Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

1979. MÁJUS 23., SZERDA xMíaá Egy sikeres verseny margójára A program érvényben marad Harmadízben mérettek meg az idén tej termelési eredmé­nyeik alapján Pest megye gaz­daságai, részint az országos, részint a megyei fórumok előtt. A megye imponáló sille­réiről már korábban beszá­moltunk, akitor kevesebb szót ejtve a nemes versengés hát­teréről. Ezért a napokban ar­ia. kértük dr. Hadházy Józse- j JÉ, a Pest megyei Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóját, le­gyen segítségünkre a témával íapcsolatos kérdések megvi­lágításában. — So/can úgy vélik, tejtúl­termeléssel kell a közeljövő­ben számolni. Ezért indoko­latlannak tartják a hozamok növelését. Vajon igazuk van-e az aggályoskodóknak? — Tény, hogy Pest megye két esztendővel az ötéves terv l efejezése előtt már 148 millió liter tejet adott az országnak, vagyis 2 millióval többet, mint 1930-ban esedékes lett volna. Ennek ellenére inkább a ke­reslet, mint a kínálat a jel­lemző. Ez azzal magyarázha­tó, hogy gazdaságaink saját lakóterületükön kívül a két­milliós főváros ellátására is hivatottak. Ezért, bár az egy tehéntől átlagosan kifejt tej mennyisége 307 literrel ma­gasabb az országos szintnél, a jövőben sem kell értékesítési gondokkal számolni. Piros helyett fekete — A tehenészetet a mező- gazdaság nehéziparaként szok­ták emlegetni. Nem elsősorban az állatok méretei, hanem a tő­kebefektetés lassúbb megtérü­lése miatt. A szarvasmaiha ugyanis hosszabb ideig nö­vekszik, kisebb a szaporulata. Nehezebb tehát gyors sikert elérni. Pest megye e vonatko­zásban is rendhagyónak lát­szik: a hozamemelkedések ug- rásszerűek. Mi ennek a titka? — Hiba lenne egyetlen té­nyezőt kiragadni a sok közül. A keresztezések meghatározó szerepét mégsem lehet tagad­ni. Magyarán: a hazai átlag­nál gyorsabban folyik szűkebb pátriánkban a fajtaátalakítás, a magyartarka állomány ter­mékenyítése az értékesebb biológiai tulajdonságokkal rendelkező Holstain-frízzel. Néhány esztendeje, szinte egyeduralkodó volt a pirostar­ka szín, azóta mind több fe­kete-fehér tehénnel betelepí­tett istállót tartunk számon. Az ilyen tisztavérű vagy ke­resztezett fajták részaránya év végére meghaladja az ötven százalékot. Ez önmagában nagy lehetőség a termelés emelkedését illetően. Adottságok — Hogyan sáfárkodnak ez­zel a biológiai tartalékkal me­zőgazdasági üzemeink? — Nem bánnánk, ha a mos­taninál hatékonyabban hasz­nálnák ki sajátos adottságu­kat. — A megállapítás bírálat­ként is értelmezhető? •— Igen, de nézzük a ténye­Több szálláshely a kempingekben Hangversenyek, lovas napok, ífúsági t a'átkozok Megkezdődött a hivatalos idegenforgalmi szezon.. Ez al- kalomb6jrm^érde2tük a Pest megyei Idegenforgalmi iüva- tsit* és ez. Expressz megyei kírandMtsfjÉét,' frögyan készül­tek fel és mit kínálnak az ér­áé klödőknsk? A Pest megyei Idegenforgal­mi Hivatalban Földes János hivatalvezető tájékoztatott: — Május 1-én megnyitottuk a dunakanyari kempingeket. Motelban, faházban egyszerre ötszáz vendéget tud elhelyez­ni a hivatal. Ugyancsak a Du­nakanyarban mintegy 1800 vendég sátorozhat a papszi­geti, a leányfalui és az első osztályú nagymarosi nemzet­közi kempingekben. A Bala­ton felé tartók vagy onnan ér­kezők a régi műút mentén le­vő érdligeti kempingben üthe­tik fel sátraikat. Újdonság, hogy júniusban a 4-es műút mellett a monori erdőben kempinget nyitunk, ezzel is bővítve a szálláshelyek számát. Itt egyébként még 12 négyágyas faházat is felállí­tunk. Fizetővendég-szállásain­kon kétezer hellyel rendelke­zünk, míg a főváros környé­kén további 500 vendég he­lyezhető el turistaszálláson. A kirándulókat, akik a hét végét Budapest környékén sze­retnék eltölteni, változatos programok várják: egynapos túrákat szervezünk a Pilisi Parkerdő védett területére, ahol gyönyörű tájakon gyalog­séták szerepelnek. Autóbuszos kirándulásokat indítunk a vácrátóti botanikus kertben tártandó nagyzenekari hang­versenyekre. A külföldiek mel­lett sok magyar turistát is várunk az apajpusztai lovas­napokra. Városismertető sé­ták alkalmával szeretnénk megismertetni Szentendrét a kirándulókkal. Nagy segítsé­get jelent a tájékozódáshoz a most első alkalommal a turis­ták kezébe kerülő szentendrei, leányfalui, váci, ráckevei és visegrádi várostérkép, amely több nyelven és természetesen magyarul is tájékoztatja a ki­rándulókat. A Pest megyei Expressznél Pálóczy Magdolna kirendelt­ségvezető válaszolt kérdésünk­re: — Ugyanazokkal a szolgál­tatásokkal állunk most is a fiatalok rendelkezésére, mint korábban. Abban bízunk, hogy idén talán lesz több autóbusz, s így újabb programokat tu-' dunk kívánság szerint össze­állítani. Kiemelt programnak ígérkezik viszont, a mi szá­munkra iű júliusban az első dunakanyari ifjúsági napok, melyet szeretnénk hagyomá­nyossá tenni. Az ország összes megyéjéből idesereglett fia­taloknak igyekszünk megmu­tatni megyénket. Folytatjuk az aranyjelvényesek az olimpiá­ra akciót és a hátralevő rész­ben 1930-ban két országos csúcstúrát rendezünk a buda­pesti igazgatósággal együtt. Iskoláknak és KlSZ-szerveze- teknek kívánság szerint kirán­dulásokat szervezünk, jó az együttműködés az ODK-körök- kel is. Elég sok fiatal utazik a megyéből az általunk szer­vezett külföldi utakra, az ifjú­sági kedvezményeket felhasz­nálva vagy KISZ-táborokba. Hasonlóan az elmúlt évekhez, most is a legnagyobb érdek­lődés a román és lengyel uta­kat kíséri — tájékoztatott < kirendeltségvezető. S- P. két. Tavaly még mindig tíz százalékkal több abrakot etet­tünk meg az optimálisnál. Más szóval nem termeltünk elegendő jó minőségű tömeg­takarmányt. De bőven van ja­vítanivaló a tenyésztési mun­kában is, Hogy csak néhányat említsek: túl sok idő telik el két ellés között, átlagosan négyszáz, de több helyütt a 450 napot is meghaladja ez a terminus. Márpedig csak ak­kor van sok tej, ha elegendő számú borjú is a világra jön. A szakosított telepeken pél­dául csak 68 utód jut 100 tehénre évenként, ami indo­kolatlanul alacsony. A meg­felelő szaporulatra egyébként azért is szükség van, hogy a megye állománya 1979-ben a tervezett 2,2 százalékkal nö­vekedjék. Véleménycsere — Milyen biztosítékai van­nak ennek? Alkalmaznak-e az illetékes irányító szervek adminisztratív eszközöket a cél elérése érdekében? — Részben, olyan esetekben, amikor a helyi döntések nép- gazdasági érdeket sértenek. — Konkrétabban mire gon­dol? — Ahhoz ragaszkodunk, hogy minden üszőtől fogjanak bor­jút a gazdaságok. Ha gyengén tejel, ám selejtezzék ki, de a próbáról! ne mondjanak le. Hogy hány silány tehenet vág­nak le évente, azt már az üze­mekre bízzuk. Csupán arra ügyelünk, hogy a bázislétszám ne csökkenjen jelentősen egy- egy gazdaságban. Igaz, nincs rendelet az előzetes egyezte­tésre, de elvárjuk a szakveze­tőktől, hogy mielőtt nagyobb selejtezésre szánják el magu­kat, kérjék ki véleményünket. Valkó Béla A vízgazdálkodás—közös ügyünk Az G VH elnöke tájékoztatta Pest megye országgyűlési képviselőit öt esztendővel ezelőtt Pest megye csaknem egymillió lé­lekszámú népességéből 506 ezer 480 lakos részesült közműves ivóvízellátásban, nyolcvanhét településen. Ez akkor a lakos­ság 53,7 százalékát jelentette — az arány az országos átlag alatt volt. A megye fejlesztési elképzeléseiben azóta is fo­lyamatosan jelentős hangsúl­lyal szerepelt a vízellátás bő­vítése — természetesen ará­nyosan a többi halaszthatatlan beruházás megvalósításával. A jelenlegi ötéves tervidőszak vé­géig a lakosságnak 70 száza­léka részesül a vezetékes ivó­vízből, s ez lényeges változás. Mégis: nem mondhatjuk ki jö­vőre sem, hogy elértük az or­szágban átlagosnak számító mértéket. Az ivóvíz az élet alapvető feltételei közé tartozik. Ezért államunk erejéhez mérten megtesz mindent, hogy újabb vízbázisokat tárjon föl, a meg­lévő vizek minőségét védel­mezze, s újabb csővezetékek kilométereit fektesse a köz­ségekben, városokban. Terv­szerűen épülnek a regionális vízműrendszerek. Ám alakul­nak sorra a vízműtársulások is (a megyében töhb mint öt­ven jött létre), a lakosság egy­re nagyobb részt vállal mun­kából, költségekből egyaránt. A víz azonban változatlanul örökzöld probléma, sokakat foglalkoztat és sokszor — különböző fórumokon. Jelen és jövő E fórumok egyike az or- széggyűlési képviselő fogadó­órája, beszámolója. A lakos­ság kérdez, a képviselő vála­szol, utánajár, interpellál, vál­Hemxe fkosi fejnap Az egészséges táplálkozásért Amiről sokszor esik szó, de úgy tűnik, mégsem elég­szer: a tejfogyasztás. Bár mindnyájan tudjuk, hogy a korszerű étrendben a tejféle­ségeket egyre nagyobb szerep illetné meg, a statisztika azt mutatja, nem élünk eléggé ez­zel a tudással. Az évi fejen­kénti 150 literes tejfogyasztás­sal alaposan lemaradunk a többi európai ország mellett; a lengyelek például még egyszer annyi tejet isznak, mint mi! Elgondolkoztató az a tény is, hogy évente csupán négy-öt százalékkal növő tejfogyasztá­sunkkal a kívánt szintet, a 250 literes átlagot csak az ezred­forduló tájékán érjük el. A tejfogyasztás népszerűsí­Palánták permetezése A fóti Béke Tsz Pest megye több, a főváros közvetlen szomszédságában működő szövetkezetéhez hasonlóan, jelentős részt vállal Budapest ellátásából. A tojástcrmelésen, a gyü­mölcstermelésen kívül ezért a kertészeti produktumait is évről évre növeli. Képünkön: a paradicsompalántákat perme­tezik. A védekezés azért is lényeges, mert a meleg, csapadé­kos időjárás kedvez a gombabetegségek terjedésének. Barcza Zsolt felvétele tésénék és esetleg a tejtermé­kek megszerettetésének (mert sokszor még ez is szükséges) egyik kiemelkedő rendezvénye a nemzetközi tej nap. Tegnap ebből az alkalomból az ország­ban 350, Budapesten pedig 100 boltban, iskolában és étterem­ben tartottak kóstolóval egy­bekötött árubemutatót. Kedvükre ihatták a tejet, és ehették az ízletes sajtokat teg­nap a Pest megyei bemutatók résztvevői is. Egyebek között Nagykőrösön a 39-es számú tejboltban, Gyálon az 1-es számú általános iskolában, va­lamint az Örkényi művelődési otthonban, ahol a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalat tette közszemlére termékeit, melyeket természetesen megte­kintés után elfogyaszthattak a vendégek. Az ízlésesen szerví­rozott tejnek, túrónak és a kü­lönféle sajtnak igen nagy sike­re volt. Hasonlóan sok érdek­lődőt vonzott az Örkényi mű­velődési otthonban megrende­zett Egészséges táplálkozás cí­mű kiállítás. Tegnap a megye 8500 iskolá­sának juttatott el iskolatejet és -kakaót a Közép-magyarorszá­gi Tejipari Vállalat. Ebben még semmi különös nincs, hi­szen megtörténik ez más na­pokon is, a különbség annyi, most nem kellett fizetni a kakaóért és a tejért. A váci tejüzem kedves ajándékkal lepte meg a helyi általános is­kolások egy csoportját: üzem- látogatásra invitálta őket. A gyerekek amellett, hogy elles­hették a tej útját az üzemben, természetesen annyit ihattak belőle, amennyit csak bírtak. S hogy a tejnapból tejév le­gyen, ehhez nagyban hozzá­járul a Galgatej és a Budatej is. A Galgatej termékeit a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron tekintheti majd meg a nagy- közönség. A Budatej pedig még az idén meggy-, banán- és narancsízű jégkrémmel lepi meg a vásárlókat. Szintén új­donság lesz a teljes tej, mely az eddiginél több tápanyagot tartalmaz. Koffán Éva Iára vesz a gondból annyit, amennyit csak tud. S hogy megalapozott tájékozottsággal tehesse mindezt, a Pest me­gyei képviselőcsoport tegnapi ülésére eljött dr. Gergely Ist­ván államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke: is­mertette a vízgazdálkodás je­lenét, s a távlati terveket is. Mindenekelőtt leszögezte, hogy országunknak egyre több vízre van szüksége. Á falvak igénye erősen közelíti a vá­rosokét, az ipar fejlődése, a mezőgazdaság iparszerűvé vá­lása rengeteg vizet kíván. Ám ahhoz, hogy az ivóvízellátás fejlődjék, párhuzamosan kell törekednünk a szennyvízelve­zetéssel és tisztítással, a bel­vizekkel, a tógazdálkodással, hévizeinkkel is. Néhány or­szágos adat tükrében vi­lágította meg Pest megye víz- gazdálkodásának intenzív fej­lődését Lényegében nincs szégyenkeznivalónk, kivált­képp a csatornahálózat bővítését és a szennyvíztisz­títást illetően. Míg 1975-ben 280 ezer lakos volt, a jövő év végére 426 ezer lakos lesz érin­tett a szennyvízelvezetésben, s a megye összes szennyvizének 60 százalékát tisztított állapot­ban továbbíthatják. Az utób­biban meghaladjuk 1981-re az országos átlagot. A gondolatébresztő tájékoz­tató után — melyben kitért az OVH elnöke a mezőgazdasá­gi területek öntözésére, a me­gye fürdőire, halastavaira és árvízvédelmi rendszerére is — a képviselők egymás után tet­ték föl a megyét, illetve vá­lasztókörzetüket érintő kérdé­seket, összesen harmincnégyet. Dr. Gergely István válaszaiból kitűnt, hogy segítőtársaival — a Pest megyei tanáccsal, a Középdunavölgyi Vízügyi Igaz­gatósággal együtt — alaposan felkészült erre a közérdekű eszmecserére, melyből az aláb­biakban adunk részleteket. Terven felül A ráckevei Duna sorsával kapcsolatban közvetítette vá­lasztóinak aggodalmát dr. No­vak Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, a 16. számú választókörzet országgyűlési képviselője. A hozzá intézett kérdésekre a jövőben rész­letesebb válaszokat adhat, föl­vértezve azzal, amiről az OVH elnöke tájékoztatta: ké­szül a közép-csepeli szennyviz­ei v eaető- ti szt í tó rendszer ter­ve, együttműködésben a Pest megyei tanáccsal. Sorrend: csatorna-, illetve tisztítómű építése. Á kivitelezésre a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat felkészült, az első ütem jövőre megkezdődhet, ennek tervezését a VIZITERV vállalta. A Duna-ág vízrende­zési programja elkészült, mintegy 230 milliós munkára, melyben minden benne fog­laltatik a kotrástól a partsza­bályozásig. A kivitelezés kez­désére terven felül kerül sor. A kotró már jelen van, dol­gozik. Ám kitérőket nem te­het, csak megszabott, éssze­rűen megtervezett útján ha­ladhat, még akkor is, ha az üdülőtulajdonosok szinte mindegyike azt szeretné, hogy az ő telke előtt kotornának először — és azonnal. S itt jegyezzük meg: va­lóban szemléletváltozás szük­ségeltetik ez ügyben is. Az itt üdülő emberek többsége követel — önmagának. De önmaga keresztbe gazszálat nem tesz a ráckevei Dunáért, a környezet védelméért, in­kább károsítja a vizet, a leve­gőt. A tudatformálásban még nagyobb szerepet vállalhatná­nak az érintett társadalmi szervezetek is, hogy állami se­gítséggel, közös akarattal, hoz­zájárulással valóban üdülőpa­radicsommá váljék ez a kör­nyék. Nyitott kapuk Kerepestarcsa várható víz­gondjait említette Kovács Istvánná, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár helyi üzemének munkásellátási felelőse, az 1. számú választókörzet képvise­lője. A válasz: 1982-re Gö­döllőt rákötik a Duna bal­parti regionális vízműiendszer- re, ezzel mintegy 25 település — köztük Kerepestarcsa — vízellátása megoldódik. Tausz János, az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója, a 22. számú választókörzet képviselője Nagykovácsi, Budajanő, Telki vízellátásának alakulásáról kért tájékoztatást. A budai já­rás érintett részének ügyében szerencsére nyitott kapukat döngetnek a választók: az eocén-program megvalósítása — itt a Bicske—Mány térsé­gében lévő szénkészlet ki­termelésére induló bányamű­velés — kapcsán a bicskei re­gionális vízmű első üteméből a zsámbék—tök—perbáli vízmű kap utánpótlást a Zsámbék mellett épülő táro­zóból, a második ütem üzem­behelyezésével Biatorbágy és Páty vízellátása is megoldó­dik, a képviselő által említett két településsel együtt. Mikor? Várhatóan a hatodik ötéves terv során. Nagykovácsi je­lenleg is a fővárostól kap na­ponta ezer köbméter vizet. Kétségtelen, hogy ebből nem jut az üdülőtelkekre, de mi most a fontosabb? Az, hogy a lakásokban legyen ivóvíz. És ez is kétségtelen. Az elhagyott sóderbányák­ban keletkezett tavaknak mi lesz a sorsuk? Ezt kérdezte Uitz Mártonná, a Telefongyár Bugyi községben működő üze­mének raktárkezelője, a 14. számú választókörzet képvise­lője. Dr. Gergely István ez ügyben nagyon határozottan fogalmazott: szigorú megyei intézkedések végrehajtásával kell elérni, mindenütt, hogy, büntetlenül ne hagyjanak tá­tongó sebhelyet az ország tes­tén azok, akik a bányaműve­léssel lefölözték a hasznot. Egy-egy bányató vize — ha a rendeletek értelmében meg­felelő állapotban hagyják ott — helyi ellátást szolgálhat, hi­szen vize tiszta, szűrt De akkor nem lehet benne hor­gászni, be kell keríteni, nem válhat a környék szemétlera­kó helyévé, ami egyébként sem kedvező, környezetvédelmi szempontból. S itt megint utal­hatnánk állampolgáraink szemléletére. Megyei példák Szóba kerültek az úgyneve­zett jószándékú szennyvizek, mégpedig Győré Sándornak, az abonyi Ságvári Endre Tsz el­nökének, a 9. számú választó- körzet képviselőjének kérdése kapcsán. Mi legyen az állat­tartó telepek szennyvizével ? Legyen belőlük hígtrágya, ön­tözzenek vele a gazdaságok. Erre van már példa, eredmé­nyesen használják fel például a dunavarsányi Petőfi Tsz- ben. Megfelelő szűrés, ülepítés. esetleg hígítás után milliárdo- kat hozhat a mezőgazdaságnak — s nem szükséges milliárdo- kért tisztítani. Másrészt az is cél, hogy minél több egyéb tisztított szennyvizet öntözés­re fogjunk. Erre is van pél­da a megyében: a ceglédi szennyvíztisztítóból — amint megépül — a helyi Magyar— Szovjet Barátság Tsz földjei­re kerül a víz. Sokba kerül, hajtson nekünk hasznot. Még számtalan kérdés hang­zott el, amiből kiderült, a vízgazdálkodás sokakat érintő, sokakat érdeklő téma. A teg­napi eszmecsere tanulsága: igyekeznünk kell ezt is — mint annyi mást — csapat­munkává tenni, az erőket a legidőszerűbb tennivalókra összpontosítani, s ne restell­jünk saját kezünk munkájá­val is közreműködni. mint annyi másban. Így mondta az OVH elnöke: ahol csak az igé­nyeket vetik papírra, a meg­oldást kizárólag másoktól vár­ják. nem jutnak messzire. De ahol összetolják a tárgyalóasz­talt, közös erőfeszítésekre haj­landók az érdekeltek, gyor­sabban jön az eredmény. Ez utóbbi módszer Pest megyé­ben már hagyomány. A teg­nap, .szerzett információk bir­tokában a képviselőcsoport tagjai még alaposabban já­rulnak majd hozzá, hogy ez a hagyomány tovább fejlődjék. Bálint Ibolya ( i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents