Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-04 / 79. szám

CECLÉDJ PEST Htrni hIpup KÜIÖNKIAPÁSA 8« ■ m ü 3 BQ MOHOD®VIDÉKE "“"Híradó YÄSLHAfM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA a pest MEdYEiHiRtAp Különkiadás a A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE Kereskedelem, vendéglátás Most még terv, holnap valóság Szatócsbolt helyett korszerű üzletek Az egykori sarki fűszeresek ideje rég lejárt, ám működé­sük színterei még ma is szol­gáinak. Cegléden is sok apró bolt őrzi a kereskedelem ko­rábbi időszakát. A változó vá­ros nemcsak új lakóépülete­ket, közelükbe óvodákat, isko­lákat, szolgáltatóházakat köve­tel, hanem korszerű, a mai igényeknek megfelelő áruhá­zakat, üzleteket is. Napjaink­ban a szép portál, az árut gusztusos elrendezésben kínáló kirakat épp úgy jogos köve­telmény, mint a tágas eladó­tér, a bőséges raktár, az ele­gendő mennyiségű hűtővitrin, az áttekinthetően elhelyezett árukészlet. A közelmúltban a város ve­zetői kidolgozták Cegléd hosz- szútávú kereskedelemfejlesz­tési elképzeléseit, amelyet megtárgyalt és elfogadott a városi párt-végrehajtóbizott- ' ság. Összeállítói abból indul­tak ki, hogy a város egyre je­lentősebb szerepet tölt be Dél- Pest megyében a kereskede­lem és a vendéglátás terén is. A tervezők a település álta­lános és a városközpont rész­letes rendezési tervének elké­szítésekor ugyancsak tekin­tettél voltak erre. A jövő fel­adata, hogy — a rendelkezésre álló anyagi javak arányában — lépésről lépésre megvaló­suljanak a célkitűzések. Piactéren vásárcsarnok A központban megfelelő alapterületű iparcikk-, élelmi­szer-, vas- és műszaki áruház építése kívánatos. A tervek szerint a jelenlegi piac idővel vásárcsarnokká fejlődik. A többi között megvalósul a barkácsbolt és az autótartozé­kokat árusító üzlet. Ezekre a célokra új épületeket kell emelni, és vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek azo­kat is, amelyek egykor üzletek voltak, de ma más feladatot töltenek be. Az is hasznos lenne, ha — a Nívó Ruházati Szövetkezet példáját követve — több városbeli üzem min­taboltot nyitna, bemutatná és kínálná termékeit. Valószínű, kapósak lennének a gyermek­cipők, a Május 1. Ruhagyár készítményei, az ÉVIG bar- kácsgépei. ABC az alközpontban Az új lakótelepek mellett gondolni kell a városközpont­tól távolabb eső, hagyományo­san épült negyedekre is, ahol az alközpontokban célszerű, korszerű bevásárlóhelyeket kell létesíteni. Ezt a törekvést szolgálja például a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat, amely a Malom téren épít ABC kis- áruházat. Az is lényeges, hogy a megfelelő áruválaszték se­gítse a korszerű táplálkozási szokások elterjedését és a fél­kész-, konyhakész- és fagyasz­tott élelmiszerek választéká­nak bővítésével könnyítsék a dolgozó nők házimunkáját. Mindehhez a boltosok szak­szerű és udvarias munkájának kell járulnia. Valószínű, e fel­tétel hátterét megteremtik a javuló munkakörülmények, amelyek kedvezőbbé teszik a kereskedők tevékenységét az újonnan épülő üzletekben. Cegléden a vendéglátás Különleges technológiával ■f. *•<' Gyorsabb, olcsóbb építés Napról napra a szemünk láttára változik a monori Né­meth Ágoston utcai építkezés képe. A Monori Építők Ipari Szövetkezete 60 lakás átadá­sát tervezi még ebben az esz­tendőben. Kerülgetjük az el- barikádozott területet, időn­ként belesünk a réseken, de tulajdonképpen nem tudjuk, hogy mi is történik valójában. Sivák Attila építésvezető el­magyarázza: ■ — Az alapozáson már régen túl vagyunk, jelenleg a váz- szerkezetek építésénél tartunk. Üj, Moberán típusú alagútzsa­lus öntött technológiát alkal­mazunk, amelyet a szövetke­zet kollektívája fejlesztett ki. Ennek az a lényege, hogy a zsalugáterek közé nehéz ka­vicsbetont öntünk. Gyorsabb és olcsóbb építési mód, mint a hagyományos. — Már 24 lakás vázszerke­zetét kiöntöttük, s a többivel is elkészülünk június végéig. Az építkezésnél előregyártott, műanyagburkolatú hő- és hangszigetelő szakipari pa­neleket használunk fel. — Általában minden épít­kezésnél adódnak nehézségek. Itt is? — Valóban így van, mi sem vagyunk kivételek. Igen rosz- szak a talajadottságok, mély vagy magas víztartalmú, ked­vezőtlen szerkezetű talajjal ta­láltuk szembe magunkat. Az alapot is ennek megfelelően, csaknem hat és fél méter mé­lyen kellett kiépítenünk. A felvonulási terület is ki­csi, jóformán csak az épülő házaknak van helyük. Hiába van helyszíni kiszolgálás, to­ronydaru, betonkeverő, hely­szűke miatt az alapanyagokat naprakészen kell szállítani, és ez igen körültekintő szervezést igényel. Különleges minőségű sóderra van szükségünk, a fo­lyamatos ellátásról csak nehe­zen tudunk gondoskodni. — A gondok ellenére tudják tartani a határidőt? — A jelenlegi szakaszban négy brigádunk dolgozik, s szerencsére nemcsak a saját munkaterületükhöz értenek. Már eddig 4 ezer 500 munka­órát ajánlottak fel a szövet­kezet brigádjai, s ha szüksé­ges, szombat—vasárnap is dol­gozni fognak. A feszített tempó ellenére az építkezés első fázisától kezdve nagy súlyt fektetünk a minőségi kö­vetelmények betartására, hogy a későbbiekben ne merüljenek fel olyan kifogások, mint leg­utóbb Vecsésen. K. L. helyzete napjainkban nem va­lami rózsás, mielőbbi változ­tatást követel. A szálloda kor­szerűsítése és bővítése elen­gedhetetlen, továbbá színvona­lasabb étteremre és cukrász­dára van szükség a város szí­vében, ahol kulturáltan étkez­hetne, szórakozhatna a ven­dég. Ételbár és étterem Gondolni kell azokra is, akik jártukban-keltükben tér­nek be, s nem kívánnak leül­ni, illetve gyorsan szeretnének bekapni néhány falatot. Étel­bárban, gyorsbüfében, bisztró­ban ezt megtehetnék, A köz- étkeztetés javítása sem tűr ha­lasztást. Ennek érdekében öt­ezer adagos központi konyha felállítása volna célszerű. Az új létesítmények elhelye­zésekor az emeletes házak földszintjének efféle haszno­sítására kell törekedni. Arról sem feledkeznek meg az ille­tékesek, hogy a jövő kereske­dőit és felszolgálóit megfelelő körülmények között oktassák a jövőben, újjal váltva fel a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakiskola rozzant épü­letét. Az itt körvonalazott el­gondolások tizenöt év távlatát ölelik fel, és fokozatosan be­épülnek a város középtávú terveibe. Tamasi Tamás Egy hosszú út állomásai Mit jelent ma a forradalmiság? MIVEL LEHET kiérdemelni a KISZ KB vörös vándorzász­laját? A kérdést az elmúlt napokban sokan tették fel a Dél-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatóságán dolgozó fia­taloknak. Ök szívesen fogad­ják az érdeklődőket. Elmond­ták, mát tettek, hogyan dol­goztak. Kapóra jönnek ezek a beszélgetések, hiszen ők ma­guk is igyekeznek minél pon­tosabban felmérni saját mun­kájukat. Tudják, alapos önis­meretre van szükségük ahhoz, hogy tovább léphessenek. Még tovább? Igen. Ha nem, a zászlót kell továbbadni egy esztendő múltán. Mint Gál László KISZ-titkár mondta a zászlóátadási ünnepségen: nem akarják továbbadni. Nem vol­na meglepő, ha ez az akarat eredményt hozna. A Che Guevara alapszervezet ifjú­kommunistái makacs emberek és tudnak dolgozni. Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára szerint a Che Guevara alap­szervezet sikerének titka, hogy tagjai felfedeztek valamit. Ne­vezetesen azt, hogy mit jelent a gyakorlatban napjaink for- radalmisága. Az átlagosnál jobb helytállást a gazdasági munkában, s tartalmas, színes mozgalmi életet. Nem egyet­len évig, hanem évek hosszú során keresztül. A Che Gue­vara alapszervezet már két al­kalommal megkapta a Kiváló KISZ-szervezet zászlót. Nem Kismamaszalag az EVIG-ben Az egyműszakos kismamaszalagon centrifugamotorokat gyártanak az ÉVIG ceglédi kisgépgyárában. Budavári Lászlóné, Telek Istvánná és Balogh Sándorné — a képen — alkatrésze­ket készít. Apáti-Tóth Sándor felvétele lehet máról holnapra eljutni a KISZ KB vörös vándorzász­laja kitüntetésig. Melyek voltak ennek az út­nak az állomásai? A solti rá­dióadó energiahálózatának építése? Az Albertirsa—Viny- nyica távvezeték fogadóállo­másán végzett munka? Az albertirsa—martonvásári táv­vezeték munkálatai? A KISZ városi bizottságán, az alig fél. száz tagot számláló közösség jellemrajzában egyetlen szót húztak kétszer alá. Ezt: folya­matosság. Vrbán Péter, aki éveken keresztül vezette a kis közös­séget, a zászlóátadási ünnep­ségen mondta: „Tavaly jól dolgoztunk. Tehettük volna ezt, ha korábban nem hasonló­képpen cselekszünk?” Maradjunk mégis 1978-nál. Az üzemigazgatóság fiataljai tervezték az albertirsai alállo. más segédüzemi gerinchálóza­tát. Kitűzték a 400 kilovoltos távvezeték nyomvonalát- A Budapesti Elektromos Művek­kel kötött szocialista szerződés keretében a fiatalok készítet­ték a Dabas környéki hálózat- építés kiviteli terveit, s részt vettek a helyszíni munkában. Dolgoztak, a város többi KISZ- szervezetével együtt, a hant­házi vasútvonal bontásán, fásították a Dózisa György utat, dolgoztak kommunista műszákban, megyei másodikok lettek a 11 vállalás a XI. VlT-ért versenyben, s nem volt olyan politikai esemény, amelyen ott ne lettek volna. NEM EGYSZERŰEN néző­ként. S miért foglalkozhat­tak annyi mindennel? Mint mondják, azért, mert nem maradtak magukra. Hivatalo­san a Che Guevara alapszer­vezet kapta a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Ök úgy vé­lik, hogy a DÉMÁSZ nagykő­rösi üzemigazgatósága.” Farkas Péter Diákok, harminc országból Hazaviszik a diplomát A Gödöllői Agrártudományi Egyetem falai között nemcsak a magyar, hanem a világ me­zőgazdaságának is nevelnek s zakembereket. — Egyetemünkön jelenleg 128 külföldi diák tanul. Kö­zülük 111 a mezőgazdasági, 17 a gépészmérnöki kar hallgató­ja — mondja Mukk Lajosné, a mezőgazdasági kar dékáni hi­vatalának vezetője. — Csak­nem harminc országból érkez­tek, többségük a fejlődő álla­mokból. A külföldi hallgatók oktatása 1952-ben kezdődött, azóta 99 mezőgazdasági és gé­pészmérnök kapott nálunk ok­levelet. Az idén huszonötén végeznek. r. i-ru ­Melegégövi tárgyak Tanulmányi eredményeik átlaga azonos a magyarokéval, pedig a nyelvi nehézség szinte mindvégig külön gond a szá­mukra. A vizsgakövetelmé­nyek is azonosak, hiszen ha­zájukba visszatérve, majd fel kell venniük a versenyt a más országok egyetemein végzet­tekkel. Gödöllőn hét éve, 1972-ben még nagyobb feladatra vállal­koztak. Ekkor kezdték, nagy­részt a külföldieknek, a me­A z öreg mindennap ott áll a bejárat előtt. Ha hűvös az idő, kopott ruhájára visel­tes zöld ballont húz. Áll, egyik kezét zsebre dugva, a másik­ban újságot tartva és nézelő­dik. így szokta meg szülőfalu­jában, ahol élete javát leélte. „Otthon most is ott ülnek az öregek a kerítés előtti pado­kon és beszélgetnek” — emlé­kezik, mert emlékeznie kell: múltjának elszakított gyöke­rei a váci lakótelep betonlabi­rintusában éltető erő után ku­tatnak. Egy csepp öröm: be­szélget vele valaki... Az öreg — ablakomból lá­tom — ott áll most is. Magá­nyosan. S vár valakit. Egy csepp örömet még ... Az asztal másik oldalán egy őszülő hajú, örökvidám asszony, Klein Lászlóné. Lel­kesen magyarázza: — Hát az valami nagyon csodálatos volt! Ügy higgye el, ahogy mondom: négyszáz nyugdíjast vártunk, s végül hatszázan jöttek el! Még a székekre is teríteni kellett. Igaz, Gyuri ? Farkas György, a fóti párt- bizottság titkára bólint. Sok-sok újságcikk, képeslap, köszönőlevelek. És naplók egy nylonzacskóban. Klein László­né elém teszi az egyik vastag, bőrborítású könyvet. — Ezt olvassa! Olvasom: „Igaz, hogy csak délután két órára szólt a meg­hívónk, de fél kettőkor már félig megtelt a Vörösmarty Művelődési Ház kultúrterme. És két órára szűknek bizo­nyultak a falak... A fogadás­nál figyelmes kis úttörőfiata­lok kísérték karonfogva és kedveskedtek a megérkező öregeknek...” — Milyen csoda történt hát Fóton, a tizennégyezer lakosú nagyközségben? — Csoda? — kérdez vissza Farkas György. — Nem, erről szó sincs. Csak felfedeztük, hogy vannak köztünk nyug­díjas emberek. Tavaly ősszel történt: tanácstagok, pártta­gok, vöröskeresztes aktivis­ták, KISZ-tagok, szakszerve­zeti tagok fogtak össze, s ezer­nyolcszáz nyugdíjast kerestek meg. „Hogy tetszik lenni? Nincs valamire szüksége? Se­gíteni akarunk” — mondták, s e szavak a legjobb ajánlásnál is többet értek. — Láttuk, s mi, akik az öregeket felkerestük, éreztük is, hogy sokan mennyire ma­gányosak! — veszi át a szót Klein Lászlóné. — Tennünk kellett valamit, ezért első lé­pésként megrendeztük az öre­gek napját. Látott már egy­szerre hatszáz boldog embert? Nézem, ahogy beszél, moso­lyog, lelkesedik, s azon ve­szem észre magam, hogy a lel­kesedése rám is átragad. Hon­nan az erő benne? Honnan a legyőzhetetlen emberszeretet? A Mechanikai Laboratórium dunakeszi gyáregységében dol­gozott nyugdíjig. Férje szintén nyugdíjas. Először munkahe­lyeiken alakították meg a nyugdíjas bizottságokat, szer­veztek az öregeknek progra­mokat. Aztán — most már bő­sége^ tapasztalatok birtokában — itt Fóton is, a szakmaközi bizottság keretében. Szerencsére nincs fegyedül, s egyre többen lesznek Fóton is, akik önzetlenül segítenek embertársaikon. — A felmérés legfőbb ta­pasztalata, hogy nagyközsé­günkben az öregek többsége rendezett körülmények között él, megélhetési gondjaik nin­csenek — összegezi a tanulsá­gokat a pártbizottság titkára. — Jó alkalom volt ez arra is, hogy annak a néhány nyug­díjasnak, aki rászorul, azon­nali segítséget nyújtsunk. Elő­fordult például, hogy valakit a tanács néhány napon belül el­helyezett az öregek napközijé­ben, ahol teljes ellátásban ré­szesülnek az idős emberek. Másoknak szociális segélyt utaltak ki. Viszont ami a kér­désekre adott válaszokból ki­tűnt: sokan nem tudják tarta­lommal megtölteni napjaikat, unatkoznak, hiányzik a mun­kahelyen évtizedek alatt meg­szokott közösség. — Hogyan próbálnak segí­teni ezen? Klein Lászlóné válaszol: — Az első öregek napjának sikere arra ösztönöz minket, hogy minden évben, újra meg­rendezzük. Szeretnénk kirán­dulásokat is szervezni. A nagy­község vezetői már megígér­ték, támogatják minden ter- vünket, és segítenek például az autóbusz megszerzésében ... De hadd folytassam: több fóti gazdasági egység adott már beutalót nyugdíjasoknak, amit ezúton is megköszönünk. Elő­adásokat rendezünk majd, mindenféléről. Tóth Sándor ta­nácselnök, aki szívén viseli a nyugdíjasok sorsát, megígérte, hogy a művelődési házban ala­kíthatunk egy klubot is. Hát ezek a terveink, s ha legköze­lebb eljön, ígérem: már nem elképzelésekről, hanem té­nyekről számolok be. Az öreg — ablakomból lá- tóm — ott áll most is. Magányosan. S vár valakit. Egy csepp örömet még. Vajon ki adja meg neki? Furucz Zoltán legégövi tárgyak oktatását. Mert hogy fest az, gondolták, hogy a búzá, a kukorica, a bor­só és a többi, nálunk honos növény- és állatfajták ter­mesztését, illetve tenyésztését kiválóan ismerik, de hazake­rülve fogalmuk sincs a kávé, a citrom- és a gyapot korsze­rűbb műveléséről. — Az ő diplomájuk otthon lesz érvényes, nem mindegy, mennyire elégedettek az _ itt tanultakkal, a boldogulásuk függhet tőle — mondja dr. Héjjá Sándor kandidátus, a melegégövi oktatási osztály ve- £gt§je„ — Jspr.^tt tantárgy a trópusi tfotánlféa, zoológia és a hidfobiplógia. Termelési, eljá­rásainkban sok a közöis vo­nás, de míg a mieinknek elég, ha a melegégovi állatok be­tegségeiről épp hogy hallanak, a külföldieknek ez kevés, hi­szen a betegség megelőzésé­nek, leküzdésének ismerete számukra döntő lehet. | Szaktanfolyamok A .termények tárolása, a gé­pek korrózió elleni védelme szintén más követelményeket jelent náluk. S az sem mind­egy, milyennek tartják a jó agrárpolitikát, még akkor sem, ha tudjuk, igen sok fejlődő or­szágban o gépesítés kezdeti gondja, hogy legyen elég kapa vagy éppen eke. A mérnökképzés mellett évek óta 3—6 hónapos speciális szaktanfolyamokat is vállal a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Ezekre a TESCO- val, a Nemzetközi Műszaki és Tudományos Együttműködési Irodával fennálló szerződés alapján kerül sor. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon a mezőgazdasági munkák szer­vezésével, a kereskedelemmel, a pénzgazdálkodással, a tejgaz­dasággal és más szakterülettel ismerkednek meg a felnőtt hallgatók. Négy év alatt 101 vietnami és 15 egyiptomi veze­tő szakembert képeztek, akik közelebbről megismerhették hazánk mezőgazdaságát. A többi között gyakori, szívesen látott vendégei ők az érdi Bentavölgye, a szigetcsépi Le­nin tsz-nek és a százhalom­battai Temperáltvizű Halsza­porító Gazdaságnak. r Élenjáró módszerek A küldetésről szóltunk be­vezetőben. Arról, ami ma is különlegeset jelent. Mi taga­dás, a fejlődő országokból ér­kezetteknek nemcsak szakmai tudásban kell gyarapodniuk. Korunk társadalmi és gazda­sági problémáinak alaposabb ismeretéből is. Ez náluk tan­tárgy, olyan, amelyben mező- gazdaságunk és politikánk elő­nyeit, élenjáró hazai módsze­reink több évtizedes gyakor­latával igazolják. 1 Fehér István á l (-'ty if cóepp örömet még.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents