Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

1979. MÁJUS 10., SZERDA Munka, tanulás, sport Ha szót kapnék, arról beszélnék... Beszélgetés az országos KISl-értekezlet Pest megyei küldötteivel Számadáshoz érkezett az if­júsági mozgalom: május 19— 20-án kerül sor az országos KISZ-értekezletre, ahol az ország minden részéből érke­ző küldöttek megvitatják a IX. kongresszus óta végzett munka tapasztalatait, egyúttal a további tennivalókról is ki­fejtik véleményüket- A ta­nácskozáson Pest megye ifjú- kommunistáit huszonhét kül­dött képviseli. Közülük hár­mat megkértünk arra, mond­ják el nekünk: milyen témáról fejtenék ki szívesen vélemé­nyüket, ha a kétnapos érte­kezleten szót kapnának. Aranydiploma Moszkvában Kezdjük a sort Stecklik Fe­renccel, a MÁV Dunakeszi Járműjavító KlSZ-bizotíságá- nak titkárával. Elöljáróban annyit: a fiatal város nagy­üzemében kétezernégyszázan keresik kenyerüket, s a har­minc éven aluliak száma meg­közelíti a hétszázat. — Ha szót kapnék az orszá­gos KISZ-értekezleten, arról beszélnék, hogy érdemes hosz- szútávon is építeni a fiatalok alkotókedvére — kezdte mon­dandóját Stecklik Ferenc. — Üzemünkben a vasúti kocsik villamosberendezésének ellen­őrzését korábban sok kis mű­szerrel egyszerre több dolgo­zónk végezte. Három fiatal szakmunkásunk — Pálinger Antal, Gergye Lajos és Tóth Ildikó — az Alkotó ifjúság pályázatra elkészítette a ko- i csivilágítási próbapadot: ez a műszer teljesen automatizált, s ami a munkaerő-megtaka­rítás szempontjából különösen lényeges, kezeléséhez egyetlen ember szükséges. Ezt az okos berendezést korábban Moszk­vában, a szocialista országok fiataljainak műszaki újításait bemutató kiállításon arany­diplomával - jutalmazták. — A másik aktuális kérdés­kör, amiről szívesen beszél­nék: az ifjúsági szocialista brigádok helyzete. Nálunk ti­zenhat ilyen kollektíva dolgo­zik, s most azon szorgosko­dunk, hogy az egyik-másik helyen még tapasztalható'sab­lonos vállalások helyett konk­rét, személyre szóló feladato­kat kapjanak. A tavaszi szünetben táborozás A Csepel Autógyár fiatal szerszámkészítője, Kollár Zol­tán. A tízezer embert foglal­koztató nagyüzem V. számú főegység és alkatrészgyárában a KISZ-vezetőség titkára. Szí­vesen beszélt tapasztalatairól. — Ha szót kapnék, két fon­tos észrevételem lenne. Ügy érzem, kevés kivételtől elte­kintve mindenütt kínálkoz­nak még lehetőségek a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa munkájának ha­tékonyabb kibontakoztatásá­hoz. Most, nemcsak a pálya­kezdők* beilleszkedéséhez PÍVD! a világpiacon Lépéstartás a divattal Nemrég érkezett4 háza égy NSZK-beli ruhabemutatóről Belián Mátyásáé, a PEVDI áruforgalmi osztályának veze­tője. Elsőként hallhattuk tőle, milyen lesz az őszi, téli divat. A világ minden tájáról lát­hattunk modelleket. Kiderült, hogy vége a bő, úgynevezett loncsos szoknyák korszakának, helyükbe az egyenes vonalú, térdet takaró, slicceit szok­nyák lépnek. A divat úgy tű­nik elegánsabb, franciás. A divatszín a bordó, a lila, a szürke és évek óta tartja a népszerűségét a barna és a bázs. A ruhák anyaga kpnnyű szövet, bükié, gyapjú, Érde­kességként megjegyzem a szóló-szoknya nem lesz divat, csak ha készül hozzá bélelet­len, rövidke kabát. Persze ne­héz lesz megválni a kényel­mes szoknya-blúz viselettől, de a modellek szépsége meg­győzött bennünket, hogy a szoknya valóban szebb kiegé­szítőkkel, sállal, kendővel, bo- leróval. — A PEVDI mit ajánlott más országokban élő asszo­nyoknak, lányoknak? — Előzetes tájékozódásaink sikeresek voltak. Az egyenes­vonalú, gyapjúruhákat állí­tottuk ki, mellettük' szoknyá­kat is lila, borvörös hazai fé­sűs gyapjúból. Valljuk: jó ha minél több országban látják, hogy felkészült tervezőink, varrónőink vannak, igyekszünk lépést tartani a nagyon is vál­tozó divattal. Ha a textilgyá­raktól hamarabb kaphatnánk meg az igényelt gyapjúanya­gokat, akkor gyorsabba n átallhatnánk » legdivatosabb típusok gyártására. A gyorsaság, a ruhafélék ára meghatározza az üzletkötések számát. Nagy a verseny B KGST-országok konfek­cióüzemei között. Az ara­bok például érdeklődtek tőlünk: fésűsgyapjú ru­hákat, mennyiért tudnánk szállítani. A bolgár piacot is megnézték, s bár az gyen­gébb minőségű anyagból tett ajánlatot és olcsóbban, ott kötöttek üzletet. Másik példa: tavaly 25 ezer ruhát varrtunk az osztrák asszonyoknak. Je­lentkezett azonban olcsóbb bérmunkásként valamelyik Ez­azt harmadik világbeli ország, zel korántsem akarom mondani, hogy nekünk kevés a megrendelőnk, öt üzemünk­ben tavaly 54 millió forint ér­tékű tőkés exportunk volt. Ár­bevételünk összesen 83 mil­lió. — Ki a legnagyobb meg­rendelő? Mit varr a PEVDI konfekciórészlegeinek ötszáz munkása ? — Az NSZK-val évek óta jó üzleti kapcsolatban va­gyunk. Ottani cégektől kapjuk a legtöbb varrni valót. Szok­nyanadrágot, együtteseket, új vonalú szűkszoknyákat készí­tünk. Májustól már az őszi ruhákat varrjuk. A negyedik negyedévre még van 30 százaléknyi kapacitásunk. A sok ajánlat közül a legjob­bak kiválasztására törekszünk. — A mintadarabok, ame­lyekkel a PEVDI már sok el­ismerést vívott ki magának •világszerte, a budapesti üzem­ben készülnek. Az angol, fran­cia, amerikai, iraki, kuvaiti nők, hogy csak néhány orszá­got említsünk, ismerik már a PEVDI márkát. A fővárosi mintaboltban állandóan látha­tók, kaphatók a legújabb mo­dellek. Import és hasai alap­anyagnak merészebb és szo­lidabb szabásvonalúak. Éven­te több millió forint értékű ruhát, szoknyát vásárolnak az emberek a boltban. Sikere van a Budakeszin dolgozó mun­kásnőknek, keresik és szíve­sen hordják termékeiket. — Milyen korszerűek a gé­pek, a termelés a PEVDI üze­meiben? |j­— A mostanság divatos sza­básvonala!;, tűzések, díszítő- U elemek különleges gépeken készülnek, illetve a gazdaságos termeléshez a legújabb típusú gyors­varrógépek, vasalógépek, frontfixálók kellenek. A mostani bérmunkához meg­felelnek a gépek, persze fo­lyamatosan vásárolunk beren­dezéseket, korszerűsítjük a varrodákat. A ceglédi szabá­szok jövőre már új épületben dolgozhatnak. A telephelyen a napokban kezdték meg az üzemcsarnok építését. U, Gy. nyújtott segítségre gondolok. Sokkal inkább e mozgalom­ban rejlő, még kiaknázatlan szellemi tartalékra. Mindenek­előtt olyan témajegyzéket kel­lene rendelkezésükre bocsá­tani, amely egy-egy napiren­den levő műszaki probléma megoldására mozgósítja az ifjú műszakiakat. — A tanácskozáson szívesen beszélnék társadalmi kapcso­latainkról is. Őszintén mond­hatom, hogy remek az együtt működésünk a szigetszentmik- lósi 2. számú általános iskola egyik hetedik osztályával. A tavaszi szünetben elvittük a gyerekeket egyhetes táboro­zásra a vállalat vonyarcvas- hegyi üdülőjébe, ahol szer­vezett programokról gondos­kodtunk számukra. Rövidesen pedig Kilián-kört alakítunk az osztályban. S mivel pályavá­lasztás előtt álló gyerekekről van szó, bízunk abban, hogy egyikük-másikuk _ e kapcsolat eredményeként egyszer talán a Csepel Autógyár dolgozója lesz... . ’ i Utána szakimmkástanfolyam A Dunai Kőolajipari Válla­lat .táblakezelője Szűcs Gyula. A napi munkája mellett KISZ-vezetőségi titkárként te­vékenykedik. — Hosszú évek kitartó szer­vező munkájával sikerült el­érnünk, hogy jelenleg a har­minc éven aluli dolgozóink közül — több mint kilencszáz a számuk — már csak tizen­hármán nem szerezték meg az általános iskolai végbizonyít­ványt. S abban, hogy ez így történt — a megfelelő ked­vezmények biztosítása mellett — nagy szerepük volt a KISZ-szervezeteknek. A pars- pektíva ugyanis adott: a vég­bizonyítvány megszerzése után lehetőségük nyílik szakmun­kás-tanfolyam elvégzésére. Ügy vélem, egyetlen titka van mindennek: oda kell figyel­nünk egymásra... — Az országos tanácskozá­son szívesen beszélnék a DKV-fiataljainak tömegsport­járól. Közös erővel bővítettük a vállalat vízisporttelepét: ez a kombinát rendkívül népsze­rű fiataljaink körében. A sza­bad idő hasznos eltöltése, a kikapcsolódás érdekében a vállalati Edzett ifjúságért szervező bizottság a vállalati KISZ-bizottsággal közösen több sikeres tömegsportnapot rendezett: a résztvevők száma meghaladta az ezret. A csó­nakházban elkészült a teke­pálya is, s bővültek lehetősé­geink a balátonakarattyai if­júsági üdülőtelepen megala­kult vízisport szakosztály lét­rehozásával is. FALUS GÁBOR Pártmunka a községekben (2.) Irányítás és az alapszervezetek EREDMÉNYESEN fejlődött a községi pártbizottságok és pártvezetőségek alapszerveze­tet irányító, segítő és ellenőr­ző tevékenysége. Rendszeressé vált az alapszervezetek beszá­moltatása a végrehajtó bizott­sági és pártvezetéséül ülése­ken. Ezek a beszámoltatások az alapszervezeti munka egy- egy meghatározott területét fogják át. Élőbb és tartalma­sabb az irányító pártszervek kapcsolata az alapszervezetek­kel. A végrehajtó bizottsági és pártvezetőségi tagok rendsze­resen részt vesznek az alap­szervezeti rendezvényeken, és módszertani segítséget is nyújtanak a pártalapszerveze- ti vezetőségek munkájához. Megfelelően ügyelnek arra, hogy ez a segítő munka ne sértse az alapszervezetek ön­állóságát. Az alapszervezeteket irányí­tó munkának fontos láncszeme a titkári értekezletek rendsze­re. A községi pártbizottságok ennek megfelelően továbbfej­lesztették a titkári értekezle­tek tartalmát, funkcióját. Az 1972-es határozatnak megfele­lően, a tájékoztatás és feladat­meghatározás mellett gyakor­lattá vált az érvényben levő párthatározatok helyi megva­lósításának módszertani elem­zése. a beszámoltatás és az alapszerv-ezetek további fel­adatainak megjelölése. Nagy­községekben, főleg ahol a párt­alapszervezetek száma 15—20 között mozog, az ossztitkári értekezleten túlmenően az alapszervezetek jellege sze­rint összevonva is tartanak tit­kári értekezleteket, illetve megbeszéléseket. *A községi pártbizottságok munkája hatékonyabb, mint a pártvezetőségeké. Nagyobb a testületek hatóereje és tekin­télye, jobbak a személyi fel­tételek, felkészültebbek a ve­zetők és arányosabb a mun­kamegosztás. A kisebb — 2—3 alapszerve- zetst irányító — pártvezetősé­gek egy részének munkája esetenként formális. Előfordul még, hogy lemásolják a fel­sőbb pártszervek határozatait, némelyik helyen nem megfe­lelően, vagy késve tájékoztat­ják az alapszervezeteket, ami hátráltatja a gyors és eredmé­nyes végrehajtást. A községi pártbizottságok és pártvezetőségek munkájának fejlődése az 1972. március 21-i határozat óta abban mérhető, hogy: a pártalapszervezetelc- nil nőtt a munka hatékonysá­ga. Ez természetesen mérhető a politika helyi megvalósításá­ban, a taggyűlések és vezető­ségi ülések rendszerességében, a megválasztott napirendek tartalmában. Az irányító megyei, járási pártbizottságok és ennek nyo­mán a községi pártbizottsá­gok külön figyelmet fordítot­tak és fordítanak ma is a köz­ségekben működő pártalap­szervezetek munkájának fej­lesztésére. Ez a munka a me­gyében a Politikai Bizottság 1972. december 20-i állásfog­lalása alapján folyik. ered­|J|g!*:3gPiPS^^ A MINŐSÉGI CSERÉK menyeként az 1975. évi válasz­tás alkalmával a községi párt­bizottságok és pártvezetőségek irányítása alá tartozó alap- szervezeti vezetőségek tovább erősödtek. A titkárok 29,7 százaléka, a vezetőségi tagok 46 százaléka helyett újat vá­lasztottak. Az Irányító pártbizottságok az utóbbi években nagyobb gondot fordítottak az alapszer­vezeti vezetőségek politikai képzésére, továbbképzésére. A megyei pártbizottság közép­távú oktatási és káderképzési tervében meghatározott fel­adatok folyamatos végrehajtá­sának eredményeként tovább javult az alapszervezeti veze­tőségek politikai iskolai vég­zettsége. A politikai, felkészültség fo­kozását, a vezetőségek mun­kájának hatékonyságát szol­gálják a megyei pártbizottság által évenként szervezett alap­szervezeti titkári tanfolyamok is. Az állásfoglalást követő idő­szakban a vezetőségek több intézkedést tettek a pártélet rendszerességének és folyama­tosságának biztosítására, a szervezeti szabályzatban rög­zített kötelességek és jpgok teljesítésére. Nagyobb figyel­met fordítottak a párttagság politikai felkészítésére, a tar­talmi munka javítására, a pártfegyelem erősítésére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a községi pártszervek és pártalapszervezetek munká­jában érvényesülnek a párt­élet lenini normái. BELSŐ ÉLETÜK, Lábbelik Ceglédről Iletvenmillió forint értékben készülnek idén lábbelik a PEMÜ ceglédi cipőgyárában. A nyári szezonra eddig 100 ezer gyermek- és lánykaszandált gyártottak, május utolsó hetében pedig már őszre magasszárú cipők szabását-varrását is meg­kezdik. Bozsán Péter (elvétele tevékeny­ségük fejlődésének egyik fS jellemzője, hogy a -parttagság körében elmélyültebbé vált a párt politikájának és a fonto­sabb pártdokumentumoknak is­merete. Rendszeresebbé vált — taggyűléseken és pártcsoport- értekezleteken — a különböző párthatározatok feldolgozása. Ezt nagymértékben elősegítet­te a titkári tájékoztatók rend­szeresítése. A megyei pártbi­zottság határozatainak új mó­don való . ismertetése a Pest megyei Hírlap mellékleteként és külön kiadványok formá­jában. így pl.: megjelent a po­litikai oktatás középtávú irányelve és az időszerű gaz­daságpolitikai feladatokról szóló megyei pártbizottsági ha­tározat. Az irányító pártbizott­ságok biztosítják, hogy a köz­ponti és megyei határdkatok mellett saját döntéseiket is megismerjék és feldolgozzák a.z aiapszervezetekben. Szélesedett az a gyakorlat, hogy a határozatokban megfo­galmazott fő feladatok meg­oldására az alapszervezetekben is intézkedési terveket készí­tenek. Konkrét intézkedéseket tettek pl.: a Központi Bizott­ság 1972; november 21'-,i, a párttagság növekedéséről és szociális - összetételének alaku­lásáról ; az 1973. november 23-i, a káder- és személyzeti mun­káról; a közművelődésről, va­il amint az ezeket követő me- igyei pártbizottsági határozatok (végrehajtására. Az irányító pártbizottságok tájékoztatásuk javításával, a konkrét helyi feladatok megjelölésével segí­tették az alapszervezetek ez arányú munkáját. Ugyanakkor azt is tapasz­taljuk, hogy a felsőbb szintű határozatokból adódó helyi feladatok kimunkálása egyes aiapszervezetekben gondot okoz. Ennek okát abban lá­tom, hogy ezeken a helyeken kevesebb figyelmet fordítanak a felsőbb pártszervek határo­zatainak mélyebb megismeré­sére, a vezetőségekben kevésbé fejlődött ki az a készség, hogy .a határozatokat helyi viszo­nyokra alkalmazzák, konkre­tizálják. A GAZDASÁGPOLITIKAI feladatok végrehajtása érde­kében a pártalapszervezetek rendszeresen foglalkoznak a termelőmunka kérdéseivel, ha­tékony segítséget nyújtanak ä gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségének érvényesítésé­hez. Az állásfoglalást követő években a községekben mű­ködő gazdasági jellegű, főleg termelőszövetkezeti pártalap­szervezetek munkájában elő­térbe került a gazdaságpoliti- Izai tevékenység, a ter­melés pártellenőrzése. A követelményeknek megfele­lően felerősödött a köz- gazdasági szemlélet, ennek hatására az alapszervezetek behatóbban foglalkoznak gaz­dasági kérdésekkel. Egyre nagyobb szerepet kap a szocialista brigádmozgalom és a munlcaverseny a gazda­ságpolitikai feladatok megva­lósításában. Általános tapasz­talat, hogy a párt- és gazdasá­gi vezetés nagy fontosságot tu­lajdonít további szélesítésének és kiterjesztésének. A szocia­lista munkaverseny egyre job­ban betölti szerepét a vállalati feladatok megvalósításában. Rendszeresebbé és tartalma­sabbá vált az értékelés. Több alapszervezet területén helyes és jó gyakorlat alakult ki a verseny eredményeinek propa­gálásában, nyilvánosságának szélesítésében. A pártalapszervezetek foko­zott figyelmet fordítanak az üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztésére. En­nek hatékonyságát elősegíti a különböző testületekben dol­gozó fizikai munkások jelenlé­te. Az üzemi demokrácia fó­rumai megfelelő lehetőséget biztosítanak a dolgozók aktivi­tásának kibontakoztatására. Ugyanakkor az is tapasztalha­tó. hogy még mindig nem hasz­nálják ki az e területen meg­levő lehetőségeket A termelé­si tanácskozások iránti érdek­lődés még mindig nem kielé­gítő. Ennek az is oka, hogy, a ■pártalapszervezetek egy része a termelési tanácskozások elő­készítését csak a tömegszerve- zeíek és a gazdasági vezetők feladatának tekinti. A kom­munisták előzetes tájékoztatá­sának,. felkészítésének hiánya azt eredményezi, hogy e ta­nácskozásokon kisebb a dol­gozók aktivitása. A pártalapszervézetek a ko­rábbinál nagyobb segítséget ódnak a gazdasági vezetők te­vékenységéhez, egyszemélyi felelősségük, vezetőd jogkörük gyakorlásához. Rendszeresen figyelemmel kísérik a gazdasá­gi vezetők politikai tevékeny­ségét. emberi magatartásukat, értékelik, véleményezik mun­kájukat, a politikai munka eszközeivel elősegítik a terme­lés feltételeit, szervezettségét, a munkafegyelmet megszilár­dító intézkedések eredményes végrehajtását. AZ UTÓBBI F.VEKBEN .-----—----—--------------- to­vá bb fejlődött a vezetőségek kollektív munkája, a vezetésé ■ gi tagok egyéni felelőssége. A reszortmunkából adódó fel­adatokat az irányító pártszer- vak segítségével egyértelműb­bé tették. Több pártalapszer- vezetben gyakorlattá vált a re­szortfelelősök rendszeres fel­készítése. Ennek eredménye, hogy többségük önállóan, na­gyobb felelősséggel végzi mun­káját, bátrabban és hozzáér­tőbben mond véleményt. A kollektív vezetés erősödését igazolja az a tény is, hogy több alapszervezetben a döntésho­zatal előtt kikérik a pártcso­port véleményét, esetenként pártcsoportbizalmiakat is meg­hívnak vezetőségi ülésekre. (Például a dunavarsányi Pető­fi, az abonyi Ságvári tsz-ben, Kistarcsán, a Hazai Fésűsfonó­ban, a pomázi írószer Szövet­kezetben, a pilisi Aranykalász Tsz-ben.) Ez behatóbb véle­ménycserét tesz lehetővé, fel­gyorsítja a párttagság tájé­koztatását, a feladatok végre­hajtására való mozgósítását. ARATÓ ANDKÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents