Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
1979. ÁPRILIS 10., KEDD !w:ra Tf sr/íwm ím fflisiisemi km'séía Háttal a milliárdosoknak Vannak üzemek, melyek szinte törzsvendégként szerepelnek lapunkban. A magyarázat egyszerű: ha egy-egy gazdaságpolitikai jelenséget vagy annak hátterét szeretnénk bemutatni, kézenfekvő, hogy ezekhez a megye legjelentősebb, meghatározó szerepet betöltő vállalatainál keressünk példát. Így aztán míg a sok száz milliós, milliárdos termelési értékek előállítóiról nap mint nap olvashatunk, vannak olyan kisüzemek, melyekről jósze- rint azt sem tudjuk, hogy léteznek. A Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár vasadi telepét a valóságban is nehéz volt megtalálni, mivel a Kossuth Szakszövetkezet udvarán keresztül lehet csak megközelíteni. A szövetkezettől bérelt épületben Tóth István telepvezetővel együtt összesen 53 dolgozó — többségükben nők — készítik az ablakok, erkélyajtók tartozékait, a görgős oldal- rúdzárakat. — 1970. óta évente 750—800 ezer darabot gyártunk. Ez évi tervünk 33 millió forint, eny- nyi. készterméket szállítunk az ország különböző pontjain levő épületasztalosipari vállalatoknak. Egy órával korábban — Jó néhány nagyüzemben is csak jelentős nehézségek árán lehet a második műszakot megszervezni — a harmadikról nem is beszélve —, hogyan lehetséges, hogy itt mindez viszonylag simán ment? — Tény, hogy szót lehet érteni az emberekkel. Ennek egyik magyarázata, hogy korábban itt más kereseti forrás nem volt, aki nem akart a földdel dolgozni, csak az ingázást választhatta. Most a mi üzemünk, és az Irodagépipari Vállalat telepe helyben biztosít munkát. A szót értés másik titka, hogy mi is figyelembe vesszük az ő érdekeiket. Szabadságok kiadásánál, műszakbeosztás elkészítésénél ügyelni kell például arra, mikor van spárgaszedés, sárgarépaszedés ideje, hiszen ez még fontos jövedelemkiegészítő forrás. Lehet, hogy ez nem éppen nagyipari módszer, cserébe viszont olyant is kapunk, amiről az igazi gyárakban még csak nem is álmodhatnak. Egyetlen példa: 'nálunk 1 órakor van műszakváltás, de a dolgozók nagy része már délben itt van. Pedig túlzás lenne azt mondani, hogy a munkakörülmények lennének olyan vonzóak, hogy ezért érdemes egy órával korábban bejönni. Az épületet eredetileg ugyanis — tisztesség ne essék! — baromfi tartásra építették, s bár végül a szárnyas bérlőjelöltek nem költöztek be, ez nem az igazi. Szerencsére már nincs távol az igazi megoldás: alig pár méterre a jelenlegi épülettől épül az új, 600 négyzetméteres csarnok. — Az év második felében elkészül, akkor két nap alatt átköltözünk, ebből pedig szociális épületet, öltözőt, fürdőt csinálunk — mondja búcsúzóul Tóth István. Néhány kilométerrel arrébb, Nyáregyházán sem üzemépületnek készült, ahol most a Danuvia telepe van. A pilisi tsz-től bérelt létesítmény korábban — pontosabban 1971. előtt — istálló és raktár volt. Az ipar képviseletében — Azon vagyunk, hogy még a látszatát is elkerüljük az istállónak — legalábbis ami a fogalomhoz tartozó rendetlenséget illeti —, mutatja az udvaron a saját ültetésű platáncsemetéket Csiló István telepvezető, aki negyvenedmagával dolgozik itt. — Ellentétben a vasadiakkal mi nem készterméket, hanem félkészárut és előgyártmányo- kat állítunk elő, így forint helyett normaórában számolunk. Havonta átlagosan hatezer normaórát teljesítünk, elsősorban hidraulikus tápegységek tartályainak lakatos, hegesztő és festő munkáit végezzük. Ezenkívül különböző szál- és rúdanyagok darabolásával, nagyolásával forgácsoló műhelyünk hidraulikus útszelepek- hez készít előgyártmányokat. A Danuvia telepe jelenti Nyáregyházán az egyetlen iparszerű foglalkoztatottsági lehetőséget. A betanított munkások keresete 2500—2600 forint körül van, míg a szakmunkások 3500 forintot visznek haza havonta — attól függően, hogy mennyit dolgoztak. Valameny- nyi produktív dolgozó ugyanis teljesítménybérezésben részesül. Csak dolgozók A két helyszín bemutatása után rövid összegzés is idekívánkozik. A gazdaságpolitikai tanulság kedvéért szögezzük le: tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar népgazdaság és az ipar jövője nem a tsz melléküzemágakban, a megismerthez hasonló, kisközségekben működő telepekben van. Ezzel együtt azonban ezek a sokszor kócerájnak, sufninak és még ki tudja minek leszólt kis termelőegységek olyan munkákat végeznek el, amire a nagy ipari centrumokban már nehéz lenne munkáskezet, szabad kapacitást találni. Gazdaságosságuk mellett csak egy érv a több közül, hogy — mivel helybeli munkaerőt foglalkoztatnak — lényegesen kevésbé terhelik az infrastruktúrát, például a közlekedést, mint a nagyüzemek. A másik érvet illusztrálja egy példa: mikor a vasadi látogatást megbeszélendő, telefonon kerestem Tóth Istvánt, de éppen hiva- los ügyben távol volt. Hozzászokva a titkárnők hadához, a mammutaoparátusokhoz, kértem a telefont felvevő asszonyt, hogy akkor adjon valaki másik illetékes főnököt, vagy helyettest — Nincs itt kérem olyan, csak mi vagyunk, dolgozók ... Weyer Béla Feaíu a Borxsönylbsn Kispaláéi hétköznapok Erdőségen át, völgyek fölött halad az autóbusz Kóspallag- ra, a falu fölé magasodó Feketehegy irányába. A száraz levelű tölgyerdők megtartották őszi, rozsdavörös színüket, s mint krétával húzott vonalak, a nyiladékok között: magasba kúsznak az erdei ösvények. Szlovákul — magyarul A vegyesboltban magyarul érdeklődnek a vevők kívánságairól. A fejkendős asszonyok szlovákul sorolják kéréseiket. A lakosság jelentős része szlovák nemzetiségű. Elődeiket a XVIII. század közepén telepítette ide a visegrádi koronauradalom, hogy a fakitermeléshez munkaerőt biztosítson. A szorgos lakók később megtanulták a dohány- és málnatermesztést is. De egészen a hatvanas évek végéig a fakitermelés maradt a vezető foglalkozás Kóspallagon. A fiatalabbak ma már szívesebben vállalnak munkát az iparban, mint a mezőgazdaságban. Hajnalban, délután és este Szob, illetve Vác között fordulnak velük az autóbuszok. Az iskolában, óvodában és a szobi termelőszövetkezet melléküzemeiben mintegy 100 helybeli lakost foglalkoztatnak. Bár az elmúlt évtizedben itt is sok szép új ház épült, mégis a mintegy 900 lélekszámú falu lakossága inkább fogy, mint növekszik. Szobra, Vácra a vasút közelébe költöznek a fiatalok. A tanácsháza falán kétnyelvű felirat tájékoztatja az Ügyfeleket. Az iroda ajtaja most zárva, mert csak minden második nap tartanak félfogadást. Kóspallag január 1- től közigazgatásilag Verőcemaroshoz tartozik. Kisközségben élni „Szeretünk itt élni, ez a szülőhelyünk, tiszta a levegőr csendes a falu” — fogalmazzák meg véleményükét a kós- pallagiak, de hozzáteszik: „azért kis településen élni hátrányos is.” Ősztől például Verőcemarosra járnak iskolába a felsőtagozatosok, a kicsiket azonban továbbra is ösz- szevont osztályokban oktatják. Hosszan sorolhatnánk még a gondokat. Vasárnap ritkább az autó- buszjárat, nehezebb eljutni a faluból; színházba, moziba. Takaros, új egészségházat építettek a tanácsháza mellé, de az orvos más községből jár ki. Horváth László, a községi pártalapszervezet titkára és Baku Tibor, a termelőszövetkezeti tekercselőüzem vezetője szerint szorgalmas nép lakik itt. Van jövője Kóspallag- nak. Hivatásos népművelő vezeti a községi klubkönyvtárat. Megalakult az ifjúsági klub és hetente kétszer filmet vetítenek. A könyvtár háromezres állományából tavaly 250 olvasó kölcsönzött rendszeresen. A postai nyilvántartás szerint 160 családnak jár napilap. A kóspallagiak többsége örült az új testvérközségi kapcsolatnak és további erősödést vár a Verőcemaros—Kóspallag tanácstól. Kárpáti Kamill, a verőcemarosi pártbizottság titkára ismeri az „örökséget”, amit Kóspallag közigazgatásával átvettek a nagyközség állami és pártvezetői. A jövő — A közös igazgatás bizonyára elősegíti majd a kis település zártságának feloldását — mondja. — A., tíz. .kilométer hosszú bekötő utat a közeljövőben bitumenszőnyeggel terítik le. Tervbe vették egy új ABC építését és rövidesen felújítják az óvodát. A VI. ötéves tervben pedig kiépül az egészséges vízellátást szolgáló vezetékrendszer is. Ennyi látható ma Kóspallag jövőjéből, két hónappal a tanács átszervezése után. Kovács István Űttörővezetők konferenciája ■Mint lapunk első oldalán közöltük, megkezdődött Kecskeméten az úttörővezetők VII. országos konferenciája.; Ami a számokat, tényeket illeti: napjainkban több mint egymillió piros és kék nyakkendős pajtást tömörít soraiba pártunk gyermekszervezete. Szerte az országban több mint 3300 csapatban végzik lelkes munkájukat. Tavaly a kisdiákok 15 millió 126 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Sxéées Istvánná : Közösen a társadalommal A beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára szólt arról, hogy az elmúlt hónapokban a járási, a városi, a kerületi, majd a megyei számvetések előzték meg az országos tanácskozást, s több ezer úttörővezető alkotó vitában, számos értékes indítvánnyal gazdagította az Országos Tanácsnak a mozgalmi munka továbbfejlesztésére tett javaslatait — Az elmúlt években végzett munka egyik legfőbb eredményének azt tartjuk, — hangsúlyozta Szűcs Istvánná —, hogy az úttörőközösségek rendszeresebb, elevenebb kapcsolatot alakítottak ki a felnőtt társadalommal. — Az úttörőközösségek életében szervesen összekapcsolódik a tanulás a munkával; az iskolai kötelességek teljesítése a közösségért, a társa- dadalomért végzett tevékenységgel. Megoldásra váró fontos feladatként - említette a gyermekek társadalmi családi helyzetében, iskolai körülményeikben még meglevő különbségek csökkentését. Arra van szükség — hangoztatta —, hogy a szövetség sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget a gyermekek adottságainak és képességeinek kibontakoztatására. Az úttörőszövetség társadalmi jellege elsősorban abban mutatkozik meg — emelte ki Szűcs Istvánná —, hogy ezernyi szállal kapcsolódik társadalmunk életéhez, szorosan együttmunkálkodik a gyermekek nevelésében részt vevő társadalmi közösségekkel. Németh Károly: Egyetemes a felelősség Pártunk és népünk következetesen halad a XI. kongresz- szuson kijelölt úton, eredményesen munkálkodik nemzeti programunk valóra váltásán, a fejlett szocialista társadalom építésén. Az országépítésben, biztos távlatot látva maga előtt, szocialista céljainkkal mindinkább azonosulva részt vesz ifjúságunk is. Ezért pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén — a fiatalok nemzedékéről szólva — joggal fogalmazhatott úgy, hogy a magyar ifjúság széles tömegei egyetértenek a párt és a kormány politikájával, annak valóra váltását támogatják. Helytállnak a termelőmunkában, a tanulásban, tevékenyek a közéletben, becsülettel teljesítik honvédelmi kötelezettségeiket, felelősségteljes hazafias, internacionalista magatartást tanúsítanak. Mindebben nagy része van az úttörőszövetségnek is, annak, hogy milyen U j szerelősor az árammérőgyárban felelősségtudatot, közösségi érzést, tettre készséget oltott a fiatalokba. — Azoknak a magasabb követelményeknek, amelyeket az előttünk álló feladatok megoldása az egész társadalommal szemben támaszt, tükröződniük kell az úttörőszövetség mindennapi életében, nevelő munkájában is. Az életre való felkészítést, miként a szép és tartalmas élet szokásait is, a gyermekkorban kell megalapozni. A Központi Bizottság titkára ezután elismeréssel sióit arról, hogy a Komm'unista Ifjúsági Szövetség a párttól kapott megbízatásának megfelelően végzi az úttörőszövetség politikai irányítását. Többet kell tennünk azért, hogy az úttörőmozgalomból kiváló nemzedék minél zökkenőmentesebben találja meg helyét életének új szakaszában. Szükségesnek tartom — mondotta Németh Károly —, hogy a KISZ és az úttörőszövetség vezető testületéi, támaszkodva az öttörővezetőkre, dolgozzák ki azokat a tartalmi teendőket, esetleg szervezeti formákat, amelyek megkönnyítik ezt az átmenetet. — Pártunk teljes bizalommal van az úttörőmozgalom iránt — folytatta. Tevékenysége jó irányban halad. Munkáiéban jó társadalmi feltételekre számíthat. — Fontos, hogy pártszervezeteink, az állami, gazdasági, kulturális szervek, intézmények, a társadalmi szervezetek segítsék az úttörőket társadalmi valóságunk jobb megismerésében. A felnőttek soha ne felejtsék el, hogy a gyermekek nemcsak a jóra fogékonyak, hanem a rossz is nyomot hagy bennük. A jövő generációjáért egyetemes a felelősségünk. Végül arról szólt, hogy rendkívül fontos, nemes kötelesség mindjobban elmélyíteni a gyermekekben a haza- fiság és az internacionalizmus érzését. — A hazaszeretet a szülői ház, a szülőföld szere- tetével kezdődik — mondotta — az iskola formálja, s az első kisebb közösségben ver gyökeret, bontakozik, érlelődik. Az úttörőmozgalom nagy erénye, hogy ehhez többletet nyújt. Az eddigi úton haladva a jövőben is erősítsék a gyermekekben a nemzeti érzést és vele együtt harmonikus összhangban a más nemzetek, népek iránti tiszteletet, megbecsülést, a szabadságért, a haladásért küzdő népekkel való szolidaritást — hangsúlyozta befejezésül Németh Károly.. . Ä kereskedelem és a könnyűipar előrelépett Ab áreSSenörxések tespasxtisBafw A Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárában az idén mintegy négyszázezer darab egyfázisú árammérőt gyártanak. Ennek a mennyiségnek több mint ötven százalékát exportálják. A gyárban a termelés hatékonyságának növelésére új szerelősort helyeztek üzembe. Az árellenőrzések alaposabbak, szabálytalanságok esetén a felelősscgrevonás is szigorúbb mint korábban — állapította meg az Országos Anyag- és Árhivatal. A múlt év második felében az árhatóságok ellenőrei 50 ezer esetben vizsgálták az árakat, a vállalati kalkulációkat, az ár és a minőség összhangját, s átlag minden ötödik ellenőrzés feltárt valamilyen hibát. A vállalati árpolitikában — különösen a kereskedelemben és a könnyűiparban — előrelépés tapasztatható. Jó néhány helyen hosszabb távra ár-, illetve áprolitikai terveket készítenek, ezekben nemcsak a költségek esetleges várható emelkedését, hanem az önköltségcsökkentési lehetőségeket is figyelembe veszik, hogy az árakat viszonylag stabilan tarthassák. Jól megalapozott érterv azonban még nem mindenütt készül, különösen sok a behoznivaló a gépiparban. Az árkalkulációkban általában sem pozitív, sem ne- i gatív irányban nem tapasztal- j ható különösebb változás. A leggyakoribb szabálytalanságot most is a költségek elszámolásában találták. Több helyen nagyobb értékű alapanyagokkal kalkulálnak, mint amilyen az a valóságban, a hulladékot akkor is veszteségként kezelik, amikor azt valamilyen módon értékesíteni tudják. A valóságosnál magasabb bérköltséget is sokszor számolnak el. Mivel az ellenőrök a kalkulálókat most sokkal tüzetesebben vizsgálták, mint korábban, több helyen tártak fel jogtalan hasznot. Bár a múlt év második felében számszerűen valamivel kevesebb volt az árellenőrzés, mint az első félévben, felelősségrevo- násra 20 százalékkal több eset. ben került sor. Különösen a súlyosabb felelősségrevonások száma nőtt. A múlt év első felében 19, a második félévben pedig 51 esetben kezdeményeztek az árhatóságok büntető eljárást. A második félévben 9 gazdasági bírságot, 2235 szabálysértési, 659 fegyelmi eljárást, 1712 pénzbírságot indítványoztak. Több mint ötezer esetben kártérítés, prémiummegvonás vagy figyelmeztetés követte a vizsgálatot. Ugyan, akkor intézkedtek, hogy a károsultakat kártalanítsák. A szállító vállalatok sajnos még mindig csak elvétve élnek azzal a lehetőséggel, hogy magasabb árhoz juthatnak, ha szerződésben vállalják az áru ütemes szállítását. Többnyire arra hivatkoznak, hogy az alapanyagot ők sem kapják egyenletesen. S miközben egymásra mutogatnak, elmulasztják a szervezett üzleti kapcsolatok kiépítését, kevés erőfeszítést tesznek a kooperációk javításáért. Ez az oka annak, hogy sok helyütt a készletnövelés kényelmes módszerével teszik gondtalanabbá saját munkájukat. Továbbra is fokozottan vizsgálják az árterveket, azok teljesítését, védve a fogyasztókat az árak indokolatlan emelésétől. Hasonlóképpen nagy figyelemmel kísérik az ár és a minőség összhangját, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, továbbá azt, hogy egyes gazdaságtalan termékek gyártásának csökkentése, vagy megszüntetése, hogyan hat az árak alakulására, a lakosság ellátására.
