Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

1979. MÄJTJS 13., VASÄRNAP x/(mav Jó minőségű méz A méhészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez az elmúlt 2 évben az OTP és a takarék- szövetkezetek több mint 100 millió forint igen kedvezmé­nyes kölcsönt folyósítottak, a MÉM pedig 10 millió forintot biztosított az Erdészeti Tudo­mányos Intézet által kikísér­letezett intenzív akácfajták szaporító anyagának üzem­szerű előállításához. Sok se­gítséget nyújt a mézet feldol­gozó és exportáló Hungaro- nektár országos méhészeti szö­vetkezeti közös vállalat is, amely az elmúlt években 115 millió forint értékben fejlesz­tette üzemeit. A mézet ugyanis jól kell ,fogadni” a megfele­lőén kezelni ahhoz, hogy a sokféléi befutó, sokféle minő­ség végül is egyöntetű, kifo­gástalan legyen. Ez eddig si­került: a magyar méz minő­ségére reklamáció még nem érkezett Zavartalan takarmányellátás Száztíz féle keverék A keverék-takarmányoknál az idén tavasszal nem kellett recepturát módosítani, to­vábbra is változatlan az ál­lati eleségek összetétele, mi­vel valamennyi alkotó anyag­ból — a legfontosabb szemes­takarmányokból — van ele­gendő a raktárakban. A recep­teket hosszú évek óta tavasz- szal és ősszel módosítják; tavasszal általában a búzáról a kukoricára térnek át, ez a szemestakarmány kerül fö­lénybe a keverékekben, egé­szen addig, amíg betakarítják az új gabonát. Évek óta elő­ször nincs szükség változta­tásra, amit a Pest megyei ál­lattenyésztő telepeken is örömmel fogadtak a szakem­berek, ugyanis az állományt nem kell átállítani, a változat­lan összetételű keverékeket továbbra is ugyanolyan meny- nyiségben etethetik. Idén zavartalan a takar­mányellátás. Egyebek kö­zött kitűnő minőségű nyúl- tápot hoztak forgalomba, en­nek összetételét a korábbihoz képest javították; több fehér­jét tartalmaz, tehát a vele ne­velt állatok gyorsabban nö­vekednek. Ez nem elhanya­golható szempont például a dunavarsányi nyúltenyésztő telepen, valamint a háztáji gazdaságokban sem. Jó minő­ségű baromfitápokból is vá­laszthatnak a vásárlók, a for­galomba hozott sprtéstakar- mány-keverékekkel is gazda­ságos a hizlalás. Ez utóbbia­kat tanúsíthatja a hernádi Március 15. Tsz, a Herceg­halmi Kísérleti Gazdaság is. Sokoldalú együttműködés A kémia titkainak nyomában Új bázislaboratórium Az év eleje óta Budapesten működik a szocialista orszá­gok tudományos akadémiájá­nak legújabb kémiai bázisla­boratóriuma. Feladata az, hogy otthont adjon a szénhidrogé­nek folyadékfázisú oxidációja mechanizmusának tanulmá­nyozásához. A szocialista országok aka­démiai és egyetemi kutatóhe­lyei már évek óta dolgoznak együtt különféle kémiai prob­lémák megoldásán, többek kö­zött a kinetika és a katalízis terén is. A közös munka azon­ban sokáig túlnyomórészt csak a kétoldalú együttműködések keretében volt eredményes. Ezért helyezkedett arra az ál­láspontra a szocialista orszá­gok akadémiái főtitkárának kollégiuma, hogy a sokoldalú együttműködés kiszélesítésére bázislaboratóriumot kell léte­síteni. Később pedig, amikor a kinetika és katalízis multila­terális együttműködési bizott­sága ülésén megtárgyalták ezt a kollégiumi állásfoglalást, felmerült, a gondolat, hogy a Magyar Tudományos Akadé­mia Közoonti Kérrial Kutató Intézetében — a KKKT-ben — ugyanebben á témakörben már hosszabb ideje eredményesen működő laboratóriumra kelle­ne ráépíteni ezt a ..szénhidro­gének folradékfázisú oxidá­cióiénak kihatására” hivatott bázislaboratóriumot. Alkalmazott kutatások Ez az elhatározás önmagá­ban a magyar kutatók eddig' munkájának, eredményeinek elismerését és a magvar la­boratórium már meglévő mű- szornarkiának megbecsülését tükrözte. Ez a megoldás an­nál is inkább kézenfekvő vo’t, mert. a KKK1 kémikusai s^k témában mér évek óta sikeresen működtek eniríitt külföldi, főien szovjet knllé- nnkkeil gr alap. és alkalma-% zott kutatások terén egyaránt. Az alkalmazott kutatásokat iól néldáz.za, hogy a magvar kémikusok szoviet közremű­ködéssel úi begvóitási techno­lógiát do’roztak ki az úgyne­vezett másodlagos olaiki+er- melés égetéces módszeréi’ez. Ennél az ellátásnál a mély­ben maradt és hagvománvos módszerekkel már ki nem ter­melhető olajat meggyúitották. hogy az fgv keletkezett nvo- más további olajmennyisége­ket préseljen ki az olajat tar­talmazó rétegből. A kutatás konkrét eredménye egy olyan, három különféle awanból ál­ló keverék, amelyet leereszte­nek a kútba s amely ott lenn olyan hőmérsékletet hoz lét­re, ami kénes az oxidációt megindítani. Ez a vegyi eljá­rás olcsóbb a villamos szikrá­val oneráló korábbi módszer­nél és arra is módot ad. hogy a keverék arányának változta­tásával a felszínről tetszőlege­sen irányítsák az oxidációs folyamatot. A sikeres labora­tóriumi kísérletek után 1979- ben indítják meg először ez­zel a módszerrel a másodlagos kitermelést egy valóságos olaj- kútban. Uj műszerek felhasználása Az új bázislaboratórium fel­adatköre tulajdonképpen a KKKI laboratóriumában vég­zett kutatásokra, az ott elért eredményekre és a már ren­delkezésre álló eszközökre, műszerekre épült. Mindezek figyelembevételével határozták meg a nemzetközi jellegű la­boratóriumban dolgozó kémi­kusok feladatait. Ennek megfelelően, tanul­mányozzák, milyen mechaniz­mussal jönnek létre az oxi­dáció során a különféle oxi­dációs termékek. Milyen mó­don alakulnak ki például va­lamelyik szénhidrogén oxidá­ciója közben azok a hidriper- oxidok, amelyek nélkülözhe­tetlen kellékei a különféle gyanták alaoanyagául használt epoxidok előállításának. Ami­kor megszületik az igazolt eredmény, megnyílik a lehető­ség a műanyagipar e fontos kellékének nagyobb arányú előállítására. A bázislaboratóriumban megkezdték már a második nagy feladatkör teljesítését is, nevezetesen a laboratórium kutatásai során alkalmazható korszerű módszerek és műsze­rek felhasználási lehetőségei­nek kidolgozását. A „bázisla- boratórium birtokában van már például egy olyan igen nagy energiájú, rendkívül kor­szerű festéklézer, amilyen a szocialista országok egyetlen más kémiai laboratóriumában nem található. Dolgozhatnak a bázislabora­tóriumban működő kutatók infravörös spektroszkópiával, tehát azzal a módszerrel is, hogy o vizsgált tárgyat infra­vörös sugárzásnak vetik alá — szinte „megröntgenezik” az infravörös sugarakkal — és a kapott ,színképvonalakból” olvassák ki az anyag szerke­zetét, molekuláinak elrendező­dését. Első vendégek A bázislaboratóriumban — amely egyébként Magyaror­szágon első a maga nemében — már megkezdődött a tudo­mányos vendégeskedés. A külföldi kutatók legalább há­rom hónapon át dolgoznak magyar kollégáikkal együtt és közös munkájuk eredményei különféle publikációkban, monográfiákban, szabadal­makban öltenek majd testet, mint ahogy ilyen közös pub­likációk már eddig is nagy számban jelentek meg. Az el­ső két külföldi vendég, két szovjet kémikus, a közelmúlt­ban már haza is tért. és most egy bolgár, utána két újabb szovjet, majd előreláthatólag egv lengyel kutató kezdi meg munkáját a budapesti bázisla­boratóriumban. Dr. Török Zoltán Vasárnap tizenötezren Nyitás után a vadasparkban Birtokbavétel szépséghibákkal A helyszín a budakeszi va­daspark. A vizsgálódó látoga­tók a gyáli Liliom utcai óvo­da középcsoportosai. — Milyen hatalmas állat! — Mindjárt elszalad! — Ugyan, hiszen látod, a kerítés mögött van. A vita egy méltóságteljesen őrt álló gímszarvasról folyik. — Napokkal a kirándulás előtt az állatok, az erdő fog­lalkoztatta őket. Némelyik kö­zülük már hajnalban fölkelt az indulás napján, mondván, süt a nap, sietni kell, mert el­késik az autóbuszt — mondja Kips Istvánné vezető óvónő. Az aggodalom ez esetben azonban fölösleges volt. A kék panorámabusz veze­tőjének és- a pótpapáknak, akik a BKV Kilián gará­zsa Arany János szocialista brigádjának tagjai, ezúttal nem kellett a hivatalos me­netrend alapján közlekedniük, önként vállalták a gyerme­kekkel a szép utat: nem kell különösebben bizonygatni, szí­vesen. Jegyzetelő tanulók Hétköznap van. A parkban viszonylag kevés a látogató, igaz, az imént érkeztek a bu­dapesti Krisztina téri általá­nos iskola második osztályos tanulói is, felnőtt azonban csak néhány akadt Knézi Beáta kisiskolás az egyik karámnál zöld tintával teleírt füzetet szorongat, ben­ne az alábbiakkal: angol sö- tétfácán, aranyfácán, tőkésré­ce, katicabogár, lepke. Úgy Az ezek láthatóan megbarátkoztak a látogatókkal. Szelídségükért méltán népszerűek a gyerekek között. látszik, neki főként a szár­nyasok tetszettek. — Lekéstem a többieket, ezért a muflon tábláját nem tudtam elolvasni — mondja kissé szomorúan. Sebaj, így is lesz mit mesélni, ha haza­megy. Kozsik Lajos már a helyszínen hozzáfogott az ese­mények szóbeli rögzítéséhez. Vadpulyka és dámszarvas — Nem is egy vaddisznó volt, hanem több: vele voltak a kicsinyek is — állítja hittel a nyiladékban látottakról. Egy szőke, sárga dzsekis újdonsült kutató megerősíti barátja ki­jelentését, anhál inkább is, mivel ő napszemüvegen át lát­ta a történteket. Élmény akad hát bőven a A park büszkesége a hatalmas agancsú gímszarvas, nevet kapott új lakhelyén. Gondozói, ki tudja miért, Rezsőnek hívják. Bozsán Péter felvételei Zamenhof Pest megyei követői Mi a haszna és a jövője ? A múlt században alkotta meg dr. Ludvik Zamen- hof lengyel szemorvos a legkönnyebben megje­gyezhető latin, germán és szláv szavaikból összeállított eszperantót: a népek közötti béke és barátság nemzetközi nyelvének szánta. A gyorsan kibontakozó eszperantó moz­galom Magyarországon is fej­lődésnek indult. Pest megyében Vácott és Dunakeszin alakultak ki a leg­jelentősebb eszperantó cso­portok. Bénik Gyula váci nyug­díjas nyomdász, az eszperantó mozgalom Szocialista kultúrá­ért kitüntetett veteránja, ge­nerációkat tanított meg ezen a nyelven beszélni. Évtizedeken keresztül szervezte a város eszperantó mozgalmát, s mint mondja, már ő is váci nyom­dászoktól tanulta a nyelvet. A harmincas években Vácott nyomtatták a világ eszperantó társaságaiban híressé vált Li- teratura Mondo — Irodalmi Világ — című folyóiratot, amelynek ő volt az egyik ve­zető nyomdai munkatársa. Du­nakeszin a Járműjavító Üzem volt a mozgalom bázisa. A munkáskórus repertoárjában sokáig szerepeltek eszperantó Sok Pest környéki eszperantis- ta tartozik a budapesti klu­bokhoz. A nagykőrösiek szer­vezetileg Bács-Kiskun megyé­hez kerültek. Ezen az állapo­ton a közeljövőben változtat­nak a megyei bizottság létre­hozásával. Érdemes-e eszperantóul ta­nulni? Van-e jövője a világ nagy múltú, kultúmyelvei mellett? Mekkora energiát és anyagi befektetést ér meg az eszperantó, községeink és vá­rosaink .kulturális intézmé­nyeinek? Vaskó Tibor, az országos szö­vetség titkára tényeket sora­koztat fel. — A világon húszmillióan beszélnek eszperantóul. Ma­gyarországon évente kétezren iratkoznak be nyelvtanfolyam­ra. Az ország néhány tanár­képző főiskoláján és az EL- TE-n százötvenen készülnek eszperantó szakos tanárnak Az elmúlt tíz évben 100 ezer példány fogyott el a tanköny­vekből. Az eszperantóra for­dított idő és energia csak egy töredéke annak, amit más nyelvek elsajátítására kell for­dítani ahhoz, hogy valameny- nyire is beszéljük a nyelvet. C sak azt állítják határo­zottan a magyar eszperan­tó mozgalom tárgyilago­san gondolkodó vezető, hogy a megnövekedet turista­forgalom. a széles körű nem­zetközi kapcsolatok korában aktuális volna az egyezményes nemzetközi nyelv bevezetése. Kovács T. István vadasftertben, gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Aki még nem járt a békés, madárcsi­csergéstől hangulatos rezervá­tumban, ennek ellenére meg­kérdezheti, milyen többletet nyújt a budakeszi erdő a vá­rosligeti Állatkerttel szemben. A rezervátum különlegessége nemcsak abban áll, hogy Ide nem hallik a Nyugati pálya­udvarra befutó vonatok robo- gása, a mozdonyfütty, és a nagyváros folytonos moraja, hanem abban is, hogy itt ket­tesben maradhatunk a szelid őzekkel, a másutt nem érzé­kelhető élő csendben egy köl­tőien szép világ telepszik mel­lénk. Fűszálat ropogtató, fe­hér foltokkal ékes dámszarvas, pöffeszkedő vadpulyka, a ha­talmas túrások közt elpihenő vaddisznópár. A fák között a sűrűből tengelice, szajkó, pinty és ki tudja még hány­féle madár énekében gyönyör­ködhetünk. Titkok tárulnak föl, olyanok, amelyeket eddig elrejtett előlünk az erdő mé­lye. Minden bizonnyal ez ad­ja értelmét a vadasparknak. De vajon feltárul-e az említett szépség minden érdeklődőnek? Hét végi invázió Erről már Junek Mihály va­daskertvezetőt és Szalai Sán­dor erdészetvezetőt faggatom. — Az elmúlt vasárnap 15 ezer vendégünk volt. Ez túl sok, mindenesetre annál jóval több, hogysem a park rendel­tetésének megfelelően funk­cionáljon. Az állatok a szo­katlan invázió miatt visszahú­zódtak a nehezebben megkö­zelíthető részekre. Reméljük, hamarosan megszokják az em­berek jelenlétét, s valame­lyest megoszlik a látogatott­ság is — kezdi a beszélgetést Junek Mihály. — A sokadalom mégis a ki­sebb baj. Nagyobb gondot okoznak egyes magukról meg­feledkezett rongálok. Eddig három helyen bontották meg a kerítést, jó néhány padot tettek tönkre, de sorolhatnám tovább: az ide érkezők elké­pesztő mennyiségű szemetet szórnak szét az erdőben, a fel­tűnően elhelyezett szeméttáro­lók ellenére. Letépik a virágo­kat, fákat tördelnek. S még egy szabálytalanság: gyakorta letérnek a sétaútról, zavarva a vadak nyugalmát, veszélyez­tetve testi épségüket is. A szarvasok, vaddisznók ugyanis a párzási időszakban ingerlé­kenyebbek, viselkedésük ki­számíthatatlan. Zsákutcák — Természetesen mi is el­követtünk néhány hibát. Ke­vésnek bizonyult a tájékoztató tábla és bosszúságot okoztak a zsákutcák, hogy csak a leg­fontosabbakat említsem — ve­szi át a szót Szalai Sándor. — Az említett hiányosságo­kat fokozatosan megszüntet­jük. Így az elmúlt két hétben kibővítettük az autóparkolót, javítottunk a higiéniai felté­teleken. A közeljövőben pedig újabb húsz magaslest építünk. Reméljük, a park hamarosan kinövi gyermekbetegségeit — bizakodik az erdíszetvezető. Valkó Béla A * nyelvű művek, de gyakran hangzott el eszperantó szó a gödi Fészek találkozóin is. Vácott jelenleg 55 tagja van a Dunakanyar Eszperantó Klubnak. Pályakezdő értelmi­ségiek, fiatal munkások, nyug­díjas pedagógusok. A színes, szórakoztató klubestéken kí­vül gyakran vendégeskednek közöttük külföldi eszperantis- ták, s tolmács nélkül folyik a beszélgetés. Májusban a béke­nap alkalmával rendszerint Nagymaros fölött, a maguk építette Zamenhof kilátónál rendezik meg nemzetközi ta­lálkozóikat. A klub házi­könyvtárából az eszperantó vi­lágirodalom számos alkotójá­nak műve kölcsönözhető. Itt találhatók a világhírűvé vált magyar eszperantista írók és műfordítók, Baghy Gyula, Szatmári Sándor, Szilágyi Fe­renc, Kalocsai Kálmán, Pechan Alfonz munkái, Petőfi eszpe­rantóra fordított versei, Ma­dách; Az ember tragédiája esz­perantóul. Szőnyi Lajos, a Dunakeszi József Attila Művelődési Köz­pont igazgatója a közösségi művelődés hasznos eszközének tekinti az eszperantót, ök ta­valy a városi pártbizottság se­gítségével szervezték újjá, csaknem egy évtizedes szünet után a csoportjukat. A klub­tagság soraiban található pél­dául Egri Ferenc, a Magyar Vasutas Eszperantó Szövetség elnökségi tagja, az FTC egy­kori labdarúgója, aki a saját bevallása szerint nyugdíjazása után tanulta meg a nyelvet. Barát Endre országgyűlési kép­viselő. a szentendrei városi pártbizottság első titkára, a Magyar Eszperantó Szövetség alelnöke, aki néhány évvel ez­előtt 140 képviselőtársával együtt aláírta azt a beadványt, amelyben kérték, hogy az or­szággyűlés kulturális bizottsá­ga vizsgálja meg az eszperan­tó hatékonyabb fejlesztésének lehetőségeit. Gödöllőn és Nagykőrösön is működik eszperantó klub. Er­dőkertesen tízen-tizenöten ter­vezik a megalakítását. A leg­újabb hírek szerint Törteién is sokan érdeklődnek a nemzet­közi nyelv iránt. A Pest me­gyei eszperantisták számát száztól ötszázig becsülik. Pon­tos adatokat azért nem lehet megállapítani, mert megyei bi­zottság hiányában egyelőre a Budapesti Bizottság vezetői töltik be az irányító szerepét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents