Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1979. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ Az ötlet bizony nem tavaly született meg. Évek óta készültek a karbantartás felülvizsgálatára, átszei-vezésére. Több ízben is megállapították, hogy sok az állásidő, a lakatosok, a szerelők nem érdekeltek a gépek gyors javításában. Tudták, hogy mint általában mindenütt, náluk, a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában is, dúl az úgynevezett csendes harc a karbantartás és a termelő egységek között. Nem véletlen tehát, hogy amint a gyár élére került új vezetők 1978 elején felmérték, miként tehető folyamatosabbá a termelés, és mit tehetnek a munka hatékonyságának növeléséért, elsőrendű feladataik közé sorolták a gépállások miatti veszteségek erőteljes csökkentését. Igaz, a végrehajtásra csak novemberben került sor, amikor kísérleti jelleggel alakították ki az új karbantartó hálózatot. Idán januártól azonban már mérlegelve az intézkedés eredményeit, törvényerőre emelkedett az új rend. Tmk-5ok ügye!síben — Az üzemfenntartás karbantartó üzemének gépjavító részlegét szerveztük át — mondja Lestyán István üzemi vezető —, az embereket két egységbe osztottuk. Létrehoztuk az ügyeleti, és a tervszerű megelőző karbantartó — tmk — csoportot. Az új felállás annyit jelent, hogy most az . ügyeleti csoport tagjai két műszakban dolgoznak. Megtalálhatók közöttük lakatosokon, hegesztőkön, villanyszerelőkön kívül forgácsolók is. A korábbi időszakban, ha délután leállt egy kulcsgáp, három választási lehetőségünk volt. Vagy még bent tudtuk tartani túlórában az embereket, vagy kimentünk értük a lakásukra, de előfordult bizony, hogy csak másnap délelőtt került sor a javításra. Éjjel pedig, miután az egész gyárban mindössze egy villanyszerelő és egy lakatos tartózkodott, sakk-matt helyzetbe jutottunk, hiszen nem egy berendezésünknél a hibaelhárításhoz egész csoport együttes munkája szükséges. Összegezve tehát: nem történt egyéb, minthogy megerősítették a délutános és az éjjeli műszak létszámát. Kérdezhetné ezután joggal bárki, jó-jó, a gyár haszna világos, de hol van az embereké? Miként tették érdekeltekké őket? — Kijelöltük a gyár harminc kulcsgépét, s megnéztük, az utóbbi két évben mennyit álltak műszaki okokból — magyarázza az üzemvezető. — Az átlag 730 óra volt. Ehhez az alaphoz készítettük el a prémiumrendszert, azzal a céllal, hogy az állásidő csökkenésének arányában több pénz üsse az emberek markát. A teljes felsorolás igénye nélkül, hadd mondjak három példát: 700 óránál egy fillért sem, 620—679 óra között 250, 539—500 óra között pedig 500 forint prémiumot kap az adott hónapban egy ügyeleti karbantartó. Ügy vélem, senkinek nem közömbös, hónap végén mennyi pénz kerül a borítékba. Elég a nyolc óra — Első tapasztalataink jók — állapítja meg Galambos István, az ügyeleti egység villanyszerelőinek a csoportvezetője. — Nézzük először a munka oldaláról! Az átszervezéssel nagymértékben javult a munkahelyi légkör, a különféle szakemberek a korábbinál jobban egymásra utaltak. A mi embereink szólnak a tmksoknak, ha látják, hogy egy alkatrészt hamarosan ki kell cserélni, mert nagyon kopott. Vagy: a kétműszakos rendben közelebb kerültünk az üzemek munkásaihoz is. Voltak például, akik nem szóltak, ha észrevették, hogy valami nem stimmel a gépükön. Gondolták, még az ő műszakuk alatt jó lesz, azután meg mindegy. Most pedig azonnal hívnak bennünket, s így maguk is elősegítik, hogy a berendezéseket időben megjavíthassuk, még a nagyobb károsodás előtt. Szót érdemel azonban az anyagi oldal is. Sok ember különféle családi okok miatt nem tudta vállalni a túlórázást. így viszont egyesek többet kerestek. Vagyis bérfeszültség keletkezett, nem volt kellemes a légkör. Most kialakulhatnak a megfelelő kereseti arányok. Becsületes, nyolc óra alatti munkával, túlóra nélkül. A tmk-csoportba jelenleg 15-en tartoznak mindössze, náluk megmaradt az állandó egy műszak. — Számunkra is új prémiumrendszert dolgozott ki a gyárvezetés. Nagyon is érdekünk, hogy rövid idő alatt elkészüljünk a javítással — kapcsolódik a beszélgetésbe Birszki Imre lakatos csoport- vezető — hangsúlyozza közben, hogy maguk is fizikai munkások, nem csupán dirigálok. — Már az első hónapokban felére csökkent a túlórázás nálunk, a célprémiumot csak akkor kapjuk meg, ha végrehajtjuk a célfeladatot, Ha húzunk rendesen, kevesebb időt kell tölteni a gyárban, és nemcsak a korábbi kereset van meg, több is. És azt sem tartjuk mellékesnek az új rendszerben, hogy végre nyugod- tabbak lettek a körülményeink. Nem kell futkosnunk, hol ide, hol oda. Koncentrálhatunk , a munkára, s valóban elvárhatják tőlünk a minőséget. Megszűnt a szervezetlenség, a kapkodás. Partnerek lettek Az új prémiumrendszerről, illetve a karbantartás átszervezéséről a termelő egységekben is időben értesültek. Annak érdekében pedig, hogy valóban jó partneri együttműködés jöjjön létre a karbantartókkal, azt is kidolgozták, mikor, milyen hibákhoz hívhatják az ügyeletes szerelőket, s mi tartozik a megelőző karbantartó szakemberekre. így elejét vehették az esetleges vitáknak. Dudás Józseffel, a mezőgazdasági-padló üzem csoportvezetőjével véletlenül futok ösz- sze műhelyük ajtajában. Kérdezem őt: észrevettek-e valami változást a lakatosokkal, a villanyszerelőkkel kapcsolatban? — Hát hogyne! Sokkal köny- nyebb a dolgunk. Megszűnt a régebbi feszültség. Ha most hívjuk őket, jönnek fürgén, sietve. Kevesebbet állnak a gépeink. Mi is teljesítménybérben dolgozunk, hogyne lenne jó, hogy csökkent a termeléskiesés. És a gyárnak is. Tavaly még éjjelente, úgy tudom, csak egyetlen ügyeletes volt bent. Most meg vannak hárman. Akkor is elhárítják a hibát, ha a hálózati feszültséggel van valami zűr. Egyikük ugyanis villamossági szakember. Már régen meg kellett volna szüntetni az ellentétet a karbantartók és a termelő üzemek között. Mindehhez kommentár helyett álljon itt csupán két adat: januárban a gyár ügyeleti karbantartóinak 500—500, februárban pedig 400—400 forint prémiumot' fizethettek ki. Doúó Györgyi MIT LEHETNE TENNI azért, hogy a kisközségekben a művelődési házak rendezvényein nagyobb számban vegyenek részt az emberek? Hogyan csinálják ezt Váchantyánban? Erről beszélgettünk Monostori Gáborral, a községi KISZ- bizottság titkárával. — Községünk vonzásköre elég nagy. A különféle rendezvényeinkre nemcsak a helybeliek és a környező települések lakói jönnek el szívesen, de távolabbról, így például Vácról is gyakorta kijönnek ide a fiatalok. Mivel közigazgatásilag hozzánk tartozik Kisnémedi és Püspökszilágy is, három településről kell gondoiskodnunk — mondta Monostori Gábor. Igyekszünk mindenkor változatos programokat szervezni, olyanokat, amelyek a legtöbb embernek tetszenek: a művelődési házban például évente kát-három ajkalommal színházi előadásokat szervezünk, esetleg magyarnőta, vagy humoresteket. Kapcsolatban vagyunk a volt Déryné Színház művészeivel is, akik nem túl magas fellépti díjért szívesen jönnek el hozzánk. A három községben 18 csoportunk van. Ezek közül l egjelentősebb a képzőművészeti szakkör, a ciíerazeneloir. a kertbarátok csoportja, valamint a nyolcadik osztályosok klubja. Ez az utóbbi egyébként azt a célt is szolgálja, hogy a végzős általános iskolai diákokat megpróbáljuk bevonni a közösségi munkába. — Milyen anyagi eszközökkel rendelkeznek? — Közművelődésre az elmúlt évban 620 ezer forintos keretünk volt. Az idén csak 320 ezer forintunk van. Ennek a csökkenésnek egyik oka az, hogy korábban nem volt meghatározva a fellépő művészek honoráriumkerete. Az idén ezt szabályoznak, 45 ezer forint áll rendelkezésre. Nemcsak a községben szervezünk programokat. Ebben az évben már 300 embert vittünk- el Budapestre különféle színházi előadásokra. Mintegy 60 résztvevője volt a Munkásmozgalmi Múzeumban tett látogatásunknak is. Jelenleg tervezzük, hogy a tsz_ben dolgozókkal meglátogatjuk a Mezőgazdasági Múzeumot. A 22- es számú Volán váchárlyánl üzemének szocialista brigádjával júniusban szeretnénk elmenni Aggtelekre, a barlang- játékokra. A fiatalok és az idősebb emberek is szívesen részt vesznek a rendezvényeinken. A 22-es Volán helyi üzeme segít utaztatni az embereket. Jó a kapcsolatunk a vállalat helyi vezetőivel és több szocialista brigádjával is. — Mostanában mire készülnek? — Május elsejét szeretnénk a községben méltóképpen köszönteni. A munka ünnepén egész napos, összevont szabadtári programot szervezünk. Május elsején adjuk át egyébként a társadalmi munkában épült öltözőt is a sportpályán. Ezt követően a gyermeknapi ünnepségek megszervezése lesz a közvetlen feladatunk. A gyermeknapi műsort ugyancsak szabadtéri rendezvénynek szánjuk. Szeretnénk meghívni a gyerekek kedvencei közül néhányat. Két kulturális rendezvény között azonban ott vannak a szürke hétköznapok is. Azok a napok, amelyeken nem sugároz adást a televízió, amikor az emberek túlságosan fáradtak ahhoz, hogy másutt keressék a kikapcsolódást, a szórakozást. Ilyen napokon kap igazán fontos szerepet az újság, vagy egy-egy jó könyv. Különösen az utóbbi. Vác- hartyánban 4 ezer kötetes könyvtár áil az olvasók rendelkezésére. Nem túlságosan sok... Jelenleg 254 olvasónk van. A fiatalok és az idősebb emberek egyaránt szívesen eljönnek ide új könyvekért _ — mondja Szánthó Gézáné könyvtáros. — Az olvasók többsége általában a szépirodalmat. vagy a krimiket keresi. A gyerekek a meséken kívül azokat a könyveiket választják ki, amire az iskolában szükségük van. — Az írók közül kik a legnépszerűbbek? — Nálunk Jókai, Móricz és Mikszáth a legnépszerűbb. A maiak közül talán Be-rkesi. De keresettek az orosz irodalom nagyjai és a mai szovjet próza is. Da az emberek többsége megvásárolja azokat a könyveket, amit el szeretne olvasni, s a könyvtárba csak akkor jön el, ha valamilyen nehezen megszerezhető könyvet keres. így van ez általában a szakkönyvekks'l is ... A három községnek, Vác- hartyánnak, Kisnámedinsk és Püspökszilágynak összesen 20 ezer forintja van évente arra, hogy az új könyvek is itt sorakozhassanak a polcokon. Neon túlságosan nagy összeg, de jó beosztással el lehet érni, hogy bamenjensk az érdeklődők a könyvtárba, s körülnézzenek, mi található a polcokon, amit érdemes volna az üres órákban elolvasni- Csitári János Váei siker Szentendrén ^ A Lővey Sándor Gépipari Az ifjúsági yöröskeresztesek csecsemőápolási és elsősegélynyújtó versenyén, amelyet Szentendrén rendeztek, minden kategóriában váci győzelem született. A Géza király téri Egészségügyi Szakközépiskola diákjai az elsősegélynyújtás • és csecsemőápolási versenyben &1SzakköZípískola csapata. Cserny Fttcr felvétele ső helyen végeztek. A szakközépiskolák csecsemőápolási és elsőssgélynyúj tási versenyében a Lőwy Sándor Gépipari Szak- középiskola volt a legjobb. Pest megyét az említett két váci iskola csapata képviseli majd a Csillebércen megrendezendő elsősegély- nyújtók országos versenyén. Háromszor egymásután nyerte el a magyar néphadsereg egyik alakulatának ifjúsági szervezete a KISZ Központi Bizottságának vörös vándor- zászlaját, az elmúlt mozgalmi év munkájáért pedig Kiváló KISZ-szervezet kitüntetést kaptáik az egység ifjúkommunistái. Cserélődnek — örülünk ennek a legutóbbi elismerésnek is, de azért a vörös vándorzászló szebben mutat a vitrinben — mondja tréfálkozva . Taiigás Antal hadnagy, a KlSZ-bizott- ság titkára. — Most is tulajdonképpen a siker küszöbén voltunk ... Ügy érzem, s ebben nem vagyok egyedül, hogy jövőre ismét a miénk lesz a zászló! A néphadseregben tevékenykedő ifjúsági szervezetek különleges helyzetben vannak, hiszen a leszerelésekkel és a bevonulásokkal állandóan cserélődik a tagok egy része. Ennek ellenére szinte az első naptól az utolsóig igyekeznek úgy kialakítani a szervezeti életet, hogy a polgári életben megkezdett politikai munka folyamatos maradjon. Az alakulatnál például a KlSZ-ta- gok az alegységenként működő alapszervezetekben dolgoznak. A hivatásos állomány — a tisztek, tiszthelyettesek — fiatalabb korosztályhoz tartozó tagjai szintén részt vesznek az ifjúsági szervezet tevékenységében. — Munkánkat a KISZ Kö_ ponti Bizottságának 1983. június 28-i határozata szerint végezzük — folytatja Taiigás hadnagy. — Ez a néphadseregben működő KlSZ-szerve- zetek számára a legfontosabb feladatul az eszmei-politikai oktatást, a harckészültség érdekében végzett munkát, a szabad idő hasznos eltöltését, a területi szervekkel való kapcsolattartást és a szervezeti élet fejlesztését jelölte meg. Ezeknek az elveknek a szellemében készítik el alapszervezeteink minden mozgalmi év elején akcióprogramjaikat. Ami a polgári életben a brigádmozgalom, az a hadseregben a szocialista versenymozgalom, amelyben kiképzési időszakonként valamennyi sorkatona vállalást tesz. A versenymozgalom szabályainak megismertetésében élen járnak a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező, már régebben bevonult KISZ- tagok. Az alapszervezetek konkrét javaslatokat készítenek, s ezeket olyan taggyűlésen vitatják meg, amelyre a KISZ-en kívülieket is meghívják. — Különösein büszkék vagyunk arra, hogy a katonafia- taldk, megismerve a szocialista versenymozgalom tartalmát, kivétel nélkül csatlakoznak a felajánlásokat tevőkhöz — mondja a KISZ-titkár. — Nemcsak egyéni, hanem közösségi vállalások is születnek. Az alapszervezetek különböző programok szervezésével segítik a teljesítést, amit kiképzési időszakonként szigorú vizsgákon értékelünk. Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalt jó, vagy kiváló szintet a fiatalok többsége el is éri. Pedig nem könnyű, hiszen nemcsak a mozgalmi munkában kell kiemelkedőt nyújtani, hanem a kiképzésben is. Az eredményesen vizsgázók jutalomszabadságban és pénzjutalomban részesülnek. Saját klub A szocialista versenymozga- lomban való részvétellel az ifjúsági szervezet tevékenysége nem merül ki. Szabályzat biztosítja ugyanis a katonák számára a szabad időt: délután, amikor vége a katonai foglalkozásoknak, gyakorlatilag mindenki kedve szerint válogathat, mivel tölti el idejét. Valamennyi alegységnek saját klubja van, amelyeket televízióval, rádióval, lemezjátszóval és különböző játékokkal tesznek otthonosabbá. Emellett a klubianácsok jóvoltából közösségi programokat is szerveznek, hetente két alkalommal pedig — az alakulat parancsnokának külön intézkedése szerint — központi rendezvények vannak. — Természetesen nem ragaszkodunk ahhoz, hogy valamennyi program a laktanyában legyen — magyarázza Taiigás hadnagy. — Sorkatonáinknak évente többször ingyenes színházlátogatást* szervezünk. Emellett gyakoriak a kisebb csoportokban történő mozilátogatások is. Nem ritka, hogy egy-egy előadás megtartására valamelyik intézmény, vagy vállalat munkatársát, szakemberét kérjük fel. Az sem szigorú szabály, hogy mindenki csak a saját alegységének klubprogramjait látogathatja, a katonák szabadon válogathatnak. Köszönő sorok A kiképzési időszakok végén megtartott vizsgák után sűrűn fordul meg a postás a laktanyában. Az alakulat parancsnoka és politikai vezetői ugyanis levélben értesítik a jó, vagy kiváló eredményt elért fiatalok szüleit és munkahelyeit. A válaszok sem késlekednek: se szjsrí, se száma a gyárak szocialista brigádok, és családtagok köszönő sorainak. Akik a két esztendő alatt háromszor érik el a kiváló címet — legutóbb, ketten voltak — leszereléskor megkapják a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. Talán ők a legboldogabbak ... Furucz Zoltán Kiképzés után a klubban zajlik az élet. Barcza Zsolt felvétele i Kit Önteteit KISZ-bizottság a hadseregben ^ SfesZPiSPi í^ Ami a polgári életben a brigádmozgalom... “ T Kevesebb gépállás — túlóra nélkül Hogyan tették érdekeltté az embereket? Nem elég a mozi, a, televízió i
