Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

1979. MÁJUS 4., PÉNTEK V/5- V Épül az MS-ös A második szakaszban Munkába áll a gyáli keverőtelep Pest megye sajátos helyze­tének az is egyik jellemzője, hogy valamennyi főközlekedé­si út átszeli területét. Ezzel jár egyebek közt az is, hogy ha valaki Dabasról Törökbá­lintra akar autózni, át kell vergődnie a fővároson. S ez egyre nehezebb. Mindennap­jaink gyakorlatában tapasztal­hatjuk tehát, mennyire jelen­tős á Budapest körüli gyűrű megépítése. Ez a gyűrű teszi / majd lehetővé azt, hogy az átmenő forgalom elterelődjék a fővárosból. Ez természete­sen csak a jövőben valósul meg, amikor az építés befe­jeződik, s össze lehet kapcsol­ni az autópálya-hálózatot. Ad­dig? Addig türelmesen vá­runk, s érdeklődéssel figyel­jük, melyik úton hogyan dol­goznak az építők. A leendő autópálya-hálózat­ból egyebek között — mint tudjuk — elkészült es üzemel az Ml-es Budapest—Török­bálint közötti szakasza, az M7-esen is jártunk már ele­get Budapest—Balatonaliga között. Tavaly kezdték épí­teni az M5-ös autópályát, Bu­dapest határában, a Lőrinczi útnál. A munkaterület csak­nem Üjhartyánig terjed. Az idén — a második szakaszban 13 kilométeren kell előkészíte­ni a jövő évi burkolatépítést, azonban nagyon nehézzé teszi a földmunkát 12 kilométeren erdővel borított terep. Az M5-ÖS építésében köz­reműködik a Pest megyei Közúti Építő Vállalat is, még­pedig négy híd elkészítésében és további hidak alapozásában. Az Aszfaltútépítő Vállalat gyáli keverőtelepén most épült az első — úgynevezett foly- tonkeverő — gépegység, amely óránként 260 tonna teljesít­ményével 'nagymértékben hoz­zájárul majd ahhoz, hogy még ebben az évben sikerül­jön 80 ezer köbméter beton= stabilizáció anyagát legyárta­ni. A gépegység értéke 12 mil­lió forint. Hat kiváló brigád az LSZV-ben A budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál az el­múlt évben 178 szocialista brigád működött mintegy 2000 tággal. Ez annyit jelent, hogy a dolgozók 43,8 százaléka be­kapcsolódott a brigádmozga­lomba. Tevékenységük, a fel­adatok maradéktalan elvégző, se nagyban hozzájárult, hogy az LSZV tavaly teljesítette tervét. A megtermelt 27 millió 200 ezer négyzetméter szövet 85 százaléka első , osztályú volt, az élőmunka termelékenysége 4,5 százalékkal javult. Mind­ezek eredményeként a terve­zett 88 millió forint helyett 89 millió forint nyereséget ért el a vállalat 1978-ban. A brigádok jó munkáját áp­rilis utolsó napjaiban jutal­mazták a' vállalat gyáregysé­geiben és telephelyein. A szo­cialista közösségek többsége kiérdemelte a brigádmozga­lom arany, ezüst és bronz fo­kozatát Hat munkáskollektí­va elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. Szociálpolitika a termelőszövetkezetben Humánusan és eredményesen A dunavarsányi Petőfi Tsz majd ötezer dolgozójából csak­nem ezerötszáz (pontosan: 1463) a harminc éven aluliak száma, s több mint ezer (1254) nő dolgozik a termelőszövetke­zetben. Ezek az adatok, s a szövet­kezetnek a gazdasági életben betöltött helye is megköveteli, hogy a vezetőség fokozott fi­gyelmet fordítson a gyermek-, az ifjúság- és a családvéde­lemre. Az elmúlt hetekben ké­szült el az a jelentés, amely a Petőfi Tsz szociálpolitikáját értékelte. A felmérés szükségességéről, megállapításairól, s az ennek nyomán meghatározható ten­nivalókról beszélgettünk dr. Kovács Istvánnal, a termelő- szövetkezet igazgatási osztály­vezető-helyettesével. A jövő tükröződése — Milyen okok késztették a szövetkezet vezetését egy ilyen átfogó vizsgálódásra? — A ráckevei járási hivatal felkérésére végeztük el szö­vetkezetünkben a felmérést. Bár az ötlet felülről jött — a gyermek- és ifjúságvédelmi bi­zottság dunavarsányi ülésén terjesztettük elő, vitattuk meg —, voltak már előzményei a vizsgálatnak. Igaz, régebben aui szociálpolitika- egy-egy terüle­tén készítettünk mérleget, s ilyen átfogó, sokrétű felmérés­re még nem volt példa szö­vetkezetünkben. Mi magunk is érdeklődéssel vártuk: mi­lyen képet kapunk? Hiszen szociálpolitikánk mad helyze­tében, irányában egész jövőnk tükröződhet. — Melyek voltak a vizsgáló­dás fő területei? — Fiataljaink nevelése és oktatása, részvétele a munká­ban, az állami és a társadalmi életben, szociális helyzetét és egészségvédelmét, valamint művelődését, sportolását vizs­gáltuk felmérésünk során. — Mié állapíthattak meg a felmérés alapján? — Hosszan tartana felsorol­ni mindazt, amit tapasztaltunk, s amit jelentésünkben a bi­zottság asztalára tettünk, ösz- szességében elmondhatjukc szövetkezetünk szociálpoliti­kája humánus és eredményes/ S külön öröm, hogy a jogsza­bályi rendelkezéseken túl, né­hány sikeres helyi kezdemé­nyezéssel segítettük már eddig is szövetkezetünk fiataljait. Tanulás és szórakozás — Kérem, soroljon fel ezek közül néhányat... — Fiataljaink tanulását ösz­töndíj-szerződéssel segítjük, erre a célra az elmúlt évben 126 ezer forintot fordítottunk. Továbbképzésüket rendszeres külföldi tapasztalatcserével is biztosítjuk. Kidolgoztunk egy hosszú távú lakásfejlesztési programot, amelynek kereté­ben 60 lakást építünk. Szövet­kezetünk havonta kiegészíti a gyermekgondozási segélyt. Ta­valy 117 ezer forintot fizettünk ki. — Tapasztalatuk szerint, me­lyik területen kell előbbre lep­ni? — Fiataljaink nevelése, ok­tatása, munkája, úgy érezzük, megfelelő figyelmet kapott eddig is szövetkezetünkben. Életkörülményeik kialakításá­val a legalapvetőbb feltétele­ket megteremtettük. A legfon­tosabb feladatunk most az, hogy munkán kívüli időtőltét süket: művelődésüket, szóra­kozásukat, testedzésüket se­gítsük. Erre a szövetkezetben csak részben van lehetőség, ezért támogatjuk községeink, elsősorban Dunavarsány fej­lesztését. Hiszen dolgozóink egyszerre tartoznak a szövet­kezethez és a községhez és sa­ját embereinkért dolgozunk, amikor segítünk egy-egy mű­velődési ház vagy sporttelep megépít ősében. — Harminc ép alatti dolgo­zóik között igen jelentős az ag­rárértelmiség. Milyen szerepet játszanak ezek a szakemberek a szövetkezet, és 1 a községek társadalmi életében? — Agrárértelmiségünk mind nagyobb szerepet kér és kap munkáján kívül is a szövetke­zetben és a községekben. Mind többen vállalnak társadalmi funkciókat, több tanácstagunk is van közülük. Mégis a fiatal értelmiségiek’ szerepének erő­sítése egyik legfontosabb jövő­beni munkánk. Előlegezett bizalom — Hogyan befolyásolta ez a vizsgálat a termelőszövetkezet szociálpolitikáját? — Megerősítette eddigi mun­kánkat. Igazolta, helyesen cse­lekedtünk, amikor bátran épí­tettünk a fiatalokra a munká­ban és azon kívül is. Meg­nyugtató, hogy mostani veze­tőink mellett, sokszor mar egyedüli felelősként ott van­nak a szakképzett, a mezőgaz­daság megváltozott követelmé­nyeinek eleget tenni tudó fia­talok. Az is bebizonyosodott, hogy helyes volt nem sajnálni pénzt és energiát pályakezdő dolgozóink életfeltételeinek megteremtésére, taníttatásá­ra. Afféle előlegezett bizalom ez, aminek hasznát mindig csak idő múltával láthatjuk. Mi azonban már most úgy vél­jük, s ezt igazolta ez a felmé­rés is: nem lesz gond átadnia stafétabotot Varsányban. M. Á. Indián függőhíd Játszótér — közös erővel Egy hét múlva avatják Szentendrén Akik • régen jártak a szent­endrei Bükkös-patak, az új belső körút, valamint a járási szakorvosi intézet határolta területen, csodálkoznak, ha látják ezekben a napokban. Eltűnt a környéket hosszú ide­je csúfító szemétkupac, s a te­rebélyes koronájú hársfák kö­zött játszótér épül: igazi gyer­mekparadicsom képe formáló­dik dolgos kezek nyomán. Helyére került már a cölöpvár, a csúszda és a betonból• készült kis aldgút, s amikor tegnap a helyszínen jártunk, már az indián függőhíd jókora vas­tagságú kötélvégeit erősítették a fatörzsekhez. Megannyi szo­katlan, a hagyományostól el­térő játék: az iskolába induló, s az onnan hazafelé tartó gye­rekek nem is mulasztják el azonnyomban kipróbálni a már elkészült eszközöket. A hivatalos átadásig van még néhány nap, azonban minden jel arra mutat, hogy rendhagyó játszótér lesz ez a javából. Menjünk sorjában! A d<flog azzal kezdődött, hogy a Fiatal Művészek Stú­diója kísérleti műhelyének tagjai — közülük jó néhányan a szentendrei Vajda Lajos Stúdióhoz tartoznak — koráb­ban a KISZ KB által meghir­detett köamyezetesztétikai pá­lyázaton több pályaművükért húszezer forintos jutalomban részesültek. A stúdió tagjai ezt az összeget felajánlották Szentendre városának, s azt Helyükre kerülnek az indián függőhíd vastag kötelei is Halraágyi Péter felvételei javasolták, hogy létesítsenek közösen a nemzetközi gyer­mekév tiszteletére egy játszó­teret a Bükkös partján. Egy­úttal vállalták, hogy társadal­mi munkában elkészítik a ter­veket és a kivitelezésből is ki­veszik részüket. E nemes kezdeményezéshez csatlakoztak Pest megye KlSZ-fiataljai, akik kétkezi munkájukat ajánlották fel a terv valóra váltása érdekében. Április közepén Vác város fiataljai kezdték meg a terep- rendezést, őket követték — kisebb-nagyobb csoportokban — valamennyi járás és város önkénteséi. Az előzetes számí­tások szerint az átadásig fél­ezer fiatal dolgozik, sok-sok Cölöpvár a Bükkös-patak partján: az iskolából hazafelé tartó diákok gyakorta kipróbálják már új birodalmukat Pillanatkép egy kisboltról Jó szó is jár a cipó mellé Régóta töprengek azon, miért olyan udvarias, gyors a ki­szolgálás a Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat 98. számú solymá­ri boltjában. Mert hogy van, ahol az ellenkezőjét tapasz­taljuk, arról sajnos nem kell az olvasót meggyőzni. Az említett jelenség okát illetően nem elsősorban azért érdek­lődtem, mintha abban bíznék, hogy a nyilvánosság elé ke­rülve azonnali hatást tesz má­sok helytelen gyakorlatára. Ezt elvárni nyilvánvaló nai­vitás. De talán megerősítheti bennünk egy lassan elfoga­dottá vált vélemény ellenke­zőjét: nem szükségszerű be­szerezni vásárlásaink során a napi bosszúságot, sőt a ropo­gós cipóval, szalámival együtt, jó szót, útbaigazítást is kap­hatunk az üzletek pultjainál. A bolt brigádjának bemu­tatására a vezetőnő Földesi Jánosné távollétében Tallér Jánosnét, a helyettesét kérjük, aki már hosszú éveket tölt a kereskedelemben: éppen húsz esztendeje, hogy a szakmába került. Sorbanállás nélkül — Az itt dolgozók velem együtt 1971-ben kezdtek eb­ben az üzletben, amikor a boltot megnyitották. Az első egyetlen hozzánk benyitó vevő se távozzák dolgavégezetlen, kapja meg a keresett cikket. Természetesen nálunk is elő­fordul, kifogy egy-egy áru, de ilyenkor mást kínálunk, olyat, amelyik helyettesíti a hiány­cikket — folytatja a beszélge­tést Tallér Jánosné Szeretik a szakmát — Sajnos nincs, de holnap­ról biztosan megérkezik, fel-, tétlenül jöjjön be — ezt Má­nak Györgyné eladó mondja egy fiatalasszonynak. A bar­na, frissmozgású kiszolgálóról azonnal észrevehető, vérbeli kereskedő, szinte mindent tud, ami feladatával kapcsolatos Figyelmes, kérdései nem sür- getőek, mégsem várja meg, hogy a vevő hosszú ideig tartó tétovaságával sokáig föltart­son másokat. Az apróságokra is odafigyel. — Megfelelő? — emel ki egy ecetes paprikát a halom, ból, és csak akkor teszi a mérlegre, a savanyúságot, ami­kor az érdekelt fejbólintással válaszolt. Solymár többségében nem­zetiségek lakta község, ezért az sem érdektelen, hogy a be­térő idősebb emberek anya- nyelvükön beszélhetnek az el­adókkal. Az idegen nyelv •azonban nem zavarja a né­metül nem értő embereket sem. — Szeretjük amit csinálunk, és komolyan vesszük a keres­kedelmet. Nemcsak az számít vevőnek, aki legalább 500 fo­rint értékben vásárol. Ugyan­olyan fontos számunkra az is. aki csak három zsemléért jön be, vagy egyszerűen fölös üvegbetétjétől kíván szabadul­ni • — magyarázza Manekné. A megérdemelt érem És amit nem mond ki, hi­szen idevaló, saját környeze­tének dicsérete, a solymáriak hagyományos szorgalma. Hi­tele, megbecsülése ugyanis csak annak van e tájon, aki­ben erősen él a munka sze- retete, mindegy, hogy könyve­lő, tanár vagy éppen eladó a foglalkozása. Minden bizony­nyal ez a titka, ha egyáltalán van a 98. számú bolt kollek­tívájának. Talán kevesebben veszik észre csendes • szor­galmukat, mint egy nágy ABC- áruház forintban is jobban mérhető eredményeit, de munkájuk mégsem marad el­ismerés nélkül. Éppen tegnap­előtt a május 1-i ünnepségen vették át a szocialista bri­gádjuknak kijáró aranyérmet: a vállalatnál első helyre ke­rültek az egy eladóra jutó forgalom tekintetében. S hogy fedezete van en­nek a kitüntetésnek, azt talán az itt vásárló vevők tudják a legjobban, akik valószínűleg nem is annyira a forgalom mértékét, mint az emberséges és kitűnő kiszolgálást be­csülik a legnagyobbra. Valkó Béla társadalmi munkaórát telje­sítve a játszótér elkészülte ér­dekében. Tegnaptól pedig a szentendrei fiatalok lapátol­tak a helyszínen. Mindenki segített Benkovics György, a KISZ szentendrei városi bizottságá­nak titkára: — Mindenki segített — mondta érdeklődésünkre. — Az ifjú képzőművészek — Sárkány Péter, Erdős Gabriel­la, Németh Má'rta, valamint a szentendrei Holdas György, Lugosi László és Zámbó Ist­ván nagyszerű gvermekjáték- terveket álmodtak meg. A vá­ros üzemei — mindenekelőtt az Erdészeti-, Fa- és Vegyes­ipari Vállalat, a Pest megyei Fémipari Vállalat és a BVM szentendrei gyárának dolgozói — végső formába öntötték az egyes játékokat. A városi ta­nács pedig munkagépet adott, földet esi fűmagot vásárolt. Szóval, ez a játszótér vala­mennyiünk számára különö­sen kedves marad ... Szabó László, a Szentendrei Építőipari Szövetkezet műve­zetője — a városi KISZ-bi- zottság tagja — társadalmi munkában irányítja a játszó­tér építését. — Különösen a tereprende­zés igényelt a KlSZ-fiatalok- tól kemény munkát. Teherau­tókra pakoltuk a szemetet, el- hordtuk a köveket. Mindenki becsületesen helytállt: a rác­kevei járásbéliek éppúgy, mint a dabasiak, a százha- lombattaiak csakúgy, mint ,a nagykátaiak. Nem tudok sen­kit kiemelni... Szép ajándék S közeleg az avatás napja: május 13-án, Pest megye fia­taljainak immár hagyományos — ezúttal szentendrei — ifjú­sági találkozóján kerül erre sor. A szép ajándék a jövő nemzedékének szól, dicsérve egy nemes kezdeményezés va­lamennyi közreműködőjét. F. G. Háztáji szamóca Tavasai nap ragyog a Szent­endrei-sziget fölött, de csípős szél lobogtatja a tahitótfalui asszonyok ruháit kint a ha­tárban. Fóliasátor fénylik a napsütésben, öntözőcsövek he­vernek szerelésre várva. Kapálják a földieper palán­tákat. Tahitótfalu lakosságá­nak a szamócatermesztés az egyik fő jövedelmi forrása. A Kék Duna Szakszövetkezet földjeire nyaranként távoli falvakból is érkeznek alkalmi munkavállalók. A háztáji par­cellák öntözését a szövetkezet vállalta. Idős asszony panaszkodik a hidegre, majd a munkára for­dítva a szót: — Száz négyszögölért éven­te 80 forint öntözési díját kell fizetnem. Az első évben in­gyen dolgozik az ember, mert termésre csak a következő évtől lehet számítani. Aztán évente 10 ezer forintot is hoz­hat a száz négyszögölnyi par­cella, ha kedvező az időjá­rás... I időkben még adódtak surlódá- ] sok, hiszen nem ismertük elég­gé egymás szokásait: ki az, aki inkább a raktárban vál-1 lal munkát szívesebben, ki szeret jobban a vevőkkel foglalkozni. Az évek alatt kialakult közöttünk a rend, és egy idő óta mindenki tud­ja a teendőjét Megszűntek a viták, mondhatom az öt fős kollektíva jó közösséggé ko- vácsolódott. Ez egyebek kö­zött az időbeosztás miatt is fontos, ugyanis különböző idő­ben kezdünk, így meg kell egyeznünk a műszakot ille­tően is. Vannak akik a regge­li fél hetes nyitáskor érkez­nek, mások csak délelőtt 11 órakor állnak a pult mögé. Mivel ismerjük egymás gond­jait, a menetrendet is ehhez tudjuk igazítani. Az apró, mindössze 50 négy­zetméter alapterületű boltocs­kában szinte csak annyi hely van, hogy a vevő a polcok között szűkösen fér el kosa­rával. Mégsincs sorbanállás. Különös módon a sörszállítók betoppanása sem lassította a kiszolgálás tempóját. De a közületi beszerzés sem * tűnt bürokratikus fontoskodásnak: a bölcsőde konyhájának veze­tői szinte észrevétlenül pa­kolták össze a megrendelt áru. féleségeket. — Azt szeretnénk, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents