Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
1979. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ %/űrfrm Az é/ef új értelemmel telítődött K A jól végzett munka örömével Dinamikus fejlődés minden területen Az MSZMP Központi Bizottságának 1979. március 28-i ülésén belpolitikai helyzetünk aktuális kérdéseit elemezve így fogalmazott:' „Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a politikai légkör és közhangulat jó, a párt egységes, vezető szerepe érvényesül, szilárd a munkásosztály hatalma és annak legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség.. A jó politikai közérzetet és közhangulatot a Pest megye iparában, mezőgazdaságában dolgozók, az alkotó értelmiség, az egész megye lakossága évről évre közösen gazdagítja és formálja. Alig egy hónapja, hogy ünnepélyes külsőségek közepette — hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából — átadták a kere- pestarcsai 580 ágyas kórházat, amely valóban a „miénk”. Pest megyeieké — magunk építettük, önmagunk számára. De lehetne sorolni a hegyeshegyi Tv-átjátszó állomás átadásától a nyáregyházi ABC- áruház megnyitásán keresztül a taksonyi új általános iskola felépítéséig szinte végnélkül azokat az új létesítményeket, közhasznú beruházásokat, melyeket társadalmi összefogással. önmagunk környezetének gazdagítása és szépítése érdekében valósítottunk meg. Példás korszerűsítés így ünnepelünk szűkebb pátriánkban, a monori járásban is. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy az V. ötéves terv elmúlt éveiben tartalmas munka folyt az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az oktatás és ideológia területén. Járásunk valamennyi települése szépült, gazdagodott, az élet új értelemmel telítődött. Csaknem 60 iskolai tanterem, 425 új óvodai hely, több száz kilométer járda, a határidő előtt másfél évvel átadott 22 munkahelyes rendelőintézet, a közeljövőben átadásra kerülő káptalanfüredi felújított járási úttörőtábor mind-mind azt példázza, hogy a beruházáspolitikát eredményesen hajtjuk végre. A járás ipara különösen 1975 óta dinamikusan fejlődött, az előállított termelési érték és mérleg szerinti tiszta eredmény megközelítőleg megkétszereződött. Ebben az időben a monori MEZŐGÉP Vállalat két alkalommal lett a MEZŐGÉPTRÖSZT „Kiváló Gyára”, több vásári nagydíj és aranyérem birtokosa — jogos büszkeséggel, a vágóhídi berendezések, húsfeldolgozó gépek és gépegységek magas műszaki színvonalon történő előállításáért és az ország határain túli forgalmazásáért. Jelentősen nőtt a szocialista és tőkés export és e vállalat 300 millió forint értékben állít elő importpótló, alkatrészeket. Példa nélkül áll •a maglódi ISG Vállalat ter~ mékszerkezet-korszerűsítése, mintegy bizonyítva, hogy a felelősséggel, magas műszaki felkészültséggel megtervezett gyártmány-korszerűsítés és termékszerkezet-átalakítás kedvező fordulatot jelenthet egy korábban sok gonddal és problémával küszködő vállalat életében. Az 1976. évi 79 millió forintos termelési értékkel szemben 1977-ben több mint 500 milliós termelési érteket állított elő. Jól kapcsolódtak a közúti járműprogramhoz, növelték a vállalat munkájának tervszerűségét, ezzel együtt a munkafegyelmet. Ennek nyomán jó a politikai közhangulat, magasabb az anyagi- és erkölcsi megbecsülés. így szerezték meg tavaly is az Ipari Szerelvény- és Gépgyár „Kiváló Gyára” címet is. De hasonlóan pozitívan lehet értékelni a vecsési Fer- roelektrika és vecsési Ruhaipari Szövetkezet kollektíváinak munkáját. Mindkét szövetkezet — alig másfél éves egyesülés után — messze meghaladta a jogelőd szövetkezetek termelési értékét és üzemi eredménytervét. Jó úton haladnak a korszerű középüzem kialakítása felé. Az országos állag felett Jelentős mértékben fejlődött a járás mezőgazdasága is. A hat mezőgazdasági termelő- szövetkezet, a Monori Állami Gazdaság és a vasadi Szak- szövetkezet termelési értéke 1976-hoz viszonyítva több mint 800 millió forinttal nőtt, a 154 millió forintos nettó jövedelem csaknem 200 millióra emelkedett. A fajlagos hozamokban — mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben — következetes munkával, a technológiai fe- gyelem feltétlen megtartásával és a biológiai optimumok figyelembevételével olyan eredményeket értek el, amelyeket korábban még valószínűtlennek tartottak. A tejtermelés — egy állatra vonatkoztatva — a termelőszövetkezeti szektorban 2735 literről 3750 literre, a Monori Állami Gazdaságban 3611 literről 4580 literre növekedett. A növénytermesztés hozamai nemcsak elérték, hanem meghaladták az országos átlagot. Búzából 1978-ban hektáronként 48 mázsát takarítottak be a járás mezőgazdasági nagyüzemei. Kukoricából ez a szám 54,5 mázsa volt a termelőszövetkezetekben és 60 mázsa az állami gazdaság, ban. Burgonyából pedig 210 mázsát meghaladó hektáronkénti átlagtermést értünk el. Ezzel párhuzamosan biztonságos alapokra helyeződött a háztáji és kisegítő gazdálkodás, alapvetően megváltozott a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek integrátori tevékenysége. Nőtt a szerződéses fegyelem és ezzel párhuzamosan biztonságossá vált a kis- árutermelők és a háztájiban gazdálkodók áruértékesítése. A járás kereskedelmi hálózata az elmúlt években közel 3000 négyzetméter alapterülettel gyarapodott. E növekedés elismerésre és tiszteletre méltó még akkor is, ha egyelőre továbbra is vannak kevésbé jól ellátott területek és több helyütt a kereskedelmi egységeket nem lehet „korszerűnek” nevezni. A társadalmi munka haszna Befejeződött a vecsési 500 lakásos OTP-lakótelep építése és 1979-ben megkezdődött Monoron, a járás székhelyközségében — 1980 tavaszi átadásra — 109 lakás építése. Ma már minden biztosíték megvan arra, hogy 1980 közepétől megindulhat — ugyancsak Monoron — a Monori Építők Ipari Szövetkezete kivitelezésében egy 1260 lakájos lakótelep építése. Az idei év végére elkészül az ivóvíz- hálózat és a megvalósítás szakaszába jut a csatornahálózat bővítése is. Azért, hogy ezekről az eredményekről a jól végzett munka örömével lehet számot adni, a járásban dolgozó kommunistákat, a szocialista és munkabrigádokat illeti dicséret. Elsőrendű szerepet játszik az eredményekben járásunk lakosságának község- szeretete és fejlődéséért érzett felelőssége. Az V. ötéves terv elmúlt időszakában mintegy 80 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a járás lakossága, és kijelenthetjük, hogy nélkülük, az ő munkájuk nélkül több száz óvodai férőhellyel, több kilométernyi járdával kevesebbet mondhatnánk magunkénak. Köszönet, elismerés és megbecsülés illeti a munkában élenjárókat, a lelkes társadalmi aktivistákat, a mindig tettre kész szocialista közösségeket. Elismerés illegj párttagságunk szervező, irányító, ellenőrző és segítő tevékenységét. Csak e kedvező politikai légkörben, ilyen lelkesedés és igényesség közepette lehet biztonsággal tervezni a jövőt és lehet megalapozottan számítani gazdaságpolitikai cselekvési programjainkban megfogalmazott céljaink elérésére. Tartalmas munkakapcsolatok 1979. évi programunkban szerepel 13 iskolai tanterem kialakítása, több mint 500 óvodai férőhely átadása, de nem kis feladat hárul a Gyömrő—Üllő és Monor— Gomba víztársulatok vezetőségeire, a közös vízművek átadásáért. Örvendetes, hogy a korábbinál lényegesen jobb együttműködés alakult ki a párt-, állami és tömegszervezetek között a gazdasági építőmunkában, a gazdaságpolitikai és beruházáspolitikai feladatok végrehajtásában. Járásunk továbbfejlődése parancsolólag írja elő számunkra az együttműködés továbbfejlesztését. az érdemi és tartalmas munkakapcsolat kialakítását. Továbbfejlődésünk kulcsfontosságú kérdése a gazdasági életben rendelkezésre álló munkaerő megfelelő foglalkoztatása, a munkaidő-alapok maximális kihasználása, a társadalmi életben a közösség iránt érzett felelősségérzettől áthatott lelkiismeretes munka. Most, így ünnep előtt, amikor ki-ki önmaga számadását végzi, munkáját, tevékenységét mérlegre teszi, és elgondolkodik, hogyan is ünnepeljünk, akkor talán segít egy nagyobb közösség számadása, melyben élete, munkája, személyes boldogulása is kiteljesedik. A monori járás lakossága a jól végzett munka örömével gazdagon és tartalmasán ünnepelhet. S ehhez olyan méltó keretet kapott, hogy a Pest megyei ünnepség MONORON kerül megrendezésre. Színpompás felvonulással, színvonalas műsorajánlattal, a gyermekek számára is élményt adó programokkal várjuk Pest megye és a járás lakosságát, hogy mi, 1979-ben, itt Pest megyében, Monoron, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét, május elsejét együtt, az internacionalizmus szellemében ünnepeljük. Cselényi Dezső, az MSZMP Monori Járási Bizottságának első titkára Szakmunkásképzés Hazánk egyik legfiatalabb városának, Érdnek, egyetlen szakmunkásképző iskolájában háromszázhúsz diák tanul. A 220. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet látja el a várost és a környék négy nagy gyárát szakmunkásokkal. séf pótolta. További lépés ezen az úton a közelmúltban átadott Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték. , A KGST-országokat összekö-------------------------------to vezetékrendszerek közül nem kevésbé jelentős a Testvériség, s a Szövetség földgázvezeték. Ez utóbbi — amely több tagállam közös beruházásában készült — 3000 kilométeres hosszon Orenburgból érkezik hazánkba. Az érkező, s a hazai földgáz feldolgozása ugyancsak egy új, gazdaságosan termelő ágazat kialakítását eredményezte. A KGST-ben a szakosítás és kooperáció — tudatosan és tervszerűen — először a feldolgozóiparban, s azon belül is elsősorban a gépiparban kezdődött meg. A szakosításból, kooperációból származó szállítások aránya kereskedelmünkben az 1970. évi 1 százalékról 1976-ig 14 százalékra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt kötöttek, Az elmúlt évig a közvetlen termelési együttműködés oly mértékben fejlődött, hogy például a KGST tagállamaiba irányuló magyar gépipari exportnak már több mint 40 százalékát szakosított termékek tették ki. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény több, mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza, s 1985-ig érvényes. Ennek alapján gazdaságosan aknázhatjuk ki világviszonylatban is jelentős bauxitkészletünket. Ha ugyanis a kiszállított timföldet itthon kohósítanánk, akkor ez egyrészt az itthon termelt villamos energiának — aminek amúgy is szűkében vagyunk — csaknem egyötödét venné igénybe, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerülne. Volumenében az egyik legnagyobb közvetlen termelési összefogás a járműiparban va- lósul meg. Az ezen a területen folyó összehangolt munka tette lehetővé, hogy az IKARUS kivívja mai hírnevét, s ma már évente több mint tízezer autóbusz előállítására legyen képes. Ennek a mennyiségnek a 85—90 százaléka kerül'exportra. Fő vásárlóink a szocialista országok. A kibontakozott főegység- és alkatrészkooperáció alapozta meg. hogy a hátsó futóműveket és a motorokat gazdaságos sorozatnagyságban, s a világpiac értékítéletét kiálló minőségben termeljük. A Szovjetunióval a La.d® .............—.................... személygépkocsi gyártásában való kooperáció jól bevált, s az autóipari..............együttműködés új abb láncszeme —■ a Polski Fiat kooperáció is — ígéretes. A jelen tervidőszakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjetunióból, amelyért különböző alkatrészekből és részegységekből álló garnitúrákat szállítunk cserébe. Gazdaságainkat ma már ezernyi szál fűzi össze, s szinte nincs életünknek, mindennapjainknak olyan területe, amelyre ne volna hatással. Ez vezeti pártunkat és kormányunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz azért, hogy gazdasági összefogásunk a szocialista közösség országaival tovább bővüljön. Jól kifejezi ezt a törekvést pártunk Központi Bizottságának 1977. október 20—i határozata is, amikor leszögezi: „...külgazdasági kapcsolataink, jövőbeni fejlődésének kulcskérdése az együttműködés hosszabb távra szóló bővítése a KGST-or- szágokkal...” A sikeres közös munka hozzájárul valamennyi tagállam — köztük hazánk — gazdaságának töretlen fejlődéséhez, egész közösségünk erősödéséhez. Valamennyi tagállam alapvető érdeke a gazdasági kapcsolatok hosszabb távra szó~ ló. biztonságos kimunkálása. A célprogramok konkretizálása, egyezményekben való rögzítése az 1980 utáni időszakra szóló középtávú tervek most folyamatban lévő kétoldalú és sokoldalú koordinációjának feladata. A magyar népgazdaság számára felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy hazánk a világ- gazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorának, a KGST- tagállamok közösségének tagjaként gyarapodhat. Enélkül nem. vagy jóval nagyobb erőfeszítésekkel érhettük volna csak el azokat az eredményeket — a szocialista ipar megteremtésében, mezőgazdaságunk szocialista átalakításában, s a gazdaság jelenlegi intenzív fejlesztésében —, ame_ lyekkel ma méltán büszkélkedhetünk. A külső piaci kapcsolatokra — méreténél és egyéb ismert adottságainál fogva — ráutalt Magyarország gazdaságának zökkenőmentes fejlődését döntően az segítette, hogy támaszkodhatunk a KGST-or- szágokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gazdasági kapcsolataink stabilitásának előnyeire. Ez teremti meg a lehetőséget népgazdaságunk alapvető nyersanyagokkal, energiahordozókkal való ellátásához, s a magyar ipari és mezőgazdasági termékek túlnyomó részének elhelyezésére. A KGST megalakulása óta kapcsolataink a testvéri szocialista országokkal — a bevezetőben említett általános vonásoknak mintegy konkrét megjelenéseként —■, mennyiségileg, s tartalmukban egyaránt gazdagodtak. Egyre nagyobb teret nyer a közvetlen termelési kooperáció, a gyártásszakosítás és mindinkább fokozódik a közös munka tervszerűsége. A termelési kapcsolatokhoz szorosan kötődik a közös kutatási-fejlesztési tevékenység, a beruházások összehangolt — esetenként közös — megvalósítása. Mindez természetesen termékenyítőén hatott a külkereskedelmi forgalomra is. Hazánk gazdasági f®^“désé“ kulcskérdése volt — s ma is az — a fűtő- és nyersanyag- ellátásban folytatott KGST együttműködés. Magyarország összes energiaigényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-orszá- gokból származik. A fűtőanyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy hosszú távra is biztonságosan megalapozza az ellátásit. Ebben döntő szerepe lesz a jövőben az energia- és nyersanyagellátás területére vonatkozó hosszú távú célprogram valóra váltásának.. Ezt a| biztonságos ellátást jól segíti a Barátság 1. és a Barátság II. kőolajvezeték, amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a magyar népgazdaság számára szükséges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelentős úi kapacitások épültek ki hazánkban, amelyek révén újabb kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség. A legjelentősebb ezek közül a Szovjetunióval folyó petrolkémiai, s a Lengyelországgal megvalósuló szintetikus szál együttműködés. A KGST-országok egyesített villamosenergia-rendszere növeli számunkra a villamos- energia-ellátás biztonságát. Kevesebb kapacitástartalékra van szükség, lehetőség nyílik nagyobb teljesítményű és így gazdaságosabb turbinaegy- sáaek alkalmazására. Ez a villamosenergia-rendszer hazánkban 1975-ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes villamosenergia-termelé1949 januárjában vákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában elfogadták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakításáról szóló határozatot. Három évtizedes múltra visszatekintő gazdasági együttműködési szervezetünk tagjainak száma azóta tízre növekedett, s a KGST-tagállamok ma már a világ három kontinensén helyezkednek el.- A KGST-tagállamok összefogásának harminc esztendeje tényekkel bizonyítja a szocialista típusú gazdasági kapcsolatokban rejlő hatalmas lehetőségeket. Az eltelt harminc évben országaink nemzeti jövedelme több mint tízszeresére emelkedett. A legfejlettebb tőkésországokban ez a növekedés alig több mint háromszoros. 1949-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 18 százalékát adták, ma már részesedésük meghaladja a 30 százalékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya által megfogalmazott alapvető céljai mindmáig helyesnek, hosszabb távon is érvényesnek bizonyultak. A közös tevékenységet az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az állami szuverenitás, az egyenlő képviselet elvei vezérlik. Természetesen az alapelvek változatlansága nem jelenti és nem jelentheti egyben a tartalom és a formák változatlanságát is. A közös stratégiai célt mind korszerűbb taktika, új módszerek, eszközök alkalmazásával, az összefogás szüntelen tartalmi gazdagításával kívántuk elérni. A KGST-országok belső gaz- daságánák és nemzetközi gazdasági kapcsolataiknak a fejlődése érlelte meg a KGST 1971-ben tartott XXV. ülésszakának határozatát, amely- lyel egyhangúlag jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. A program a folyamatosság és a megújulás kifejezője, folytatója azoknak a tapasztalatoknak, amelyek együttműködésünk addigi éveiben kiállták a gyakorlat próbáját, s egyben minőségileg új vonásokkal is gazdagítja kapcsolataink rendszerét, a kooperáció magasabb szintre emelését, a szocialista gazdasági integráció folyamatának kibontakoztatását. Az előttünk álló időszak fő feladatait a Tanács elmúlt évi XXXII. ülésszakán elfogadott hosszú távú együttműködési célprogramok körvonalazzák. Hazánk a szocialista gazdasági közösségben írta: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese