Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

2 v^Byfap 1979. MÁJUS 18., PÉNTEK FÓKUSZ Castro Mexikóban Csütörtökön a Mexikóhoz tartozó Kául,-tengeren levő Cozumel-szigeten megkezdődtek Fidel Castro kubai állam- és kormányfő megbeszélései Lo­pez Portillo mexikói elnökkel. -A szocializmust építő forradal­mi szigetország legfőbb veze­tője a mexikói államfő meghí­vására érkezett kétnapos láto­gatásra. E_ legmagasabb szintű láto­gatás szervesen beilleszke­dik azoknak a kubai lépések­nek a sorába, amelyekkel igye­keznek fejleszteni a kapcso­latokat a Karib-térség or­szágaival. Mexikónak mindig kiemelt helye volt ezekben a törekvésekben. Huszonöt év­vel ezelőtt onnan indult Fidel Castro és maroknyi forradal­már csapata a Granma nevű hajóval Kubába, a Washing­tont hűen kiszolgáló Batista- diktatúra megdöntésére. Ami­kor pedig a kubai foradalom győzelme, majd a szocializmus építésének megkezdése után az Egyesült Államok blokáddal, majd zsoldos támadás szerve­zésével akarta megdöntemi Amerika szabad területének kormányzatát, Mexikó fel­emelte szavát az észak-ame­rikai beavatkozási kísérletek ellen. Mexikó nem volt haj­landó megszavazni az Ameri­kai Államok Szervezetében a Kuba-ellenes rendszabályokat, s az egyetlen latin-amerikai állam volt, amely nem szakí­totta meg diplomáciai kapcso­latait a rendkívüli észak-ame­rikai nyomás ellenére sem, s nem csatlakozott a Washing­ton által vezetett blolcádhoz, sőt növelte kereskedelmét a forradalmi szigetországgal. Mexikó egyik kezdeményező­je volt annak a diplomáciai hadjáratnak, amelyet az észak-amerikai függőség ellen küzdő latin-amerikai államok bontakoztattak ki a Kuba el­leni szankciók felfüggesztésé­re. Ennek eredményeként egész sor latin-amerikai ország léte­sített újra diplomáciai kap­csolatokat Kubával. A kapcsolatok mélyülését jelezte Kuba és Mexikó kö­zött Echeverria elnök 1976. évi kubai látogatása. E legma­gasabb szintű megbeszélés akkor Havannában újabb len­dületet adott a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcsola­tok fejlődésének is. A megfi­gyelők most is megjegyzik, hogy a jelenlegi mexikói—ku­bai csúcstalálkozó napirend­jén is szerepelnek a kereske­delem fejlesztésének kérdései. Kuba további jelentős meny- nyiségű cukrot képes Mexikó­ba exportálni, s cserébe első­sorban gépi berendezéseket kíván beszerezni. Várhatóan napirendre kerül­nek azonban világpolitikai kér­dések is. Kuba lesz az idén ősszel az el nem kötelezett országok államfői értekezleté­nek házigazdája. A szigetor­szág diplomáciája már rend­kívüli erővel munkálkodik azon, hogy e rendkívül fon­tos világpolitikai eseményt megfelelő módon előkészítsék, s hogy ez a mozgalom további fejlődésében hozzájáruljon az emberi haladáshoz. Mexikó szintén vezető szerepet ját­szik a „harmadik világ” moz­galmában. Kétséigtelen tehát, hogy Fidel Castro és Lopez Portillo megbeszélésein nagy teret szentelnek majd az ősz­szel sorra kerülő havannai értekezlet előkészületeinek. A. I. Brezsnyev és Tiv Csütörtökön a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke kö­zött, Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito tájékoztatta egy­mást országaik fejlődéséről, kölcsönösen ismertette az SZKP XXV., illetve a JKSZ XI. kongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtásában el­ért eredményeket. A felek kifejtették vélemé­nyüket a legfontosabb nem­zetközi kérdésekről, értékel­ték az enyhülési folyamatot, az annak útjában álló akadá­lyokat és eszmecserét folytat­tak azokról a lépésekről, ame­lyeket az enyhülés elmélyíté­se, egyetemessé tétele érdeké­ben kell tenni. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito megkülönböz­tetett figyelmet fordított a sokoldalú szovjet—jugoszláv együttműködés helyzetére és fejlesztésének távlataira. A tárgyalást baráti, nyílt légkör jellemezte. A megbeszélést folytatják. A tárgyaláson szovjet rész­ről Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, Konsztantyin Ru- szakov, az SZKP KB titkára, jugoszláv részről pedig Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnöksé­gének tagja és Joszip Vrho- vec, a JSZSZK külügyminisz­tere is részt vett. Az SZKP KB és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége csütörtökön vacso­rát adott Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság elnöke tiszteletére. A vacso­rán részt vett Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, valamint az SZKP KB és a szovjet állam más vezetői. Ott voltak a JKSZ és a JSZSZK vezető személyiségei, akik Tito kíséretében érkeztek a szovjet fővárosba. A baráti légkörű estebéden Leonyid Brezsnyev pohárkö­szöntőt mondott, s üdvözölte Joszip Broz Titót és kíséreté­nek tagjait. A Szovjetunió és Jugoszlá­via népeinek kapcsolatát — amelyet kötelességünk szol­gálni — a mélységes rokon- szenv jellemzi. E kapcsolat jellemző vonása, az. hogy ál­landóan a széles körű, sokol­dalú együttműködésre törek­szünk. Az a tény, hogy né­hány nemzetközi kérdést más­ként közelítünk meg, nem vál­toztat ezen az alapvető hely­zeten. A szovjet—jugoszláv barátság megítélésünk szerint Eontos tényezője lehet a béké­nek és a haladásnak Európá­ban és földrészünk határain kívül is, és ilyen tényezővé kell válnia. A nemzetközi helyzet je­lenleg nyugtalan. A világ egyik vagy másik körzetében időről-időre veszélyes kísérle­tek teszik próbára a békét. A különböző országokban azon­ban egyre inkább növekszik a készség, a párbeszédre, az együttes erőfeszítésekre. Az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott tár­gyalásaink most közvetlenül a CSAK RÖVIDEN... AFRIKAI LÁTOGATÁSRA Utazott Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök. Két na­pot a kelet-afrikai Ruandában tölt, majd részt vesz a. fran­cia, illetve portugál nyelvet használó afrikai országok ve­zetőinek hagyományos évi ér­tekezletén, végül hivatalos munkalátogatást tesz Szu­dánban. A PEKINGI SAJTÓ évek óta első ízben közöl adatokat Kína lakosságának növekedé­séről. A Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt nem egé­szen harminc év alatt Kína lakosainak száma ötszázmil­lióról kilencszázmillióra nö­vekedett, s ezen belül az utóbbi évtizedben a növeke­dés mértéke meghaladta a százmilliót. FESZÜLT politikai légkör­ben több merényletet követtek el szerdán Ankarában és Isz­tambulban szélsőjobboldali terroristák. Kilenc személy meghalt, többen megsebesül­tek. Moszkvában szovjet—jugoszláv csúcstalálkozó kezdődött. A képen: Leonyid Brezsnyev üdvözli Joszip Broz Titót, mellettük Gromiko befejezés előtt állnak. Azok a megállapodások, amelyeket Carter elnökkel soron követ­kező találkozónkon írunk alá, kétségkívül fontos szakaszt jelentenek majd azon a nem könnyű, de igaz úton, amely a békéhez és a népek bizton­ságához vezet. A Szovjetunió értékeli azt a támogatást, ame­lyet a létfontosságú kérdésben a szocialista Jugoszláviától és sok más országtól kap — mondotta Leonyid Brezsnyev, majd annak a reményének adva kifejezést, hogy a mos­tani találkozó eredményesen zárul, a szovjet—jugoszláv barátság megszilárdulására, Joszip Broz Tito egészségére emelte poharat. Tito válaszbeszédében szív­ből jövő köszönetét mondott a j szívélyes fogadtatásért, a ven­dégszeretetért, a meleg sza­vakért, majd annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a sokoldalú és szilárd jugoszláv—szovjet kapcsolat és együttműködés hosszú időre szóló irányvonalat jelent a két ország és a két párt kap- csalatainak. E fontos és nagy célok meg­valósítása megköveteli, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsuk azokat a politikai né­zetkülönbségeket, amelyek természetszerűleg származnak abból, hogy országaink eltér­nek egymástól mind a szocia­lizmus építésének útját, mind pedig nemzetközi helyzetüket illetően. Nem egyszer aláhúz­tuk, hogy ezek a történelmi realitást jelentő különbségek nem szolgálnak és nem is szolgálhatnak ürügyül a meg nem értésre és a bizalmatlan! ságra, s még kevésbé akadá­lyozhatják meg baráti kap­csolataink, sokoldalú együtt­működésünk elmélyítését. Ezek után Tito hangsúlyoz­ta: aggadalommal töltenek el bennünket azok a veszélyek — mondotta Tito elnök, ame­lyek az Afrika déli részén, a Közel-Keleten és Dél-Kelet- Ázsiában jelentkező, mélyre­ható válságokból származnak. Véleményünk szerint a válsá­gok rendezésének módja az. ha teljes mértékben tiszteletben tartják a népek és az orszá­gok jogát a nemzeti szu­verenitásra, a függetlenségre, a saját életformára, külső be­avatkozástól mentesen. Meggyőződésem, — mon­dotta végezetül Joszip Broz Tito —, hogy jelenlegi tárgya­lásaink is új lendületet adnak országaink és pártjaink ba­ráti kapcsolatainak, gyümöl­csöző, sokoldalú együttműkö­désének. Ez nemcsak a mi közvetlen érdekeinknek felel meg, hanem egyúttal kétség­kívül a béke, az együttműkö­dés, a szocializmus szélesebb körű érdekeinek is az egész világon. Végül Leonyid Brezsnyevre, a szovjet vezetőkre, a két szo­cialista ország felvirágzására, a két ország és a két párt ba­ráti kapcsolatai, sokoldalú együttműködése szüntelen fej­lődésére, a békére, az egyen­jogú együttműködésre, az egye­temes haladásra, a világszo­cializmusra emelte poharát. A Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresszusa A kömény tehetetlenségéről Csütörtökön Madridban megnyílt a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt XXVIII. kongresszusa. A megnyitó ülésen elhangzott beszámo­lójában Felipe Gonzalez, a párt első titkára pozitív­nak ítélte a párt tevékeny­ségét az előző kongresszus óta eltelt két és fél esztendőben, de elismerte: a vezetőség kö­vetett el hibákat is. Bírálta a kormányt, mert az ország előtt álló problémákra nem tud megoldást ajánlani. A jelenlegi gazdasági válság fő okát abban látja, hogy a jobb­oldal az infláció leküzdését tartja a fő feladatának és köz­ben másfél millió fölé emelke­dett a munkanélküliek száma. A szocialisták a munkanélkü­liség elleni küzdelmet tartják a legfontosabbnak. A kongresszuson, amelv va­sárnap fejezi be munkáját, meghívottként számos szocia­lista párt, felszabadítási moz­galom és a szocialista orszá­gok több kommunista és munkáspártjának küldöttsége — köztük Grósz KArolynak, az MSZMP KB osztályvezető­jének vezetésével magyar pártküldöttség is részt vesz. Az SZKP Központi Bizott­sága a Spanyol Szocialista Munkáspárt ko igre;.:~isá': - z intézett üdvözletében kiemeli, hogy ez a kongresszus olyan felelősségteljes időszakban ült össze, amikor a fasiszta örök­ségtől megszabadult Spanyol- ország a demokrácia kialaku­lásának, az új politikai struk­túra létrejöttének korszakát éli. Az SZKP akcióegységet kívánt minden spanyol de­mokratának és baloldalinak, főként a szocialistáknak és a kommunistáknak az ország további demokratizálásáért és a társadalmi haladásért ví­vott harcában. •• Ötéves feladatterv interkozmosz-munkacscport Az Interkozmosz-program- ban résztvevő szocialista or­szágoknak a Föld természeti kincseinek űreszközökkel tör­ténő felkutatásával foglalko­zó munkacsoportja a kubai fővárosban befejezte ez évi, sorrendben 5. tanácskozását. A tanácskozás munkájában résztvevő Bulgária, Csehszlo­vákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­döttsége megvitatta a munka- csoport elmúlt évi tevékeny­ségének eredményeit, elfogad­ta az idei évre és az 1981— 1985. közötti időszakra vonat­kozó munkaterveket. A munkacsoport megtár­gyalta a természeti kincsek földi, légi és űreszközökkel történő felderítésének kérdé­seit. Belejeződött a MSI vb ülése Napirenden a hosszú Sávú együttműködés Moszkvában csütörtökön vé­get ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 90. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök-he­lyettesei vettek részt. Bulgá­riát Andrej Lukanov, Cseh­szlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Kazimierz Se- comski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusén, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a Jugoszláv SZSZK kormánya közötti meg­állapodás alapján a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorjevics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsá­nak tagja. Részt vett az ülésen Nyiko­laj Faggyejev, a KGST titká­ra. Az elnöki tisztet Konsztan­tyin Katusén, a Szovjetunió állandó képviselője töltötte be. Az ülésen áttekintették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIII. ülésszaká­nak előkészítésével összefüggő kérdéseket, a végrehajtó bi­zottság jelentését a KGST 30 éves munkájáról. Áttekintették továbbá azoknak a hosszú tá­vú együttműködési célprogra­moknak a tervezetét, amelyek az ipari fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésére, a szállítási kapcsolatok fejlesz­tésére, illetve ezeknek az iparágaknak gépekkel és fel­szerelésekkel történő ellátásá­ra vonatkoznak. Megvitattak más olyan kérdéseket is, ame­lyek a tanács ülésszaka elé kerülnek. A lehetőség továbbra Is adott Úf forduló Bécsben a hadcrocsöhhsniési tárgyaláson Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 18. fordu­lójának első ülését. Az ülés el­nöke és első felszólalója Da­nid C. Reece nagykövet, a ka­nadai küldöttség vezetője volt, majd utána dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK küldöttsé­gének vezetője kapott-szót. Az előző két ülésszak elsza­lasztott lehetőségeire utalva az NDK-nagykövet rámutatott, hogy a szocialista országok 1978. június 8-i javaslatai meg­teremtették a lehetőséget az álláspontok közelítésére és a bécsi tárgyalásokon alkalom nyílt a kompromisszumos meg­oldásra. Ez a lehetőség tovább­ra is adott. Ha a nyugati kül­döttségek feladják destruktív álláspontjukat és a most kezdő­dő fordulóban élnek a szocia­lista országok által felkínált lehetőséggel — azaz hajlandók konstruktív választ adni a szocialista országok javaslatá­ra —, altkor belátható időn be­lül megkezdődhet az első had­erőcsökkentési megállapodás konkrét megfogalmazása — mondotta. Veress Péter P Veress Péter külkereskedel­mi miniszter Nyikolaj Patoli- csen szovjet külkereskedelmi miniszter meghívására május 14 és 17 között Moszkvában tartózkodott és szívélyes lég­körű eszmecserét folytatott vendéglátójával a két ország gazdasági kapcsolatainak idő­szerű kérdéseiről. A külkeres­kedelmi minisztert fogadta Ivan Arhipon és Konsztantyin Katusén, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese. Waldheim Cipruson Dr. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár, aki az elmúlt hetek­ben előbb számos ázsiai or­szágban tett látogatást, majd pedig Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyalt, csütörtö­kön — rövid nehány órás bá­csi tartózkodás után — tovább utazott Ciprusra. Nicosiái megbeszéléseiről szólva Waldheim elmondotta, hogy a ciprusi kérdés megold dása hosszabb időt igényel, egyelőre aligha lehet számíta­ni előrehaladásra. Személy szerint mégis reméli, hogy si­kerül rávennie a szigetország török és görög közösségeinek képviselőit a korábban meg­kezdett és időközben félbe­szakadt dialógus folytatására. a3O?0ij Matáv: A SALT—2 igen gondosan kiegyensúlyozott egyezmény Georgij Arbatov akadémi­kus, a Legfelsőbb Tanács tag­ja, a moszkvai Ámerika-ku- tató Intézet igazgatója szerdán este a moszkvai közművelő­dés tv-hálózat műsorában adott nyilatkozatában arra a kér­désre, hogy miért nem enge­di meg a Szovjetunió (ameri­kai vélemény szerint) fegy­verzetének helyszíni ellenőr­zését, kijelentette: a kérdés eddig csak általában vetődött fel. Ha megfelelő haladást hoznak a fegyverzetkorlátozá­si tárgyalások, a Szovjetunió kész lesz az egyezmények mindenfajta, akár helyszíni el­lenőrzésében megállapodni — természetesen az egyenlőség alapján. A vezető szovjet Amerika- szakértő határozottan leszö­gezte: amennyiben a washing­toni szenátus — amint egyes Libanon Tárgyalások az új kormányról Eliasz Szárkisz libanoni el­nökcsütörtökön nem hivatalos puhatolózó megbeszéléseket kezdett a parlamenti csopor­tok képviselőivel, hogy egyen­gesse a tervek szerint vala­mennyi befolyásos politikai erőt tömörítő nemzeti egység­kormány megalakításának úf- ját, miután Szelim Al-Hossz kormánya — mint jelentettük — szerdán nyújtotta be le­mondását. Szárkisz elnök a leköszönt kormány külügyminiszterével Fuad Butrosszal is tanácsko­zott. Hivatalos források nem tesznek említést esélyes mi­niszterelnök-jelöltről, de sej­tetik, hogy az egyik lehetőség Al-Hossz visszatérése lehet. körök tervezik —, módosítja a második SALT-egyezményt, az a megállapodás felrúgását jelentené. Hét éven át, három, mindkét pártot képviselő kor­mánnyal folytak a tárgyalá­sok. A szovjet fél minden le­hetséges kompromisszumot megkötött, igen gondosan ki­egyensúlyozott egyezmény szü­letett. Vajon mit szólna az Egyesült Államok, ha Legfel­sőbb Tanács gyakorolna nyo­mást: módosítsák a már alá­írt szerződést? — tette fel a kérdést. Georgij Arbatov, visszauta­sította az olyan amerikai szó­lamokat, amelyek szerint a Szovjetunió katonai fölényre törekszik. Ha valami, éppen a SALT-szerződés mutatja, hogy o hadászati egyenlőségről nan szó. Éppen ez nem tetszik a SALT ellenfeleinek, akik nem tudják megszokni, hogy a hajdani fölény helyett az egyenlőség alapján kell meg­állapodni a Szonjetuniónal. A Szovjetuniót érték már súlyos csalódások, az Egyesült Államokkal folytatott tárgya­lásokon. Ilyen volt legutóbb az 1972-ben kötött kereskedel­mi szerződés amerikai meg­torpedózása. Amennyiben a SALT-szerződés is ilyen sors­ra jutna a szenátusban, ez azt jelentené, hogy nem lehet ko­molyan tárgyalni Amerikával —, mondotta Arbatov akadé­mikus. J i A

Next

/
Thumbnails
Contents