Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
Ügyes gép a könyvkötődében Az év elején nagy teljesítményű NDK-,gyártmányú doboz- fűző gépet állítottak üzembe a Könyvkötő Szövetkezet monori részlegében. A berendezésen óránként 900 könyvfedőt fűz össze Vigh Józseíné. Bárcza Zsolt felvétele Gombán, kedden 9 órától: iskolai előkészítő. Gyomron ma 20-tól: húsvéti bál, kedden 18-tól: a fiatal utazók klubjának összejövetele. Mcndén. 18-tól: Ma éjjel megnősülök, kedden, 15-től: a gyerekklub; 18-tól: a könyvbarátok körének foglalkozása. Monoron, ma 15-től: Mesecirkusz című gyermekműsor, kedden, 19-től: ismeretterjesztő előadás, Védőoltások és ezek jelentősége (az egészségházban). Nyáregyházán ma 10- től: Palkó meg a szamara, népi mesejáték. Péteriben, 16-tól: a nyugdíjas klub foglalkozása, kedden 15-től: a gyermekszínpad próbája (az általános iskolában). Pilisen, ma és holnap, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása, kedden, 10-től: logopédiai tanfolyam (a Kávai úti óvodában), 18-tól: a magnós klub összejövetele. Sülysápon kedden 17-től: a csillagász szakkör foglalkozása. Üriban, kedden 14.15-től: ismeretterjesztő előadás, Az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének útja (a KELTEX üzemében), 14-től: a gyermek sportszakkör; 17-től: a csillagász szakkör foglalkozása. Vasadon, ma 17-től: a -citerazenekar foglalkozása. Vecsésen. 9-től 18-ig: lakberendezési kiállítás és vásár, kedden 19-től: a karateklub foglalkozása (a Petőfi téri iskolában). A mérgesen dohogó, behe- mót dózer fél nap alatt eltakarította Üllőn az omladozó, rogyadozó falakat, néhány málladozó tégla, tetőtörmelék jelezte csupán, hogy ott épület állt, iskola, amelyben, néhány héttel ezelőtt még folyt a tanítás. Csaknem évszázada, 1887. április 4-én Graeffel Elek plébánossal az élen az iskolaszék kérte „a község Érdemes Elöljáróságát”, hogy a . templom melletti üres telket iskolaépítés céljára engedje át az egyháznak.. Iskola épült A nyár folyamán már ott dolgozott a község apraja- nagyja, a kocsik hosszú sorban hordták a Galíciából az agyagot, verték, döngölték a méter vastag, falakat, az udvaron pedig már Major Pál ácsmester vagdalta, szabdalta a gyantaillatú fenyőt. Készült a tetőszerkezet. A munkabér, a fizetség csupán a „köszönöm” volt. Az iskola szeptemberre mégis elkészült. Most is gyermekintézmény épül azon a helyen, a kor széleskörű igényeit minden tekintetben kielégítő, a szemnek is tetszetős, 75 személyes óvoda... Ahhoz azonban, hogy szeptember elején köszönthessék a gyerekek a megnyitó vendégeit, széleskörű összefogás, milliós értékű társadalmi munka vállalása és elvégzése . szükséges. Természetesen, államunk sem fukarkodik, ha gyermek- intézmények létesítéséről van szó, de előbb nekünk kell letennünk valamit az „asztalra”. Szemre is tetszetős Látványos létesítménye lesz az új intézmény a nagyközségnek. A főközlekedési úton haladó autók bizonyára nemcsak lassítanak, esetleg meg is állnak majd, hogy közelebbről is megtekinthessék. Még a járási zsűri is megdicsérte a tervezést. Tokaji Lajosnak, a községi tanács műszaki főelőadójának tervei szerint az 1912-ben készült, 280 négyzetméter alap- területű épületrész érintetlenül megmarad, ebben két foglalkoztató termet alakítanak ki a szükséges kiegészítő helyiségekkel. A csaknem 220 négyzetméter alapterületű új épületrész, ahol egy foglalkoztató terem és a tágas kiegészítő helyiségek kapnak helyet, nem egyenes folytatása lesz a régi épületnek, hanem kissé a templom . felé tolva, csupán az épületsarkok találkoznak any- nyira, hogy az átjárás biztosítva legyen. A tetőszerkezet is újszerű, érdekes látnivaló lesz. Mint az orgonavirág Két oldalról díszes, virágos élőkért öleli majd körül a finom, meleg színekkel bevont épületet, amelynek látványa többet ér majd a gyerekeknek, mint egy esztétika-óra. Ezért gyürkőztek hát ismét a munkának Üllőn! Kiss Sándor Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány 12., telefon: 26.), Monoron, Monori.er- dőn, Csévharaszton és Vasadon: központi ügyelet, dr. Kö_ vési László, hétfőn: dr. Öber- le Lenke (Monoron, az új egészségházban). Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Mcndén: dr. Farkas Anna, hétfőn: dr. Csernik Zoltán (Fő u. 6., telefon; 11), Pilisen és Nyáregyházán: vasárnap; dr. Pázmány Elemér (Kosisuth 63. sz.), hétfőn központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, hétfőn: dr. Lexrer Lóránt. Vecsésen: dr. Végh Katalin, hétfőn: dr. Tury István tart ügyeletét. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos mindkét napon: dr. Gebauer Béla Sülysáp, Pesti u. 17. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap és hétfőn reggel (1-tól óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. HATVAN ESZTENDEJE, a Tanácsköztársaság győzelme után a járásban is sorra alakultak meg a helyi direktóriumok. Egyik korábbi számunkban a hatalom átvételét megelőző folyamatot idéztük fel. A korabeli dokumentumok segítségével ezúttal a március 21-e utáni eseményeket, a lakosság és a Tanács- köztársaság ^ helyi szerveinek gondjait ismerhetjük meg. A legtöbb munkájuk talán a sebtében megalakult panaszbíróságoknak akadt. A járásbeli uradalmi birtokon élő agrárproletárok helyzetét hűen tükrözi az alsónyáregyházi és dánosi cselédek 1919. március 22. és 31. között kelt levele, amelyet eredeti írásmód szerint betűhibáson közlünk: „Sürgősen értesítjük a pa- naszbiróságot, hogy kérésünknek mihamarébb hejt adjon és szeméjes vizsgálat után három szeméj eltávolítását kérjük, már húsz éve sanyargatják proletár testvéreinket Vekerle birtok Alsónyáregyháza és dá- dos egy birtok otvan egy kisasszony valóságos moslékkal táplálja a benkosztos cselédeket kilozsirokat kér kölcsön a csalédnéktül és nem adja meg, már három héjén kért az egész háború alatt a cselédségnek nem adta ki a lábbeli talpakat lestár Sándor parádés kocsis töbször kérte Kegyelmes ur meg is parancsolta és mégse adta ki. parádés kocsisnak két kiló kenyér árával is tartozik két szolgálónak nem adta ki a szegödöt czipőt. Ujfálusi Julis azé~t elisjöt van egy ispán Zesztrán Petár ezis öt év alat elhuszta ellopta a cselédek élelmit azok koplaltak ö eladta a lisztet 2 fr és 4 forintér kilóját de adót kocsiszámra .is makot 7 frtér literjit. petróljomat 3. és 4 forintér literjit még ma is árul fel van rakva a lopot a kovalik gépész padlására ő jelenleg nincs ithon de a szeretője a kivel él az árulja a holmit elsőn haza gyün de még sok van a.mit árusít amit Hatvan esztendeje történt Éhező családok keserű panaszai Megalakult az első termelőszövetkezet a szegény cseléd szájábul lopt el Pesti gyuláné meg mondja kik viték a lisztet van egy gazda Farkas Ferkó tud mindent és lát mindent de ő is ojan mind az Emma kiadó kisasszony most a gazda ád ki főzni keveset és moslékot szegénytől elhúzza és ászt nem jelenti be menyi lopot van az ispánnál meg se látja a népeket akik vásárolni menek mákot lisztet petróljomot még a pinezébe pancsót bort is készítenek a mit a szegény cselédnek fertájkor ki mérnek talán még mostis található a kispinezébe a mit az uraság kiad ök nem adják ki a cselédeknek cselédek koplalnak és éheznek meg mondja a mostani gazdaszony mert éhezik és a gazda nem adja ki de erről az uraság nem tud sémit van eáy olasz fogoj birka pásztor éhezik rongyos se czioö se ruha' eszi a tetü tesék meg vizsgálni tisztát évrül évre nem kap télen trágyával takaródzat se, gazda se ispán se Kisasszony nem halgata meg az uraság errül sémit se tud a már 5 éve nem volt kint mi előhi vizsgálatot kérünk sürgősen Elvtársak” A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG proletárdiktatúrája a direktóriumok felállítása után megalakította az igazságszolgáltatás új fórumait, a forradalmi törvényszékeket. A tápiósülyi katonai tábor felett, amelyben az első világháború román és olasz hadifoglyait tartották fogva, a Hadügyi Népbiztosság megbízottai vették át a parancsnokságot. Mindent megtettek, hogy a tífuszjárványtól, spanyolnáthától tizedelt foglyok életét emberivé tegyék. A bőségesen felhalmozott és a foglyok elől addig elzárt készletekből jutott az éhező budapesti munkásságnak is. Időközben — április első felében — lezajlottak a választások is. Az eredményekről és tapasztalatairól számolt be 1919. április 10-én kelt levelében Herkner Sándor, a gyöm- rői járás politikai'megbízottja: „Jelentem, hogy a gyömröi járásban a választásokat a legnagyobb rendben vezettem le, mint azt az utasításban megkaptam, de néhány felelőtlen alak, mert ő nem jutott be a munkástanácsba, mindenféle úton szeretné a választásokat megsemmisíteni. A tanácsok mind proletárokból állnak, és a direktóriumokkal a legnagyobb egyetértésben működnek. A Vörös Hadsereg ügye se- hogysem áll, nincs semmi jele annak, hogy bárhol, vagy bárki is toborozna a Vörös Hadsereg részére. Egy volt itt Mátyásföldről, de mindent elkövetett, csak azt nem, amit kellett volna, önhatalmúlag rekvirált élelmiszert és lovat, de ezt eltávolítottam. , Vörösőrség szervezés alatt áll, részben már meg is van szervezve. Csendőrség van ugyan, de a vörösőrség kebe-, lében működik, megbízható. Kérek utasítást arra nézve, hogy a beszolgáltatott katonai fegyverekkel mi történjék. A tápiósülyi volt internált tábor leltárát felvettem, egy példányát posta útján beküldőm.” Időközben, 1919. április 16- án a háromszoros túlerővel rendelkező román királyi hadsereg átlépte a demarkációs vonalat, s négy nap múlva Nagyváradot, április 23-án pedig már Debrecent szállta meg. A cseh burzsoá hadsereg északról, a szerb és francia csapatok délről törtek az országba. A Tanácsköztársaság léte végveszélyben forgott. A járásból munkások ezrei jelentkeztek a frontra, hogy megállítsák a pusztítást, megvédjék kivívott hatalmukat. MONORON, AZ ELSŐ szabad május 1. megünneplésére már jó előre készültek. Külön bizottság szervezte a villany- oszlopok vörösre festését és a felvonulási utak díszítését. Mintegy 4 ezer embert vonult fel Monor fő útvonalain, lelkesen ünnepelték az első szabad május elsejét. Az „Ébredj” munkás dalkör tagjai elénekelték a „Marseillaise”-t, majd az Internacioná- lét. Egész napos tánc, ének és zene nyújtott örömteli élményt az embereknek. De még el sem csitult az első május 1-i ünnepség hangulata, amikor Monoron ellen- forradalmi megmozdulás történt. Mint kiderült, az állomásfőnök azt olvasta ki a továbbított távmondatokból, hogy a Munkáskormány átadta a hatalmat a Károlyi kormánynak. Ezért fölkereste azokat az általa megbízhatónak ítélt embereket, akik színleg a munkáshatalom mellé álltak, és május 3-ára virradó éjjel fegyvereket osztottak ki a többi „megbízható” emberüknek. így mentek el a helybeli Vörösőrséghez, az ott talált őröket lefegyvereztek, rangjelzéseiket letépték és a vörös szalagot megsemmisítették. A munkástanács azonnal intézkedett: a Budapestről érkező karhatalmi alakulatok néhány óra alatt fölszámolták az ellenforradalmi megmozdulást. A bűnösöket a Forradalmi Törvényszéknek adták át. Mivel azonban a Forradalmi Törvényszék akkori elnöke — egy idemenekült szolgabíró — • napokon át halogatta a vádlottak felelősségre- vonását, Budapestről Spiesz Józsefet, a Forradalmi Törvényszék elnökét küldték ki Monorra, hogy tegyen rendet. Első tevékenysége volt, hogy a vádlottakat Budapestre szállíttatta, ahol külön bíróság tárgyalta az ügyüket. Az újonnan választott vezetők még kevés gyakorlattal rendelkeztek, de nagy akarással óriási feladatok megvalósítására vállalkoztak. Egyik ilyen nagy feladata volt a ve- csési direktóriumnak, illetve a Munkás-, Katona- és Földműves Tanácsnak a munkások ellátása. A termelőszövetkezetek létrejöttéről a Vörös Üjság 1919. május 8-án így ír: „Budapest környékén egyre- másra alakulnak meg a termelőszövetkezetek, eddig mintegy 30 000 holdon alakítottak termelőszövetkezeteket a volt nagybirtokosok béresei, és cselédjei, de újabb szövetkezetek alakulásai is folyamatban vannak. A szocialista szempontokon kívül a szövetkezetek alakításánál elsősorban Budapest szükségletének a biztosítása a cél.” A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN ebben az időben szervezték meg Halompusztán, mintegy 1500 kataszteri holdon a szövetkezetét. A szép, jövőt formáló tervek megvalósítására azonban kevés idő maradt. A Magyar Tanácsköztársaságot már a túlerőben levő intervenciós csapatok gyűrűje fojtogatta. Vereszki János Források: Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919. Fejezetek a monori járás munkásmozgalmának történetéből. Vasárnapi jegyzet Ünnepelünk? L riss még az élmény, * ami ezt a jegyzetet megírni késztet, s külön aktuálissá teszi a holnap, a húsvéthétfő, amikor ünnepelünk, s amikor nemigen tud úgy végigmenni az ember monori — és más községbeli — utcán sem, hogy ne botoljék az út szélén horkoló részegbe, hogy ne lásson összekapaszkodva, egymást támogatva gajdoló társaságot. Délután kezdődött. Az ismerős, akit mostanában nemigen látni józanul, bekiáltott a kapun, s közölte: a Kosztán kocsma törzsvendégei — ő úgy fogalmazott: az alvilág — rossz néven veszi a monori kocsmákról megjelenő cikkeket, ezért az újságíró számítson rá, hogy valamelyik este súlyos baleset éri majd. Ez persze lehetett volna a levegőbe beszélés is, ha még aznap éjjel nem kellett volna riasztani a monori járási rendőrkapitányság ügyeletét, s nem lett volna szükség az azonnali feljelentésre, garázdaságért. Azon az éjszakán nemigen aludt a környék. S bár el tudok képzelni kellemesebb éjszakai elfoglaltságot is, mint a lélekszakadva rohanást a rendőrségre, ez az út még egy tanulságos eseménnyel szolgált. A Kosztán kocsma ugyanis, amelynek este nyolckor be kellett volna zárnia, éjszaka fél kettőkor kivilágítva állt, ajtaja előtt sárga kismotor, bent társaság... Varga György rendőr őrnagy, a járási rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője arról tájékoztatott: a garázdaság miatti feljelentés nemcsak hogy mindennapos', de naponta 8—10 is akad. A tények súlya, az elkövetés helye, módja szerint minősítik bűncselekményként vagy szabálysértésként. Az esetek döntő részében ittasság a kiváltó ok, s kétségbeesett, utcára zavart feleségek, gyerekek várják a rendőrség közbelépését, segítségét. Nem tudtam például jót nevetni azon a történeten sem, amelyet a hentesüzlet fiatal vezetője mesélt. — Kerékpárral járok az üzletbe, mindennap lelakatolom és odatámasztom az ajtó előtti korláthoz. Egyik nap látom ám, hogy egy férfi, aki alig áll a lábán, mindenáron igyekszik eltolni a kerékpáromat. Kimentem. Hová viszi, kérdeztem, hiszen nem az övé?! Dehogynem! — bizonygatta, és tényleg csak nagy nehezen lehetett megértetni vele, hogy okosabb, ha a helyén hagyja. Eltán- torgott. Vevők jöttek, nem ériem rá figyelni, aztán ahogy megint kipillantok az ajtón, látom, hogy a bicikli nincs sehol. Kiszaladtam: hát már ott imbolygóit vele az utca túlvégén, vitte a hátán .., 1 A monori főtéri önkiszolgáló boltban a vezetőhelyettes fogta a fejét: — Én nem tudom, mi van ma! Látják talán, hogy kevesebben vagyunk?! Sorra hordják ki a kétdecis pálinkát. Az imént is kiemeltünk valakinek a zsebéből egyet. Álmomban sem gondoltam volna, hogy éppen ő — hiszen jól ismerjük — képes ilyesmire... Mit gondol, mit mondott? Azt: „nem látja, asszonyom, hogy illumi- nált állapotban vagyok?!’’ Holnap húsvét hétfője. Locsolókkal, felnőtt és gyerek vendégekkel minden házban. Ilyenkor újra és újra figyelmeztetések hangzanak el: gyereknek egy cseppet sem! Ám nem árt, ha a felnőttek is figyelnek egymásra és önmagukra, s ha a gyereknek egy cseppet sem, akkor a felnőtteknek egy cseppel sem többet a kelleténél! Koblencz Zsuzsa t Három isap kultaáüs programja Apróságok mosolyáért Egy nagyközség nekigprkfiBtt Üllőn ismét jó példát mutatnak
