Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxm. évfolyam, 103. szám Ara 1,20 tori ni 1979. május l, péntek Gondolkodásmód \ z értekedet olyan volt. mint általában az ér­tekezletek. Volt vitaindító, a hozzászólók se hiányoz­tak — ment minden a ma­ga útján. A zárszó, az ösz- szefoglalás^edta az újat. Az előadó, természetesen, mi­után hasznosnak minősítet­te a vitát, vázolta a felada­tokat. A legfőbb tennivaló — érvelt —, hogy változ­tassunk a szemléleten. Meg kell győznünk áz embere­ket, hogy ők. megszívlel ve a jó szót, másképpen csele­kedjenek. mint eddig. Ma­gyarán: a gondolkodásmód­nak kell megváltoznia, hogy rendben menjenek a dolgok. Tulajdonképpen igaza volt. Jócskán akad olyan szférája életünknek, ahol elkelne a szemlélet hozzá­igazítása a feladatokhoz. Legyen elegendő itt a mun­kafegyelemre. a mindenna­pi szorgoskodás Intenzitá­sára vagy éppen a többiek­kel való együttélésre utal­ni. A gondolkodásmód te­hát megváltoztatandó, csak- hát a váltás korántsem azon múli k, hogy deklarál - juk-e szükségességét. Mostanság ugyanis mee- számolhatatlanül sok nyi­latkozat, Interjú zárul a gondolkodásmód megvál­toztatásáról szóló szód sza­vakkal. A megkérdezett ki­mondja a kulcsszót — szemléletformálás —, és ügy érzi. nem érheti sző a ház elejét. Rajta nem múlt sem­mi se, tudja, és elmondta mi a teendő, a többi már korántsem az ő dolga. A dologban csak az a bökkenő, hogy esetünkben a szép szavakon múlik a legkevesebb. Vegyünk egy példát, mondjuk a munka- fegyelmét Adott egy mű­hely, ahol az ott dolgozók csak tessék-lássék végzik él feladatukat jelén vannak, a kezükben ott a szerszám, csak éppen a teljesítmény nem akarja elérni a kívánt szintet. A vezetők megbíz­zák a művezetőt, hogy győzze meg beosztottjait az intenzív munka hasznossá­gáról. A megbízott, mit te­het mást, összehívja az embereit. És basnél. A gyár­ról, az érdekekről, a becsü­letről. Szavai lehetnek a legszebbek, nem valószínű, hogy célt érnek önmaguk­ban. Kell hozzá még vala­mi, a tulajdonképpeni lé­nyeg, ami nélkül csupán hiú ábránd a szemlélet for­málódása. És ez a valami az érdekeltség. A dolgozóknak érdekelteknek kell lenniük benne, hogy a gondolkodás­mód megváltoztatásával el­érni szándékozott vágy va­lóság legyen. Ha mondjuk a zsebük bánja a langyos munkatempót, feltehetően inkább tüsténkednek majd naponta nyolc órán át, mint érdekeltség nélkül. Példa természetesen akad erre is. Több üzemben jó néh'ányan nem kaptak nye­reségrészesedést vagy keve­sebb jutott nekik ez idén, mint máskor, mert rendre felkéstek. Feltehetően a munkahelyeken is sok szó esett előzőleg a pontosság fontosságáról, a késés hát­rányairól, csakhát a szép mondatok nem vezettek eredményre. Ezért határoz­ták hát el a döntésre illeté­kesek, hogy a nyereségré­szesedés megvonásával jel-, zik: a pontosságnak jelen­tősége van. Az említett eset végletes, hiszen nem minden, a gon­dolkodásmód megváltozá­sára érett, területen lehet­séges anyagi eszközökkel kivívni a változást. Végle­tes, de alighanem szemléle­tes a minta. És követésre méltó. Még akkor is, ha el­lene vethető: nem a gon­dolkodásmód változott, vál­tozik meg a nyereség elvo­násával, hanem legfeljebb a munka fegyelme. És ez így igaz. Ez az állapot azon­ban korántsem káros a lé­nyeg szempontjából. Előző­leg ugyanis azért vélték szükségesnek a szemlélet formálását, hogy a dolgozók időben beérkezzenek mun­kahelyükre. A szavak nem használtak, a pénz elvonása feltehetően inkább. A cél szentesíti az eszközt. A lényeg tehát megvaló­sult. És az ügyben ez a leg­fontosabb. A példaként em­lített munkahelyeken dol­gozók feltehetően a jövő­ben valamennyien megér­keznek a kezdésre. És az idő múltával a pontosság természetes lesz nekik. Megszokják. A megszokás pedig nagy úr. A többi kö­zött utalhat a megváltozott gondolkodásmódra is. Mert pontosan definiálni az egyes ember szemléletét, gondolatait szinte lehetet­len. Ám a megkövetelt, s elvárt gyakorlat léte utal­hat rá: a fejekben is meg­mozdult valami. példánk a munkafegye- lemről szólt. Ám he­lyette szerepelhetett volna más is. Minden olyan cél megvalósításához ,a szemlé­let átalakulására van szük­ség. Malonyai Péter . Alberfirsán : Szerelik a második transzformátorcsoportot A KGST-országok nagysza­bású integrációs beruházásuk­kal létrehozták Vinnyica—AZ- bsrtirsa közötti 750 kilovoltos távvezetéket, Valamint az eh­hez kapcsolódó hálózatot. Az albertirsai alállomáson — a rendszer egyik kulcsfon­tosságú pontján — javában tart az úgynevezett második fransziormátorcsoport szerelé­se. A jelenlegi helyzet szerint az egyik transzformátoregység már elkészült, a másik kettőt' pedig még nem szállították Albertirsára a Ganz Villamos- sági Gyárból. A szerelés vár­hatóan még az idén befejező­dik: ha ez megtörténik, akkor a két 750 kilovoltos transzfor- má tárrendszer teljesítménye egyenértékű lesz a százhalom­battai Dunamenti Hőerőmű Vállalat kétezer megawattos kapacitásával. Az albertirsai alállomáson még az idén elkészül a 'veze­tékfelügyelőség t^ephelye is. Ezen a helyszínen dolgoznak majd azok a szerelők, karban­tartók, akiknek az üzemzavar gyors elhárítása lesz a felada­tuk. Ám a szakemberek a megmondhatói: a KGST-or­szágok egyesített energiarend­szere hazánknak is teljes el­látási biztonságot nyújt üzem­zavarok esetére, a fogyasztá­sok csúcsidőszakaira. ENSZ Társaságok Világszövetsége A magyar bizottság iiiése A Magyar ENSZ Társaság intéző ' bizottsága csütörtökön ülést tartott. Simái Mihály fő­titkár beszámolt az ENSZ Társaságok Világszövetségé­nek közelmúltban Ciprusban megtartott végrehajtó bizott­sági üléséről, ahol az ENSZ- határozatok megvalósításával kapcsolatos tapasztalatokat vi­tatták meg. Az ENSZ Társaságok Világ- szövetsége ez év október 4— 15-re Barcelonába hívta össze 27. közgyűlését, s ennek elő­készületeit is megvitatták az intéző bizottság ülésén. Az ülésen Mód Péter elnö­köt saját kérésére felmentet­ték tisztségéből, s helyére Si- ipai Mihályt választották. A társaság új főtitkára Haraszti György, az ELTE tanszékve­zető egyetemi tanára. Idén is jelentősen meg növekedett a háztáji termelési kedv Százötven vagon nyúlhús Pest megyébói Idestova közhelyszámba megy Pest megye mezőgazda- sági szövetkezeteinek kezde­ményező-készsége, vállalkozó­kedve. Ha csupán jobb köz- gazdasági adottságaik elő­nyeit váltanák aprópénzre az említett üzemek, az is életké­pességüket bizonyítaná. Ennél azonban többről van szó: a népgazdasági igények és a helyi érdekek okos egyeztetésében is élenjár­nak szűkebb pátriánk tsz-ei. Mutatják ezt egyebek között a kistermelők integrálásának eredményei is, a megye két­száz vagonnyi nyúlhOsexport- jából 150 a háztájiból szárma­zik. Jelentős az értékesített tej mennyisége is, a statiszti­kai adatok szerint a forgalma­zott termék meghaladja a nagyüzemek tejtermelésének egyötödét. A sikerek természetesen nem valamiféle általános ne­kibuzdulás következményei. Szinte vég nélkül sorolhat­nánk a neveket — a dunavar- sányi Petőfi Tsz-t a kisállatte­nyésztés, a hernádi Március 15. Tsz-t a baromfitenyésztés, a Galga menti szövetkezetek a zöldségtermesztés — kisüzemi termelésének segítése kapcsán A kiskertek szerepét jól jel­lemzi például, hogy Pest me­gyében Könnyebb bélés Vácrét Termékváltásra készülnek A gazdaságos termelésért végrehajtott termékszerkezet­váltás korában nem meglepő, hogy ugyanilyen pályamódosí­tásra készül a Magyar Selyem­ipari Vállalat, Hagyományos termékeik sorába tartozik a műselyem és szintetikus bélés­szövetek. a jacquard lakástex­tíliák, valamint a szintetikus divatszövetek gyártása. A ko­rábbi évek rekonstrukciója, amáynek eredményeként nagy teljesítményű SZTB szö­vőgépekkel látták el gyárai­kat, viszont csak akkor érheti el igazán célját, ha a hagyo­mányos bélésanyagoknál érté­kesebb divatszövetek vagy de- koramyagok gyártására ren­dezkednek be. Vajon ez a ter­mékszerkezet-váltás befolyá­solja-e a vállalat váci bélés- gyárának életét? A kísérleti gyártások egyik irányítója, Gerstner Károlyné technológus elmondta, hogy a korábban gyártott nehéz anya­gok helyett át kell térniük a könnyebb, divatosabb és a ke­reskedelem igényeinek megfe­lelő bélés gyártására. Ennek technikai feltételeit már részben megteremtették a gyárban. A nyolcvannyolc csehszlovák gyártmányú új szövőgépen már a korábbinál könnyebb Hanna és Havanna nevű bélésanyagokat szövik. Ezek a pneumatikus rendsze­rű masinák némi módosítással már alkalmasak még köny- nyebb bélések gyártására is. A létszámgondokon is segíte­nek a gépek: egy szövőnő ezekből hu­szonkettőt kezel, míg a ré­giekből csupán nyolcat. A végleges megoldást az jelen­ti majd, ha a következő öt­éves tervben a további nyolc­van gépet is újakra cserélik. A termékváltással összefüg­gésben megkezdték a helybeli kísérleteket a ponge nevű könnyű bélés gyártására. Ne­hezíti a munkájukat, s ez az egész selyemipar sarkalatos gondja, hogy nagy erőfeszíté­seket és sok időt igényel az át­állás. A legfőbb ok az, hogy az átállás új alkatrészeket, fontos új bordákat köve­tel, amelyek .beszerzése nem megy könnyen. Megtörtént, hogy csé­vélő gépeikhez helyben csi­náltak pótalkatrészt, hogy a munka folyamatosságát bizto­síthassák. Ha ezeket a techno­lógiai módosításokat meggyor­síthatnák — ez a gépeket gyártó cégek rugalmasságától is függ — a piaci igényekhez gyorsabban alkalmazkodhatná­nak. A gondok ellenére a tervek szerint az év második negye­dében megkezdik a ponge bé­lés próbagyártását és ennek sikerétől függően kerül termé­keik sorába az új kelme. A siker nemcsak a váciákon mú­lik. A vállalat központi tech­nológusain kívül fontos szerep jut a szentgotthárdiaknak, akik a fonal előkészítését vég­zik, s ez a munkafolyamat végső soron döntően kihat a kész kelme minőségére is. A váci bélésgyárban az át­állás mellett jelentős gazdasá­gi feladatokat is teljesítenek az idén. A teljes egészében im­port, zömében angol, japán és olasz eredetű — viszkózai onal- ból 7 millió 550 ezer négyzet­méter bélésszövetet gyár­tanak, s ennek nagy része már az új, keresett, bélésanyag lesz. A fonalellátás akadozásai, változó minősége ellenére is igyekeznek jó minőségű bélést átadni a felhasználóknak, s e tendencia erősítését segíti a minőségi bérezés, a dolgozók fokozott érdekeltsége a több és a jobb munkában. G. M. 600 ezer négyzetméter alapterületű fóliasátor alatt termesztenek paradi­csomot, paprikát és egyéb zöldségfélét. A háztáji gazdaságok jelentő­sége természetesen nemcsak a megyében, de országosan is súlyponti kérdés. Mezőgazdasági termelésünk egyharmadát a háztáji és ki­segítő gazdaságok produlcal- }ák. A lakosság élelmiszer­ellátásában betöltött szerepük jelenleg is fontos, és továbbra is az marad — hangoztatták csütörtökön Hatvanban, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által red4 dezett sajtótájékoztatón. Dr. Major Lajos, a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági főosztályának vezetője a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésének időszerű kérdé­seiről szólva elmondotta, hogy mintegy másfél millió család, illetve körülbelül ti négy és fél millió" ember évente haívanmilliárd fo­rint értéket produkál a kisgazdaságokban, s ennek felét piacon értékesíti, másik felét pedig saját ellátá­sára használja fel. Különöseit jelentős a szerepük a növény- termesztésben, ezen belül is főként a kertészkedésben: n kistermelők ma már összesen mintegy 2500 hektáron termői­nek primőröket a fogyasztási szövetkezetekkel együttműkö­désben. A kisgazdaságokból származik a piacra került tej 28 százaléka, a vágósertésnek pedig csaknem az 50 százalé­kát adják. Egyes termékeket; köztük a mézet, szinte kizáró­lagosan a kistermelők értéke­sítenek. A jövőben — hangsúlyozták a tájékoztatón — arra kell törekedni, hogy ne csökkenjen a háztáji termelési kedv. En­nek érdekében bővíteni kell az ilyen célú szolgáltatásokat. Szó volt arról is, hogy* a ke­reskedelem az elmúlt évben lényegesen több kisgépet érté­kesített, mint a korábbi évek­ben, de ez is kevésnek bizo­nyult. Ennél is nagyobb gond az, hogy a kerti szerszámokból még jelenleg is hiányos az el­látás és egyes forgalomban le­vő eseközök csaknem teljesen alkalmatlanok a munkához. Arányosabb fejlesztéssel Két országgyűlési bizottság együttes iiiése Az eddiginél arányosabb fejlesztéssel, a kisebb telepü­léseknek nyújtott nagyobb tá­mogatással kell számolni a VI. ötéves tervidőszakban. — erre a következtetésre jutott csütörtöki együttes ülésén az országgyűlés építési- és közle­kedési, valamint mezőgazda- sági bizottsága. A Parlament­ben megtartott tanácskozáson — melyen Cselőtei László és Gyarmati János elnökölt — a képviselők az 1971-ben szü­letett terüiet- és településfej­lesztési koncepció végrehaj­tásának eredményeit és gond­jait tették mérlegre. Arra is választ kerestek, hogy a me­zőgazdaság érdekeivel meny­nyiben, álltak összhangban az elmúlt években végbement változások. A föld az építéshez, s az épület a mezőgazdaság fejlesz­téséhez, mindenkelőtt a nagy­üzemi, az iparszerű termelés­hez elengedhetetlen — hang­súlyozta a két bizottság tag­jainak nyújtott tájékoztatójá­ban Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter­helyettes. Az utóbbi Időben azonban nagyon pazarlóan bánunk legnagyobb természeti kincsünkkel, a földdel, s az elszórt családi házas porták a mezőgazdasági üzemek elől falják fel a területet. A fel- szabadulás óta a termőterület 800 ezer hektárral megcsap­Több tej és tejtermék Vácszentlászlón, a Zöldmező Mgtsz Galga Tejfeldolgozó és Értékesítő Egyesült Gazdasági Együttműködés napi ötven­kilencezer liter tej feldolgozását tervezi az idén. A tej nagy részét egy- és félliteres műanyag tasakokban értékesítik. Túrót, tejfölt és habtejszínt is készítenek. Összesen kétszáz­ötvenhat üzletbe juttatják el termékeiket. pant, s a gazdasági, társadal­mi fejlődést e rohamos tér­vesztésben csak részben, lehet elfogadni. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. beszámolójában a ter­mőföld meghatározó szerepe mellett az infrastruktúra fon­tosságára hívta fel a figyel­met. A mezőgazdaságban az ipari eszközök felhasználása, a gazdaságok közötti együtt­működés egyre inkább megkö­veteli a közlekedés, a szállí­tás fejlesztését. Perdöntővé válik a szakember-ellátottság, és a termelés anyagi, műszaki háttere is. Olyan feltételeket kell tehát teremteni, hogy a kisebb településeken 1 alvók ne kívánkozzanak mindenképpen a városokba. A vitában felszólaló képvi­selők elismerően szóltak az 1971-es kormányhatározat végrehajtásának eredményei­ről, a falusi lakosság életkö­rülményeinek javulásáról. Egyebek között Antal Imre (Pest megye), Hegedűs Lajos (Szolnok megye), Horváth László (Somogy megye), Kasó József (Baranya megye), Mol­nár Frigyes (Bács megye) és S. Hegedűs László (Pest me­gye) javaslatára a két bizott­ság a VI. ötéves tervidőszak­ra szóló ajánlást fogadott el. Ebben a mezőgazdaság érde­keivel az eddiginél jobban összhangban álló, népgazdasá­gi és társadalmi érdekeinket eredményesebben, szolgáló te­rület- és településfejlesztést szorgalmaznak. KÖZELET Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter csütörtökön loan Avram román gépgyár­tóipari miniszter meghívására Romániába utazott. A két mi­niszter Aradon és Nagyvára­don áttekinti a magyar—ro­mán gépipari együttműködés helyzetét. Gosztonyi János államtitkár vezetésével csütörtökön okta­tási küldöttség utazott Tripo- liba, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állami, kutatási államtit­kárának meghívására. Darvas! István, az Országos Béketanács alélnöke és dr. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház országos elnökpüspöke, a Béke-világtanács és az OBT elnökségének a tagja, csütörtö­kön Baselbe utazott. A két országgyűlési képviselő május 4 és 6 között a palesztin nép­pel való szolidaritás nemzet­közi konferenciáján vesz részt. \ I i »

Next

/
Thumbnails
Contents