Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

Lázár György hazaérkezett Befejeződifek a magyar—szovjet kormányiéi tárgyalások — A látogatásról közleményt aétak ki Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki csütörtökön érkezett Moszkvá­ba, pénteken a Kremlben ta­lálkozott és megbeszélést foly­tatott Alekszej Kosziginnel, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké­vel. A találkozón magyar rész­ről részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Magyar Népköztársaság állandó képviselője a KGST- ben és Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. Szovjet rész­ről részt vett Konsztantyin Kuszákon, az SZKP KB titká­ra, Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának I elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Konsz- I Lázár—Koszigin találkozó a Kremlben. tantyin Katusén, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a Szovjetunió állandó Magad A közmondás ugyan tré­fás kedélyességgel szó­lít f el — magad uram, ha szolgád nincs —, ámde az életben ennek a kedé­lyességnek gyakran nyoma 'vész, a muszáj parancsno­kol, egyetlen irányban mu­tatva a mozdulás lehetősé­gét. Ilyesfajta kényszer- helyzetben cselekedett Rác- kene Nagyközségi Közös Tanácsa, amikor életre hív­ta, s január elseje óta mű­ködteti építőipari és kom­munális költségvetési üze­mét. A tanácsi gazdálko­dásnak meglehetősen bo­nyolult a hátországa, hiszen a nagy, mindenki számára könnyen megfogható fel­adatok mellett kisebb teen­dők seregét kell ellátni. Mi­vel „szolgád nincs”, azaz ezeknek a kisebb súlyú, de nem mellékes teendőknek a rendszeres végrehajtására nincs vállalkozó, marad minden á tanácsra, Küsz­ködtek Ráckevén is, foglal­koztattak egy úgynevezett házilagos építőbrigádot, ám a feladatok annyira gyara­podtak, fajtájuk, körük annyira bővült, hogy — más tanácsokhoz hasonla­tosan — a kiutat egyetlen lehetőség kínálta, a költ­ségvetési üzem alapítása. Letettek egy gondot, nya­kukba vettek egy másikat — így valahogy festhetjük meg a változó helyzet ké­pét. .Hiszen ezek a költség- vetési üzemek megyeszerte sokféle. terhet raknak a ta­nácsok vállára — gazdál­kodniuk kell, árbevételi ter­vet teljesíteni, nyereséget elérni stb. —, mert ha baj van, akkor bizony az alapí­tó tanácsnak a hátán csat­tan az ostor, s kétségtelen, a legtöbbször kezdetleges körülmények között nem könnyű rendet, fegyelmet tartam, szervezettséget el­érni. E gyetlen gazda — lehe­tőség arra, hogy átte­kinthetőbb, szervezet­tebb, a lakosság szemszögé­ből mindenképpen hatáso­sabb legyen a munka. S valóban, ez utóbbi a leg­fontosabb, azaz — bár­mennyire furcsán hangzik is — kell ugyan gazdálkod­ni, a tevékenység pénzügyi eredménye sem mellékes, a hangsúly mégis a feladatok jó ellátására helyeződik. Megtörténhet, ahogy ta­pasztalataink mutatják, nem ritka eset, borotvaélen táncol a veszteség vagy jö­vedelmezőség ügye, a költ­ségvetési üzem mégsem marasztalható el, mert megtette mindazt, amit vártak tőle, jól szolgálta a lakosság igényeinek kielé­gítését. Még egyszerűbben fogalmazva: a tényleges, pénzbeli nyereség esetleges hiányát ellensúlyozza az a nyereség, melyet a kom­munális ellátás fejlődése képvisel, továbbá az, me­lyet az egyébként hosszú időre nyúló építési, felújítá­si feladatok gyorsabb el­végzése nyomán könyvel­hetnek el. Még teljesebbé téve a kényszerű lépések környe­zetét: a tanácsi építési, kommunális feladatok na­gyobb részére egész egysze­rűen nincs vállalkozó! Az építőipar szervezetei — le­gyenek akár állami válla­latok, akár szövetkezetek — mosolyogva hárítanak el olyasfajta megbízásokat, mint egy-két kisebb állami lakóház felújítása, tataro­zása, mondván, a fölvonu­lás többe kerülne, mint amennyi pénze a tanácsnak összesen van ilyen célra. Ez a környezet vezetett oda, hogy — másfelé nyúlva pél­dáért :— megunva a sok évig tartó küszködést, kín­lódást, kérlelést, a dabasi járásban úgy oldották ineg a tanácsi kezelésben levő utak javításának, karban­tartásának feladatát, ahogy azt a magad uram, ha szol­gád nincs bölcsesség dik­tálja. Azaz: fokozatosan fejlesztették, alkalmassá tették a Dabas Nagyközségi Tanács V. B. Építőipari Költségvetési Üzemét en­nek a teendőkörnek az el­látására, s immár egy esz­tendeje a járás egész terü­letén ennek a cégnek az emberei a kivitelezői a ta­nácsi megbízásoknak, útja­vítás, karbantartás esetén. B oldogan lemondana bár­melyik tanács a maga költségvetési üzeméről — boldog az a tanács, ame­lyiknek úgy-ahogy megbíz­hatóan működő költségve­tési üzeme van. Nem a fo­galmazásban, hanem az életben, a valóságban rejlő kettősség fejezi ki igazán a felemás állapotokat, azt, hogy gyakran a tanácsok­nak nem csupán feladataik pénzügyi fedezetét kell elő­teremteniük, hanem maguk gondoskodhatnak a kivitele­zői, megvalósítói szervezet­ről is. Némely helyen azt is ta­pasztaljuk, hogy az alapító tanácsok elvonják költség­vetési üzemeik nyereségét, holott akkor cselekednek helyesen, ha a nyereségfo­rintokat továbbiakkal told­ják meg, így teremtve le­hetőséget a feladatokhoz igazodó fejlesztésre, pél­dául különféle kisgépek beszerzésére, több tanács összefogásával a körzeti köztisztasági teendők meg­oldására stb. A csupán jel­zett lehetőségek is érzékel­tetik: a magad uram, ha szolgád nincs alapon létre­jött szervezetekben még mindig nagy tartalékok, fejlődési, fejlesztési forrá­sok rejlenek. *A költségve­tési üzemek ugyan sziszifu­szi munkák gazdái, ám ez nem minősítője, csupán ki­jelölője tevékenységi kö­rüknek. Annak a tevékeny­ségi körnek, amelynek el­látása híján mindannyiunk hétköznapjai lennének sok­kal nehezebbek, sőt, oly­kor, bizonyos dolgokban már-már elviselhetetlenek. 3 erre gondolva kell meg­ítélni, támogatni a költség­vetési üzemek jelenét, hol­napját. Mészáros Ottó képviselője a KGST-ben, és Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter. Alekszej Koszigin pénteken villásreggelit adott Lázár György tiszteletére. A villás­reggelin részt vettek a magyar küldöttség, tagjai és más ma­gyar hivatalos személyiségek, szovjet részről a tárgyaló kül­döttségen kívül jelen voltak Ivan Arhipov, Vlagyimir Ki­rillin, Nyikolaj Martinov, Zija Nurijev miniszterelnök-helyet­tesek, valamint más hivatalos személyiségek. A szívélyes, baráti légkörű villásreggelin Alekszej Koszi­gin és Lázár György rövid be­szédet mondott. •k Lázár György pénteken uta­zott el a szovjet fővárosból. A vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin, valamint Konsztan­tyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. Je­len volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete is. A kormány elnökét a Feri­hegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Várko- nyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Varga Jó­zsef, a Minisztertanács Titkár­ságának vezetője és Garai Ró bért külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. (A látogatásról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismertetünk.) ffezal©ztálc Zalka Máté liánját K&fonm iiszleleietelás & ferihegyi repiiláiéren Pénteken este Budapestre érkezett az a repülőgép, amely Zalka Máténak, a spa­nyol polgárháború legendás hírű tábornokának hamvait tartalmazó koporsót hozta haza Spanyolországból. A nemzetközi brigádok hírneves Lukács tábornokának földi maradványait katonai tiszte­letadással fogadják a Ferihe­gyi repülőtéren. A kegyeletes eseményen Zalka, Máté lányán, Natalia Zalkán kívül megjelent Rácz Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Rócz Pál külügyi államtitkár, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizánszövetség főtitkára, valamint a magyar néphadse­reg tábornoki karának több tagja. A koporsót a Himnusz hangjai mellett emelték ki a repülőgépből. A csapatzászló­val felsorakozott díszszázad tisztelgett a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom hősének, a spanyol polgárhá­ború önkéntesének. A ma­gyar néphadsereg hat főtisztje vállára emelve vitte a kopor­sót a gépkocsihoz, amely a gyászszertartás színhelyére szállította. Zalka Máté szülőföldjére hazahozott hamvainak fogad­tatása az Internacionálé hang­jaival fejeződött be. Már kilencmillió lóerővel Remény Pél a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődéséről Tavaly a mezőgazdaság és élelmiszeripar részesedése a népgazdaság bruttó termelésé­ből együttesen 25,6 százalék volt, a népgazdasági exportból pedig mintegy 22 százalék — mondotta Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter pénteki sajtótájékozta­tóján a Parlamentben. A me­zőgazdasági termelés mindin­kább összhangban van a piaci igényekkel és a korábbinál magasabb színvonalon felel meg az export-megrendeléseknek. A mezőgazdasági üzemek előreléptek a gépesítésben, amit bizonyít, hogy a munka termelékenysége az elmúlt tíz évben 3—4-szeresére nőtt. A beruházások csak 60 százalé­kát ma már gépek és berende­zések teszik ki. A gépállo­mány összes motorteljesítmé­nye elérte a 9 millió lóerőt. Ilyen teljesítményű géppark­kal még soha nem rendelke­zett a mezőgazdaság. Figyel­meztető azonban, hogy az esz­közök kihasználása terén még jelentős tartalékok vannak, az állattenyésztés gépesítése még nincs ilyen színvonalon, Az űj szerelősoron A Ganz Műszer Művek gödöllői árammérőgyárában az idén mintegy négyszázezer darab egyfázisú árammérőt készí­tenek. Ebinek a mennyiségnek több mint ötven százalékát exportálják. A minőség további javítására és a termelés haté­konyságának növelésére új szerelősort helyeztek üzembe. de ezen a téren is van hala­dás. A sertéstelepeken pél­dául a helykihasználás három, év alatt 20 százalékkal javult Gondot okoz, hogy kevés a korszerű rakodógép és a ma­gajáró betakarító gépekből is többre lenne szükség. Növekszik a mezőgazdasági termelés anyag- és eszközellá- tottsága. A kémiai anyagok értéke meghaladja a 14 mil­liárd forintot. A növényvédő- szer-f el használ ás évente 10 százalékkal nő. A hatékonyság fokozása érdekében megalakí­tották a központi növényvé­delmi előrejelző szolgálatot és megszervezték az üzemi előrejelzések rendszerét. Megkezdi működését a ma­gyar öntözési szolgálat is, amelytől azt várják, hogy meggyorsítja a legjobb mód­szerek elterjesztését. Az állami élelmiszeripar ta­valy 75,6 milliárd forint érté­kű terméket adott át a n.igy- és kiskereskedelemnek, s ez­zel forgalmát egy év alatt 2,5 százalékkal fokozta, örvende­tes, hogy jól fejlődik az élel­miszeripar háttere, az állatte­nyésztés. A szarvasmarha ága­zatban például a nagyhozamú Holstein-Friz fajtákkal keresz­tezett marhaállomány 1980 végére eléri a 230 ezret, és a sertéstenyésztésben is mind­inkább realizálódnak a hibri­dizációban rejlő előnyök. Az elmúlt években kiteljese­dett a mezőgazdaság vállalati szervezete. A mezőgazdasági-' lag művelt terület 78 százalé­kán 1469 tsz gazdálkodik. Az egy tsz-re eső átlagos terület meghaladja a 4000 hektárt. Ennél is nagyobb az állami gazdaságok átlagos területe: 7700 hektár. Mindinkább beváltják a hozzájuk fűzött reményeket az agráripari egyesülések, ame­lyek teljes önállósággal szer­vezik az alapanyag-termelést, a feldolgozást, valamint az ér­tékesítést. Az élelmiszeripari fejlesz­tésnél a szakágazatokat három kategóriába sorolták. Ezeken belül megkülönböztetik a ki­emelten fejlesztésre kerülő ágakat: a húsipart, a hűtőipart és a növényolajipart, s az úgynevezett dinamikus szint­tartást megvalósító ágakat: a dohány- és a bőripart. Csökken a mezőgazdaság­ban a munkaerő. Tavaly az állami és a szövet­kezeti szektorban már csak 877 ezren dolgoztak. Jelenleg még a mezőgazdasági dolgozó­nak nagyobb a munkaideje, mint a népgazdaság egyéb ágaiban tevékenykedőknek. Az állami üzemekben már kiala­kult az azonosság a munkaidő és a munkaidőrend tekinteté­ben, s ezt kell elérni a tsz- ekben is. Hentes Dezső Csongrád megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője pénteken Csongrád megyébe látogatott. Szegeden elsőnek a Kenderfonó és Szövőipari Vál­lalat kenderfonógyárát keres­te fel. Nemes Dezső ezután meglá­togatta a József Attila Tudo­mányegyetemet: Délután az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának ok­tatási igazgatóságán aktíva- ülésen adott tájékoztatást idő­szerű nemzetközi és ideológiai kérdésekről. KÖZELET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban üdvözölte Denis Sassou-Nguessót, a Kon­gói Munkapárt Központi Bi­zottsága elnökévé, valamint a Kongói Népi Köztársaság és a Minisztertanács elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból. Veres József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZBT alelnöke, magyar küldöttség élén, hazaérkezett Moszkvából, ahol a hazánk felszabadulásának tiszteletére rendezett ünnepségeken vett részt. Bruno Bottai, az Olasz Kül­ügyminisztérium politikai fő­igazgató-helyettese április 4. és 6. között - udapesten tar­tózkodott, ahol megbeszélése­ket folytatott a kétoldalú kap­csolatokról és az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Csehszlovasz Kazevics Nor- kus, a Litván. SZSZSZK szol­gáltatásügyi miniszterhelyette­se, az SZMBT litván tagozatá­nak elnökhelyettese tegnap háromtagú küldöttség élén Budapestre érkezett. A ven­dégeket az MSZBT hívta meg. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! xxiii. évfolyam, 8i. szám Ára 1,20 farint 1979. április 7., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents