Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

1979. MÁJUS 30., SZERDA Heti jogi tanácsok • Nem kötelezhető kártérí­tésbe a gépkocsivezető, ha a motor meghibásodását nem tudta felmérni. Olvasónk gépkocsivezető egy szállító vállalaitnál. Nem régen ezer forint kártérítésre köte­lezték, mivel a gépkocsi mo­torját olaj nélkül üzemeltette. Ennek következtében a motor­ban többféle károsodás állott elő, és végül az egész motort ki kellett cserélni. A vállalat úgy ítélte meg, hogy olvasónk gondatlan volt, s ezért fizeté­sének 15%-a erejéig kötelez­ték a kár megtérítésére. Mivel nem szeretne vállalatával szemben feleslegesen perleked­ni, olvasónk tőlünk kér taná­csot, tekintettel arra, hogy a vállalati munkaügyi döntőbi­zottság is elutasította panaszát. Nem ismerjük az ügy rész­leteit. Rendelkezésünkre áll azonban egy hasonló eset ta­núsága, amelyben az egyik gépkocsivezető észrevette, hogy az olajnyomást mérő mutató rendellenesen működik. Éppen akkor emelkedőre hajtott, és az út is eléggé keskeny volt. Ez utóbbi miatt nem akart leállni, mert akkor forgalmi dugó keletkezik. A motor rendellenes működésének ész­lelésétől még mintegy 300 mé­tert haladt, amíg a dombtetőre felért, onnan pedig a motort leállítva legurult a községig, ahol annak rendje-módja sze­rint leállt és szerelőt hívott. A szakember megállapította, hogy törés következtében az olaj elfolyt. A vállalati vizs­gálat megállapította, hogy a motornak olaj nélküli üzeme­lése jelentős károsodást idézett elő, a dugattyúgyűrűk elkop­tak, a motort ki kellett cse­rélni. Olvasónk esetében is lénye­gében ez a tényállás. Nem tudjuk azonban, hogy a kö­rülmények a házi vizsgálat során teljes egészében fel let­tek-e tárva. Mielőtt a telep­ről a gépkocsi kiindul, onnan csak megfeleljen előkészített, átvizsgált állapotban mehet el. Kérdés: megtörtént-e ez a vizsgálat. Szakértőnek kell vé­leményt mondani, hogy az olaj nyomásmérő ingadozását mar a kiindulás előtti vizsga­latnál észre kellett volna-e venni, es a mi veiemenyUnk az, hogy igen, hacsak nem va­lamilyen erős külső hatás kö­vetkezteben, vagy esetleg anyaghiba miatt nirtelen kö­vetkezett be az olajnyomás­mérő csőtörése, amely az olaj­szűrőhöz csatlakozik. Az is per­döntő lehet, hogy a kötelezően előírt műszaki szemléket idő­ben megtartották-e a kiindu­lási helyen, illetve a vállalat­nál. Vizsgálandó, hogy olva­sónknak mi volt a feladata, szerepe, és a motor üzemelte­tésével kapcsolatos kötelezett­sége. Ezért így kívülről egy­értelműen nem lehet a fele­lősség kérdésében dönteni, azt tanácsoljuk, hogy a munka­ügyi döntőbizottság határoza­tának kézhezvételétől számí­tott 30 napon belül adjon be keresetet a Munkaügyi Bíró­sághoz. • Milyennek kell lennie a cserelakásnak. Egyik olvasónk elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt saját lakását átadta testvérének, ő pedig testvére ajánlatára át­költözött egy magántulajdon­ban lévő kertes házba, ahová a tulajdonos meghatározatlan időre szólóan befogadta. Nem­rég azonban váratlan megle­petés érte. A ház tulajdonosától levelet kaptak, amelyben közli, hogy a szívességi lakáshasználatot megvonja tőlük, és perben ké­ri kötelezni őket a lakás elha­gyására. A tulajdonos csere­lakást is felajánlott, ez azon­ban nem megfelelő. Olvasónk, ha nem kötött a tulajdonossal bérleti szerző­dést, valóban szívességi lakás- használó, így ezit a „gesztusát” a tulajdonos bármikor vissza­vonhatja. Az viszont nem két­séges, hogy jóhiszemű, és így megfelelő cserelakást kell ré­szére biztosítani. Ebben a kér­désben olvasónk bírósághoz fordulhat. Az általános bírói gyakorlat szerint azok, akik önhibáju­kon kívüli jogcím nélküli la­káshasználókká válnak, kérhe­tik, hogy családi és egészségi körülményeik mérlegelésével döntse el a bíróság, hogy a fel­ajánlott cserelakás megfele­lő-e. • A megbízási Jogviszony alapján munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-töl lebet a nyugdíj szempontjából figyelembe venni. A 17/1975. (VI. 14.) MT szá­mú rendelet értelmezését ille­tően a társadalombiztosítási szervekkel való egyetértésben már több ízben adtunk olva­sóink számára tájékoztatást, az egyes társadalombiztosítási el­látásokat illetően. Mostani kér­dést egyik olvasónk vetette fel, mert sem a társadalom- biztosítási szervek, sem a bí­róság nem számított be olyan hat esztendőt, amely idő alatt — bár mindennap munkában állt —, de munkaviszony a fe­lek közt nem jött létre. Az is igaz, hogy személyesen telje­sítette a munkát, tehát az 1975. július 1. napjától életbe lépett társadalombiztosítási rendel­kezések szerint, igényt tarthat­na ezen idők úgynevezett nyugdíjévekként való elisme­résére, ha nem ilyen régi ke­letű idő beszámításáról lenne szó. A 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 103. §-ának rendelkezése szerint ugyanis, a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló meg­bízásos jogviszony alapján munkában töltött idő legko­rábban 1963. június 1-től le­het — egykorú okirati bizo­nyíték alapján — szolgálati időként figyelembe venni. Ol­vasónk a levelében említett munkát ezen idő előtt végezte, ezért az idézett jogszabály ér­telmében, annak időtartamát szolgálati időként nem lehet figyelembe venni. Helyesen jártak el olvasónk esetében a társadalombiztosítási szervek és a bíróságok, is. Ügyében nincs jogorvoslatnak helye. Dr. M. J. Ügyészségi vizsgálat Adózás — törvényesen A lakosság adói a szocialista államban a költségvetési bevé­teleknek meglehetősen kis há­nyadát adják csak. Ennek elle­nére, jelentőségük nem cse­kély. A lakossági adók jöve­delemszabályozó szerepükön kívül szükségesek az állami feladatok megvalósításához is. Jogszerű intézkedések Megyénkben az ügyészségek a közelmúltban vizsgálták, hogy az adóbehajtási eljárás megfelel-e a törvényes rendel­kezéseknek. A témával kapcso­latban tudni kell, hogy e köte­lezettség befizetésének elmu­lasztása esetén a tartozást adó­behajtás útján kell megszerez­ni. Az ügyészségi vizsgálat sze­rint a pénzügyi szakigazgatási szervek minden esetben figye­lembe vették a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket. Így csak olyan esetekben in­dították meg az eljárást, ami­kor az adófizetésre kötelezett személy jogerősen megállapí­tott tartozásának teljesítését elmulasztotta. Általános az a gyakorlat, hogy az adók befi­zetésének március 15-i, illetve szeptember 15-i határideje előtt egy hónappal felhívják az érintettek figyelmét közelgő kötelezettségükre. Behajtás, telekárveréssel A tapasztalatok szerint az adózók túlnyomó többsége idő­ben eleget tesz fizetési kötele­zettségének. Így például Száz­halombattán 90 százalékuk az értesítés alapján fizette be adó­ját. Ingó vagy ingatlan elárve­rezésével történő adóbehajtás­ra csak elvétve került sor. Egy esetben azonban az adótarto­zás címén lefoglalt gépkocsit, annak tulajdonosa eladta, s ezért vele szemben büntető el­járás indult meg. Ingatlan ár­verést mindössze egyszer ren­deltek el a vizsgált fél év alatt, akkor is egy külföldi állam­polgár terhére. A vizsgálat adatai szerint az árverést — amelynek egyébként meglehe­tősen szigorú szabályai van­nak — törvényesen folytatták le. (A rendelkezések meghatá­rozzák, hogy a végrehajtást csak 5 ezer forinton felüli köz­tartozás esetén lehet elrendel­ni, továbbá az eljárás feltétele az is, hogy az adót előrelátha­tóan egy éven belül ne lehessen behajtani, továbbá, hogy a végrehajtás az adózó személy létalapját ne veszélyeztesse.) Elévült tartozás Az adótartozás behajtásához való jog öt éven belül évül el. Elévüléskor a köztartozást tö­rölni kell. Behajthatatlanság címén akkor törölhető a tarto­zás, ha a végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre. A pénzügyi szervek általában be­teg, idős, esetleg vagyontalan személyekkel szemben töröl­ték el az adót. Az adóbehajtási eljárás so­rán elkövetett törvénysértés miatt három napon belül lehet kifogással élni, de ilyen esetet az ügyészek nem találtak. A vizsgálat során a méltá­nyosság elvének gyakorlását is elemezték. Az ügyészségek ar­ra kívántak választ kapni, hogy a méltányosság címén nem történik-e jogszabállyal ellentétes intézkedés, ugyanis indokolt esetben ilyenkor az adótartozás mérsékelhető vagy elengedhető. Erre szerény va­gyoni vagy rossz szociális helyzet, továbbá tartós és iga­zolt betegség vagy munkakép­telenség esetén kerülhet sor. Az ügyészségek megállapítot­ták, hogy. méltányosságból tör­tént adóelengedésre viszony­lag ritkán került sor, s ekkor az intézkedések megfeleltek a jogszabályi rendelkezések­nek. összegezve: a tapasztalatok szerint az adóbehajtási eljárá­sok törvényesek, kifogásként csupán azt állapították meg az ügyészségek, hogy egyes pénzügyi szervek ügyintézése esetenként vontatott. Dr. Varga Emil Tíz nap rendeletéiből A büntetések és az intézke­dések végrehajtásáról az 1979. évi 11. sz. törvényerejű ren­delet rendelkezik. (Magyar Közlöny 27. száma.) A vízi közlekedés rendjéről a közlekedés- és postaügyi miniszter 8/1979. (V. 15.) KPM. szám alatt rendeletet adott ki, amelyet az érdeklődők a Ma­gyar Közlöny 28. számában ta­lálnak meg. A közlekedéspolitikai kon­cepció továbbfejlesztéséről az 1011/1979. (V. 16.) Mt. határo­zat intézkedik, (Magyar Köz­löny 29. száma). A keresőképesség orvosi el­bírálásáról ugyanitt jelent meg a 2/197Ö. (V. 16.) egész­ségügyi miniszteri rendelet, és a gépjárművezető-képzésről és vizsgáztatásról szóló 2/1969. (II. 27.) KPM. számú rendelet módosítását tartalmazó 9/1979. (V. 16.) KPM. számú rendel­kezés. A jogi szakvizsga irányelvei­ről kiadott 104/1979. IM. szá­mú utasítást a Tanácsok Köz­lönye 14. száma tartalmazza. A lakásépítkezésekkel kap­csolatos perek tapasztalatairól, a szavatossági határidők ér­telmezéséről kiadott SZÖVOSZ Tájékoztatót is az említett Ta­nácsok Közlönyében találják meg az érdekeltek. Ugyanez a közlöny az általános felügye­leti és polgári jogi ügyészi te­vékenységgel kapcsolatos kér­dések körében néhány közér­deklődésre számat tartó állás- foglalást tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság döntései Kitették a férjet a lakásból A férj elvált és három gyermeke után tartásdíjat fi­zetett. Később megnősült és még két gyermeke született. Velük lakott az asszony any­ja is. Ez a házassága sem si­került. A férfi gyakran ita­lozott, garázda volt, emiatt a rendőrséget többször ki kellett hívni. A házastársak között könnyű testi sértés miatt bün­tető eljárás volt folyamatban és ebben sértettként, illetve vádlottként az anyós is szere­pelt. Végül is az asszony váló­pert indított, amelyben férje elismerte, nemcsak italozott, hanem hűtlen is volt, de vé­dekezésül arra hivatkozott, hogy családi életükbe anyósa rendszeresen beavatkozott, emiatt voltak a torzsalkodá­sok. Az elsőfokú bíróság a házas­ságot felbontotta, a férjet a második házasságból szárma­zott két gyermek után jöve­delme 20 százalékát kitevő tartásdíj fizetésére kötelezte, egyben arra is, hogy a lakást harminc napon belül hagyja el, de mint jóhiszemű, jog­cím nélküli lakáshasználónak elhelyezéséről a tanács köte­les gondoskodni. A jogerős ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság ezt a döntést hatályon kívül helyezte, és az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása sze­rint a bíróság valakit akkor minősíthet rosszhiszemű jog­cím nélküli személynek, aki elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, ha az illető la­kásbérleti jogviszonya neki felróható okból szűnt meg. Házastársnál akkor lehet így rendelkezni, és a lakás elha­gyására kötelezni, ha nem­csak magatartása szolgáltatott okot a házasság felbontására, hanem az életközösség tarta­ma alatt vagy annak megsza­kadása után a szocialista együttélés követelményeit dur­ván sértő, botrányos magatar­tást tanúsított, illetve a vele egy fedél alatt lakás minden­képpen lehetetlen. Ebben az esetben mindezek megállapít­hatók, sőt a gyermekei előtt tanúsított durva viselkedés a nagyobbik, nyolcéves kisfiút — osztályfőnöke és a kerületi nevelési tanács véleménye szerint — lelkileg súlyosan megzavarta. A gyermekek ér­dekében az ilyen légkört mi­nél gyorsabban meg kell szün­tetni. Ezért az elsőfokú ítélet­tel szemben a férjet rosszhi­szemű, jogcím nélküli lakás­használónak kell minősíteni és elhelyezéséről nem a _ ta­nácsnak, hanem önmagának kell gondoskodnia. — Ami a gyermektartásdí- jat illeti — mondta ki a_Leg- felsőbb Bíróság — az első há­zasságból származott gyerme­kek után az apa jövedelme ötven százalékát fizeti. Mi­után most már öt gyermekről van szó, azért, hogy egyik se kerüljön kedvezőbb helyzetbe a másiknál, egyenként fel kell mérni szükségleteiket és az összeget gyermekenként meg­jelölve kell elosztani közöttük. Egy autó kalandos története Egy autó kalandos története foglalkoztatja évek óta a bí­róságokat Eddig hét fórumot járt meg, de még továbbiak várhatók. A történet azzal kezdődött, hogy egy szerelő nyolc évvel ezelőtt személyautóját 34 ezer forintért eladta egy foglalko­zás nélküli embernek, aki ezer forint előleget fizetett, majd a kocsit még aznap tovább­adta egy tisztviselőnek, akitől 15 ezer forintot nyomban fel­vett A foglalkozás nélküli embert rövidesen különböző bűncselekmények miatt sza­badságvesztéssel sújtották. Ezek után a szerelő, aki pén­zét nem kapta meg, az autó kiadásáért az elitéit ellen pert indított de elutasították, mert megállapították: az illető a kocsira vonatkozóan érvényes adásvételi szerződés alapján tulajdonjogot szerzett A hely­zetet tovább bonyolította, hogy most már a szabadságvesztés büntetését töltő ember a tiszt­viselő ellen, akinek az autót eladta. 13 ezer forint vételár- hátralék megfizetéséért pert indított, és a bíróság a vevőt az összeg megfizetésére köte­lezte. Az autó tehát a tisztviselő­nél maradt és rendszeresen használta. Négy évvel később újabb fordulat történt: a kár­vallott szerelő, aki kocsijáért mindössze csak ezer forint előleget kapott, a tisztviselő tudta és beleegyezése nélkül az autót a garázsból kivittet időszakos műszaki vizsgára felkészítette, majd 15 ezer fo- ! rintért eladta. Ezek után a tisztviselő 28 ezer forint kár-, térítés megfizetéséért pert in­dított ellene. Az alsófokú bí­róságok 23 ezer forint megté-' rítésére kötelezték. Azért eny- nyire, mert 5 ezer forint adót kifizetett és ezt beszámították-] A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság ezt az ítéletei hatályon kívül helyezte és aa elsőfokú bíróságot új eljárás­ra, valamint új határozat ho zatalára kötelezte. A határozat indokolása sze­rint nincs megállapítva, hogy az autó értéke akkor, amikoi a tisztviselőtől a szerelő ön­kényesen elvitte, megfeletí-i ‘ annak a vételárnak, ameny- 1 nyiért a tisztviselő annak ide­jén az elitéit embertől megvá­sárolta. Alaposan feltételezhe­tő, hogy az eltelt idő alatt —i különös tekintettel arra, hogyj állandóan használták — érté-J kében csökkent. Csak ennek! megállapítása után lehet dön­teni abban a kérdésben, hogyj a tisztviselőt mennyi kártérí­tés illeti meg. JÓ VETŐMAG: NAGYOBB TERMES A Vetőmag Vállalat a Gödöllői Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron is a legnagyobb fajtájú és garantáltan jó minőségű vetőmagot ajánl a kiskerttulajdonosoknak Vetőmagot a Gödöllő és vidéke ÁFÉSZ pavilonjában vásároljon! Nagyobb tételre megrendelést felvesz és azonnal szállít a monori fiók, címe: Ady Endre út 61.

Next

/
Thumbnails
Contents