Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á'MEGYÉI ÍAN xxni. évfolyam, 82. szAM Ara 1,69 forint 1979. Április 8., vasárnap Megosztva Flső hallásra aligha volt szimpatikus a kifaka- dás, de azután — már hig­gadtan mérlegelve a mon­dandót — el kellett ismemi a benne rejlő igazságot. A Csepel Autógyár fenékváz- gyártó soránál beszélget­tünk néhányan, munkások, közvetlen termelésirányítók és az újságíró, amikor a több évtizedes autógyári múlttal büszkélkedő gépla­katos azt mondta: minden oldalról azt hallom, így a termékszerkezet, úgy a gaz­daságosság, de mivel én mindig megtettem becsület­tel a dolgomat, azt tartom, nem nekem beszélnek. Én ugyanis — folytatta — vég­rehajtom azt, amit utasítás­ként kiadnak. A részvétel elhárítása lenne ez a fel­fogás? A közömbösség meg­nyilvánulása? Első mérgé­ben — s rossz beidegződé­sére hagyatkozva — erre gondol az ember, mert hi­szen micsoda dolog az, hogy ... egy nagy tapaszta­laté, gazdag gyakorlati is­meretekkel felvértezett munkás... Álljunk csak meg, mielőtt a hév messzire ragadna bennünket. Ennek a munkásnak igaza van! Többszörösen igaza. Be­szélgetésünk ugyanis onnét indult, hogy volt egy nehéz időszak az autógyár törté­nelmében, amikor mindan­nak következményeit visel­niük kellett, amit az ipar- irányítás, a gyárvezetés el­mulasztott, nem vett észre, későn észlelt. Űj vezetés a gyárban, az iparágban — dinamikus föllendülés, gyors termékszerkezet-változta tás, technikai korszerűsítés. Így summázható a hetvenes években megtett út, ami is­mét jövőt adott az autó­gyárhoz ragaszkodóknak, azoknak, akik a legnehe­zebb időszakban kitartottak, még akkor ts teljes becsü­lettel tették a dolgukat. A gyár valóban tiszteletre mél­tó eredményeket mutathat fel, mégis, a jelek szerint újra akadályfutásra kény­szerül; objektív okok kö­vetkeztében. Furcsának látszó helyzet: ■*- a gyár teljesíti nép- gazdasági kötelezettségeit, folyamatosan javítja mun­kája hatékonyságát, mégis gondjai támadnak? Igen, mert a tervezett népgazda­sági összességű változások — szabályozó módosítások, árrendezések — átformál­ják a környezetet, s bár a termelőhelynek nincs sem­miféle jelentősebb adóssá­ga a társadalommal szem­ben, ebben a más környe­zetben a korábbiaknál ked­vezőtlenebb helyzetbe kerül. Hozzátehetjük: nemcsak az autógyár lén bele ebbe a szorító cioőbe, hanem part­nere, az Ikarus is. Ennek ismeretében már teljesen érthetővé válik a gondolat­menetünk elején idézett ki- fakadás, hiszen tényleg, mit tehet minderről a gép­lakatos? Tágítva a kört: te­het-e róla maga a közösség egésze az autógyárban? Meggyőződéssel írjuk le: nem. A korábbiakhoz képest jelentős szemléletváltozást mutat, hogy a tárca vezeté­se a valóságot olyannak lát­ja, amilven nem próbálja a gyárra hárítani azt, ami nem a gyár ügye. Megen­gedve a nagyon leegyszerű­sített fogalmazást: a válto­zások össztársadalmi érde­keltségből következnek, az­az szükségesek, elengedhe­tetlenek. Ezek a változások azonban néhány nagyüze­met nehéz helyzetbe hoz­nak, holott ezek a termelő­helyek derekasan dolgoz, tak, a hatékonyság javítá­sának fő vonalában álltak. Éppen ezért a változások következményeit nem lehet áthárítani a szóban forgó közösségekre — illetve: le­hetne, de az egyenlő lenne a politikai, gazdasági tisz­tességtelenséggel —, tehát a nagy közösség, a társada­lom nevében eljáró közpon­ti irányításnak kell gon­doskodnia arról, élesen el­különüljön az, ami a gyá­ron, s az, ami az objektív környezetváltozáson múlik. így helyes, tisztességes, igaz­ságos, mi több, csakis így célravezető. A feladatok megosztása egyenlő a ter­hek megosztásával, s ennek a fölismerésnek napjaink­ban rendkívüli a fontossá­ga. Attól ugyanis semmi sem változik bármely ipar­területen, hogy azokat a gondokat is a termelőhelyi közösségek vállára rakják, melyekről semmit nem te­hetnek, s mivel nem te­hetnek, megoldásukra, eny­hítésükre sincs módjuk. IV e tagadjuk: amint a 1 ' fenékvázgyártó sor­nál elhangzott szavak iga­zolták, a változó helyzet mindig nyugtalanságot kelt, de nem azért, mert esetleg — sőt: bizonyosan — újabb feladatokkal kell megbir­kózni, hanem mert keserű tapasztalatok is kapcsolód­nak a változásokhoz. Olyas­fajta emlékek, hogy azért is a gyártósor mellett hang­zott el korholó, bíráló szó, ami középen, fentebb, a gyártól jó távol történt, il­letve maradt el, amire la­katosunknak, s társai szá­zainak, ezreinek semmi be­folyása nem volt. Ha tehát úgy hangzik az érvelés — s persze, nem csak az autó­gyárban, hanem minden munkahelyen —, hogy erről meg arról mi tehetünk, azaz nekünk kell egyenesbe hoz­nunk, emerről meg amarról viszont másoknak kell gon­doskodnia, nos, ha mindez így történik, akkor sértet­len marad az igazságosság mércéje, s ami ennél is fontosabb: kellő légkör, han­gulat teremtődik a szüksé­ges változtatások mielőbbi végrehajtásához. Találó képletességgel em­lítette az autógyári lakatos, senkit sem utál annyira, mint a körbekiab álókat. Azokat, akik forognak kör­be, mindenkire rámutatnak, mi múlott rajtuk, s miben szaporázzák a léptüket, ám önmagukra soha nem bök­nek, holott legtöbbször a kiabálást is, a mutogatást is ott kellene kezdeni. Így igaz. Az elért eredmények meg­szilárdításában, a holnapi nekirugaszkodás megalapo­zásában mindenkinek a maga dolgát kell megten­nie, s ennek az egyszerű igazságnak a hangsúlyozá­sa napjainkban elsődleges fontosságot kap. Jó tudni — mert megbizonyosodhat­tunk róla —, hogy az emlí­tett gondokért senki sem akarja elővenni a lakatost, csak azért veszik elő — de tegyék is, vaskövetkezetes- séggel —, ami rajta múlik. Jó lenne tudni, hogy min­denütt így megy ez; vaskö­vetkezetességgel. Mészáros Ottó Magyar—nigériai tárgyalások Szekér Gyda hezsérkezett Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a ni­gériai szövetségi kormány meghívására április 1—6. kö­zött hivatalos látogatást tett Lagosban. Miniszterelnök-he­lyettesünk és dr. Ominíye Ade- woye nigériai gazdaságfejlesz­tési miniszter aláírták a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt, vala­mint annak munkatervét. Dr. Szekér Gyula tárgyalásokat folytatott a Nigériai Szövetsé­gi Köztársaság gazdaságfejlesz­tésügyi, pénzügyi, mezőgazda- sági és vízgazdálkodási, közle­kedési, oktatásügyi és keres­kedelmi, valamint egészség- ügyi miniszterével. Megállapították, hogy a két ország politikai kapcsolatai szívélyesek, jól fejlődnek. A gazdasági együttműködés di­namikusan bővül. Az aláírt egyezmény kormányközi gaz­dasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság meg­alakításáról is intézkedik. Dr. Szekér Gyula magyaror­szági látogatásra hívta meg dr. Ominiye Adewoye nigériai gaz­daságfejlesztési minisztert, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Székér Gyula szombaton ha­zaérkezett. Nincs jelentős lemaradás Határt, kertit szárit a széf Jó! haladnak a tavaszi mankók Pest msgyéhen Elültették a megye közös gazdaságaiban a burgonyát. A tavaszi vetésű kalászosok kö­zül az árpa 90 százaléka, a zab kétharmada van már a földben. Ezeknek, de az őszi gabonaféléknek is kedvezett a gyakori esőzés. Az újabb kelések így várhatóan egyen­letesek lesznek. A cukorrépa és a melegigényes növények talajba juttatása a hűvös idő­járás miatt csak néhány nap­pal tolódott el. A cukorrépa- vetés negyedével végeztek a gazdaságok. A kukorica ve­tését pedig április közepére tervezik, ha a talaj megfelelően fölmclegszik. A vácszentlászlói Zöldmező Tsz-ben a gyakori csapadék nem okozott jelentős lemara­dást, és náluk is mint a me­gye mezőgazdasági üzemeinek többségében jó ideje eldön­tötték már, mekkora területen szántják ki a felfagyott őszi búzát. Vácszentlászlón az 1480 hektár kalászosból mintegy 4CJ hektárt ítéltek igen gyen­gének a szakemberek. Ezek helyére most főként kukorica kerül, és csak kisebb terüle­ten próbálkoznak naprafor­góval. A közismerten nagy gabo­natermesztő gazdaságban a maglódi Kákosmezeje Tsz- ben jól fejlődik a búza, a szükséges hengerezést, fejtrá­gyázást a kenyérnek való idő­ben időben megkapta. S bár a zöldségfélékkel csak kisebb volumenben foglalkoznak, a fóliasátrak és a melegágyak környékén mégis mozgalmas az élet. Az idén tavasszal 31 műanyag sátor alatt termesz­tettek salátát. E zöldségfélét két hét múlva vágják majd. és fokozatosan szállítják a piacokra. A Rákosmezeje Tsz kertészetében a szántóföldi zöldségtermesztés szerepesem elhanyagolható. Ezzel a mód­szerrel 120 ezer fej salátát nevelnek. A saláta fejesedését a hűvös, az esős időjárás nagyban segítette. ........... Nyolcezer-négyszáz négyzetméteres fóliatelepén ültet paradicsom-, paprika- és uborkapalántákat a sülysápi Tápióvölgye Tsz. A növénye­ket tápkockákba helyezik, s innen kerülnek később a szabadba. Jó híreket kaptunk a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz-ből is. Ezidáig nem érte fagy a 650 hektárnyi gyümölcserde­jüket. S hogy már háromszor is permeteztek s valamennyi időszerű ápolási munkát be­fejezték, abban bizonyára fon­tos szerepe volt a magas­szintű gépesítettségnek. A fákat egyebek között pneu­matikus ollókkal metszették. Az ügyes import gép lényege­sen megkönnyítette az ültet­vényeken dolgozók mun­káját. A szövetkezet, amely a csont­héjas gyümölcsök iparszerű termesztési rendszerének gesz­torgazdasága is, idén 20 hek­táron telepített almát, míg a hat társszövetkezetben 310 hektáron ültettek kajsziba­rackot, meggyet és szilvát Az esőzés egyébként a gyümöl­csösöknek is használt. A teg­napi szárító szél és napsütés hatására mára a megyében többfelé fölszáradt a talaj, így jó néhány helyen lehetővé vált, hogy a gépek ma is dol­gozzanak. V. B. R# r ••{] » RoB 0 ff, ff# Készülődik a hutoipar Szerződések ösztönzik a móinatermesztést A magyar hűtőipar a ter­melők érdekeltségének foko­zására az idén átlagosan 8 százalékkal növelte a mélyhű­tésre felhasználható málna felvásárlási alapárát. Az ok: erőteljesen növeltszik azigénj a mirelit-málna iránt, akái kétszer annyit is eladhatná­nak belőle, mint amennyire ter­Hét végi vására körséta Húsz díjat nyertek a Mezőgép válklalas Talán a se hideg, se meleg időjárás is az oka, hogy már az első két napon sok ezren látogattak ki a kőbányai vá­sárvárosba az Agromasexpo, az Autoservice, a Limexpo és a Hungaroplast kiállítására. A Pest megyeiek közül a bu­daörsi Mezőgép Tröszt, ezen belül is a m on őri vállalat, a Pest megyei Vegyi és Divat­cikkipari Vállalat, valamint a Pest megyei Műanyagipari Vállalat tartozott a nagyobb kiállítók közé. Szombati vásá­ri sétánkon megkérdeztük, sikeres volt-e a bemutató első két napja? Vencs Pál, a PEMÜ gazda­sági igazgatója és munkatár­sai arról tájékoztattak, hogy óriási a forgalom pavilonjuk­ban. Ebben bizonyára szerepe van annak is, hogy sok olyan terméket is bemutatnak, ami a nagyközönséget is ér­dekli. Ezek közé tartozik a Pe- müflon, a teflon magyar vál­tozata, a korábban már vá­cárdíjat nyert vödörcsalád. Sokan érdeklődnek, természe­tesen elsősorban a szakembe­rek közül az építőiparban használatos szerelvények, szi­vattyúk, vagy a műanyag szállítóládák iránt. Korábbi, hagyományos partnereik közül már sokan felkeresték őket, de a biztató tárgyalások azt sejtetik, hogy több új céggel lépnek keres­kedelmi kapcsolatba. A PEVDI standján dr. Vil­lányi Imre főosztályvezető volt az ügyeletes. Elmondta: rájuk igazán senki sem pa­naszkodhat, csupa új terméket láthat a közönség. Ezek közé tartoznak a mű­anyagból készült nyílászárók, a fotocella jelzésére nyitódó, csukódó bejárati ajtó és az úgynevezett szinterezett ter­mékek. Ez utóbbiak elektro­sztatikus módon műanyaggal bevont szerelvények, amelyek iránt igen csak nagy az ér­deklődés. A hazai érdeklődőkön kívül megtekintette bemutatójukat szombaton egy 40 tagú japán küldöttség is. Szívesen fogad­ták a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóit is, hiszen a jövő mérnökei közül bizo­nyára sokan használják majd az ő termékeiket is. A Mező­gép, az Agromasexpo legna­gyobb kiállítója. Mint Nagy Pál főosztályvezető elmondta, húsz vásári díjat nyertek. Közülük öt arany, hát ezüst, és nyolc bronz. A monori Me­zőgép-termékek is sikerrel szerepelnek, a vágóhidakon használatos hidraulikus dobo­gót tüntették ki ezüstérem­mel. A Pest megyei termelőszö­vetkezetekből és állami gaz­daságokból is sokan érdeklőd­tek a szekszárdi vállalatuknál gyártott szőlőtermesztő gépek iránt, nagy a sikere a külön­böző háztájiban használható kisgépeknek, a szőlőpréseknek és a kukoricadarálóknak, fe- jőgépeknek. A kiállítás érdekessége a monori vállalat baromfifel­dolgozó vonala, melyet moz­gás közben láthatnak az ér­deklődők. melót találnak. A mirelit üze­mek idén terv szerint 500 va­gon málnát raknak el. Jelen­leg ennek teljesítéséhez a partnerek egy része még hiányzik. Az extra hűtőipari, úgyne­vezett gurulós málnának az árát a nagymarosi fajtánál 20 százalékkal — kilónként 29 forintra — a Malling-fajtáét pedig 15 százalékkal, kilónként 25 forintra emelte. Az ezektől eltérő minőségű, de hűtésre al­kalmas nagymarosi málnáért kilónként 23, az egyéb mál­nákért pedig 20 forintot fi­zetnek. A rekeszes málna árát 19 forintban, illetve 17,50-ben határozták meg, és 16 forintot fizetnek a légyár­tásra felhasználható málnáért Az intézkedéstől a terme­lési kedv fokozódását várják. A magasabb átvételi ár re­ményében várhatóan többet áldoznak majd a növényvé­delemre, növényápolásra, va­lamint az időben történő be­takarításra. A jelek szerint a hűtőipar­nak az idén is a málna okoz­za majd a legtöbb gondot, az egyéb gyümölcsök szerződési előirányzata kedvezőbb képet mutat. A tavalyinál 5—10 szá­zalékkal több gyümölcs tar­tósítását tervezik, összesen 2400 vagonnal. Ennek érdeké­ben az ipar segíti partnereit A magyar hűtőipar a kerté­szeti egyetemmel közösen fe- keteribizli szedőgépet fejlesz­tett ki. A géppel ellátják azo­kat a gazdaságokat, amelyek nagyobb területen foglalkoz­nak a külföldön jól értékesít­hető fekete ribizli termesztő-, sávéi. A többi bogyós gyümöl­csöt azonban továbbra is kéz­zel kell szedni, és ez okozza a szerződéskötési nehézségek nagy részét, amit most maga­sabb átvételi árral igyekez­nek ellensúlyozni. 3 KÖZÉLET A Mezőgép baromfifeldolgozó gépsorának egyik szakasza működés közben. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a Szakszervezetek Vi­lágszövetségének elnöke teg­nap Bulgáriába utazott, hogy részt vegyen az SZVSZ irodá­jának és főtanácsának üléssza­kán. Dr. Polinszky Károly, okta­tásügyi miniszter — aki Ku­bában tartózkodik — Havan­nában aláírta a két miniszté­rium közötti együttműködési szerződést. Saburo Fujito, a Japán Szö­vetkezetek Központi Szövetsé­gének elnöke, aki delegáció élén, tanácskozásokat folyta­tott hazánkban, szombaton el­utazott Budapestről. Pál Lénárd, az OMFB elnö­ke, aki küldöttség élén tár­gyalásokat folytatott az NDK- ban a műszaki együttműködés további lehetőségeiről, tegnap hazaérkezett a fővárosba. Eozsán Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents