Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

KISZ-iitkárok nyári felkészítése Továbbképzés, kikapcsolódás Ötven fiatal Sződligeten A népgazdaság különböző területein működő üzemek, termelőszövetkezetek KISZ- alapszervezeti titkárainak éves, nyári felkészítésére a KISZ Központi Bizottságának határozata szerint — a Pest megyei KISZ-bizottság Ligeti Károly KISZ-vezetőképző is­kolájában kerül sor, Sződlige­ten. \z 1979. június 4. és június 9. között megtartandó egyhetes felkészítésen a járás gazdasági egységei­nek ötven KlSZ-alapszer. vezeti titkára vesz részt. A felkészítés célja a részt­vevő titkárok gyakorlati, mód­szertani továbbképzése, a mozgalmi év feladatainak is­mertetése, aktuális ideológiái, politikai kérdések feldolgozása és az újonnan megválasztott alapszervezeti titkárok elmé­leti, mozgalmi képzése. A feldolgozásra kerülő té­mák között helyet kapnak a gazdasági fejlesztés időszerű kérdései, a szocialista és mun­kahelyi demokrácia fejlődésé­nek lehetőségei, a fiatalok ér­dekvédelmének, érdekképvi­seletének helyzete és a hon­védelmi nevelés. A fiatalok előadást hallhatnak az ötéves terv sikeres teljesítésére irá­nyuló KISZ-alapszervezeti fel­adatokról, az ideológiai, poli­tikai nevelésről, közművelő­désről. Megismerik az áprilisi ha­tározat tartalmát, lényegét és politikai összefüggéseit. Munkaformákat, munka mód ■ szereket sajátítanak el a szer­vezeti élet irányításához és az 1979/80. évi akcióprogram vég­rehajtásához. Feldolgozzák az alapszervezeti közösségek ve­zetésének alapelveit, a vezető­ségen belüli munkamegosztást és á reszortfelelősök felada­tait. Az előadások mellett termé­szetesen lehetőség nyílik a szabad idő hasznos eltöltésére, j pihenésre. A kiegészítő prog- I ramok között szerepelnek: is­merkedési estek, tábortűz, módszertani estek, tábori sportbajnokságok, szellemi ve­télkedők, tábori tízpróba, fórum meghívott újságírókkal, pol-beat előadás. A járás több száz ifjúkom­munistáját képviselő ötven alapszervezeti titkár bizonyára hasznos, ered­ményes hetet tölt majd Sződligeten és visszatérve az alapszerve­zethez, jól hasznosítja az is­kolán tanultakat, hallottakat. Tovább növelve ezzel is a já­rás KISZ-szervezeti életének eredményességét, színvonalát. F. J. M0N0B°VlDfn PEST M EGYE I HÍRLAP KÜLD N K I AD A 5 A XXI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1979. MÁJUS 27., VASÁRNAP Fegyelmezetten, szorgalmasan Helytállnak a munkában és otthon Kevés a szakképzett női dolgozó Akad még számos munkahelyi vezető — természetesen a férfiak között —, aki nem szívesen dolgozik női beosztottakkal. Rengeteg a baj velük, s körülöttük, hosszú távon nem lehet rá­juk számítani" — vélik sokan, olyanok is, akik pedig az elő ni/ét élvezik mindennek. A munkából hazatérő férjet sok feleség akkor is meleg étellel várja, ha az ő háta mögött is összegyűlt már egy műszak fáradtsága. Ha beteg a gyerek, természetesen a feleség cipeli orvoshoz, s odahaza várja még a mosás, a takarí tás, s ezer más házimunka. A munkahelyen a női dolgozótól is — természetesen és joggal — elvárják a fegyelmezett, becsületes helytállást. Ugyanakkor bérezésnél, jutalomosztásnál gyakran a háttérbe szorulnak a férfiak mögött. — A bérintézkedések ellené­re néhány munkahelyen nem Még többen a gyógyvízben Üdülőt béreltek Hajdúszoboszlón Máris nagy az érdeklődés iránta Régi vágyuk teljesült a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat monori területi központja dolgozóinak. A szakszervezeti bizottság Haj­dúszoboszlón kétszobás ossz­Két nap kulturális programja Csévharaszton: műsoros gyermeknap, 16-tól: az ifjú­sági klub foglalkozása, holnap, vásárlással egybekötött könyv- kiállítás, Móra Ferenc és Mó­ricz Zsigmond műveiből. Gombán, hétfőn 18-tól: a népi tánccsoport próbája. Gyom­ron, 9-től: gyermeknapi ren­dezvények, az omszki képző­művészek kiállítása, 17-től: ifjúsági klubfoglalkozás, hol­nap, 18-tól: a nők klubjának; 19-től: a kertbarátok körének összejövetele. Mendén, holnap 19-től: a pávakör próbája. Monoron, a könyvtárban, 16- tól: olvasóverseny mesékből. Káván: majális és gyermek­napi műsor. Péteriben, 16-tól: a nyugdíjasklub összejöve­tele. Pilisen, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása, hétfőn, 16- tól: az asszonyklub és az iro­dalmi színpad foglalkozása. Úriban, 10-től: úttörő- és kis­dobosavatás, 11.30-tól: gyer­meknapi műsor, holnap, 14- tői; A bábszakkör foglalkozása az (általános' iákólában), 10- től 17-ig: gyérmekrajz-kiállí- tás. Üllőn, 10-től: Palkó meg a szamara, mesejáték. Vasa­don: műsoros gyermeknap, 17- től: a citerazenekar próbája. Vecsésen: gyermeknapi műsor, holnap 18-tól: a bélyegszak­kör foglalkozása és az esztrád- zenekar próbája. Mappák, blokkok, albumok A Könyvkötő Szövetkezet monori részlege az idén nyolc­millióért készít mappákat, irattartókat, blokkfüzcteket, fotó­albumokat. Képünkön: Mikola Mária blokksapkákat vág a berendezésen. Bartal Mária a fotóalbum külső borítóján dolgozik. Barcza Zsolt felvételei komfortos üdülőt bérelt há­rom hónapos időtartamra, a nyári főszezonra. Már eddig is sokan vettek részt a kedvezményes üdü­lésben, ugyanis a vállalat köz­pontja Balatonszárszón és a Zemplén megyei Kőkapun le­hetőséget nyújtott a pihenésre, a felüdülésre, önköltségi áron. Kevésnek bizonyult azonban a melegvizes beutaló, évente ha egy család eljuthatott, az már öröm volt a szervezőknek, be­utaltaknak. Ezért határozott úgy a szak- szervezeti bizottság, hogy üdü­lőt bérel a gyógyvízéről híres, szép környezetű Hajdúszo­boszlón és több dolgozó csa­ládot juttat olyan lehetőséi­hez, hogy reumáját, izületi fájdalmait gyógyítsa. Az állandó gépi korszerű­sítés mellett is gyakori még a nehéz, fizikai munka meg­erőltető, a hideg, huzatos munkahelyek kedvezőtlen, egészségre ártalmas hatása. Közérdekű tehát az szb elha­tározása, és általános jó han­gulatot teremtett. Még azok is elhallgattak, akik eddig azért zúgolódtak, mert „csak” a Balaton partján üdülhettek. Palkovits Károly szb-titkár- tól megtudtuk: a három hó­napos bérleti szerződés nem olcsó befektetés, de úgy ítélik meg, viszatérül majd kama­tostul, ha a beutalt dolgozók pihenten, felfrissülva visszatér­nek munkahelyükre. Nem ke­vés azoknak a száma, akik igénylik a melegvizes gyógy­fürdőt, akik hosszú éveken ke­resztül hűséggel kötődnek a gyárhoz. Jellemző a nagy érdeklő­désre, hogy még h nyugdíjas dolgozók is jelentkeztek, akik most — miután ismét mun­kába álltak — jutnak hozzá a melegvizes gyógyfürdőhöz. Még nem döntötték el, hogy egy, vagy kéthetes turnust tar- vezzenek-e, ez a jelentkezők­től függ — annyi azonban bi­zonyos: teremtenek olyan le­hetőséget is, hogy aki akar, egy hétre is elmehet üdülni. Ezzel háromra nőtt a válla­lat által bérelt üdülőhelyek száma. H. j. csökkent az azonos munkakör­ben foglalkoztatott nők és fér­fiak átlagkeresete közötti kü­lönbség. Okát egyrészt keres­hetjük a szakképzettség hiá­nyában, a nők rövidebb mun­kaviszonyában és a munkahe­lyi vezetők szemléletében. Biz a megállapítás a vecsési Ferihegy Tsz legutóbbi párt­végrehajtóbizottsági ülésén fo­galmazódott meg, az MSZMP KB 1970. februári nőpolitikái határozata helyi végrehajtásá­nak tapasztalatait tárgyalták. A bírálat nemcsak általános­ságban hangzott el, hanem a rossz példa bizonyítására szó esett a péteri forgácsolóüze­men belüli gondokról. Tapasztalatok A termelőszövetkezet párt­végrehajtóbizottsága előzőleg úgy ítélte meg, hogy az egye­sülések után szükségessé vált a nőpolitikái munka néhány területének felülvizsgálata. A pártépítő munkabizottság se­gítségével tíz munkahelyen, húsz aktivista bevonásával összegezték a tapasztalatokat. A téma jelentőségét a szá­mok is igazolják: a közös gaz­daság 1 ezer 305 dolgozója kö­zött 527 lány és asszony talál­ható. A melléküzemágakban összesen 112 nőt foglalkoztat­nak. A helyi párt-végrehajtóbi­zottság legutóbbi ülését meg­előző vizsgálat célja az volt, hogy feltárja a legtöbb női dolgozót foglalkoztató munka­helyek konkrét gondjait, prob­lémáit és természetesen az eredményeket is. A három községben — Ve­csésen, Üllőn, Péterin — élő nők helyi foglalkoztatásának érdekében tavaly a termelő- szövetkezet is új munkalehető­ségeket teremtett. Hasznosnak bizonyult a kiegészítő ipari tevékenység is. A vizsgálatban részt vevő aktivisták tapasz­talatai szerint az elmúlt évek­ben valamennyi munkahelyen javultak a dolgozó nők körül­ményei, de továbbra is gond számukra a család és a háztá­ji gazdaság ellátásának össze­hangolása. Bár az utóbbi időben tapasz­talható javulás, az óvodai és bölcsődei helyek hiánya gátol­ja a fiatal édesanyák munká­ba való visszatérését. Emiatt természetesen gyarapodnak a termelőszövetkezet munkaerő­gondjai. A vizsgálat egyéb problé­mákat is feltárt. Megállapítot­ták, hogy a gazdálkodásban számos tényező akadályozza a nők szakképzettségének növe­lését. Ennek egyik legfőbb oka, hogy korábban a terme­lőszövetkezet sem igényelte a nők szakmai képesítését. Szakmát tanulnak A személyzeti osztály adatai szerint a szövetkezet 186 dol­gozója nem végezte el az álta­lános iskola nyolc osztályát, közöttük 45 nő. A járási párt- bizottság és az üllői nagyköz­ségi tanács segítségével az új tanácsban Üllőn és Vecsésen önálló kihelyezett osztályokat szerveznek, hogy lemaradásu­kat minél többen bepótolhas­sák. Egy esztendő múltán a tervek szerint a szakmunkás- képzést is megkezdik. Elsősor­ban a gyökérzöldség-feldolgo- zó és a tartósítószak,mát sze­retnék népszerűsíteni, hiszen a készülő új feldolgozó üzem­ben főleg erre lenne szükség. A munkásnők gondjai a leg­több esetben azonosak a férfi­munkásokéval. Elmondták pél­dául a munkabizottság tagjai­nak, hogy az ipari üzemekben gyakoriak a folyamatos mun­kát akadályozó problémák: anyaghiány vagy hosszú időn keresztül kihasználatlanul álló, elromlott, javításra váró gép. A termelőszövetkezet párt­végrehajtóbizottságának állás­pontja szerint — a gondok el­lenére — a nők valamennyi munkahelyen jól, fegyelmezet­ten végzik el feladataikat, s lehet rájuk számítani a kam­pányjellegű munkáknál is. Közöttük lényegesen kevesebb fegyelmezetlenkedő akad, mint a férfiak között, s általában a munkaidőt is ők használják ki jobban. Átgondoltan A végrehajtó bizottság tag­jai a testületi ülésen azt is hángsúlyozták, hogy a nőpoli­tikái határozat és a kormány- rendelet végrehajtásának irá­nyítása és koordinálása átgon­dolt munkát igényel a párt- alapsaervezetektől. Meg kell teremteniük a tapasztalatok kölcsönös gazdagításának és a vélemények kicserélésének le­hetőségét is. A legfontosabb feladatok közé tartozik a gyes-en levő kismamák helyzetével való foglalkozás, a betanított és se­gédmunkás nők szakmai kép­zése, valamint az úgynevezett ,második műszak” gondjait enyhítő szolgáltatások fejlesz­tése. V. J. Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bcnyén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12, te­lefon: 26.), Monoron, Monori- erdőn, Csévharaszton és Vasa­don: központi ügyelet, dr. Burzuk Valéria (Monoron, az új egészségházban). Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Űriban: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László. Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga János Monor, Balassa B. u. 19/b. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. A vendég: Bálint Ágnes író-alvásé találkozó A könyvhét alkalmából Az ünnepi könyvhét ese­ménysorozatának nyitánya­ként holnap 14 órakor Bálint Ágnes találkozik gyermek és felnőtt olvasóival a járási mű­velődési házban. Ugyanezen a napon az írónő Pilisre is ellátogat, aho] dél­után 4 órától a nagyközségi könyvtárban válaszol az ér­deklődők kérdéseire. Vasárnapi jegyzet Történetek A Nyugatiból Ceglédre tartó délutáni munkásvo­nat lassú rázkódással halad hazafelé. Két útitársam — két férfi — a szomszédos ülésen rég nem látott isme­rősként üdvözölte egymást a felszállás után, s mint be­szélgetésükből kiderül: fél éve még munkatársak vol­tak. Vidám tréfákat emle­getnek, közös munkát, régi kollégákat. —, Az volt aztán egy hely... — mondja, aki tá­vozott, s elmesél egy törté­netet. Oda kell figyelnem, s nemcsak azért, mert az „előadásmód" hangos és le­bilincselő ... — Az ősszel, emlékszem, alig volt munkánk, ide-oda lődörögtünk a műhelyben, én aznap már vagy húsz­szor kisöprögettem. Tízkor nem bírtam tovább, szól­tam a főnöknek: délben hazamennék, legalább hasz­nosan telik a nap. Azt mondta: rendben, de csak kivételesen. Tizenegykor aztán jön vissza, hogy „Pis­ta, menned kell a Balaton­ra.” Ne szúrjon ki velem, főnök, hát nem hazaenge­dett?! De azt nem bánom meg, erösködött, sódert, ce­mentet meg csempét kell levinnünk egy másik főnök­nek a villájához, biztosan leesik egy „ady”’. Hát jó. Megyek a táskámért, ab­ban van az ebéd, a főnök leintett. Nem kell a táska, lesz ott kaja bőven! Ketten indultunk, a sofőr is retten­tő mérges volt, zúgtunk vé­gig a balatoni országúton. De közben nekem elfogyott a cigim. Meg kéne állni va­lahol. Ezek drága helyek — intett le a sofőr, Géza, de bírjam már ki, míg oda­érünk, lesz ott cigi is, nem is Kossuth, nem is Mun­kás ... A főnök nagyon örült, hogy megjöttünk, azt mondta, mossunk kezet. Aha, most jön a hajai Hát nem jött! Jött egy üveg állott sör, kettőnknek. Meg se ittuk, nekiálltunk lehaji- gálni a sódert, lepakoltuk a cementet, a csempét. — Köszönöm — mondta a főnök, kezet fogott ve­lünk, s adott egy ötvenest. Kettőnknek. Hazafelé me­gint csak nem mertünk be­menni sehová cigarettáért. Apám, mondta a Géza, eze­ken a helyeken akarsz, egy ötvenesből cigit meg sört venni, itt akarsz csóróskod- ni az ötvenesünkkel?! Pes­ten szerencsénk volt, nyit­va találtunk egy közértet, ott végre ihattam egy jó üveg sört is. Mondom ma­gamnak: megérdemled a másodikat is. De ez már valahogy nem esett jól. Hallgatnak egy sort. — .... Nemsokára ez után az eset után elmentem a gyárból. — És az új helyen? Jobb ott? Mennyit keresel? — kérdezi rövid hallgatás után a másik. — Nem rossz. Megdolgo­zom a pénzért, az biztos, de van helye. Három gye­rek, kettő még iskolás ... Az asszony még mindig elég beteges a veséjével, nem tudna az bejárni, meg otthon is nagy szükség van rá. Tudod, hogy van ez... Leszállók, el is felejtem az ellesett beszélgetést, a munkásvonat forrósága csak másnap jut eszembe. Bizarr módon — a járási művelődési házban. Vihán- colnak a gyerekek a szék­sorokban, s vagy tíz ott kapaszkodik a színpad szé­lén. A Kaláka együttes ze­nél, énekel. Harsány vison- gás, nevetés kíséri egyik daluk címét: „Nincs piz”. Nincs piz — éneklik Kalá­káik pianóban, s megszólal mögöttem egy gyerekhang. ió hangosan. Hátranézek: farmernadrág, sárga trikó, homlokba hulló frizura, magabiztos tekintet. — Nincs piz? Mennyit adjak, fiúk? Egy ezresem van, annyi elég lesz? S fémpénzek repülnek a színpadra, ott hevernek az előadás végéig. Majd lesz velük valami... K. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents