Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
fMl* Hrr.if.t IW 1979. MÁJUS 30., VASÁRNAP HIVATÁS ÉS KÖZÖMBÖSSÉG Kék színű rendszámtábla Tanulmányt igényelne, ha minősíteni akarnánk a megye közművelődési . helyzetét Ahhoz azonban különösebb szakértelem sem kell, hogy megállapítsuk: a színvonal további emelésének feltétele, hogy a népművelők megismerkedjenek az új módszerekkel, megtanuljanak élni a lehetőségekkel, jól tudják alkalmazni a meglevő eszközökét. Ebben sokat segíthet az évente megrendezett módszertani nap. Azt Irtuk, évente, mert bízunk benne, hogy hagyomány lesz ebből a második alkalommal megrendezett képzési, továbbképzési formából. Tegnap délelőtt családias légkörben nyitotta meg Békés György, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója a második módszertani napot. S első programként Szekeres Erzsébet Zöld levelecske című faliszőnyeg- kiállítását. A művész munkásságát méltató Csohány Kálmán grafikusművész előadása érdeklődést keltett. Ez volt a nyitánya az egész naposra tervezett programnak. A rendezők, alkalmazkodva a helyzethez, változtattak az eredeti műsoron és a budakalászi általános iskola népi tánccsoportjának bemutatásával folytatódott a program. A német és a magvar táncokból összeállított bemutatót a a művelődési központ előcsarnokában rendezték, hadat üzenve a protokollszokások- nak. Az első baráti, a kollégáknak szóló üdvözlő szavak csak ezután hangzottak el a színházteremben. Hozzávetőlegesen hatvanon ültek a nézőtéren. Üresnek éreztük a termet. Nem pontos adat az sem, hogy kétszázötven főfoglalkozású népművelő dolgozik a megyében, s az irányító apparátust is figyelembe véve legalább hatszáz munkatársnak van közvetlen kapcsolata a közművelődéssel. A svájci közlekedési példát idézte fel a tízszázalékos részvétel. Svájcban ugyanis azok a gépkocsivezetők, akik nem törődnek eléggé hivatásuk szabályaival, gyakran mutatnak közömbösséget, azok kék színű rendszámtáblát kapnak. Így aztán mindenki tudja róluk városban és községben, hogy megkülönböztetett — s egyáltalán nem elismerő — figyelmet érdemelnek. Kár, hogy ez a módszer a Pest megyei népművelőknél megvalósithatatA módszertani nap megnyitója utána a Boróka duó szórakoztatta a közönséget lan. Vannak ugyanis járások, városok és falvak, ahonnét szinte soha nem képviseltetik magukat a közművelődés szakemberei a módszertani továbbképzéseken, rendezvényeken. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a dabasi járás és nagyközség. A rendszeresen hiányzók listáján szerepel a budai járás és Érd, vala mint Százhalombatta. Meglehet, túlzottan borúlátónak tűnnek a leírt gondolatok. Csakhogy a dunaharaszti általános iskolások és a .do- monyi bábosok műsorára már szinte üres lett a színházié rém. Véget ért a klubban a díszítő művészeti szakkör mintafoglalkozása és elkezdődött a gödöllői járás Versengő falvak akcióját bemutató program: már két kezünkön megszámolhatjuk az érdekes módszerek iránt érdeklődő megyei népművelőket. Joggal sóhajtottak fel a program szervezésén hónapok óta fá radozólt: lám, gyakran panaszkodnak a népművelők a közönség érdektelenségének hiányára, s most éppen őket várták hiába a munkájukat segíteni akaró megyei módszerta- nosok. Hogyan látja Várady Gáza, a megyei művelődési központ módszertani csoportvezetője az országosan is újdonságnak számító módszertani nap tapasztalatait. — Az érdeklődéssel nem lehetünk elégedettek, de ennek ellenére hasznos az idei módszertani nap is. Egyértelműen sikeres a gödöllőiek kezdeményezése, a Versengő falvak mozgalom, ugyanígy a ceglédiek Jót, s jól mozgalma, amellyel a szocialista brigádokat mozgósítják a termelési feladatok mellett a közművelődésre. Jelentős eredmény az is, hogy két új kiállítás anyagát mutatjuk be — 1919- es szitanyomatok, és a Fotúió- matta '7-7 —, amelyéjs vándor-. 'tárlatként eljutnak' a megye sok településére. Módszertani csoportunk ezzel a nappal további lehetőséget akart adni a népművelőknek, hogy ismerkedjenek egymás munkájával. Nem követtünk el szervezési hibát, a meghívókat és a programot időben megküldtük a művelődési házaknak. Kétségtelen, az idei módszertani nap a megye népművelőinek többsége számára kihagyott lehetőség volt. Hivatástudatuk — amely máskor sok mindenben megnyilvánul —, ezúttal nem párosult érdeklődéssel, az új iránti nyitottsággal. Kriszt György ADAS: MA DÉLUTÁN Játsszunk pedagógiát! Játsszunk pedagógiát! Miért ne!? Hiszen Magyarországon — pedagógusok vallják — mindenki ért a neveléshez. Itt a ragyogó alkalom: Játsszunk pedagógiát! Erre invitál a Televízió PeTV AKCIÓ dagógusok fóruma című műsorának mai adása. A feladvány egyszerű: Nagy Jancsi verekedös gyerek. Sakkban tartja az osztályt. Amikor az osztályfőnök a közösségre, a gyerekekre bízza a döntést — büntessék meg az osztályt fenyegető társukat — a gyereTV-FIGYELO Sportból soha sem lehet elég, tartja a szólás-mondás. Nehéz lenne eldönteni, hogy mennyi ebben az igazság. A televízió műsorszerkesztői azonban bizonnyal egyetértenek vele. Röpke egy hét alatt végigizgulhattunk a képernyő előtt nem is egy fordulatos labdarúgómeccset, láttunk autósműsort, sportfilmfesztivált, férfi tornát, súlyemelést, salakmotort. Summa summá- rum: az egyetlen kedd kivételével nem telt el nap a tévében sportadások nélkül. A színvonalas versenyekről közvetített műsorok között szerényen húzta meg magát az 1980-as moszkvai nyári olimpia előkészítéséről szóló — ezentúl havonta látható — kis- filmsorozat első része. A tizenöt perces adás jól bizonyította, hogy negyedórányi műsorba is rendkívül sok információ sűríthető. A puszta tények mögül elénk tárult, milyen gigantikus erőfeszítés előz meg egy-ety olimpiát. A Montreal óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről olyan nemzetközileg is ismert szaktekintély, mint Csanádi Árpád, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság programbizottságának elnöke tájékoztatta a nézőket. A kamerák segítségével ellátogathattunk a legnevesebb moszkvai sportlétesítményekbe, értesültünk az ottani munkálatokról : világító berendezések, lelátók szereléséről. Nem kis elégedettséggel figyelhették a magyar szakemberek is a munkálatokat, hiszen a hazai dolgozók termékei — eredményjelzők, sportberendezések — ott lesznek nemcsak a népszerű moszkvai I.uzsnyiki Stadionban, hanem Kijevben, Le- ningrádban, Minszkben és Tal- linnban is, tehát az olimpia más színhelyein. JÓI lebet politizálni is a sportműsorokkal a sokrétű tájékoztatás mellett. Ezt Igazolta Szőnyi János szerkesztő- műsorvezető munkájának első része, ezt a törekvést segítette napvilágra a műsor rendezője, Mahrer Emil, aki jól ötvözte egésszé az interjút, a riportokat és tudósításokat. V. F. EGY HÓNAP TÜKRÉBEN Újságok Vámosmikolán ? Hányán járatnak egy településen újságot, folyóiratot? Melyik lap a legkeresettebb? A válaszok részben tükrözhetik a kulturális igényeket, művelődés színvonalát; — Mi a helyzet Vámosmikolán? A postán Veszelák Ferenc pénztáros-hírlapterjesztő, társadalmi megbízatása szerint a községi művelődési bizottság elnöke készségesen válaszol a kérdésekre. Az áprilisban lezárt kimutatások szerint például 13 ezer 332 példány érkezett a községbe újságból, napilapokból és folyóiratokból. Ebből 9 ezer 664 példány került az előfizetőkhöz, 3 ezer ,627-et eladtak, s a maradvány a százalék volt. A közel 2 ezer lakosú településen 155 előfizetővel — a napilapok közül — a Pest megyei Hírlap a legolvasottabb. A Népszabadságot 141 előfizető járatja.- A Magyar Ifjúságból áprilisban 129 példány érkezett, amiből csak négy példányt nem tudtak eladni. Az Élet és Tudományból megrendelt 150 példányon kívül még 31 darabot adtak el a posta dolgozói. A Mezőgazdasági technika című lapot kilencen, az Űj Tükör képes hetilapot nyolcán fizették elő, és az utóbbiból nyolcvanhatot adtak el. A Nagy Világ című világ- irodalmi folyóiratból a múlt hónapban 6 darab fogyott, Kortársból kettő, az Élet és Irodalom 16 előfizetett példányán kívül még 12 darabot adtak el. Az Autó Motor is közkedvelt, ebből áprilisban 120 példányt vásároltak a község lakói. TERMESZÉT ES EMBER Czeizing Lajos fotókiállítása „Képeimmel sohasem dokumentálni, hanem — a fotográfia sajátos eszközeivel, esztétikájával — képi élményt szeretnék nyújtani” — Írja Czeizing Lajos fotóművész a kiállítása katalógusában. Ez a törekvése legtöbbször sikerrel jár. Elsősorban közvetve: a természetet, a pilisi, börzsönyi tájat, a Tisza hullámainak csillogását idézve szól az „évszázadokon, évezredeken át” hazát építő emberről. Képek sora mutatja be az átalakított környezetet is: a szentendrei múzeumfalu zsúptetős házait, a Kovács Margit-gyűjtemény bejáratát, s a kerámiafigura világra csodálkozó tekintetét. Felbukkannak a külföldi utazások során látott motívumok: a rilai kolostortól kezdve a kairói mecseten át, a kopár andalúziai tájban elhelyezett reklámig. A fotók nagy része valóban jóval több a dokumen-’ tumnál: amennyire szép, az emberi tudást dicsőítő kép készült a kairói mecset kovácsoltvas rácsáról, amely egyszerre engedi érzékelni a nagyváros zajos, nyüzsgő életét és a keleti művészet gazdagságát, ugyanannyira erőteljes, szándékosan elidegenítő hatású a lakótelepi ház két magányos figurája a sokadik emeleten. Sorsot, egyéniséget érzékeltet az arab tanító portréja, kitűnő pillanatfelvétel az, amely a cordóbai Fiesta önfeledten, nyelvét kinyújtva nevető papjáról készült. Nem egy felvétel viszont’ — s ez szigorúbb válogatással elkerülhető lett volna — nem fokozza az ábrázolt műtárgyak, épületek hatását, nem adja azt a többletet, ami a kompozíció eredménye, s amely oly széppé teszi például a rilai kolostor oszlopainak ritmusát. A kiállítás utolsó termében huszonöt színes fotókompozíció: szín- és formajáték, mesteri módon létrehozott együttes. A természethez tér visz- sza itt Czeizing Lajos; az egyik képen a virág, a termés vöröse, barnája nyújt esztétikai hatást, a másik mintha pointil- lista festők apró, egymásba olvadó ecsetvonásait idézné, a harmadik, negyedik a formák egymásra forgatásával, szimmetrikus vagy körkörös szerkezetével gyönyörködtet. Az (alkotó) ember és a természet kapcsolata e képek szerint tökéletes. P. Sz. E. Kairó soddkra képes I sincs a szűkös művelődési házban. Kiérdemelte már Solymár művelődésre vágyó lakossága az új környezetet. Az ünnepélyes megnyitó kórushangversenyen kilenc hazai énekkar mellett a kolozsvári Conservatorul de Muzica G. Dima Antifona” kamarakórusa is fellép. Május 26-án gyermekkórusok, június 10-én a debreceni Kodály kórus ad hangversenyt. Nagy érdeklődésre tarthat számot a május 21-i kamaraoperaelőadás, ahol Pergolesi 11 maestro di musica, vagy a zenemester című háromszereplős darabját ötvös Csilla, Gáti István és Rozsos István, a Magyar Állami Operaház magánénekesei Seregi László rendezésében, a Budavári Vi-. gasságok kamarazenekarának közreműködésével játsszák. Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző karvezetők és zenepedagógusok részére tart I előadást Dallamok szépsége | címmel május 28-án. A Győri Filharmonikusok 1 hangversenyén június 3-án Mozart- és Csajkovszkij-mű- vek hangzanak fel Szabó András klarinétművész és Ligeti András hegedűművész közreműködésével, Jancsovics Antal vezényletével. Mozart: Á-dúr klarinétversenyét, Á- dúr hegedűversenyét és Csajkovszkij Vonósszerenádját adják elő. Népzene tiszta forrásból címmel népdalkörök, népj együttesek lépnek dobogóra június 9-én, majd június 17-én fúvószenekarok találkozójával fejeződnek be a solymári zenei hetek. • Hajós Anna Solymári zenei hetek A muzsika c ■ s. ■ " A solymári zenei hetek ma, vasárnap ünnepélyes keretek között megkezdődnek. Hároméves múltra tekint visz- sza az egy hónapig tartó ren- dezvénysorozát, amely színvonalával, változatos műsorával kimagasló eseménye lesz a megye nyári programjának. Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerzőnk, aki gyakori látogatója a solymári eseményeknek, így nyilatkozott: — Tulajdonképpen Solymár példát mutat árra, hogy komoly anyagi és egyéb lehetőségek nélkül is szinte csodákra képes a zene szeretete. Mind:ez többek közt az Apá- czái Csere János művelődési ház igazgatónőjének, Kempe- len Tündének köszönhető. Bár Solymár zenei hagyományai ismertek, az asszonyok népdalköre, a művelődési ház és a Hazafias Népfront férfikara, a gyermekkar, a madrigálkórus működése is ezt bizonyítja, mégis ritkaság, hogy egy kis lélekszámú, Budapest kirándulóhelyének számító községben minden zenei megmozdulásnál megtelik a művelődési ház; rangos fővárosi és vidéki énekkarok és művészek lépnek fel itt, s nem a protokoll kedvéért, hanem a közösségformálás vágyától fűtve. A szeretettől magasabb a művészi hőfok, ez pedig a közömbösödő világban nagy szó. Szoros alkotói kapcsolatban áll Solymár zenei élete Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerzővel, s magam is írtam a gyermekkórusnak egy pár kisebb darabot. Figyelemre méltóan dús az idei program. pedig a körülmények kedvezőtlenek, még telefon ] kék hallgatnak, A nevelő pe- j dig úgy véli: nem az 6 fei- ! adata hogy büntessen ... Vajon helyesen cselekedett-e az osztályfőnök? Mit tenne ön a helyében? Ha pedagógus, előfordult-e már hasonló eset gyakorlatában, s hogyan talált kiutat? . Ezt a három kérdést tették fel a műsor szerkesztői a Pedagógusok fóruma legutóbbi adásában, amikor az iménti esetről szóló ötperces filmrész. letet levetítették. Azóta csaknem félszáz. választ kaptak a műsor nézőitől, nevelőktől, hivatásos és amatőr pedagógusoktól. E három kérdésre keresték a feleletet május 9-én a százhalombattai Ságvári Endre általános iskolában is. A tanári szoba asztalát körülülő 19 pedagógust, s a beszélgetést irányító Loránd Ferenc vitavezetőt csöppet sem zavarta a három vakító fényt ontó jód- lámpa, a bambusznyélre rögzített mikrofon, a két kamera kereszttüze. Csakhamar össze- j csaptak a nevelők nézetei, s valóban alkotó, parázs pedagógiai _ vita kerekedett olyan lényeges, sokakat érdeklő kérdésekről, mint például az árul- kodás, vagy a tanuló közösség fejlődése. A Pest megyei tévéakció programjában bizonnyal előkelő helyet foglal el ez a műsor, amelyről a szerkesztő, Gyenes Károly, ezeket mondotta: — A Játsszunk pedagógiát című adásunkban nem kívánunk nevelési receptet adni, inkább azt vizsgáljuk, miként lehet közelíteni egy-egy pedagógiai problémához, s az eltérő pedagógiai magatartások miként adnak különböző választ egyazon kérdésre. Két korábbi műsorunkkal is összefügg a mostani; az egyik a tantestületi demokráciával, a másik a fegyelem, fegyelmezés témakörével foglalkozott. Mivel a százhalombattai nevelők saját véleményére voltunk kíváncsiak, forgatókönyv sem készült a műsorhoz. Még néhány adat: a 35 perces adásidőből 26 percet tesz ki a vita. A műsorvezető Bölcs István, a rendező Béres János, az operatőrök Nádorfi Lajos és Stenszky Gyula. És a legfontosabb: hogy miként vélekednek a Ságvári Endre általános iskola pedagógusai, azt megtudhatják a tévénézők, ha bekapcsolják a készüléket, adás május 20-án, vasárnap délután 2 óra 50 perckor. Ismétlés: a jövő hét péntekjén. V. G. P.
