezető, ha a motor meghibásodását nem tudta felmérni. Olvasónk gépkocsivezető egy szállító vállalaitnál. Nem régen ezer forint kártérítésre kötelezték, mivel a gépkocsi motorját olaj nélkül üzemeltette. Ennek következtében a motorban többféle károsodás állott elő, és végül az egész motort ki kellett cserélni. A vállalat úgy ítélte meg, hogy olvasónk gondatlan volt, s ezért fizetésének 15%-a erejéig kötelezték a kár megtérítésére. Mivel nem szeretne vállalatával szemben feleslegesen perlekedni, olvasónk tőlünk kér tanácsot, tekintettel arra, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottság is elutasította panaszát. Nem ismerjük az ügy részleteit. Rendelkezésünkre áll azonban egy hasonló eset tanúsága, amelyben az egyik gépkocsivezető észrevette, hogy az olajnyomást mérő mutató rendellenesen működik. Éppen akkor emelkedőre hajtott, és az út is eléggé keskeny volt. Ez utóbbi miatt nem akart leállni, mert akkor forgalmi dugó keletkezik. A motor rendellenes működésének észlelésétől még mintegy 300 métert haladt, amíg a dombtetőre felért, onnan pedig a motort leállítva legurult a községig, ahol annak rendje-módja szerint leállt és szerelőt hívott. A szakember megállapította, hogy törés következtében az olaj elfolyt. A vállalati vizsgálat megállapította, hogy a motornak olaj nélküli üzemelése jelentős károsodást idézett elő, a dugattyúgyűrűk elkoptak, a motort ki kellett cserélni. Olvasónk esetében is lényegében ez a tényállás. Nem tudjuk azonban, hogy a körülmények a házi vizsgálat során teljes egészében fel lettek-e tárva. Mielőtt a telepről a gépkocsi kiindul, onnan csak megfeleljen előkészített, átvizsgált állapotban mehet el. Kérdés: megtörtént-e ez a vizsgálat. Szakértőnek kell véleményt mondani, hogy az olaj nyomásmérő ingadozását mar a kiindulás előtti vizsgalatnál észre kellett volna-e venni, es a mi veiemenyUnk az, hogy igen, hacsak nem valamilyen erős külső hatás következteben, vagy esetleg anyaghiba miatt nirtelen következett be az olajnyomásmérő csőtörése, amely az olajszűrőhöz csatlakozik. Az is perdöntő lehet, hogy a kötelezően előírt műszaki szemléket időben megtartották-e a kiindulási helyen, illetve a vállalatnál. Vizsgálandó, hogy olvasónknak mi volt a feladata, szerepe, és a motor üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettsége. Ezért így kívülről egyértelműen nem lehet a felelősség kérdésében dönteni, azt tanácsoljuk, hogy a munkaügyi döntőbizottság határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül adjon be keresetet a Munkaügyi Bírósághoz. • Milyennek kell lennie a cserelakásnak. Egyik olvasónk elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt saját lakását átadta testvérének, ő pedig testvére ajánlatára átköltözött egy magántulajdonban lévő kertes házba, ahová a tulajdonos meghatározatlan időre szólóan befogadta. Nemrég azonban váratlan meglepetés érte. A ház tulajdonosától levelet kaptak, amelyben közli, hogy a szívességi lakáshasználatot megvonja tőlük, és perben kéri kötelezni őket a lakás elhagyására. A tulajdonos cserelakást is felajánlott, ez azonban nem megfelelő. Olvasónk, ha nem kötött a tulajdonossal bérleti szerződést, valóban szívességi lakás- használó, így ezit a „gesztusát” a tulajdonos bármikor visszavonhatja. Az viszont nem kétséges, hogy jóhiszemű, és így megfelelő cserelakást kell részére biztosítani. Ebben a kérdésben olvasónk bírósághoz fordulhat. Az általános bírói gyakorlat szerint azok, akik önhibájukon kívüli jogcím nélküli lakáshasználókká válnak, kérhetik, hogy családi és egészségi körülményeik mérlegelésével döntse el a bíróság, hogy a felajánlott cserelakás megfelelő-e. • A megbízási Jogviszony alapján munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-töl lebet a nyugdíj szempontjából figyelembe venni. A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet értelmezését illetően a társadalombiztosítási szervekkel való egyetértésben már több ízben adtunk olvasóink számára tájékoztatást, az egyes társadalombiztosítási ellátásokat illetően. Mostani kérdést egyik olvasónk vetette fel, mert sem a társadalom- biztosítási szervek, sem a bíróság nem számított be olyan hat esztendőt, amely idő alatt — bár mindennap munkában állt —, de munkaviszony a felek közt nem jött létre. Az is igaz, hogy személyesen teljesítette a munkát, tehát az 1975. július 1. napjától életbe lépett társadalombiztosítási rendelkezések szerint, igényt tarthatna ezen idők úgynevezett nyugdíjévekként való elismerésére, ha nem ilyen régi keletű idő beszámításáról lenne szó. A 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 103. §-ának rendelkezése szerint ugyanis, a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján munkában töltött idő legkorábban 1963. június 1-től lehet — egykorú okirati bizonyíték alapján — szolgálati időként figyelembe venni. Olvasónk a levelében említett munkát ezen idő előtt végezte, ezért az idézett jogszabály értelmében, annak időtartamát szolgálati időként nem lehet figyelembe venni. Helyesen jártak el olvasónk esetében a társadalombiztosítási szervek és a bíróságok, is. Ügyében nincs jogorvoslatnak helye. Dr. M. J. Ügyészségi vizsgálat Adózás — törvényesen A lakosság adói a szocialista államban a költségvetési bevételeknek meglehetősen kis hányadát adják csak. Ennek ellenére, jelentőségük nem csekély. A lakossági adók jövedelemszabályozó szerepükön kívül szükségesek az állami feladatok megvalósításához is. Jogszerű intézkedések Megyénkben az ügyészségek a közelmúltban vizsgálták, hogy az adóbehajtási eljárás megfelel-e a törvényes rendelkezéseknek. A témával kapcsolatban tudni kell, hogy e kötelezettség befizetésének elmulasztása esetén a tartozást adóbehajtás útján kell megszerezni. Az ügyészségi vizsgálat szerint a pénzügyi szakigazgatási szervek minden esetben figyelembe vették a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket. Így csak olyan esetekben indították meg az eljárást, amikor az adófizetésre kötelezett személy jogerősen megállapított tartozásának teljesítését elmulasztotta. Általános az a gyakorlat, hogy az adók befizetésének március 15-i, illetve szeptember 15-i határideje előtt egy hónappal felhívják az érintettek figyelmét közelgő kötelezettségükre. Behajtás, telekárveréssel A tapasztalatok szerint az adózók túlnyomó többsége időben eleget tesz fizetési kötelezettségének. Így például Százhalombattán 90 százalékuk az értesítés alapján fizette be adóját. Ingó vagy ingatlan elárverezésével történő adóbehajtásra csak elvétve került sor. Egy esetben azonban az adótartozás címén lefoglalt gépkocsit, annak tulajdonosa eladta, s ezért vele szemben büntető eljárás indult meg. Ingatlan árverést mindössze egyszer rendeltek el a vizsgált fél év alatt, akkor is egy külföldi állampolgár terhére. A vizsgálat adatai szerint az árverést — amelynek egyébként meglehetősen szigorú szabályai vannak — törvényesen folytatták le. (A rendelkezések meghatározzák, hogy a végrehajtást csak 5 ezer forinton felüli köztartozás esetén lehet elrendelni, továbbá az eljárás feltétele az is, hogy az adót előreláthatóan egy éven belül ne lehessen behajtani, továbbá, hogy a végrehajtás az adózó személy létalapját ne veszélyeztesse.) Elévült tartozás Az adótartozás behajtásához való jog öt éven belül évül el. Elévüléskor a köztartozást törölni kell. Behajthatatlanság címén akkor törölhető a tartozás, ha a végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre. A pénzügyi szervek általában beteg, idős, esetleg vagyontalan személyekkel szemben törölték el az adót. Az adóbehajtási eljárás során elkövetett törvénysértés miatt három napon belül lehet kifogással élni, de ilyen esetet az ügyészek nem találtak. A vizsgálat során a méltányosság elvének gyakorlását is elemezték. Az ügyészségek arra kívántak választ kapni, hogy a méltányosság címén nem történik-e jogszabállyal ellentétes intézkedés, ugyanis indokolt esetben ilyenkor az adótartozás mérsékelhető vagy elengedhető. Erre szerény vagyoni vagy rossz szociális helyzet, továbbá tartós és igazolt betegség vagy munkaképtelenség esetén kerülhet sor. Az ügyészségek megállapították, hogy. méltányosságból történt adóelengedésre viszonylag ritkán került sor, s ekkor az intézkedések megfeleltek a jogszabályi rendelkezéseknek. összegezve: a tapasztalatok szerint az adóbehajtási eljárások törvényesek, kifogásként csupán azt állapították meg az ügyészségek, hogy egyes pénzügyi szervek ügyintézése esetenként vontatott. Dr. Varga Emil Tíz nap rendeletéiből A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról az 1979. évi 11. sz. törvényerejű rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 27. száma.) A vízi közlekedés rendjéről a közlekedés- és postaügyi miniszter 8/1979. (V. 15.) KPM. szám alatt rendeletet adott ki, amelyet az érdeklődők a Magyar Közlöny 28. számában találnak meg. A közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztéséről az 1011/1979. (V. 16.) Mt. határozat intézkedik, (Magyar Közlöny 29. száma). A keresőképesség orvosi elbírálásáról ugyanitt jelent meg a 2/197Ö. (V. 16.) egészségügyi miniszteri rendelet, és a gépjárművezető-képzésről és vizsgáztatásról szóló 2/1969. (II. 27.) KPM. számú rendelet módosítását tartalmazó 9/1979. (V. 16.) KPM. számú rendelkezés. A jogi szakvizsga irányelveiről kiadott 104/1979. IM. számú utasítást a Tanácsok Közlönye 14. száma tartalmazza. A lakásépítkezésekkel kapcsolatos perek tapasztalatairól, a szavatossági határidők értelmezéséről kiadott SZÖVOSZ Tájékoztatót is az említett Tanácsok Közlönyében találják meg az érdekeltek. Ugyanez a közlöny az általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések körében néhány közérdeklődésre számat tartó állás- foglalást tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság döntései Kitették a férjet a lakásból A férj elvált és három gyermeke után tartásdíjat fizetett. Később megnősült és még két gyermeke született. Velük lakott az asszony anyja is. Ez a házassága sem sikerült. A férfi gyakran italozott, garázda volt, emiatt a rendőrséget többször ki kellett hívni. A házastársak között könnyű testi sértés miatt büntető eljárás volt folyamatban és ebben sértettként, illetve vádlottként az anyós is szerepelt. Végül is az asszony válópert indított, amelyben férje elismerte, nemcsak italozott, hanem hűtlen is volt, de védekezésül arra hivatkozott, hogy családi életükbe anyósa rendszeresen beavatkozott, emiatt voltak a torzsalkodások. Az elsőfokú bíróság a házasságot felbontotta, a férjet a második házasságból származott két gyermek után jövedelme 20 százalékát kitevő tartásdíj fizetésére kötelezte, egyben arra is, hogy a lakást harminc napon belül hagyja el, de mint jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak elhelyezéséről a tanács köteles gondoskodni. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kívül helyezte, és az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint a bíróság valakit akkor minősíthet rosszhiszemű jogcím nélküli személynek, aki elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, ha az illető lakásbérleti jogviszonya neki felróható okból szűnt meg. Házastársnál akkor lehet így rendelkezni, és a lakás elhagyására kötelezni, ha nemcsak magatartása szolgáltatott okot a házasság felbontására, hanem az életközösség tartama alatt vagy annak megszakadása után a szocialista együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsított, illetve a vele egy fedél alatt lakás mindenképpen lehetetlen. Ebben az esetben mindezek megállapíthatók, sőt a gyermekei előtt tanúsított durva viselkedés a nagyobbik, nyolcéves kisfiút — osztályfőnöke és a kerületi nevelési tanács véleménye szerint — lelkileg súlyosan megzavarta. A gyermekek érdekében az ilyen légkört minél gyorsabban meg kell szüntetni. Ezért az elsőfokú ítélettel szemben a férjet rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak kell minősíteni és elhelyezéséről nem a _ tanácsnak, hanem önmagának kell gondoskodnia. — Ami a gyermektartásdí- jat illeti — mondta ki a_Leg- felsőbb Bíróság — az első házasságból származott gyermekek után az apa jövedelme ötven százalékát fizeti. Miután most már öt gyermekről van szó, azért, hogy egyik se kerüljön kedvezőbb helyzetbe a másiknál, egyenként fel kell mérni szükségleteiket és az összeget gyermekenként megjelölve kell elosztani közöttük. Egy autó kalandos története Egy autó kalandos története foglalkoztatja évek óta a bíróságokat Eddig hét fórumot járt meg, de még továbbiak várhatók. A történet azzal kezdődött, hogy egy szerelő nyolc évvel ezelőtt személyautóját 34 ezer forintért eladta egy foglalkozás nélküli embernek, aki ezer forint előleget fizetett, majd a kocsit még aznap továbbadta egy tisztviselőnek, akitől 15 ezer forintot nyomban felvett A foglalkozás nélküli embert rövidesen különböző bűncselekmények miatt szabadságvesztéssel sújtották. Ezek után a szerelő, aki pénzét nem kapta meg, az autó kiadásáért az elitéit ellen pert indított de elutasították, mert megállapították: az illető a kocsira vonatkozóan érvényes adásvételi szerződés alapján tulajdonjogot szerzett A helyzetet tovább bonyolította, hogy most már a szabadságvesztés büntetését töltő ember a tisztviselő ellen, akinek az autót eladta. 13 ezer forint vételár- hátralék megfizetéséért pert indított, és a bíróság a vevőt az összeg megfizetésére kötelezte. Az autó tehát a tisztviselőnél maradt és rendszeresen használta. Négy évvel később újabb fordulat történt: a kárvallott szerelő, aki kocsijáért mindössze csak ezer forint előleget kapott, a tisztviselő tudta és beleegyezése nélkül az autót a garázsból kivittet időszakos műszaki vizsgára felkészítette, majd 15 ezer fo- ! rintért eladta. Ezek után a tisztviselő 28 ezer forint kár-, térítés megfizetéséért pert indított ellene. Az alsófokú bíróságok 23 ezer forint megté-' rítésére kötelezték. Azért eny- nyire, mert 5 ezer forint adót kifizetett és ezt beszámították-] A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletei hatályon kívül helyezte és aa elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat ho zatalára kötelezte. A határozat indokolása szerint nincs megállapítva, hogy az autó értéke akkor, amikoi a tisztviselőtől a szerelő önkényesen elvitte, megfeletí-i ‘ annak a vételárnak, ameny- 1 nyiért a tisztviselő annak idején az elitéit embertől megvásárolta. Alaposan feltételezhető, hogy az eltelt idő alatt —i különös tekintettel arra, hogyj állandóan használták — érté-J kében csökkent. Csak ennek! megállapítása után lehet dönteni abban a kérdésben, hogyj a tisztviselőt mennyi kártérítés illeti meg. JÓ VETŐMAG: NAGYOBB TERMES A Vetőmag Vállalat a Gödöllői Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron is a legnagyobb fajtájú és garantáltan jó minőségű vetőmagot ajánl a kiskerttulajdonosoknak Vetőmagot a Gödöllő és vidéke ÁFÉSZ pavilonjában vásároljon! Nagyobb tételre megrendelést felvesz és azonnal szállít a monori fiók, címe: Ady Endre út 61.
