Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-22 / 117. szám
A paksi atomerőműhöz készül A tavaszi BNV-re készülnek Az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet az idei ta. vaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron több berendezéssel szei repel. Képünkön: a PB—020-as szabadsugaras szemcsefúvó berendezés, amelyet az idén állítanak ki először. A szemcsefúvóval festés előtt hidak, szobrok s homlokzatok kezelését végzik el. A paksi atomerőműhöz készülő terem nagyságú szemcsefúvó berendezés kicsinyített mását is kiállítják. Képünkön: Tóth Zs. András festi a makettet Barcza Zsolt felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1919. MÁJUS 22., KEDD Gép- és energiatakarékosság Csökkentik a töltésre fordított időt Hajiunk rá, hogy amikor a mezőgazdaság fejlesztését, eredményeit említjük, elsőként legtöbbször a gépesítést soroljuk. Nem véletlen persze, mert bár biológiai, kémiai és szervezési vonatkozásban is igen jelentős változás következett be. leginkább látványos fejlődést a gépesítésben tapasztalhatjuk. Ráadásul a műszaki ágazat a gépek megjelenésével a legtöbb verejtéktől szabadította meg az embert. Olcsón vagy főképpen ingyen semmi nem hull az ölünkbe. A gépesítés, a motorizáció például azza, az újfajta kiadással jár. amit az általa felemésztett folyékony vagy villamos energiára fordított összeg jelent. A legtöbb gazdálkodó egységben jól odafigyelnek az energia okszerű felhasználására. Járásunk és a környék legnagyobb gazdaságában, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában is így van ez. Ok mire, hogyan hasznosítják a különféle energiákat, erre kerestük a választ. Ezer tonna — Gazdaságunk területe 8,5 ezer hektár, amelyből 7 ezer nektár a szántó, a többi rét, Helytörténet Törvénybíró, paras ztpoigár Először esküdtként jelentek meg A törvénybíró, Vagy másodbíró az első bíró helyettese, de a két bíró között ezenkívül hivatali munkamegosztás is tapasztalható. Ez elsősorban a községi törvénykezésben betöltött szerepében nyilvánul meg. A törvénybíró hivatott a falu törvényét, a közösség szokásrendjét megóvni és meg- óvatni. Különösen az ifjúság fölkit van hatalma. De a törvénybíró tartja számon a község részére behajtandó tartozásokat is. Csery Mihály veresegyházi kocsmá- ros 1750-ben 48 forint 50 dénár tartozásról adott contót, amit még 1761-ben is a törvénybíró őriz, amikor tartozása fejében megfizet a kocsmá- ros 9 forintot. A bíró és a törvénybíró együtt járnak Vácra az uradalom hivatalába az erdőnek elosztása végett. Jobbágyi kötelmek A bíró és törvénybíró felszólításra jelentést tesz az újonnan beköltözött, a jobbágyi közösségbe beilleszkedni akarók munkájáról és magaviseletéről. Sági János 1774- bén összetűzésbe kerülhetett az uradalmi ispánnal, vagy valamilyen okból annak az útjában volt, de az is lehetséges, hogy a kezdeti kedvezményeket igénybe véve ugyan, mégse tudott anyagilag gyarapodni. Samu János bíró és Vank István törvénybíró az ispán utasítására megszemlélte a portáját és erről jelentette: Sági János lakossunk házát /: amely Ispán Űr által tizen két forintokon kézihez adatott:/ meg böcsülvén semmi olly igazétást mellyel bé szálásnak üdeétül fogva tett volna rajta nem tapasztaltunk, az egy darab sövényen kívül melly sövénynek munkája hat forintokra Limitáltatott S úgy Sövény és ház ára tizen nyolez forintokra hagyatott azt Helységünk szokot Petsétyivel erőséttyük és bizonyittuk. Ügy látszik tehát, hogy a falu belső rendjén, a gazdálkodás rendjén, a jobbágyi kötelmek maradéktalan betartásán való őrködésben és munkálkodásban az első bíró mellett igencsak nagy feladat nehezedett a törvénybíróra is. Boszorkányper A két falura vonatkozó forrásokból o polgár megnevezés először Balogh Miklós váci püspök 1685. május 7-i körlevelében tűnik fel: Isten sok jókkal áldgyon megh benneteket Váczi, Kozsdi, Veresegyházi, Szadai, Mogyoródi, Vllei, Némedi és más, Váczi Püspökségemhez tartozandó Bírák, Eskünek éSy Polgárok. Ekkor azonban — sorrendisége bizonyítja — általánosságban parasztot, parasztgazdát, paraszti lakost jelent. Az 1699-es név szerinti ösz- szeírásban azonban már hivatalviselőként szerepel két-két polgár — Szadán Baracskai András, Zsidai Pál, Veresegyházon Szomjú János, Molnár András — közvetlenül a bíró neve alatt, az összeírás legelején. A XVIII. században az újra latin nyelvűvé váló ösz- szeírásokban ezen a helyen mindig a subjudex-ek következnek, akiknek száma mindig kettő. A veresegyházi Juhász Erzsébet 1743-ban azt vallotta egy boszorkányperben tanúként: Polgár lévén a Firje. Kiss Jánosné F.atúl küldött volna Levelet Szadára, nem vitte el. Azon Eczaka meg dagad a Lába ... — mármint a férjének. A szadai bírói számadásokban a hivatal megnevezésére egy ideig párhuzamosan használják a subjudex, polgár és sorgazda szavakat, amelyeket a század végére a kisbíró megnevezés majdnem teljesen kiszorít. Hivatali út Az esküdtek a községi köz- igazgatásban leggyakrabban a tanú szerepét töltik be a közösség részéről a különböző intézkedéseknél és az egyezségek megkötésénél. Ebből kifolyólag hiteles hírforrásai is a helység jobbágyközösságének. Másrészt megfigyelhető, hogy a községi közigazgatásban részt vevők először esküdtekként jelennek meg, az esküdtség mintegy iskolája a községi közigazgatásnak. Veresegyházon az esküdtek száma már a XVIII. század első felében is négy volt, a második felében ötre emelkedett. Vrnk István esküdt 1766-ban, 1768-ban, 1774-ben törvénybíró és 1776-ban már bíró. A legmagasabb tisztségről, a bíróságról az út hasonlóképpen vezet visszafelé is, a tapasztalt egykori bíró személyére szükség van a községi elöljáróságban. A veresegyházi Bánóczi János 1760-ban bíró, 1766-ban esküdt, 1768-ban ismét bíró, és 1770-ben törvénybíró, a továbbiakban nem vesz részt a falu vezetésében. Az egyik legnagyobb bíróegyéniség hivatali útja Veresegyházon: Lakatos János 1776-ban esküdt, 1778- ban bíró, 1779-ben esküdt, 1781 —1782-ben ismét bíró és 1785-ben törvénybíróként szerepel utoljára. Horváth Lajos legelő, erdő, szőlő és gyümölcsös, ezek művelésében vagy egyszerűen csak meg közelítésükben ugyancsak nagy szerepük van az energiafogyasztó gépeknek. Pest es Heves megyében, illetve Budapest határában is vannak földjeink, a gazdaság több mint 60 kilométer hosszúságban nyúlik el — mondta Horváth Ferenc gépesítési osztályvezető. — A gázolajat vagy benzint fogyasztó gépeink száma meghaladja a kétszázat. Egy részük egy vagy több növény termelésében, betakarításában idényszerűen vesz részt, mint például a 46 kombájn, de ilyen a 7 önjáró lucerna- és silóbetakarító is. Ezeken kívül csaknem 100 traktorunk és 50 IFA tehergépkocsink van, az utóbbiak úgyszólván egész évben dolgoznak. — Mennyi gázolaj fogy? — Évenként átlagosan 1000 tonnát használunk fel. Ez azonban az energiahordozónak csak az egyik jelentős tétele — ezt már Kollay Tibor energetikus mondja —, a gazdasági épületek: a baromfiistállók, a sertéstelepek, a szociális és más létesítmények a nagy teljesítményű lucernaszárító fűtésére együttvéve körülbelül 1500 tonna fűtőolajat használunk fel évente. Költségeinket növeii az 5 millió 600 ezer kilowattóra villamos energia. Hajnali karbantartók — Hogyan szervezik meg a gázolajellátást? — Gazdaságunk kerületeinek központjában, Gödöllőn, Kartalon, Fenyóharaszton és Nagygomboson gázolaj-, illetve fűtőolaj kutunk van. Gáz- olajtárolóinkba összesen 235 köbméter, a fűtőolajtárolókba 280 köbméter folyékony üzemanyagot tartalékolhatunk egyszerre. Folyamatos töltésűiről egy tartályos IFA tehergépkocsival gondoskodunk. Csepelről, Füzesabonyból, vagy Hatvanból hordja az olajat. Azért több helyről, mert igv a szállítási költségek kisebbek. — Hogy e kiadást tovább csökkentsük, hamarosan tartályos pótkocsit vásárolunk, ezzel a meglévő tehergépkocsi az eddiginek képzetesét vontathatja egyszerre. Az Áfor is szállít hozzánk gázolajat, de ezt csak a nagyobb kampánymunkák idején kérjük tőlük. S persze azzal is csökkentjük szállítási költségeinket. hogy amely gépeknél lehetséges, mert útvonaluk ezt rendszeresen lehetővt teszi, azok az Áfor-kutaknál tankolnak. — Hogyan történik a traktorok és egyéb gépek üzemanyagának utántöltése? — Erről nem a traktorosok, hanem az éjszakai hajnali karbantartók gondoskodnak. Ilyenkor a gépek tartályait minden esetben feltörik. Hogy miért jó ez? Régi tapasztalat, hogy amennyiben a traktorosnak nem üzemkész gépet adnak át a szervizműhelyben. akkor az az aDró-cseprő, indulás előtti munkával közte a tankolással, akár egy órát is elveszít, munkaidejéből — Kiszámoltuk: száz traktornál ez az időmegtakarítás évente hozzáve'őleg 13 és fél ezer munkaóra visszaszerzését jelenti. Más módon is igyekszünk a töltésre fordított időt csökkenteni: a több műszakban, vagy egv_egy nagyobb brigádban dolgozó gépekhez a karban tartókocsi mellett üzemanyagtöltő kocsit is a helyszínre viszünk, hogy ne a gépeknek kelljen a töltőállomásra menni. Hasznos ötletek — A villamosenergia-fo- gyasztást hogyan szervezték meg? — Ehhez, elöljáróban, egy adatot mondok: gazaaságunk- nak egy kilowattóra átlagosan 1,20 forintjába kerül. Ez sokkal jobb az országos átlagnál. Különösebb titok nincs ebben. Az első feltétel, hogy az áramszolgáltatóval kötött szerződésünk jól sikerüljön. Ehhez viszont az kell, hogy a korábbi éve.: tapasztalatait figyelembe veve, reálisan mérjük fel igényünkét. A másik: fázisjavító rendszerünket fokozatosan kiépítettük, ennek is köszönhető, hogy ma már mind a 17 transzformátor után 3—5 százalékos árengedményt kapunk az ELMÜ- től és az EMAsz-tól Apró, de hasznos ötleteket is megvalósítottunk : csúcsidőben bizonyos fogyasztókat, például a bojlereket kikapcsoljuk. És végül egy kérdés: lehet-e az energiatakarékosságot elég korán kezdeni? A tangazdasági példa mutatja, hogy igen. Hamarosan megkezdik 480 kocás sertéstelepük rekonstrukcióját, illetve 1440-es létszámra történő bővítését. Ennek különlegessége, hogy sem fűtő, sem szellőztető eszközöket nem építenek be. Az épület kedvező kialakításával tehetik ezt meg, hiszen a jószágok test'.nelegének hasznosítása az egyik legolcsóbb energia. Fehér István Tangazdaság Hasznosítják a fáradt olajat A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában évek óta rendszeresen összegyűjtik a traktorok, gépkocsimotorok és az önjáró gépek fáradtolaját, valamint a sebességváltókból, hajtóművekből leengedett olajat. Événként mintegy 50 tonnát adnak át az AFOR-nak, de valószínű, hogy a jövőben maguk hasznosítják majd ezt a hulladékanyagot. A télen kísérletképpen már beállítottak egy fáradtolajjal fűthető olajkályhát, s kedvező tapasztalatokat szereztek vele. CBBR Talajvizsgálat Huszonötezer hektáron végeztetett talajminta-vizsgálatot taggazdaságaiban a gödöllői búza-, borsótermelési rendszer a Pest—Nógrád megyi Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának szakembereivel. Az 59 gazdaságnak díjmentesen nyújtotta a rendszer ezt a szolgáltatást, amely elsősorban arra irányult, hogy a műtrágyákból a legkedvezőbb mennyiséget juttassák a talajba. Tangazdaság Tanfolyam, targoncavezetőknek A mezőgazdasági üzemekben — különösen a raktárakban, takarmányfeldolgozókban — egyre többen végeznek iparszerű munkát. A nagyobb raktárakban dolgozó targoncavezető tevékenysége alapjában véve ugyanaz, mint bármely ipari üzemben. Csakhogy a mezőgazdaságban kevés az ilyen szakember. Hogy igény van rájuk, azt mutatja, hogy a Jánoshalmi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet közreműködésével, az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában ezekben a napokban fejeződik be egy tanfolyam, amelyen 25 targoncavezetőt képeznek ki. A szakmai vizsgát tevők mindegyike a gödöllői tangazdaság vagy a GBBR-hez tartozó gazdaság dolgozója. Aszód Csonka fordulók, fél siker Csonka fordulókkal folytatódott Aszódon a kispályás labdarúgó-bajnokság. Munkahelyi elfoglaltság, illetve ki nem állások miatt, csupán 5 mérkőzést játszottak le a III. és IV. fordulóban. III. forduló; Pedagógus—IMI 2-0. Kevés helyzetét jobban kihasználta a Pedagógus. Góllövő: Nyíri, Kovács. Ferromechanika—Építőipari Szövetkezet 3-2. Javuló játékkal, 0-2-ről fordította a maga javára a mérkőzést a Ferromechanika, a biztos győzelem tudatában kissé köny- nvelműen játszó Építőipari Szövetkezettel szemben. Góllövő: Geizer, Stvo. ecz. Katonás, ill. Kerek, Katona. GAVIT—Költségvetési üzem 3-0 (játék nélkül). Még mindig nem tökéletes az összhang az üzemi szervezésben, hiszen csak 3 játékosuk jelent meg a mérkőzésen. Iklad—Kenyérgyár 3-0 (játék nélkül). IV. forduló: Pedagógus—Építőipari Szövetkezet 0-0. Egyforma képességű csapatok, egyformán kihagyott gólhelyzetek mérkőzése, igazságos döntetlen. Ferromechanika—Költségvetési üzem 3-1. A Ferromechanika emberelőnyét lelkes játékkal sem tudta a Költség- vetési Üzem ellensúlyozni. Góllövő: Dudás (2), Katonás, illetve Farkas P. GAVIT—Kenyérgyár 3-0 (jásem ték nélkül). Másodszor állt ki a Kenyérgyár. Iklad—Domony 1-0. A tavaszi szezon rangadóján a kezdeti ideges, csapkodó játék után Iklad vette át a kezdeményezést, de csatárai sorra hagyták ki a helyzeteket, ami felhozta az ellenfelet. A II. félidő elején Mayer sakk-matt helyzetből vette be az egyébként jól védő domo- nyi kapus hálóját. A gól után feljött a Domony, s nem sok hiányzott az egyenlítéshez. Végeredményben a kemény, magas színvonalú mérkőzésen egységesebb csapatjátékával Iklad győzelme megérdemelt. A bajnokság állása: 1. Iklad 2. GAVIT 3. Pedagógus 4. Honvéd 5. Ferromech. 6. Domony 7. Lakótelep 8. IMI 9. Építőip. Szöv. 10. Gabonaipar 11. Költs, üzem 12. Kenyérgyár 4-------23-5 3 1-10-3 2 2 — 4-0 2-------11-5 8 — 1 I 1 1 1 — 4—2 2—1 4------3------8- 9 7- 2 6- 8 5- 7 4-12 1- 3 7-20 — 0-12 — H. M. Járási kézilabda Lejátszották a járási kézilabda-bajnokság negyedik fordulóját. Nők: Erdőkertes—Aszód 17-16 (9-7). Férfiak: GEAC—Dány 46-7 (15-4), Domony—Erdőkertes 39-15, (17-6), Veresegyház—Ácsa 23-10 (11-8), Kartal—Pécel 21-12 (11-8).
