Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
1979. ÁPRILIS 3., KEDD MUm Munkásellátás felső fokon Ami nincs a borítékban Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat irodaházának bejárata fölött tábla íirdeti: „Kétszeres kiváló üzem”. Az igazgatói irodák az első emeleten vannak, a csapóajtó mellett. A szociális igazgatóhelyettes irodája azonban nem itt található, hanem a kanyargós folyosó végén. Az ajtón kézzel írott névtábla, rajta ez áll: Mezei Lajos, szociális igazgatóhelyettes. — Jelképez-e valamit az igazgatóhelyettesek irodáinak rendje? — Talán igen, szimbólum is lehet ebben az elhelyezésben, de én inkább a célszerűségét látom benne. A munkás- ellátás, a szociálpolitika, az igazgatás egységei, a vállalati párt-, KISZ- és szakszervezeti bizottságok is ebben az irodaszárnyban helyezkednek el, így szükségesnek tartom, hogy a napi kapcsolatok miatt a közelükben legyek. — ön az első szociális igazgatója a vállalatnak. — Valóban, nem örököltem' az állást. Érzem is ennek a felelősségét. Bízom abban, hogy friss szem többet lát és jobban. Munkatársaimmal arra törekszem, hogy hatékonyabb munkával valódi rangjára emeljem a szociálpolitikai ellátást. Feladataink nem korlátozódnak az üzem területére. Hiszen a munkásellátás, a gyermekintézmények, a vállalati üdültetés, a lakáskiutalás mind a mi feladatunk, hogy megfelelő feltételek között a dolgozók igényeit szolgálják. Kerítésen kívül vannak az üdülőink, a csopakira 30 milliót költöttünk. A balatonaka- rattyai a vízisportot kedvelő- lóké főleg, de hétvégi kirándulásokat is gyakran szervezünk oda. A Duna-parton csónakházat építettünk, s faházakat. A költségek nagyobb részét a kommunista szombatok bevételéből fedeztük. — Milyen kérésekkel keresik fel? — Többnyire lakásügyben és a gyermekelhelyezések miatt. De sajnos soha sincs a zsebemben felesleges lakáskulcs, a bölcsődei és óvodai ügyeket sem tudom azonnal elintézni. Egy valamit azonban tudok; a hozzámfordulók határozott és egyenes választ várnak. Minden esetben elmondom, milyenek a reális lehetőségek. — Mire számíthatnak a lakásra várók? — Az idén 130 lakás átadását tervezzük, ebből a napokban harminckét lakáskulcsot adtam át a tulajdonosoknak. Terveztünk egy 150 személyes óvodát, a városi tanáccsal közösen akarjuk felépíteni. Addig is igyekszünk átmenetileg a gyesről visszajövök gondját megoldani, — Milyen tervek készültek még 1979-re? — Mindep egyes dolgozónkra átlagosan évi 28 ezer forint szociális juttatás esik a bérükön kívül. Itt van például az utazás, a budapesti dolgozóink 40 forintért, a lakótelepiek pedig 20 forintért utaznak egy hónapban. A többit a vállalat fizeti. Az idén összesen jóléti és kulturális alapra 18,7 milliót terveztünk, s az összes szociálpolitikai költség 82 millió forint lesz. — Értékelik ezt a gondoskodást a vállalat dolgozói? — Sokan nem eléggé, s többség pedig természetesnek tartja. Szeretném, ha egyszei fizetési napon a borítékban lenne mindenkinél, hogy abban a hónapban mit kapott s népgazdaságtól, a vállalattól 5 és a családja. Ez egy kissé utópisztikusnak tűnik, mégis úgy érzem, szükséges lenne egy ilyen felvilágosítás. Ma még ezzel igen rosszul politizálunk. — Mik a további elképzelések? — Ki kell alakítani a munkámat, hogy valóban hatékony legyen.. Több baráti országból gyűjtöttem erre jó példákat. Az egyik üzemben tavaly látogatóban voltam és ott láttam, hogy a védőitalnak valót papírzacskókba csomagolva kapják. Vagy a védőételek: nálunk teljesen ötletszerű áz ellátás, alma, szörp, citrom, mikor mit lehet kapni, így nem hinném, hogy azt a célt szolgálnák, amiért eredetileg adni kell., Hallatlan pocsékolás! Maguk a dolgozók döbbennének meg, ha elmondanám, mennyibe kerül a kidobott alma és a többV Bulgáriában például hideg tejet kapnak a dolgozók télen, nyáron. A pocsékolást meg kell szüntetni, hiszen otthon ezt nem tenné meg senki, hogy felesleges dolgokat vásároljon. Márpedig nekem az a feladatom, hogy jó gazda módjára szemügyre vegyek mindent, s megszüntessem a pazarlást. Akkor kevesebb befektetéssel is jobban tudunk gazdálkodni. Ezt a szemléletet az emberekben is ki kell alakítani, S az emberekkel való foglalkozás szerintem legalább olyan rendű és rangú, mint a termelő munka. A kettő pedig függ egymástól, mert ahol jó az ellátás, a dolgozók jobban dolgoznak, s ahol rosszak a körülmények, ott gyengébben megy a munka. — És a partnerei hogyan segítik a munltáját7 — A párt, KISZ és a szak- szervezet olyan nekem, mint egy jelzőrendszer, azonnal „csenget”, ha valamit rosszul csinálok. Munkatársaim pedig ígért ’ jól képzett emberek, s a zöme fiatal. A munkások között dolgoztak még nem is oly régen, s az ő szemükkel nézik a dolgokat. — Milyen új feladatokkal számolnak még? — Nagyon szép feladatok várnak ránk. Legtöbbet már elmondtam, de nem beszéltem még a művelődésről, a sportról, a könyvtárunkról, az üzemegészségügy fejlesztéséről. Szeretnénk átszervezni és korszerűsíteni a vállalati ügyvitelt is, ami érzésem szerint elavult. Több a felesleges ráfordítás, növekszik a * papírhalmaz. A rendészet feladatát is jobban megszervezzük, hiszen nyolcvan hektáros területű üzemünknek több bejárata is van. Nagy szerepük lehet a munkafegyelem ellenőrzésében, s megszilárdításában. Jelzéseikből a hibákra is rájövünk. Sz. M. Minden héten szerdán tanácskozik Mivel foglalkozik az üzemi négyszög? A Dunakeszi Járműjavítóban minden héten szerdán tanácskozik a gyár vezető szervezete. Üzemi négyszögnek nevezhetnénk, ha az igazgatón, a párt, a szakszervezet és KISZ képviselőin kívül nem kapna benne helyet a gazdasági igazgató, a termelési és fejlesztési főmérnök, valamint a személyzeti osztály vezetője. De mi is történik egy-egy ilyen vezetői tanácskozáson ? Tisztább kép — Mindenekelőtt a személyi ügyeket beszéljük meg — mondja a- pártbizottság titkára, Dobrovits István. Utána ki-ki elmondja a saját területének gondjait. Elsősorban természetesen a termeléssel összefüggő Népszámlálás előtt A lakosság segítségét várják Magyarország területén aiz 1979. december 31. és 1980. január 1. közti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani — így rendelkezik az 1977. évi 29. számú törvényerejű rendelet. Ennek a munkának jó és lelkiismeretes elvégzése jelentős többletfeladatot jelent a városi tanácsnak. Ezt tudva, felkerestük a tanács igazgatási osztályát, hogy a rendelet végrehajtóitól kérjünk felvilágosítást, miként történik majd a népszámlálás, a lakosság hogyan segítheti elő ennek a fontos, országos érdekű feladatnak minél jobb megoldását Az első és a legfontosabb tennivaló a város utca- és1 házszám-, valamint lakásjegyzékének elkészítése. Mint arról korábban hírt adtunk, a tanács műszaki osztályú A.hiányzó, utcanév- és házszámtáblák beszerzéséről már gondoskodott, megrendelte a táblákat, s azok folyamatosan a helyükre kerülnek. Az utca-, házszám- és lakásjegyzék összeállítását április első felében kezdik el, s július közepén fejezik be. Az adatgyűjtés, illetve rendszerezés az összeírok feladata • lesz, akiket hivatalos személyeknek kell tekinteni. Éppen ezért kéri a városi tanács igazgatási osztálya a lakosság megértő támogatását; pontos adatszolgáltatással segítsék elő. munkáját. A jegyzékbe felvesznek minden lakóépületet, beleértve a nyaralókat, a hétvégi házakat is, továbbá valamennyi egyéb rendeltetésű épületet, valamint az ideiglenesen lakott létesítményeket, a házszámozott területen valamennyi be nem épített ház- és üdülőtelket, össze kell írni a már megkezdett, de még nem kész épületeket is. Az igazgatási osztály külön felhívja a nyaralók, a hétvégi- ház-tulajdonosok figyelmét arra, hogy jól látható helyen, kerítésein vagy esetleg a telken levő fán, nevüket és címüket függesszék ki. Kétségtelenül nehéz feladat vár az igazgatási osztály dolgozóira, de ha a lakosság megértő támogatását megkapják: munkájuk zökkenőmentes lesz. .ria clt ózempar problémákat. Így például megvitatjuk egy-egy intézkedésünk visszhangját, s. hogy a gyakorlat igazolta-e valamelyik korábbi döntésünk helyességét. Havonta egy-egy terület vezetője részletesen is beszámol munkájukról. — Legutóbb például a minőség-ellenőrzési osztály vezetője mondta el tanulságos tapasztalatait — folytatja Gye- pessy Ferenc termelési főmérnök. Így tisztább lett a kép, hogy mit kell fokozottabban ellenőrizni a termelési folya»- matban. Bősz József, a szakszervezeti tanács titkárának véleménye: — Ennek a fórumnak mi különösen akkor látjuk nagy hasznát, amikor a dolgozókat közvetlenül érintő intézkedésekről van szó. Így már az előkészítés idején elmondhatjuk véleményünket, s nem utólag kell tiltakoznunk, vagy valamilyen módosítáíst kémünk. Hiszen ha erre a végrehajtási szakaszban kerül sor, az már erkölcsi, anyagi kárt is okozhat A munkások érdekei Gyepessy Ferenc szerint sokan összekeverik az üzemi demokráciát azzal, hogy mindig» mindenhol, mindenbe beleszólnak. — A politikai vezetők részvételének ebben az esetben mi kettős hasznát is látjuk. Egyrészt, ha úgy látják, hogy helyes célt tűztünk ki, a párt, a szakszervezet, a KISZ tagjai között népszerűsítik, magyarázzák a terv.ezéft intézkedést, s így a végrehajtás idején már nem kell a legelején kezdeni mindent. Nem hátráltatja a munkát időtrabló magyarázkodás. Másrészt pedig nekünk is nagy szükségünk van a kontrollra. Akkor is közösen beszéljük meg dolgainkat, ha valaho szorít a cipő — mondja Stech- lik Ferenc, a KlSZ-bizottsár titkára. S legelőször mindig itt esik szó az egész üzemet érintő tennivalókról. Rosszul kezdtek hozzá Gyepessy Ferenc egy konkrét példát is említ. Azzal a feladattal bízták meg az osztályvezetőket, mérjek fel, hogyan lehet a legcélszerűbben végrehajtani az új csarnok üzembe helyezéséhez szükséges munkaerő átcsoportosítást. Né- hányam ugyancsak rosszul kezdtek hozzá. Elkezdték az embereket válogatni: te jöhetsz hozzám, te nem. Természetes, hogy olyan lett egy-egy üzemrész, mint a felbolydult méhkas. Ezután — a félreértések elkerülése érdekében Bősz József arra kérte a gazdasági vezetőket, dolgozzanak ki egy konkrét javaslatot, ezt a szakszervezeti tanács és a bizalmiak együttes ülése megvitatja, ha egyetért vele elfogadja. — Ezek a szerdai beszélgetések — folytatja Dobrovits István párttitkár — arra is jók, hogy a legfontosabb politikai feladatokat is megvitassuk. Szó esik ilyenkor szinte minden kisebb-nagyobb, de az üzemet közvetlenül érintő kérdésről, így a társadalmi munkákról, a brigádmozgalom legfontosabb feladatairól, a mun- kaversenyről. De — és ez nagyon fontos —, az üzemi négyszög nem testület, igy nem hozhat döntést. Csupán az a feladata, hogy segítse a gazdasági vezetőket, a párt- és KISZ-bizottságot, a szakszervezeti tanácsot. Szalai Mária Nagyarányú villamosítási program Ütemesen fejlődő nagyközség Sziget szent miklós EKÍG E KÉSZLET gyermekcipők húsvéti vására Minden gyermekcipő árából 20% engedményt adunk f/A\| USÓNÉMEDI SOLTJÁBAN: Alsónémedi, Vörös Hadsereg útja 66-68. Komótosan döcög a személy- vonat a szürke ködbe burkolózott tájon. Párafelhő kavarog a nyomában. Hétköznap délelőtt van, kevés az utas, alig időz valamit a szerelvény egy-egy állomáson. Ám Gyömrőnél csak nem akar tovább indulni. A vonat 4-es kocsijának utasai türelmetlenül néznek egymásra, mintha valamelyikük beleegyezésére volna szükség ah- : hoz, hogy folytassa útját Sülysáp felé a könnyű terhével döcögő szerelvény. De a vonat nem lódul tova. ; A kíváncsiskodó, ablakon kihajoló utasok nem éppen szív- derítő látványnak lehetnek ta- : núi. Középtermetű, szürke szövetkabátos férfi, fején csám- pás bőrkalappal minden igyekezete ellenére sem tud felkapaszkodni a lépcsőkön a ko- i csiba. Messziről lerí róla, ala- : posan felhajtott a garatra. Két • megszeppent kisfiú már fent i áll és várja, mi lesz, ha apu le- - j marad a vonatról? 11 Végül is egy, az állomásépü- , | létből elősiető vasutas segíti :' fel a kapatos embert. A két gyerek belecsimpaszkodik, úgy érnek az utastérbe. Az első üres ülésre lehuppannak. — Apuci, ne aludjál — noszogatja az idősebbik, a nyolc éves formájú és leveszi kötött sapkáját, kabátját is kigombolja. Ám az a sarokba húzódva recsegős fújtatással húzza a lóbőrt. A kisebbik gyerek oda húzódik melléje, s riadt tekintete csapong a fülkében, mintegy elkerülve az utasok pillantásait. Jó negyedóra telhetett el, amikor a kocsiban utazók közül felemelkedett egy testes férfi. Vasutas volt ő is. Odafordult a srácokhoz: — Mondjátok gyerekek, hová utaztok? A kisebbik úgy nézett, mint aki elfelejtette a beszédet. Bátyja is csak nehezen nyögte ki: — A Teresa nénihez, Farmosra ... A legjobbkor szólalt meg, mert újra megállt a vonat, aztán megint tovalpdult. — Zsellérpaskomnál vagyunk, lassan le kell szánnotok — mondta sürgetően, de barátságosan a vasutas. — Apu, apu ébredj már, rá- zogatta a nagyobbik gyerek a férfi karját, vállát. De az meg se moccant. Már Farmoson állt a vonat, s úgy látszott, a leszállásból nem lesz semmi. A testes vasutas megunhatta a huzavonát, lerántotta az ablakot és odakiáltott az indítani készülő kalauznak. — Várj még, Zoli.! — aztán, odalépett a szuszogva alvóhoz, hóna alá nyúlt, s nagy meglepetésünkre könnyedén felemelte. Mi utasok már csak azt láttuk néhány szempillantás múlva, hogy az ittas ember imbolyogva áll néhány méternyire a meglódulj kocsitól, s mellette ott topognak az ijedt gyerekek. S bár rángatják az apa kezét, de ő, mint a bibliai Bálám szamara, nem mozdul, se előre, se hátra. — Oh, mister alkohol, megint becsaptál — dúdolja viccesen egy mellettük elhaladó Sámson-hajú huszonéves. A szerelvény lassan elhúzott Abony felé. Olyan békés, olyan emberi, s valahogy fclyan 'szívbemar- koló volt most a tápiósági -táj. Sokáig nem hagyott nyugodni bennünket a két kisfiú riadt szempára. Kovái Iván A mintegy tízezer lakosú nagyközség, Szigetszentmiklós a főváros közelsége, a két nagy gyár — a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár — vonzása miatt szüntelenül a nö- | vekedés gondjaival küszködik, i Valamennyi igényt természetesen lehetetlen azonnal kielé- I gíteni, néhányra azonban már az idén sor kerülhet. — Ez évben 90 millió forintot fordíthatunk fejlesztésre — tájékoztatott Garai István, a nagyközségi tanács elnöke. — Ebből 68 milliót munkáslakásépítésre költünk. A tervezett kétezer állami célcsoportos lakásból most, az első ütemben 210-et adunk át. A beruházás generálkivitelező- . je a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat. A fennmara- , dó 22 millió forint igen sok- i féle célt szolgál. Ütépítésre j mintegy 10 milliót irányoztak ' elő: szilárd burkolatot kap a ; Rákóczi, a Lehel és az Erdei j Ferenc utca, a közművek le- ! fektetését követően.' 100 ezer j forint értékben építenek járdát, s a közeljövőben két buszvárót is átadnak Lakihegyen. Égetően fontos a lakosság ellátásának javítása, a bolthálózat bővítése. A Tebe- soron nemrég adtak át egy élelmiszerüzletet, s a Taksonyi Afész máris hozzákezdett a Petőfi utcában egy 240 négyzetméteres újabb élelmiszer- bolt építéséhez. Ugyancsak a szövetkezet érdeme, hogy meg* nyílt a facsemete- és növény- védőszerbolt. A fejlesztési tervben szerepel a József Attila lakótelep önkiszolgáló boltjának bővítése és már tárgyalnak a Legelő-soron építendő élelmiszerüzlet kivitelezőivel. Tovább bővítik az idén a nagyközség villanyhálózatát is. Most a kisebb utcák kerülnek sorra. Az üdülőövezetben befejeződött a nagyarányú villamosítási program. Ezzel a ráckevei Duna-ág üdülőinek régi és jogos óhaja teljesült. — A 2-es számú üdülőkörzet összefogásának is köszönhető. hogy fél év alatt befejeztük a villamosítást. Következő lépésként az utakat építik ki társadalmi munkában. Tekintettel szűkös anyagi lehetőségeinkre. ez a közösség példaként állhat a többiek előtt is — mondta a tanácselnök. A nagyközség központjában várhatóan május végén adják át a nyolctantermes iskolát, a falu szélén, a Dobó István utcában pedig egy 100 személyes óvoda építését készítik elő. Még az idén sor kerül a mentőkocsi-állomás és a tűzoltószertár építésére. A tervek megvalósítása legalább részben enyhíti majd a gyorsan fejlődő nagyközség gondjait Sz. fi.