Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

Megkezdődött a Pajzs ’79 fedőnevű közős hadgyakorlat. A ké­pen Losonczl Pál, aki szerdán megtekintette a gyakorlat fontosabb mozzanatait, átveszi a magyar katonák ajándékát. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK KIVÁLÓ MUNKÁÉRT Növekvő hozamok - csökkenő költségek Az ünnepi küldöttgyűlést dr. Cseri Károly nyitotta meg. A képen balról jobbra: Csonka Tibor, Furulyás János, dr. Cseri Károly és Szabó István. Szerdán megkezdődött a Pajzs 79 fedőnevű közös had­gyakorlat A nap eseményei szemléletesen bizonyították: a baráti hadseregek katonái j'ól hasznosítják a kiképzés alatt elsajátítottakat, magas fokú, példaszerű a baráti országok csapatainak és törzseinek együttműködése. A gyakorlat fontosabb moz­zanatait megtekintette Lo- sonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Bor­bély Sándor és Győri Imre, az MSZMP KB titkára. Bor­bánéit János és Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnök- helyettesei, valamint Rácz Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Ott voltak a Var­sói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, s részt vett a gyakorlaton az egyesí­tett fegyveres erők főparancs­noka. Szerdán már kora hajnalban elfoglalták állásaikat a Dunán­túl dombjai között a katonák. A feltételezett harci helyzet szerint a csapatoknak az eiő renyomuló, támadásban lévő ellenséget kellett megáilíta- niok — mintegy vizsgázva vé­delmi felkészültségükből. Elő­ször a légierők gépei tűntek fel: felderítették az ellenség helyzetét, egységeinek elhe­lyezkedését, majd megkezdő­dött a tüzérségi előkészítés, működésbe léptek a csövesek és a rakétafegyverek. A len­dületesen előrenyomuló, a parancsnokok elhatározásainak megfelelő harcrendben kibon­takozó alakulatokat vadászgé­pek oltalmazták a levegőből, tüzérek támogatták a gyakor­lóteret övező dombok mögül felvonult a legkorszerűbb ha­ditechnika, a páncélozott jár­művekről leszállva harcba in­dultak a lövészek. Látványos mozzanat volt az irányított páncéltörő rakéták harcba vetése a helikopterek­ről. Ezek a rakéták akkor is lecsapnak az ellenség harci járműveire, ha azok moz­gásban vannak, vagy völgy­ben, dombhajlatban igyekez­nek megbújni, fedezéket ta­lálni. A manővert játcsövön nyomon kísérő katonai szak­értők, meghívottak, tetszés- nyilvánítással jutalmazták a harci helikopterek pontos ta­lálatait. A támadó erők visszaverése után a gépesített lövészcsa­patok páncélozott szállító har­ci járművek, harckocsik foly­tatták az ellenség üldözését, támpontjainak felszámolását. Az ellenség akadályrendszere sem torpantotta meg az üldö­zés lendületét: az előnyomuló katonák magas fizikai, pszichi­kai felkészültségüket bizonyí­tották, amikor áttörtek na­palmtűzön, drőtszövevényen, s lángoló épületeken. Nem állta útjukat természetes aka­dály sem, pillanatok alatt ju­tottak át az egyik oldalról a másikra, a szakadék felett húzódó drótkötélpályán. A gyakorlat látványos moz­zanata volt a szovjet vadász légierő tevékenysége. A gyakorlaton Losonczl Pá) találkozott a harci feladato­kat végrehajtó baráti hadsere­gek katonáival, akik jelképes ajándékot nyújtottak át az El­nöki Tanács elnökének. Lo- sonczi Pál elismeréssel szólt a parancsnokok és katonák teljesítményéről. A Pajzs 79 hadgyakorlat a következő napokban folytató­dik. Gyen es András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán fogadta a vi­lágbékéért küzdő vietnami bizottság küldöttségét, amely Tran Hoai Namnak, a bizott­ság elnöksége tagjának, a viet­nami szolidaritási és barátsági bizottság főtitkárának vezetésé­vel az Országos Béketanács meghívására tartózkodik ha­zánkban. A küldöttség tagjai Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában bará­ti találkozón vettek részt. Mezőgazdaságunk jó hír­névnek örvend a világban. Igaz, olyan reprezentánsai vannak, mint a bábolnai és a bolyi állami gazdaság. Vagy éppen a vácszentlászlói Zöld­mező Tsz, amely elsősorban termelőszövetkezeti mozgal­munk sikerességét példázza. A gazdaságról kialakított ked­vező véleményt megerősítette, hogy a tsz újból, immár he­tedszer nyerte el a Kiváló szövetkezet címet. A kitünte­tés átadására rendezett ünne­pi küldöttgyűlésen, amelyet tegnap tartottak a vácszent­lászlói művelődési házban, részt vett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a TOT elnöke, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese és Komáromi János, a Pest me­gyei pártbizottság osztályve­zetője. Ott volt Bállá János, az MSZMP gödöllői járási bi­zottságának első titkára és Vimola Károly, a Termelőszö­vetkezetek Pest megyei Szö­vetségének titkára is. Mint az elnöki értékelésből kiderült, a Zöldmező Tsz az el­múlt esztendőben 45 millió forint nyereségre tett szert, s 328 millió forint értéket ter­melt Szinte valamennyi ága­zatra jellemző a költségek csökkenése és a hozamok nö­vekedése. — Fontos feladatunk volt az elmúlt időszakban a me­gye és a főváros ellátásának javítása is. E vonatkozásban sincs szégyenkezni valónk. A nyolc gazdaság tejét feldolgo­zó Galgatej Társulás — amelynek gesztori teendőit mi látjuk el — két járás és vá­ros, valamint Budapest 300 üzletébe szállította termékeit A szerényebb hozamok elle­nére tovább növeljük a zöld­ségfélék területét. Szervezet­tebbé tesszük a kis kertgaz­daságok segítését. A működési területünkhöz tartozó két köz­ségben húsz hektárnyi fólia alatt nevelnek a háztájiban paprikát, paradicsomot. Nem Grósz Károllyal, az MSZMP KB osztályvezetőjével élén, szerda délután megérkezett Madridba az a magyar párt­küldöttség, amely részt vesz a Spanyol Szocialista Mun­káspárt (PSOE) csütörtökön kezdődő XXVIII. kongresszu­sán. Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere, aki a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának ülé­sén vett részt, szerdán eluta­zott Budapestről. torpan meg szarvasmarha­tenyésztésünk fejlődése sem. Az idén 800 férőhelyes kor­szerű telepet akarunk meg­építeni, amelyet augusztusban adunk át rendeltetésének. Folytatjuk a tehénállomány fajtajavítását is, a magyar­tarkát a nagyobb biológiai ér­téket. képviselő Holsteln-friz fajtával keresztezzük. Furulyás János beszámoló­ját követően Szabó István A szorgalmas, kitartó mun­ka, a szövetkezeti mozgalom­ba vetett bizalom meghozta gyümölcsét a galgamácsai összefogás Tsz-ben. A 20 éve alakult gazdaság tegnap tar­tott ünnepi küldöttgyűlésén először kapta meg a kiváló cí­met. A fejlődés különösen nagyra értékelhető, hiszen a 3 ezer 500 hektáros gazdaság kedvezőtlen adottságú, föld­jeinek átlagos aranykorona értéke 13. A kevés jó földet rtem könnyű beosztani az igé­nyes búza- és lucerna termesz­téshez. A szövetkezet indulá­sára jellemző az is, hogy an­nak idején állatállományának alig találtak a faluban na­gyobb istállókat. Termelőesz­közeik értéke ma már meg­haladja a 200 millió forintot. Ezekről is szó esett az ün­nepi közgyűlésen, amelyen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának titkára, dr. Szabó Gyula, az MSZMP gödöllői járási bizottságának titkára és Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese. Pintér András tsz-elnök ünnepi beszédében hangsú­lyozta: helyes volt az út, amelyet 1959-ben választot­tak. Munkájuk gyümölcse a tavalyi gazdasági évben érett be. Búzát 851 hektáron ter­mesztettek, s az átlagtermés szólalt fel. A TOT elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a vácszentlászlói szövet­kezetben az egy dolgozó által megtermelt érték 35 százalék­kal haladta meg az országos átlagot, ami igen figyelemre­méltó teljesítmény. Jelentős­nek tartotta azt is, hogy a te-; rületi adottságokhoz viszo­nyítva magas borsó- és gabo­naterméseket takarítottak be.' Elismerőleg szólt a 4 ezer 300 literes tehenenként fejt tej­hozamról is. Szabó István végezetül ki­tért a népgazdaság előtt álló megnövekedett feladatokra. Hangsúlyozta, hogy a ter­melőszövetkezetnek az idén a tavalyinál is hatékonyabban kell tevékenykednie. Szabó István ezután átadta a Kiváló szövetkezet címet tanúsító ok­levelet Furulyás Jánosnak, a szövetkezet elnökének. A Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést Mészáros Berta­lanná, Laczkó István, Szen­tes István' és Túrái László vehette át. A Kiváló szö­vetkezeti munkáért érdemér­met dr. Hamar György kap­ta. Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó elismerésben harmin­cán részesültek. 17 mázsával haladta meg az előző évit. Kukoricát 211 hek­táron vetettek, átlaguk 13 százalékkal haladta meg a ko­rábbit Burgonyájuk 148 hek­táron, minden eddigi rekordot megdöntött: hektáronként 214 mázsa termett. Eredményesen zárták az évet állattenyészté­sükben is: 310 tehén átlagos tejhozama 3 ezer 400 liter volt Ezenkívül 143 hízómar­hát 187 mázsa bárányhúst és 1 ezer 150 mázsa sertéshúst értékesítettek. Mint mondot­ta: az Összefogás Tsz gyara­podásában nagy szerepe van az ipari melléküzemágaknak. Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára hozzászólásában ki­emelte: dicséretes, hogy a gazdaság ipari tevékenységé­ből származó jövedelmének jelentős hányadát az élelmi­szertermelés fejlesztésére for­dítja. Az ünnepi gyűlés végén a MÉM és a TOT megbízásából Balogh László átadta a szö­vetkezet közösségének a Ki­váló szövetkezet oklevelet és a megyei pártbizottság üdvöz­lő levelét. Ezután a kiváló munkáért miniszteri elisme­rést vette át Galbos Gábor, Kurucz Károlyné, idős Rell István, Követi József és Rell András. 1 F. L Táblázatok N em kell sokáig várnia válaszra akkor, ha a normamunka elvei, fő feltételei iránt érdeklő­dik az ember bárhol: per­cek alatt tetszetős tábláza­tok kerülnek az Íróasztal­ra, s a megkérdezettek mondják, mutatják, mi lenne ennek meg amannak a tevékenységnek a nor­mája. Miért csak lenne? S ha ez a kérdés elhangzik, akkor bizony várhatunk a feleletre, a zavart, mente­getőző magyarázatra, ami­nek lényege: kevés a meg­bízható műszaki norma — a normák többsége ugyanis ún. becsült időnorma, va­lójában bérezési mankó —, nagy az ellenállás a nor­mák bármiféle változtatá­sával szemben, s így to­vább. Ha azután az ember igyekszik mélyebbre ásni, kiderül, a normamunka — tisztelet a kivételnek — a gazdálkodás leggyengébb pontjainak egyike, a tet­szetős táblázatok ellenére a követelmények elvi és gya­korlati mércéje szinte ösz- szehasonlíthatatlan, annyi, ra eltérő. Vélhetnénk, volt egy időszak, amikor telje­sen hibás felfogás alapján ténylegesen lejáratták a normákat, s ennek a böjt­je a mai állapot. De inkább a mun­kaerő-gazdálkodás siral­mas állapota, az élőmunka pazarló hasznosítása, a szervezés alacsony színvo­nala — s ezek hosszú időn át megtűrt létezése — az oka annak, hogy a norma­munka ma ott tart, ahol van: a kezdeteknél. Rá­bukkanhatunk ugyan bá­tortalan próbálkozásokra, de ezek nem hoznak lé­nyeges változást. K ivétel erősíti a sza­bályt. Lényeges tech­nológiai — gyártás- és gyártmányfejlesztési — rekonstrukciót valósítanak meg az Egyesült Villamos- gépgyár ceglédi gyárában. Az új eszközök és új ter­mékek folyamatos beillesz­tése a gyártásba, magával hozta a normák — kézen­fekvő — felülvizsgálatát is. Volt ellenállás? Igen. Ezt az ellenállást azonban nem ráolvasással vagy parancs­szóval kísérelték meg föl­számolni, hanem annak bi­zonyításával : a jó norma közös érdeket szolgál. Volt olyan technológiai rész- mozzanat, ahol a műveleti időt növelték, mert bebizo­nyosodott, az objektív adottságok ezt követelik meg, s természetesen mű­veletek soránál szigorúbb lett a norma, de nem becs­lések, hanem a műszaki feltételek mérlegelése alap­ján. Ráadásul ezt a mérle­gelést úgy csinálták, hogy a lehető legnagyobb mér­tékig bevonták abba az érintetteket. Említsünk most egy olyan helyet, ahol nem tűrték meg a vitát, s jól tették, hogy nem. A Kö­zépmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, nem minden nehézség nélkül, de eredményesen törekszik a teljesítmény-követelmé­nyek műszaki normákba foglalására. Ne hallgassuk el: szinte a nulláról indul­tak, s ameddig a legutóbbi két-három esztendőben el­jutottak, az bár nem ke­vés, de még mindig csak a kezdet. A tervszerű nor­mamunkának köszönhetően a vállalatnál lényegesen emelkedett az egy főre jutó termelési érték, azaz a ter­melékenység. Igaz, attól sem riadtak vissza, hogy fegyelmi eljárással tereljék megfelelő irányba azokat, akik — közvetlen terme­lésirányítóként — már a döntések meghozatala után akartak vitatkozni a nor­mák helyességéről, s ha kellett — márpedig kellett —, akkor elbocsátásokkal is bizonyították, a norma diktálta fegyelem nem já­tékszer. T ágabbá téve a kört, egyben érzékleteseb­bé a feladatok jelen­tőségét: az építőiparban a műszaki normák alapján kifizetett bér a teljes bér- kifizetéseknek mindössze negyven százalékát éri el, az iparban pedig vannak olyan területek, ahol ez az arány a harminc százalé­kot sem haladja meg! Csu­pán ez az utalás értékű adat is elég arra, hogy ki­mondhassuk: a teljesít­mény-követelmények meg­fogalmazásában a kezdeti lépéseket sem tették meg a munkahelyek többségében, azaz hatalmas tartalékok rejlenek itt. Rögtön hozzátéve: nem a normák ötletszerű vál­toztatása kínálja fel eze­ket a tartalékokat, hanem a műszaki normáknak — a szervezéssel szorosan összekötött — kialakítása és bevezetése, azaz annak bizonyítása, hogy lehet igazságos követelmény- rendszert teremteni. Az említett két vállalatnál a szakmailag jól képzett, a teljesítménnyel arányos bérnövekedéssel szembe­sülő munkások nem kifo­gásolták az új normákat, ha tettek észrevételt, akkor az jogos volt. Az ódzkodást azoknál tapasztalták, akik nagyon közepes teljesít­ménnyel átlagosnál na­gyobb jövedelmet értek el, éppen a pontatlan, be­csült, elavult normák se­gítségével. Mindaz tehát, ami műszaki normaként táblázatokba kerül — s ami még fontosabb: a táb­lázatok alapján alkalma­zásra —, az igazságos jö­vedelmi arányok felé tett lépésként fogható fel. Mészáros Ottó KÖZÉLET V. B. Húsz év munkájának gyiimékse A közgyűlés résztvevői az ünnepi beszédet hallgatják. Halmágyi Péter felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents