Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

1979. APRTLIS 7., SZOMBAT 5 >"ss""*sssssssssssssss/ssssssssssssswss/&SffJ'Sf*s*M/*rr/*r**ssM*m**/f//rt’*fM*jv/. Három és fél község Kisoroszi - fiatalok A sziget északi, legszélsőbb faluja: Utána már csak árterü­let következik. Kisoroszi szá­razon és vízen is megközelít­hető. Tahitótfalunál megyek át a hídon. Onnan az út gidres- gödrös. Tele van kátyúval. Az út sokszor közelíti a partot. Vénséges vén fák kapaszkod­nak gyökérkarjukkal a ned­ves talajba. Örködnek. Vi­gyázzák a sziget békéjét. A másik oldalon kevésbé derűs a kép; a DCM három kéménye ontja a torkot kaparó füstöt. Kevés a lehetőség Az út mentén „nadrágszíj” földecskék nyújtózkodnak. Amott ló, szekér, két ember: öregasszony, öregember. Emitt, kis traktor pöfög. Az öregek többet és fáradságosabban dol­goznak, a traktortulajdonos eredményesebben, könnyebben. A község tiszta, rendezett. Az utcákon mégis'kevesen jár­nak. Azok is öregek. Talán azért, mert még reggel van? De nem, a buszmegállónál gye­rekek álldogálnak. Iskolások. A busz Tahitótfaluból idehozza az óvodásokat, innen meg oda. viszi az általános iskolásokat. Ott nincs óvoda, itt kevés a tanterem. A községben ma 794, zö­mükben 60 év feletti idős em­ber éL A fiatalság hiányzik. Mészáros Lajosné vb-titkár 6zerint a közlekedés és a mun­kalehetőség hiánya miatt... Pedig nem is olyan régen, 40—50 évvel ezelőtt más élet volt itt. Virágzott a mezőgaz­daság, az állattenyésztés. .Igaz, akkor az iparnak még nem volt olyan vonzóereje, mint ma. No, meg aztán a Duna hajó­sokat kívánt. Sok nyugdíjas hajós él még ma is itt, közülük az egyik, Czilik Ede. Emlékei a dunai hajózás története. Ilyen hajónevekre emlékszik, köny- nyen, hiszen, mint fedélzet­mester szolgált is rajtuk. Jó­zsef főherceg, termes gőzös. Ferenc Ferdinánd. Rigó, Leány­falu, Kossuth. A nevek jelzik a történelem forgását. Van csa­ládja, kettő is, de azok is el­mentek a szigetről. A múlt idők tanúja A másik hajós özvegye, Kecs­kés Mártonná 83 éves idős asszony a Duna menti kis ház kertjében szorgoskodik. Az udvaron ütött-kopott szekér- derékalj árválkodik. Régen nem volt már ló eléje fogva. A múlt idők tanúja, a világ for- gandóságának bizonyítéka. Kecskés Márton az Erzsébet királynén hajózott, s akár­hányszor erre vitt az útja, ha­jókürttel köszöntötte feleségét. A falu utcáin barangolva, föltűnik, hogy idős emberek az utcai közkutaktól vödrökben, kannákban cipelik a vizet, no­ha minden portán van ásott kút. — Múlt év november 28-án — mondja Mészáros Lajosné vb-titkár — eltűnt a víz az ásott kutakból. A Fővárosi Vízművek csáposkútrendszere elszívta a vizet. A megyei ta­nács ugyan kötelezte a Vízmű­veket a vízvezetékrendszer ki­építésére, de eddig csak a köz- kutak készültek el. Vácról jár a postára A kis falusi postán csinos fiatal lány fogad. Harminc Pest megyei Hírlap jár a fa­luba. Végre egy kisoroszi fia­tal — gondolom. Derűs szín­folt. Farmer, blúz, modem fri­zura. Kelemen Éva 23 éves postáskisasszony. — Legnagyobb bánatomra — mondja — múlt év május 22-től dolgozom itt. Vácott la­kom, onnan járok át a sziget­re naponta ... És az öregek mégis szeret­nek itt élni. Itt születtek, itt voltak fiatalok. Az édes em­lék helyhez köti őket. Tegyük szebbé lakóhelyünket Huszonhét vállalat összefogása A Szentendrére települt or­szágos jelentőségű gyárak és a helyi üzemek, intézmények, mezőgazdasági, ipari és szol­gáltató szövetkezetek, társa­dalmi szervezetek dolgozói és vezetői megértve a városfej­lesztés gondjait, társadalmi munkafelajánlásokkal siettek Szentendre szépítése, a kör­nyezetátalakítás megvalósítá­sának támogatására A jót akarni kell A Hazafias Népfront kezde­ményezésére 27 gyár, üzem, intézmény, és szövetkezet aján- íőtt fel külöhfélé, de' pontö- san meghatározott társadalmi munkát, azért, hogy a várost még szebbé, otthonosabbá va­rázsolják. Ügy érezzük, hogy az ilyen nemes célra felajánlott munka megérdemli a nyilvánosságot, éppen ezért folyamatosan sor­ra ismertetjük azokat. Egyéb­ként a megkötött szerződések mottója egy Váci Mihály vers­részlet: „Nem elég jóra vágy­ni / a jót akarni kell! / És nem elég akarni: / de tenni, tenni kell!” Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola. A Dózsa György út 11—21. és a 8. szám alatti gyermek j átszóterek fej 1 eszté- se, a Dózsa György úti HM lakótelep további parkosítása, t.'űteremlátogatás Lukoviczki Endrénél ELKÖTELEZETT művész. Politikai plakátjait országha­tárokon túl is ismerik, főleg spanyol, portugál és angol nyelvterületeken. Plakátjainak aktuális mondanivalójuk van: mozgósítanak Vietnamért, és a NATO háborús tervei ellen. Ez, természetesen csak egyik része művészetének. A műteremben — számomra különös — kettős világ ural­kodik. Lealapozott, rámára feszített vásznak, ecsetek, pa­lettáik, és... és kézműves szer­számok. Kalapács, gyalupad, különféle gyaluk, vésők, vala­mint érdekes gépek. Vinkli- vágó sablonok. Mindegyiket saját maga szerkesztette, csi­nálta, segédeszközök sokolda­lú munkájához. Első önálló kiállítása Buda­pesten, a Bercsényi Klubban volt. Utána a Mednyánszky Teremben, a Fiatal Művészek Klubjában mutatta be alkotá­sait. Grafikái viszont 1971-ben a Tokióban megrendezett ma­gyar grafikai, kiállításon sze­repeltek. Művei láthatók vol­tak Oroszlányban, Tatabányán és Budapesten megrendezett nemzetiségi kiállításokon, 1973-ban Miskolcon a Grafi­kai Biennálén, valamint leg­utóbb a szentendrei új mű­vésztelep első jubileumi tár­latán. SOKOLDALÚ művész, ott­honos a faliszőnyeg, a faintar­zia készítésében és a linómet­szésben is. Egyik legjelentősebb alko­tása, egy 90 négyzetméteres faintarzia Vácott látható, a városi zeneiskolában. — Talán az, szintézise ed­digi működésemnek — mond­ta. Jelenleg a Galga menti köz­ségek összevont művelődési házában, május 5-én megnyíló nemzetiségi kiállításra készül, ahol saját egyéni módszerével készített gobleinjeit mutatja majd be. Közben ő szerkeszti azt a kiadványt, amely majd hat festő munkásságét mutatja be 20 színes képmelléklettel. Lukoviczki Endre festőt pe­dig talán legjobban a formák térben való elhelyezése izgatja — Úgy érzem, még csak részproblémákat sikerült meg­oldanom — vallotta szerényen. MUNKÁSSÁGÁT ismerve, viszont úgy érzem, már na­gyon közel jutott az egészhez. karbantartása, a főiskola kol­légiumi épülete környékének tereprendezése, fásítása, par­kosítása, a főiskola előtti zöld-sávok, járdák karbantar­tása. A főiskola előtti gépko­csiparkoló talajának feltöltése, a 16 és a 8 tantermes iskolák építésének segítése munka­órákkal, a IV—VI. számú óvo­dák patronál ása, segítése a városi sportpálya öltözőinek építésében, a nemzetközi gyermekév városi kiadványai­nak elkészítése a főiskola nyomdájában, a papszdgeti gyalogos híd tervezése és a vízi-úttörő _ sporttelepen a szükséges1 munkák étvégzése. ■ Játszótér, kispálya Dunámén ti Regionális Víz­mű Szentendrei Igazgatósága. A Petőfi téri játszótér kar­bantartása, a IV—VIII. számú óvodák patronálása, egy da­rab fémvázas autóbuszváró elkészítése, a vízi-sporttelep vízszerelési munkáinak elvég­zése, az izbégi napközis ház udvarában sport- és játszótéri tárgyak elkészítése, a park megépítése, a 16 tantermes is­kola építkezésénél segítség- nyújtás és a papszigeti stran­don egy játszótér és egy asz­faltos kispálya komplett fel­építése és kivitelezése. PEVDl szentendrei gyára. Az üzem előtti szakaszon parkgondozás, Április 4. úti bölcsőde patronálása, I—IV— VI. óvodák patronálása, Pos­tás-strandi játszótér karban­tartása, a 16 tantermes iskola részére 200 óra szakipari mun­ka, valamint égy tanterem tel­jes kivakolása, betonjárda épí­tése az ÉTI buszmegállóig, írószerek biztosítása az óvo­dák részére. r ' A falumúzeum helyzete és jövője Elismerés az eredményes munkáért jap ___________________________________________:_____________ A f elszabadulás óta eltelt időszak egyik legnagyobb mú­zeumi vállalkozásának színhe­lye lett Szentendre akkor, amikor a tudománypolitikai határozat értelmében meg­kezdték a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítését, amelynek alapvető feladata az lett, hogy tudományos hitelességgel fel­tárja, megőrizze és bemutassa a magyarországi falusi és me­zővárosi lakosság XVIII—XIX. századi életmódját. anyagi kultúráját. Ideológiai nevelés A múzeum azóta nevezetes heiy lett, fontos alkotóeleme a közművelődés fejlesztésének, s a Szentendrére látogatók nem mulasztják el megtekintését. Ezt bizonyítja az, nogy amíg 1974-ben 42 ezren keresték fel a múzeumot, a múlt évben már 102 ezer volt a látogatók száma. A múzeum szerepe a város, illetőleg az ország éle­tében ma már közismert, ref­lektorfényben áll, éppen ezért az MSZMP városi végrehajtó bizottsága 1977. március 7-én megtárgyalta a múzeum fej­lesztésének lehetőségét, állást foglalt az ott folyó ideológiai munka javítása, a közművelő­dési munka fejlesztése, a kö­zönség kulturáltabb kiszolgá­lása és a gazdaságosság ha­tékonyabb ervényesítése mel­lett. Április 5-én a párt végre­hajtó bizottsága ismét napi­rendre tűzte a múzeum mun­kájáról készplt jelentés meg­tárgyalását, amely felöleli az ideológiai-politikai munka, a közművelődési tudományos és szakmai munka helyzetét, va­lamint a személyi és fejlesztési kérdéseket. A múlt évbein a múzeum hét dolgozója vett részt az alapszervezet által rendezett aktuális politikai ‘szemináriu­mokon és jelenleg 14 dolgozó jár munkásmozgalmi témájú oktatásra. A KISZ-szervezet havonta tart foglalkozásokat, politikai és ifjúságpolitikai kérdésekben, az ifjúsági par­lamenten hozott határozatok értelmében a KISZ-szervezet hatékonyan foglalkozik azok­kal a fiatalokkal, akik alkal­masnak bizonyulnak a párttag jelöltségre. A telepítés előkészítése A fő feladat továbbra is a múzeum fejlesztése, építése, de szélesíteni kell a kapcsolatot a közönséggel, beleértve az üze­mi dolgozókat is. Idei tervük­ben rögzítették a sokirányú közművelődési tennivalóikat, nevezetesen az állandó kiállí­tások propagálását, új kiállí­tások, berendezések megnyitá­sát, öt időszaki kiállítás meg­rendezését, a módszertani, mú­zeum-pedagógiai munka foly­tatását az iskolai tanulók kö­rében, kiszélesítve az ipari tanintézetekre. Támogatják a honismereti gyűjtőmozgalmat, elhatározták két új ismeret- terjesztő kiadvány megjelente­tését, valamint a szervezett tárlatvezetést szocialista bri­gádok részére. Szakmai-tudományos mun­Befejeződött az alapozás «1» kájuk homlokterében a fej­lesztés diktálta feladatok áll­nak, a végleges telepítési és beruházási program előkészí­tése, a gyűjtemények gyarapí­tása, valamint a Ház és ember című tanulmánykötet megje­lentetése. A beszámoló önkritikusan foglalkozott sok olyan kérdés­sel, amelyekben a múzeum el­maradt az előirányzott előre­lépésekben, de azt is megálla­pította, hogy a következő öt­éves terv végére a lemaradá­sok behozhatok. Természetesen az elmaradások indokai való­ban objektívek, mert ma már nagyon nehéz intenzív gyűjtő-' munkát folytatni. Nem kis gondot okoz a múzeumnak a megfelelő anyagi eszközökkel és munkaerővel való ellátott­sága. Igen, mindenkinek tudomá­sul kell venni, hogy a mú­zeum nemcsak Szentendréé, hanem az egész országé, éppen ezért ilyen támogatásra vön szüksége is! A párt-végrehajtóbizottság a beterjesztett anyagot elfo­gadta azzal, hogy elismerését fejezte ki a múzeum vezetőinek és dolgozóinak eddig végzett eredményes munkájukért. ; Épül a munkásszállás Befejezéséhez közeledik Szentendrén a központi posta épületének alapozása. A munkálatokat az Üt- és Vasútépítő Vállalat dolgozói végzik. Megkezdődtek a szigetelési munkálatok Budaknlászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat női munkászállásának épü­letén. ———■————■*—* 1 1 1 "*■" "■ ■■ —i T Kitüntetések a városért A városnak varázsa van. Kétféle varázsa. Az egyik: a remekmívű ódon házak, a zeg­zugos utcák hangulata — min­denkié; a másikr a szívet me­lengető titkos atmoszféra — csak keveseké. Pro Űrbe. A városért. Ki­tüntetés, amit azok kapnak, akik sokat tettek Szentend­réért. Április 3-án, a Beton- és Vasbeton Művek szentendrei gyára kultúrtermében hárman kapták meg a kitüntetést: Si­mon János, az MSZMP városi bizottságának volt első titkára, Fehér András, a Szentendrei Építőipari Szövetkezet nyug­díjba vonuló elnöke és Bálint Ildikó grafikusművész. A ki­tüntetettek különféle munkát végző, más-más alkatú embe­rek, csak egyben közösek, meg­érezték a város titkos atmosz­féráját, varázsát. — Betelepülő vagyok, tíz éve lakom csak itt — mondta Bálint Ildikó. A kitüntetést megindokló hi­vatalos irat szerint: „... tíz éve vesz részt a népfrontmozga­lomban ... kiemelkedő munkát végzett... az izbégi „olvasó­képzőművésztábor” létrehozá­sában ... évről, évre jelentős szerepet vállalt a Szentendrei Nyár előkészítő ... munkálatai­ból ... társadalmi munkában több szentendrei vonatkozású plakátot készített... támogat, ja a városi. gyermekDrogramo- kat...” Szavak. Igaz szavak. Pontos fogalmazás. Csakhogy... — A művészetet — mondta a művésznő — nem tudom el­választani a közélettől. Csak a kettő együtt ad harmóniát. És még valami: a város szere- tete... „trial.' !W-Á — A kitüntetést — mondta' Simon János •— legszívesebben megosztanám munkatársaím­kiluntetésf megindokló hi­vatalos irat szerint: „...titkári funkciójának időszaka alatt a város dinamikusan fejlődött— mindig kiemelt feladatnak tar­totta a város fejlesztésével... összefüggő tennivalókat. Fá. radságot nem ismerve munkál* kodott a város ügyéért.. Igaz, és pontos szavak. Csak­hogy ... — Az elért eredmény min­dig a jó kollektív munka kö­vetkezménye ... — Majd harminc éve dől, gozom egy helyen — mondta Fehér András. — Munkám ösz- szefüggött a város életével és évek folyamán eggyé lettem a várossal... A kitüntetést megindokló hí. vatalos irat szerint: „...aktív segítője a város társadalmi éle­tének ... érdemei vannak a szövetkezeti feladatok eredmé­nyesebb ellátása érdekében létrehozott szövetkezeti köz­pont kialakításában ... lehe­tőséget biztosított arra, hogy a város lakásépítési igényének..; kielégítéséből mind nagyobb részt vállaljon a szövetkezte— j közvetlen emberi magatartá­sáért a lakosság körében iá nagy köztiszteletnek örvend.’! Kétségtelenül iga'z szavak ezek. Csakhogy... — Szeretem ezt a várost,. 1 — vallotta. Akit egyszer szíven ütött a város varázsa, az önként vált rabszolgájává. Szerencsére, egyre többen vannak ilyenek; a városért tenni akarók! Tüzeli, minden mennyiségben A naptár, de főleg a napsu­gár az igazi tavaszt jelzi, s mi mégis fekete szánhegyekről, hasábfa halmokról írunk, mert ezen a héten kezdődött el Szentendrén a kedvezményes tüzelőakció. Az előrelátó ember' idejében gondoskodik a megfelelő minőségű és meny- nyiségű tüzelő beszerzéséről. Most megteheti, mert amint Bízik Ferenc telepvezető vé­gigvezet birodalmán, saját szemünkkel látjuk, a szentend­reiek nem fognak fázni a té­len. Berentei, oroszlányi, tatai éá lengyel szenek. Többféle minő­ségű kokszfajták, tűzifagúlák bizonyítják, hogy a telep jól felkészült a lakossági igények kielégítésére. Bőséges mennyi­ségű, széles választékú árukí­nálattal várja vevőit. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents