Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

1979. MÁJUS ÍZ., SZOMBAT *2» TT x-slmem Pest megye mezőgazdasági üzemei A főváros vonzásában Ma: szerkesztőségi beszélgetés a rádióban [PEST MEGYgJI AKCIÓ 19T9J Pest me- J gye ezer- rp-f r I nyi szállal u I kapcsolódik 1 a főváros- ' hoz. Ezek közül is min­den bizonnyal a legerősebb kötődésnek számít Budapest élelmiszer-ellátásában játszott szerepünk. A megye mezőgaz­dasági üzemei, természetesen nem spontán módon, viszony­lag rövid idő alatt olyan ter­melésszerkezetet alakítottak ki, amely az adottságokat fi­gyelembe véve hatékonyan se­gíti őket abban, hogy eleget tudjanak tenni a rájuk háru­ló nagy feladatnak. Hogy eddig milyen eredmé­nyeket értek el, arra vonatko­zóan hadd említsünk néhány példát. Zöldségből évente 240 ezer tonnát takarítanak be, s ebből frissen mintegy 00 ezer tonna áru kerül a fogyasztók asztalára. Vagyis az aznap hajnalban szedett paprika, pa­radicsom délután már kapha­tó a piacokon. Óriásit fejlődött az élelnjiszer-földolgozás is. Jelenleg 40 üzem foglalkozik ilyenfajta tevékenységgel. Egyedül a Galgatej napi 52 ezer liter tejet értékesít. A sikerekben fontos része volt, a szakembereknek, akika legújabb kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását illető­en úttörő munkát végeztek. A majd 3 ezer egyetemi és főis­kolai képesítéssel rendelkező specialista / közreműködése eredményezte a Pest megyei termelési rendszerek megerő­södését: a Hunhiahibrid ba­romfi, a Hungahyb sertéste­nyésztési szisztémája évek óta országos hírnévnek örvend. A dinamikus változások érthető­en gondokat is okoznak. S az sem vitatható, hogy a magas színvonalú gazdálkodást ne­héz ugrásszerűen fölülmúlni. A megye 'mezőgazdaságának helyzete, a jövő térvei ezért mindannyiunk számúra izgal­mas kérdés. Erről a témakör­ről hallhatunk ma délután 14 óra 30 perckor Pest megye me­zőgazdasági üzemeiben cím­mel szerkesztőségi beszélgetést a Kossuth rádióban. A vitában részt vesznek Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának osztályvezetője, Cserhá­ti Pál, a hernádi Március 15. Tsz elnöke, Furulyás János, a vícszentlászlói Zöldmező Tsz elnöke és Gőg Mátyás, a Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója. Valkó Béla írók, költők, vallomásai „örökké bonganak a haran­gok” címmel irodalmi össze­állítást hallhattunk tegnap es­te. (Petőfi, 20.33) A műsort, amely a Magyar Rádió Pest megyei akciója ke­retében hangzott el, dr. Molnár Pétérné állította össze, Dénes István szerkesztésében. A negyven perc alatt olyan költők és írók művei szólaltak meg, akik életükkel, alkotása­ikkal egyaránt kötődnek a „bűnös és csodás” Budapest­hez és környékéhez. A ver­sek, a prózarészletek mind többe-kevésbé a főváros és vi­dékének múltját és jelenét, la­kóinak életét, a városi ember mindennapjait Idézték. Vas István Ötven felé című versében, mely a műsor indító darabja volt, a jelen és múlt, a betegség, a kórházi kivizs­gálás, az öregedés körüli gon- d»fatok, és a vágyakkal, tö­rekvésekkel, élvezetekkel (a kávéházákban, kiskocsmákban ej töltött órák) teli ifjúság em­lékei zenei motívumokként vál­togatják egymást. S ezek az emlékek és vágyak, fájdalmak é-s gyönyörök mind ehhez a vá­roshoz tapadnak. Budapestet s a zaklatott vá­rosi életet álomszerűén miszti­kus közegbe emeli Szécsi Mar­git Álom a cigányvárosról cí­mű verse, amelynek refrértsze- rűen visszatérő sora adta a műsor címót is. Vészi Endre Attila út, pro- menád című versében a táv­fűtéshez szükséges csövek le­fektetése, mely olykor valóban szinte csatatérré változtatja az utcákat, a második világhábo­rú pusztításainak emlékét ele­veníti föl. Keresztes Ágnes két verse után, melyek közül a második a budapesti Bakáts tér egy hétközi napját villantja föl, Benjámin László versét hall­hattuk. Tavaszi köszöntés című mű­vében a költő az egyszerű em­berek, a kétkezi munkások mellett tesz erkölcsi hitvallást. Karinthy Ferenc naplójából három részlet hangzott el. Ka­rinthy, aki immár köztudottan leányfalui őslakosnak számít, ebben a három naplójegyzet­ben (június 17., 18., 19.) a hat­vanas években bekövetkezett dunai árvíz eseményeit beszé­li el. Az író tömör, mozgal­mas képeik, jelenetek magele- venítésével számol be az ára­dás álfái különösen sújtott Dunakanyar lakóinak küzdel­méről, helytállásáról. A sikerültnek mondható mű­sort a Pest környékéhez érzel­mileg olyannyira kötődő Berda József fiatalosan jókedyű, energikus verse zárta. Péter László Véget ért az MTA közgyűlése Megválasztották az új iagokat Pénteken az Akadémia vár­beli kongresszusi termében megtartott zárt üléssel vé­get ért a Magyar Tudományos Akadémia 139.' közgyűlése. A háromnapos közgyűlés során megvitatták és — .a jegyzőkönyvbe foglalt módo­sításokkal és kiegészítésekkel — elfogadták az Akadémia .új alapszabályát, amelyet Szent- ágothai János elnök és Márta Ferenc főtitkár terjesztett 'a ■közgyűlés elé. A közgyűlésen — s a megelőző tudományos osztályüléseken — nagy­számban felszólaló akadémi­kusok megvitatták a tudomá­nyos élet időszerű, fontos kér­déseit, számos javaslatot tet­tek a kutatómunka, a tudo- mányirányltás és -szervezés színvonalának további eme­lésére. A közgyűlés A tudomány, haladás és az ember címmel elhangzott vitaindító előadás és a hozzászólások alapján ha­tározatban hangsúlyozta a tu­dósok felelősséget, s felkérte az elnökséget, márlegélje- mérje föl egy a magyar tudo­mányról szóló törvény meg­alkotásának lehetőségét. Végül a közgyűlés kiegészí­tette az elnökséget, és meg­választotta az Akadémia új tagjait. Mem számolják fel . Előlegezett bizalom a váci PETEV-nek Hírek keringtek Vácott: sza­nálják o Fest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot. Sokan a miértre is tudni vélték a vá­laszt, veszteségesen gazdál­kodtak. S akadtak 'magyaro­sabban fogalmazók is, egysze­rűen csődbe jutottak. Dosspod Béla, a Pest me­gyei Tanács építési-, közleke­dési és vízügyi osztályának vezetője nem mosolyog az em­berek jól értcsiiltségén. Sőt, siet leszögezni, a vállalat je­lene ugyan kritikus, de a jö­vője nem lehet kétséges. Nem mertek nemet mondani Mi tehát a helyzet, miért jutott a PETÉV válságba? Április 27.-én .zárult le a több mint egy hónapig tartó vizsgálat. Héttagú bizottság kutatta, elemezte a kedvezőt­len gazdálkodás okait. A PETÉV már 1975-ben — kü­lönféle tényezők következté­ben — mélypontra jutott, ám azután lendületesen, dinami­kusan fejlődött" Közrejátszott e’obeh az is, hogy új techno­lógiát vezettek be, amelyhez megteremtették a műszaki fel­tételeket. Ez lett azonban gondjaik egyik forrása. Mint a vizsgálat megállapította, igen alacsony volt, az orszá­gostól jelentősen elmaradt a berendezések kihasználtsága, munkájuk hatékonysága. Eh­hez párosult a rossz anyag- gazdálkodás, az indokolatlanul nagy készletek felhalmozása. Hosszas leime -felsorolni, mi mindenre derítettek fényt a Időszerű munkák a szőlősben A dányi Magvető Tsz-bcn száznyolcvancgy hektáron ter­mesztenek szőlőt. Jelenleg gyomirtó szerrel permeteznek, amelyet talajmaróval dolgoznak be a földbe. szanálási eljárás során, né­hány tény azonban még min­denképpen idekívánkozik. Például az, hogy szerződések nélkül láttak hozzá a beru­házásokhoz, megfelelő anyagi háttér, pénzügyi fedezet hiá­nyában. S az is, hogy vállal­kozáspolitikájuk nem volt megalapozott: elismerték az igényeket, s egyszerűen nem mértek nemet mondani. Egy­értelmű tehát, miután a meg­rendelők nyomására erejükön félül vállaltak el munkákat, azokat nem tudták határidőre befejezni. így egyre újabb többletköltségek jelentkeztek, tovább rontva gazdaságossá­gukat. Az elmúlt évek mérle­geit, elszámolásait elemezve egyéb hanyagságok is napvi­lágra kerültek. Sorozatban előfordult például, hogy a ténylegesen elvégzett munkák mellett előre leszámláztak el nem készülteket is. Miután a hiányosságokat si­került feltárni és egyértelmű­vé vált, hogy a vállalat felső­szintű gazdasági vezetőit mu­lasztások sora terheli, termé­szetesen a felelősségre vonás sem marad el. Annak mega­lapítására, hogy kit, milyen mértékben terhel felelősség, hamarosan fegyelmi eljárás indul. Nem hagyható figyel­men kívül az sem, mit tettek, hol voltak a vállalat társadal­mi szerveinek a vezetői. ' Anyagi segítség, hkozott ellenőrzés A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a napok­ban tárgyalta a PETÉV hely­zetét, elfogadta a bizottság írásos és szóbeli jelentését. A múltat értékelve a legsürgő­sebb tennivalókat is meghatá­rozta. Leglényegesebb, hogy döntés született a vállalat gaz­dálkodásához szükséges pénz­ügyi fedezetről, melynek egy részét megyei forrásból bizto­sítják. A talpraállás idősza­kában fokozott ellenőrzés alá vonják a vállalatot: a megye: tanács illetékes osztályai ne­gyedévenként számon kéri a gazdálkodási és a pénzügyi fe­gyelem megszilárdítását. Melyek a legszükségesebb intézkedések? Korszerűsíteni kell a vállalat szervezeti fel­építését; helyre kell állítani a szerződéses fegyelmet; meg­alapozottá kell tenni az előké­szítést, ügyelve a gazdasá­gosságra is; meg kell terem­teni a bizonylati fegyelmet: koncentrálni kell a vállalat erőit, s nem utolsósorban, megfelelő egyensúlyt kell te­remteni a költséggazdálkodás­ban. Sok tehát a kell, de ez ter­mészetes is. A megyének és Vácnak szüksége van minden egyes épületre, legyen az la­kóház, vagy különböző rendel­tetésű intézmény. Annál is in­kább meg kell tenni mindent azért, hogy talpra állhaseon a vállalat, mert az idei felada­tok is nagyok; bizonyítván', él még velük szemben a biza­lom, igénylik a munkájukat. Lakások, iskolák, orvosi rendelők Nézzük meg legalább kör­vonalaiban, mit várnak a vál­lalattól. Megkezdték 1977-ben a 32 munkahelyes váci orvosi ren­delő építését, előreláthatóan jövő eV közepére állhat az egészségügy szolgálatéba. Ten­nivalóik sorában rangos he­lyet foglal el a lakásépítés. Vácott 103 lakást kell átad­niuk, ebből 36 műszaki átvé­tele megtörtént. Pécelen öt tizenhat lakásos épületet kell felhúzniuk, kettő befejezését vállalták az év végéig. Ha­lásztelken is sorban ál Ipák a lakásra -várók: húsz "lakás át­adása látszik reálisnak. Be­kapcsolódik a vállalat a me­gye tanterembővítési prog­ramjába is. , Kerepesen új, nyolctantermes általános is­kola készül, UNIVÁZ szerke­zettel; Foton pedig hagyomá­nyos módon bővítik nyolc tan­teremmel az általános iskolát. Részt vállal a PETÉV a lakos­sági szolgáltatás színvonalá­nak folyamatos emelésében is. Többek között újabb 550 négy­négyzetméter alapterületű élelmiszer-áruházát építenek Vácott. Idei terveik sem tűnnek kevésnek, pedig ezeket kö­rültekintően, megfontoltan ál­lították össze. Már év elején, a vizsgálat megkezdése előtt, rangsorolták munkájukat, meghatározták, hová kell cso­portosítani a gépi erőt, a munkásokat. Intézkedtek az anyagbeszerzések és az anyag- kiütalásök megszigorításáról; felmérték, miből származott a legtöbb veszteségidő. A munka hatékonyságának növelése ér­dekében április 1-től úgyneve­zett folyamatnormákat vezet­tek be az építkezéseken. Ügy tűnik, amennyiben el­készítik és végrehajtják a Pest megyei Tanács VB által előírt' rövid és középtávú részletes intézkedési tervet — a gazdál­kodási fegyelem: helyreállítása érdekében —sikerült kilábal­niuk a hullámvögyből. Akkor is, ha ez hosszadalmas folya­mat Dodó Györgyi A pártmunka tapasztalatai Budajenő-Telkin Az MSZMP budai járási végrehajtó bizottsága a közel­múltban tárgyalta az Irányítá­sa alá tartozó kisközségek alapszervezeteinek agitációs és propagandamunkáját. így például Budajenő—Telki kom­munistáinak tevékenységét. A járás e legkisebb, 1300 lélek­számú településének lakói többségükben bejárók, egy ré­szük a toki Egyetértés Terme­lőszövetkezetben dolgozik. A pártglapszervezet jellegét, fel­építését e tényezők határoz­zák meg. Önállóan 1970-től Őudajenő—Telki alapszerve­zete 1970-ben lett önálló, ko­rábban a termelőszövetkezet pártszervezetéhez tartozott. A növekvő és sokasodó felada­tok — például a községi ta­nács hatáskörének bővülése — tették szükségessé az önálló alapszervezet megalakítását. Ezáltal jól érvényesül a párt irányító és ellenőrző szerepe*. A legfontosabb feladat a köz­ségben a párt központi és he­lyig határozatainak érvényesí­tése és összehangolása, a helyi célkitűzésekkel. Szervezetünk­ben arra törekszünk, hogy erősödjön a párttagság esz­mei, peditikai, szervezeti és cselekvési egysége. Kommunistáink többsége in­tézményi dolgozó és nyugdíjas. A jelenlegi létszám 15, ebből 8 a nők és 7 férfiak száma. Az átlagos életkor: 44 év. A páflépítési munkánk kiegyen­súlyozottan fejlődik. A köz­ségben sem üzem, sem válla­lat nincs, ezért évente egy-két új párttagot veszünk fel. Agitációs és propaganda- munkánknak az elmúlt évek­ben az MSZMP Központi Bi­zottsága 1973. október 26-i, az 1977. október 20-i és az 1978. áprilisi és decemberi határo­zatai adnak irányt. E határo­zatok következtében a nép­gazdaság célkitűzéseinek, s a községfejlesztési feladatok megvalósítása került előtérbe, de figyelmet fordítunk a bél­és külpolitikai helyzet ismer­tetésére is. Legfontosabb köz­ségfejlesztési teendőinket a pártszervezetünk cselekvési programjában foglaltuk össze. E program valóra váltását az agitációs munka eszközeivel segítjük. A lakosság _ tájékoz­tatásakor reálisan vázoljuk a népgazdasági helyzetet, s igyekszünk rangsorolni a meg­oldásra váró feladatokat. A személyes agitációban a min­dennapi munkában kialakuló eszmecserékre és beszélgeté­sekre építünk. Mindezek segí­tik egy-egy bonyolultabb probléma megértetését, ame­lyek világos megítélése olykor még a párttagok körben is gondot jelenthet. Őszinte légkörben Agitációs munkánk legered­ményesebb formája a politikai vitakör. A résztvevők közvet­len kapcsolatot teremtenek a vitakör vezetőjével, egy-egy előadás meghallgatása után — oldott, őszinte légkörben — mondják el véleményüket a témáról. Rendszeres pártnapo­kat egyelőre nem tartunk. A jelenlegi helyzetben eredmé­nyesebbnek látjuk a tájékoz­tató és mozgósító munkában a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának, a tanácstagoknak és az aktivistáknak a segítsé­gét. Az eredményeket jól tük­rözik a társadalmi ünnepsé­gek, a politikai évfordulók és a falugyűlések, melyek a poli­tikai közélet színterei. Követ­kezetes szervező munkával és igényesen összeállított műso­! rokkal elértük, hogy községi ! rendezvényeinken teZt ház ! van. Évről évre növekszik a családi rendezvények száma is, pedig, külön helyiséggel nem rendelkezünk. A tanács- elnöki irodát a különböző al­kalmakhoz illően alakítjuk át. Jő inhmádós munka Információs tevékenysé­günkről elmondhatjuk, hogy a rendszeresség jellemzi. A pártszervezet irányító szerepét akkor tudjuk igazán érvénye­síteni, ha elsőként a kommu­nistáinkat, segítségükkel pedig a lakosságot tájékoztatjuk, így a helybeliek is megisme­rik a központi határozatokat, a községfejlesztési célkitűzé­seket. Ugyancsak kölcsönös az információcserének a járási pártbizottsággal, a községi ta­náccsal, a tömegszervezetek­kel, a helybeli intézmények­kel, szövetkezetekkel és a la- kosokkal. A párt irányító szerepének érvényesítésében döntő a ve­zetőségi ülések és a taggyűlé­sek színvonala. A taggyűlése­ken ugyanis lehetőség van ar­ra, hogy az egyes események és intézkedések indítékait is megértessük, az információ tapasztalatait összegezzük, ér­tékeljük, vagyis véleményt. al­kossunk. Döntéseinket határo­zatokban rögzítjük, a végre­hajtásban megjelöljük a fele­lősök nevét. ' Agitációs és propaganda­munkánk jobban érvényesül­ne, ha a lakosság következe­tesebben élne a tömegkommu­nikációs eszközök lehetőségé­vel. Itt még sok a tenniva­lónk. A* lapok olvasottsága kedvezőtlenül alakult az utób­bi években. A fejlődést segíti azonban, hogy az elmúlt év­ben felújított községi könyv­tár kiemelten foglalkozik a politikai irodalom beszerzésé­vel és terjesztésével. Beszámolnak a vezetők Pártalapszervezetünk propa­gandatevékenysége bár ön­álló terület, mégis összefonó­dik agitációs munkánkkal. Pártoktatásunk egyenletesen fejlődik. Olyan propagandistát sikerült kiválasztanunk, aki megfelelő elméleti felkészült­séggel és gyakorlati ismerettel rendelkezik. Az idén komp­lex szakmai és ideológiai tan­folyamot indítottunk 20 részt­vevővel. Az oktatásba pártor.- kívüliek is bekapcsolódtak: intézményeink dolgozói és a tömegszervezetek vezetői. Az elméleti viták mellett lehető­ség ván a napi politikai ese­mények megtárgyalására is. Kommunistáink politikai fel- készültsége megfelelő. Vala­mennyien rendelkeznek alap­fokú marxista képzettséggel, többen marxista—leninista egyetemet, szakosítót is végez­tek. Az agitációs propagandate­vékenységünket segítik a tár­sadalmi és tömeg szervezetek is. Az utóbbi szervezetekben párttagjaink felelősséggel ér­vényesítik és képviselik a párt politikáját, figyelemmel kísé­rik és segítik a párthatároza­tok végrehajtását. E munkát egészíti ki áz is, hogy a párt­vezetőségi üléseken a tömeg­szervezetek és a tanács veze­tői — a munkatervnek meg­felelően — beszámolnak mun­kájukról, a feladataikról. Szilágyi Tibomé, Budajenő—Telki párta’apszer- • vezetőnek titkára Tadósküldüttség érkezett A finn tudomány napjai Finn tudósok küldöttsége ér­kezett pénteken Budapestre, Helge Gyllenbergnek, a Finn Akadémia elnökének vezetőé­vel. A nagyszámú küldöttség tagja — többek között — E. Itkonen, R. Nevanlinna és K. Vilkuna akadémikus, az MTA tiszteleti tagjai. A finn tudományos delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnö­ke, Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia elnök­helyettese és Papp Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese kö­szöntötte. Jelen volt Kcarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köz­társaság budapesti nagyköve? te. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents