Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

Uttörőtűzoltók Sikeres vetélkedő A járási uttörőtűzoltók versenyén, amelyet Gödöllőn rendeztek, 11 fiú- és 4 leány­csapat mérte össze tudását. A nagyszerűen felkészült ifjú tűzoltók három számban ve­télkedtek: elméleti vizsgát tet­tek, s bizonyították ügyességü­ket a kismotorfecskendő sze­relésében és a stafétában. A fiúk között Galgahévíz csapa­ta lett az első, a lányok vetél­kedőjében a péceli gárda bi­zonyult a legjobbnak. A győz­tesek oklevelet és pénzjutal­mat kaptak. Áfész Nagyobb bevétel A Gödöllő és Vidéke Afész, amely az idén ötödször kapta meg a kiváló szövetkezet cí­met, múlt évi eredményeit is túl akarja teljesíteni: erre az évre ugyanis 728 millió forin­tos árbevételt terveztek, ami 8 százalékkal haladja meg tavalyi bevételüket SZADA FELÖL Csúszós az úttest Nem is olyan régen, mély, lápos rét terült el a Gödöllő­ről Szada felé vivő út bal ol­dalán, az M3-as autópálya fe­lüljárója mellett Most már hosszabb ideje földdel megra­kott teherautók érkeznek ide: töltik a lápot. Csakhogy, mi­közben jótékony munkát vé­geznek, esős időben sarat hor­danak ki a műútra, éppen ott, ahol az kanyarodik, így a Szada felől érkezők csak az utolsó pillanatban veszik ész­re a veszélyt, a csúszós utat. Az arra illetékeseknek érde­mes lenne eltöprengeni, hogy sebességet csökkentő, vagy a csúszós utat jelző táblát kell ide elhelyezni, mielőtt ember­ben vagy gépben kár esnék. — Székely Bertalan emlék­ünnepség lesz ma, vasárnap 13 órakor Szadán, ezzel nyílik meg a szokásos évi rendez­vény. Jegyzet Hová lett a hal? Hal: a gerincesek családjá­hoz tartozó, vízben élő, pikke­lyes, kopoltyús állat. Meglehe­tősen _ igénytelen, ' tartása köányű és olcsó, hizlalása gazdaságos. Tévedés ne essék, nem bio­lógiai tanbeszéd akar lenni ez az írás; a halról, mint élelmi­szerről szeretnék szólni, gö­döllői szemmel. A halat orszá­gosan kevesen fogyasztják, le­het, hogy Gödöllőn is ez a helyzet. De az itteni kép csa­lóka. Hiszen minden bizony­nyal javítanánk az átlagot, ha tudnánk. Hiszen amíg volt hal a boltokban, vásároltuk szor­galmasan. De már hónapok óta nincs. Az elárusítók sza­badkoznak : talán csütörtökön jön. De nem jön. így aztán a nagyon finom és felettébb egészséges táplá­lékról le kell mondanunk. A vásárlók türelmesek, hiszen fogyaszthatnak diszó- vagy marhahúst, esetleg baromfit. De ;ki evett már marhafejből halászlét, vagy disznóhúsból halpaprikást ? Tehát halat szeretnénk lát­ni, de nem a biológiai lexi­konban, vagy a képes újsá­gokban, hanem a saját faze­kunkban! L. Gy. I A PEST MEGYEI H írlap iu JLÖNKI ADÁS A VI. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1979. MÁJUS 13., VASÁRNAP Erdészeti Tudományos Intézet Kísérletek rózsaszínű akáccal Az Erdészeti Tudományos Intézet székhelye Budapesten van, s mint sok más tudomá­nyos intézményünknek, ennek a kísérleti területe is gyakor­latilag az egész ország. Hogy ezeken a hasábokon szó esik róla, annak alapos indoka van: az ÉRTI legnagyobb sa­ját kezelésű kísérleti bázisa járásunkban található. Az Isa- szegre vezető út bal oldalán, a gödöllői és az isaszegi er­dőből 345 hektár az intézet arborétuma, kísérleti helye. Ami itt történik, annak jelen­tős része a közeli vagy a tá­voli jövő erdőgazdasági gya­korlata lesz. A század elején Mivel is foglalkoznak az arborétumban? — Mielőtt az itteni munká­ról szólnék, hadd bocsátom előre, hogy arborétumunkban szívesen látunk érdeklődőket. Évente 25—30 külföldi, s még több hazai csoport érkezik hozzánk, mert igen szép és gazdag a fa- és cserjeállomá­nyunk. Mivel azonban egyes területeinken vegyszeres kísér­leteket is folytatunk, csak csoportosan, kísérővel látogat­hatók területeink. Ilyen érte­lemben zártak. Előzetes tele­fonbejelentés alapján mód van rá, hogy iskolás vagy ki­ránduló csoportokat fogad­junk — mondta Bolla Sándor, az arborétum vezetője. — Áz arborétumot még 1902-ben alapították azzal a céllal, hogy mérsékelt övi fa­fajtákat honosítson meg. Ma­gyarországon, illetve Gödöl­lőn. A szándék gyakorlati in­doka az, hogy a helyi őshonos erdőket feljavítsák és az itt kedvezően fejlődő fák szapo­rításával elősegítsék az Al­föld fásítását is. Az Erdészeti Tudományos Intézet 1956-ban vehette át ezt a területet, s az arborétum fenntartásán és fejlesztésén kívül kutatások, kísérletek és az erdőgazdasági technológiák kidolgozásának helyszínévé jelölték ki. Ezen a csaknem 350 hektá­ron és a besnyői határban levő öt hektáron, amely szin­tén az intézethez tartozik, száznál több fenyő, ötszáz­nál több lombos és cserje­fajta van jelenleg. Ezekben a hónapokban, években 19 ku­tatónak van itt kísérlete. Az arborétum részt vesz a nem­zetközi magcserében, ami azt jelenti, hogy a világ sok or­szágába küldeneK, onnan pe­dig kapnak szaporítóanyago­kat. Méhészeti és ipari Az ÉRTI a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumhoz tartozik, s a Gödöl­lőn folyó kutatómunka négy- búidét a költségvetésből fe­dezik, a többit megbízásos te­vékenységből teljesítik. Né­hány éve például az Orszá­gos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat azzal bízta meg őket, hogy a sok közül válasszák ki a különlegesen nagy mézhozamú, elnyújtott virágzású akácokat. — Magyarországon minden ötödik fa akác, de állomá­nyaiknak az átlagos minősége rossz — magyarázza Fodor Kálmánná műszaki ügyintéző. Karikás Frigyes iskola Jubileumi est és kiállítás Tegnap, szombaton délután ötödször csendült fel a gödöl­lői Karikás Frigyes általános iskolában a Bryd-ió\ kölcsön­zött jelszó: Május szólít,‘mond­junk dalt! Az öt éve alapított intézményben ugyanis jubi­leumi, s egyben hagyományt teremtő rendezvényre került sor, hiszen az iskola diákjai minden év tavaszán megtart­ják az ének- és zenekarok hangversenyét, s ezekre rend­re meghívják együtt énekelni, muzsikálni a többi iskola ta­nulóit is. Az eseményre egész évben készültek a gyerekek és taná­raik, s nagyszerű kiállítással lepték meg a vendégeket. A Mind népszerűek Társadalmi esküvők, névadók A szakszervezetek városi szakmaközi bizottságának leg­utóbbi ülésén a városi tanács családi és társadalmi ünnep­ségeket rendező irodájának munkájáról esett szó. Lukács Lászlóné, az iroda dolgozója tájékoztatta a bizottság tag­jait az 1975-ben létrehozott s mind népszerűbb intézmény munkájáról. Legfontosabb feladatuk, hogy a különféle ünnepségek tartalmasságát, színvonalát emeljék, de ezen­kívül is tartják a kapcsolatot a lakossággal: a városi egész­ségnevelési főelőadóval és a Vöröskereszttel együttműködve megszervezték például a fia­tal házasok klubját és a pót­mamaszolgálatot, kár, hogy az utóbbi még kihasználatlan. Tevékenységüket kiterjesz­tették a községekre is, bár a kapcsolatok még jobbára for­málisak. A városban az el­múlt négy év alatt 576 név­adót, 357 eküvőt és 145 teme­tést rendezett az iroda s már az idén is a többi között 28 esküvőt és 20 névadót tartot­tak. Legutóbb, a Tanácsköz­társaság megalakulásának 60. évfordulójára szervezett ün­nepségekből is kivették a ré­szüket. Beszámolójuk a szak­maközi bizottság előtt éppen arra szolgált, hogy szélesebb körben megismerjék munká­jukat, szolgáltatásaikat diákok, dr. Pethe Zoltánná, Zelenák Katalin, dr. Szathmá- ri Elekné, Tóth János, Laka­tos György és Bán Gézáné ta­nárok által vezetett szakkö­rökben és napközis csoportok­ban. készült munkákkal bizo­nyították tehetségüket, alkotó­kedvüket. A kézimunka-szak­kör tagjai népi hímzéseket ál­lítottak ki, a fotószakkörösök az iskolai élet minden jelen­tős mozzanatát megörökítet­ték, de kiállított a batik-, a bélyeggyűjtő és a könyvbarát szakkörük is. Jubileumi hangversenyükre a Damjanich, az Imre utcai és a Petőfi iskola énekes és hang­szeres csoportjait is meghív­ták, az ő iskolájuk hetven- hetven tagú úttörő-, illetve kisdobos énekkara, furulya- és citerazenekara lépett fel. A kisdobosok egy csoportja népi játékokat mutatott .be, s ver­sek is helyet kaptak a műsor­ban: négy kisdobos és úttörő adott elő egy-egy költeményt. A jó hangulatú délutánon a helyi zeneiskola 18 fős vonós- zenekara ugyancsak fellépett. A rendezvény bevételét a gyermekek nemzetközi éve al­kalmából nyitott szolidaritási számlára fizetik be. F. I. — Bilek István nemzetközi nagymester tart élménybeszá­molót az argentínai sakk- olimpiáról %z aszódi Üj Tü­kör klubban, ma, kedden dél­után harminctáblás sakkszi- Közreműködik Molnár Károly újságíró. Az élménybeszámoló után harminc táblás sakkszi­multán következik. —■'Nekünk arra is ügyelni kellett,, hogy az elterjesztésre kiválasztott fajta, amellett, hogy nektárhozama jobb a ko­rábbiaknál, a fafeldolgozáshoz is megfelelő legyen. A kísér­leteket dr. Keresztesi Béla akadémikus, az intézet fő­igazgatója és dr. Papp László főmunkatárs szakmai irányí­tásával végezzük. A méhészeti célú fajtaválogatásban 51, az ipari célúban 45 akácfajtával folynak kutatások. Gépek múzeuma — A gödöllői méhészek fi­gyeltek fel arra, hogy a szí­nes, rózsaszín virágú akácot különösen kedvelik a méhek — veszi át a szót Bolla Sán­dor. — Megfigyelésük igazo­lódott a nektárvizsgálatok so­rán, ráadásul a rózsaszín akác 3—4 nappal tovább virágzik. Ezt a fajtát a Gödöllő és Ke- repestarcsa közötti erdőben, a régi éles útkanyar, a patkó környékén Választották ki. Ma már tömegesen szaporítják. A rózsaszín akác hatvan szá­zalékkal nagyobb mézhozamú, mint a többi. A tervek sze­rint 1984-re mintegy 8 millió nemesített szaporítóanyagot kapnak az ERTI-től a gazda­ságok, ennek zöme azonban fa­ipari célokat szolgál, és állami fajtaminősítő elismerés alatt áll. Szaporításukról a gödöl- lőin kívül a kecskeméti állo­másán gondoskodik az ÉRTI. Hasznos szolgálatot tesz a gödöllői arborétum az ország egész erdőállományának a vé­delmében is. Huszonhat fény­csapda-állomást tartanak fenn hazánk legfontosabb erdőte­rületein, ahonnét a befogott rovarokat ide küldik, s az itteni rendszeres elemzés ré­vén derül ki, hol, mikor szük­séges az erdőket károsító her­nyók ellen permetezni. Az említetteken kívül még számos feladatot oldanak meg ezen a kísérleti helyen az erdészkutatók. Vizsgálják az időjárás és a növények, fák fejlődése közötti legfontosabb összefüggéseket; az erdei hu­muszképződést és az erdők vízháztartását. Erdészeti gé­pekből valóságos múzeumot gondoznak, s ami még inkább meghatározza a jövőt: számos erdőművelő gépet minősíte­nek. Fehér István Alapszervezeteink életéből Politikai oktatás, érdekvédelem Alapkövetelmények teljesí­tését általában nem szoktuk dicsérőleg említeni. Elemi do­log á párttagnak a taggyűlé­sen való megjelenése, s az is, hogy az értekezletet az előre kitűzött időben megtartsák. A gödöllői MÁV-állomás pártszervezetének taggyűlé­sén mégis szót ejtettek ezek­ről a magától értetődő köve­telményekről. A legtöbb párttagot a VI. gépesített ‘ pályafenntartási szakasz adja. Az ebben dolgo­zók a taggyűlés eredeti idő­pontjában létfontosságú vá- gányzáras munkán dolgoztak. Ezért halasztották a taggyű­lést egy héttel későbbre, s ezért szóltak dicsérőleg arról, hogy egy igazolatlan hiányzója volt az eszmecserének. A napirenden az oktatás és a szervezeti munka szerepelt. Május derekán már értékel­hették az oktatás tapasztala­tait. A résztvevők igen aktí­vak voltak, a legnagyobb ér­deklődés a gazdaságpolitikai kérdéseket kísérte, ekörül ala­kultak ki a legélénkebb be­szélgetések. Majoros Boldizsár szakszer­vezeti főbizalmi örömmel kö­zölte, a szervezettség százszá­zalékos. S azt is, hogy a ko­rábbi rendellenességeket hely­rehozták, mindenki a besorolás szerinti tagdíjat fizeti. A bé­rek alakulása már nem ilyen megnyugtató. Nagyon kicsi a különbség a frissen végzett szakemberek és a hosszú évti­zedek óta dolgozóké között. A többi, a szakszervezet hatókörébe is vágó kérdések­ben is akadnak jó és kevésbé jó tények. Figyelemre méltó, hogy a baleseti statisztika évek óta nem romlik, ami többek között a munkavédel­mi ellenőröknek is köszönhető. Kevés a panasz a segélyezés­sel kapcsolatban is. Nem így az üdüléssel. Főidényben, kü­lönösen a Balaton mellé, pá­lyamunkásnak nem adhatnak beutalót, mert nincs. S végül az újítások körül sincs minden a legnagyobb rendben. Az egyik lakatos ja­vaslata például két évig he­vert az illetékesek asztalán. Cg. J. Pályázat helytörténeti krónikára A Hazafias Népfront városi bizottsága és a gödöllői ta­nács művelődési osztálya erre az esztendőre is meghirdette helytörténeti krónikaíró-pá­lyázatát a következő témacso­portokban : — Intézmények, üzemek, üzemegységek, vállalatok, szövetkezetek, brigádok és más közösségek gazdasági, kulturális és sporttevékeny­sége, eseménynaptára egy év­ről vagy hosszabb időszakról. A felszabadulás előtti és utáni társadalmi, politikai, kulturá­lis és sportegyesületek, szer­vezetek egy- vagy több éves története. — Gödöllő történelme egy- egy korszakának, ezen belül a társadalmi osztályoknak, ré­tegeknek helyzete, élete; ki­emelkedő haladó, vagy szo­cialista személyiségek élet­útja a várossal összefüggés­ben. — Munkás- és parasztcsa­ládok története, három gene­rációs élet- és munkakörül­ményei, részvételük történel­mi eseményekben, a munkás- mozgalomban. Életmódjuk változásai három nemzedéken keresztül. Régi és mai lakás-, megélhetési, . művelődési kö­rülményeik, szórakozási szo­kásaik. Gödöllő munkásmoz­galmi és forradalmi esemé­nyei, 1918—1919 forradalmai­nak addig ismeretlen, illetve közzé nem tett emlékei, ese­ményei háborúban és béké­ben, a forradalmi időszak ed­dig ismeretlen vagy elfelej­tett alkotása. A város történetének egy- egy korszakát, jelentős ese­ményét bemutató dokumentu­mok, tárgyak (fénykép, ok­mány, képeslap, igazolvány) részletes kísérőszöveggel. A város mai arculatát, a változásokat megörökítő fény­képsorozatok, negatívokkal, valamint kísérőszöveggel el­látva. — Gödöllői tárgyú népraj- - zi,l földrajzi, nyelvészeti, szo­ciológiai, művelődés- és gaz­daságtörténeti tanulmányok, feldolgozások bármely rész­területről (erdészetről, vadá­szatról, szőnyegszövő műhely­ről, valamely mesterségről, közlekedésről, szellemi és tár­sasági életről, jelentős szemé­lyiségekről.) Magnófelvételek, korjellemző értékű életélmé­nyekről, eseményekről. A pályaművek írásban (két példányban), illetve magnó­szalagon, kazettán küldhetők be a népfrontbizottság címé­re: 2100. Gödöllő, Szabadság tár 1., postafiók 45. Beküldési határidő: 1979. december 1. Maximális terjedelem 40 ol­dal, magnószalagon 90 perc. Pályadíjak témacsoporton­ként: egy-egy 1500 forintos I., egy-egy 1000 forintos II., két-két 500 forintos III. díj. Eredményhirdetés: 1980. feb­ruár. Aszód Gólzáporos győzelmek A meglepetés nélküli első forduló után több váratlan eredmény született a második­ban az aszódi kispályás labda­rúgó-bajnokságban. Az ikla- diak gólzáporos győzelmet Gyakorlatoznak a négylábúak Az Ebtenyésztők Országos Szövetségének Gödöllőn is van tagozata. Vasárnap délelőttönként az Alsópark bekerített te­rületén találhatjuk azokat, akik oktatásra, gyakorlatra hoz. zák ide kutyáikat. A környékbeliek is szívesen jönnek a vá­rasba, ahol versenyeket is rendeznek. Képünkön: Kovács Erika kercpestarcsai nyolcadikos kislány a karikán való át- ugraláshoz készíti fel kutyáját. Csiba József felvétele arattak, s meglepetés a Peda­gógus és a Lakótelep gólnél­küli találkozója is. Arra is ke­vesen számítottak, hogy a Ga­bonaipar ismételten pontot szerez a domonyiak ellen. Pedagógus—Lakótelep 0-0. Ez a mérkőzés a gyámoltalan csatársoroké volt. Gavit—Építőipari Szövetke­zet 1-1. Az esélyesebb Gavit- nak a végén az'eg.y pontért is meg kellett küzdenie. Gól: Huszár, illetve Kerék. lkiad—Költségvetési üzem 11-4. A tartalékoson kiálló üzemi csapat nem volt egy súlycsoportban a helyzeteit jól kihasználó ikladiakkal. Gól: Mayer (4), Galbavi (3). Rigó (3), Réb, illetve Vitányi (2), Rigó, Gádor. Domony—Gabonaipar 1-1. Túl könnyen vette a Domony a mérkőzést, ami megbosszul­ta magát. Gól: Jamrik, illet­ve Gehér. IMI—Ferromechanika 3-2. Göndör mesterhármasa elég­nek bizonyult a még mindig hullámvölgyben levő Ferro- mechanikával szemben. Gól: Göndör (3), illetve Dudás, Ka­tonás. Honvéd—Lakótelep 8-3. Az előre hozott mérkőzésen a Honvéd kihasználta azt a ténvt. hogv a lakótelepiek az első félidőben csupán négy mezőnyjátékossal játszoHak. Gól: Braer (2), Dubnicki. Tóth (3). Gurka (2), illetve Danes (2), Barát. H. M. ú % t »

Next

/
Thumbnails
Contents