Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
’kMüop 1979. Április is., vasärnap Védetté nyilvánították A vízimalom kereke újra forog Egyedülálló ipartörténeti emlék Ma az országban egyetlen működőképes vízimalom van, örvényesen, a Balaton közelében. A hatvanas években nyilvánították műemlékké. A másik, használható malom Nagybörzsönyben lesz — miután helyreállítják. Hajdanában hat-hét vízimalom is volt a faluban, a Börzsönyi patak vize szakadatlanul forgatta a kerekeket, őrölték a gabonát. Az utóbbi évtizedekben mind tönkrement; szerepüket átvették a nagyobb teljesítményű gőzmalmok. Ősi mesterség Egy maradt csak aránylag épen, olyan állapotban, hogy még megmenthető, helyrehozható. A tervek elkészültek, az év végéig remélhetően végeznek a helyreállítással. Egyedülálló ipartörténeti emlékkel gazdagodik Pest megye. Hunyadi tér 8. Ugyanolyan öreg, apró parasztház, mint a többi. A gazda és felesége épp a disznóólát tisztítja, meszeli. Mikor a malomról érdeklődünk — felderül az arcuk. Ősi molnárcsalád sarjai. Antal Gusztáv most 56 éves, a vasútnál dolgozik. Két éve a csehszlovákiai Sturovóba jár át, ra- kományos; ólmozás, bárcázás a munkája. Azelőtt az angyalföldi építésvezetőségre utazgatott. Ez helyileg közelebb van — a molnárságtól mégis mesz- szire. Meséli: — Amikor a templomot építették az esztergomi kőművesek, J30 évvel ezelőtt, akkor csinálták ezt a malmot is. Apám, nagyapám, minden ősöm molnárok voltak, én is az volnék — dehát nincs malom. — Mikor dolgozott utoljára? — 1952-ben még daráltam benne, aztán végképp le kellett állni. Pedig nagyon jó- malom volt, három járatú, visz- szaöntéses. Egy nap, 24 óra alatt 15—16 mázsa búzát őrölt. Szívesen jártak hozzánk a népek. — Miért? — Jó liszt volt, becsületes kiszolgálás — veti közbe a feleség. — Itt nem voltak alkalmazottak, csak mi, a család. Nem folyt el kézen-közön a liszrt. A család hányatott sorsú volt, életüket megpecsételte, hogy a malom miatt felkerülte^- Jrir. úgynevezett kuláklistá- fV Az ősi mesterséggel fel .jellett hagyni, s más munka után nézni. Felnőtt a két gyerek; a lányuk ma Litkén, a fiuk Érsekvadkerten tanít felső tagozatban. A malommal nem boldogulnának, nem értenek hozzá. Másodállásban őröl Megyünk hátra, a patakpartra. A csobogó víz kellemes, andalító muzsika a nem- molnárnak is. A túloldalon kicsiny fűzfa bontogatja sárgazöld leveleit. Emitt, a templom tövében minden a múltat idézi. Roggyant vályogkemence, omló kőlépcső, mohos zsindelytető. A hatalmas fakerék szárazon áll, bordáira nem zuhog víz. Nem is foroghatna, rozsdás vastengelye kétoldalt a sárba süpped. Antal Gusztáv mutatja, hol duzzasztották meg a patakot, hol folyt be a víz a kerékre, s merre távozott. Az árkot betemették, de ugyanott, ugyanúgy kiásható. A malom- épület jó állapotban van, j kemény kövekből, erősre építették. Három szintes: a pincében a vízikerék és a közlőművek, a földszinten a hengerszékek és a tisztító berendezések, a tetőtérben a hasábsziták és a felvonófejek találhatók. A molnár nem tagadja meg önmagát, amint belépünk, magyarázza: ez a dupla hengerszék, az a búzatörető, ott a másik hengerszéken készült a grízből a nullás liszt: Mögöttünk a hámozó dob; egy forgó és egv álló malomkő Sárospatakról, ezek végezték a darálást. Ügy látom, Antal Gusztáv már most hozzálátna az őrléshez, ha lehetne. De még várnia kell vele. A helyreállítás után másodállásban folytathatja eredeti, tanult mesterségét — 1942-ben tett vizsgát a Gizglla-malomban —, s ha nyugdíjba megy, minden idejét a molnárságfiak szentelheti. Utolsó órában Nemigen kell faggatni: kik ígértek neki új életet, a régi folytatását. A malomipartól voltak itt; van már egy éve is, hogy először kopogtattak, s március végére mondták az egyezség megkötését. Nem jöttek. Már_már aggódva kéri, néznék utána. Persze, a teljesség kedvéért amúgy is meg kellene keresnem a másik felet. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál Juhász Nagy András rendészeti vezetőhöz irányítanak, örül az érdeklődésnek. Tagja a vállalat ipar- [ történeti bizottságának, így lett szívügye a vízimalom. A paksaméták közül kiemel egy lapot: a 17/1978-as igazgatói rendelkezést az ipartörténeti emlékek felkutatásáról és bejelentéséről. Ennek alapja a mezőgazdasági és élelmezásaz intézkedés csak megerősítette őket tevékenységük hitelében, hasznosságában. Juhász Nagy András szerint az utolsó órában kezdenek hozzá a nagybörzsönyi vízimalom felújításához. Az Országos Műemléki Felügyelőség januárban védetté nyilvánította a malmot, s fedezi a 150 ezer forintos vételárat. Látványnak is szép ügyi miniszter, az építés- és városfejlesztési és a kulturális miniszter egyik 1977-es, együttes rendelete az agrár- történeti emlékek fokozottabb védelméről. A három miniszter szavának foganatja volt. Mondják, a gabonaiparban és a vállalatnál már a rendelet megjelenése előtt kibontakozott a mozgalom a szakmai hagyományok mentésére, . a műszaki emlékek gyűjtésére, s A vállalat szocialista brigádjai felajánlották, hogy társadalmi munkában rekonstruálják a malmot, üzemképessé teszik. Üjra lesz zsilip, árok; újra forog a vízikerék. Valami mégis más lesz. Szeretnének berendezni egy pihenőszobát, a pincében klubot, hogy a hétvégi látogatók megpihenhessenek. Látványosságnak szánják a vízimalmot, olyan működő- pörgő csodálatosságnak, amely párját ritkítja Európában is. Meg akarják tartani a szín alatt az ekét, a lőcsös kocsit, a falon a szakajtót, a kaszát, a kosarakat, a paraszti lét megannyi emlékét. Lássák az ifjabb nemzedékek, mivel dolgoztak, hogyan éltek eleik. Izzadni már nem fognak e szerszámoktól, por nem lepi bőrüket, s nem izgatja őket: be_ fagy-e januárban a patak, elapad-e júliusban a vize — tétlenségre kárhoztatva a mol_ nárékat. Juhász Nagy András azt mondja, a héten mennek Nagy- börzsönybe, s nyélbe ütik a szerződést. Még az idén rendbehozzák ezt a malmot. Paládi József Garázdák a vonatokon Jó néhány évvel ezelőtt a Balaton mindkét oldalán közlekedett egy-egy olyan vonat, amelyen felváltva zenét, idegenforgalmi tájékoztatót hallgathattak az utasok. Ha nem volt kedvük hozzá, akkor kikapcsolhatták a készüléket. A kísérlet azonban nem vált be. Kántor Béla nyugdíjas, aki annak idején a MÁV-nál személyszállítási újítási előadóként dolgozott, elmondta, hogy próbálkozásukat az utazóközönség örömmel fogadta, de aztán mégis felhagytak vele. Sorra eltűntek a hangszórók, a kapcsolók, az erősítők, de még a kábelek is. Ellopták. De hogy kik, azt a MÁV-nál még most sem tudják. A MÁV személyszállító és teherkocsijain évente átlagosan 10 millió forint körüli ilyen kár keletkezik. A Budapesti Igazgatóság járműparkjában 1977-ben 3 millió 42 ezer, 1978- ban 3 millió 302 ezer forint kárt okoztak a tolvajok és rongálok — tájékoztatott Su- rányi Jenő személyszállítási csoportvezető. A legtöbb veszély a villany- égőkre leselkedik. Van, aki azért csavarja ki, mert aludni szeretne és bántja a szemét a fény, s van, aki hazaviszi. De hogy minek, azt nem lehet tudni. Bajonettzárasak, s más a feszültségük, mint a hálózatban használhatóké. Tavaly az igazgatósághoz tartozó kocsikból 9100 izzó tűnt el. Áruk 3—20 forint darabonként. A különféle elektromos berendezéseket is leszedik, feltehetően azt gondolván, hogy majd otthon használni tudják. Mire rájönnek, hogy nem. már késő. A bicskások is garázdálkodnak; vagy egv darabot kivágnak a bőrülésből, vagy csak a visszataszító hecc kedvéért felhasítják. Tavaly több mint száz ilyen esetet rögzítettek az igazgatóság ellenőrei. Ajtó- és ablaküveget, tükröket, WC-csészéket, mosdókagylókat törnek, leszerelik a hamutartókat, a fénvképke- retekst, a függönyrudakat. a hulladéktartókat, a szappantartókat. a mosdó-vízcsapokat s még a fűtőtesteket is. A vasúti tolvaiok. garázdák ellen a MÁV-nál természetesen próbálnak védekezni — egyelőre sainos nem sok eredménnyel. Két éve például bevezették az úgynevezett őrzési rendet, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a végállomásokon a vasutasok vigyáznak az álló szerelvényekre. Tavaly a vasútőrség helyett nagyobb hatáskörrel felruházott vas- útrendészetet szerveztek. A rendészek (akik már nem idős vagy rokkant vasutasok, mint a vasútőrök voltak) járőröznek és együttműködnek a rendőrséggel. A tolvajok, garázdák leleplezésére az utazóközönséget is szeretnék mozgósítani. Aki 5 ezer forintnál kisebb kárt okozót leplez le, az egy általa választott útvonalra gyorsvonat II. osztályra szóló retúrjegyet kap jutalmul. Ha a kár 5 ezer forintnál nagyobb, s a tolvajt vagy a garázdát sikerül átadni szolgálatban lévő vasutasnak vagy rendőrnek, akkor a jutalom három — ugyancsak menettérti útra érvényes— szabadjegy. Sz. P. Az ősmozdony A Zalaegerszeg' 407-es Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai kétezer óra társadalmi munkával elkészítették George Stephenson „Rocket” nevű gőzmozdonyána k 1:5 arányú hiteles modelljét. A bűnözés „exportja” és „importja” Beszélgetés a megyei főügyészhelyettessel Sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja: ez a statisztikák örök adóssága. A kriminálstatisztikáké is. Vegyünk egy példát. Bács-Kis- kunban az elmúlt esztendőben csaknem kétszer annyi bűncselekményt követtek el, mint Hevesben ... Az adat érdekes, de magyarázatra vár — magyarázattal azonban nem szolgál a statisztika. Alapos értelmezés ugyanis csak szerteágazó elemzéstől várható. így szőkébb körzetünk. Pest megye bűnözési statisztikájának elemzésére-kommentálására gyakorlati szakembert, dr. Ha- dacy Tibor főügyészhelyettest kértük fel. Békés középszerűség? — Pest megye évek óta az országos kriminálstatisztika középmezőnyéhez tartozik. Tízezer lakosra 104,5 törvény- sértés jut, s ez a két véglet között (Bács-Kiskun: 147,6 — Heves 71,4) lényegében megegyezik a hazai átlaggal, ösz- szességében tehát semmi rendkívüli nem mondható el a megye bűnözéséről? — Békés középszerűség helyett inkább valamiféle egyensúlyi helyzet alakult ki Pest megyében. Körzetünk több megyébe és a fővárosba irányuló bűnözési exportja alighanem legnagyobb az országban, ugyanakkor más típusú bűncselekmények számottevő importja részben ellensúlyozza ezt. Erre az export-importra később visszatérek, előbb azonban utalnom kell néhány jelenségre, amely hatással van a terület kriminalitására. Mindenekelőtt arra, hogy a társadalmi mozgások a megyében jóval nagyobbak, mint az ország más vidékein. Százötvenezer ingázót tartanak számon körzetünkben és a tömeges bevándorlás is hosszú ideje tart. A sztráda és a Btk. — Az összes bűncselekmények több mint felét — mind az országban, mind a megyében — a vagyon elleni törvénysértések (lopások, sikkasztások. csalások stíl.) teszik ki. E bűnügyek egyharma. dában a közvagyont fosztogatják. — Markáns változás tapasztalható a társadalmi tulajdon elleni bűnözésben néhány esztendeje. Évtizedünk első felében még a három szektor — az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem — közül a mező- gazdaságban történt a legtöbb bűncselekmény. Mindez persze nem volt véletlen. Az ipari termelés koncentráltságával szemben a tsz-ekben széttagolt területen gazdálkodnak, s így az ellenőrzést is mindenütt külön-külön kellett megszervezni a 60-as években újjáalakult szövetkezetekben. Az utóbbi években végrehajtott egyesülésekkel a szövetkezetek tőkeerőssége nőtt, s ezzel együtt megerősítették a vagyonvédelmet is. Napjainkban már a mezőgazdaságban történik a Igkevesebb társadalmi tulajdont sértő bűn- cselekmény, a korábbi 40 helyett mindössze 23 százalék, míg az ipar részesedése 26, a kereskedelemé pedig 28 százalék. Jelenleg tehát a boltokban a legkönnyebb a közöshöz nyúlni. Megfigyelhető, hogy a közvagyont támadó bűncselekmények száma rendszerint megnő egyes nagyobb beruházások megvalósulásakor. Ilyenkor ugyanis a társadalmi tulajdon védelme gyengébben szervezett. Az M 3-as út építése során például sokkal több bűncselekmény történt a gödöllői járásban, s ez azzal is kapcsolatos, hogy az építőiparban viszonylag magas a büntetett előéletűek aránya. A második „népbetegség" — Tavaly 144 millió forintot loptak el, csaltak ki az országban magánosoktól. Mivel magyarázható ez? — A váci. szentendrei és ráckevei járásban főleg ví- kendház-betörések fordulnak elő, míg Cegléd és Nagykőrös környékén sok a bicikli- looás. Ezeknél a bűncselekményeknél a kár viszonylag csekély. A nagy károk ugyanis főleg a lakásfeltöréseknél és Munkaügyi viták A közlekedési költség megtérítéséről A munkábajárással kapcsolatos közlekedési költségei megtérítéséért egy tisztviselő a munkaadó vállalat ellen pert indított. Előadta, hogy naponta vonattal f jár be munkahelyére és utazik onnan haza. Útiköltségét 1970-ig három éven át megtérítették, azután megvonták. A keresetet a munkaügyi bíróság azzal az indoklással utasította el, hogy munkaszerződése megkötésekor a vállalat az utazási költségek visszafizetésére nem kötelezte magát. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alaposnak talált, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — A Gazdasági Bizottság 1976. évi határozata szerint a kedvezményes bérleti jegyeket a munkáltatók vagy a dolgozók Válthatják meg. Az utóbbi esetben a munkáltatót terhelő részt előre ki kell fizetni. Kedvezményes jegyet a munkaviszonyban lévő dolgozó a lakóhelyéről munkahelyére és onnan vissza történő utazásra vehet igánybe. Ez a kedvezmény az ideiglenes lakóhelyről történő munkábajá- rás esetén is a dolgozót megilleti. Pénzügyminisztériumi rendelet értelmében a munka- vállalók részére a személy- szállítás költsége á lejárt utazási jegyek ellenében téríthető meg. — Az említett jogszabályok szerint tehát a munkáltatók — ha a dolgozó arra igényt tart és a feltételeket igazolja — kötelesek őt vagy jeggyel ellátni vagy pedig annak költségét előre kifizetni, a dolgozó viszont az őt terhelő részt megfizetni. A kedvezmény megadását a munkáltató az 1969. január elseje után belépő, s a közigazgatási határon belül lakó dolgozóknál mérlegelheti. Mindezekből következik, hogy ha a vállalat 1970-ig az útiköltséget megtérítette, s arra a tisztviselő tovább is igényt tartott, a jogosultság feltételei pedig igazoltak, a visszafizetést nem tagadhatta meg. Az ezzel ellentétes álláspont téves. — A munkaügyi bíróság azonban nem vizsgálta, hogy a tisztviselő 1970. január 1. után is igényelte-e az útiköltséget. s ha igen: azt miért nem fizették ki neki — hangzik tovább a határozat. — Ameny- nyiben a tisztviselő igényelte, az elutasítás okát a vállalatnak bizonyítania kell. Ha az elutasítás jogellenes volt és emiatt a dolgozó e kedvezményben nem részesült, igényt tarthat arra az összegre, amely a munkáltatót terhelte volna. Követelése három éven belül évül el. Ha a vállalat kellő okkal tagadta meg az útiköltség-térítést vagy azt a tisztviselő nem vette igénybe, most, utólag már nem igényelheti.-tolvajlásoknál keletkeznek, amikor gyakran ismerősök a tettesek, akik- tudják, hogy melyik liszteszsákban, ágyneműben, szekrényben rejtették el a háziak a pénzt. Mert a parasztlakosság egy része ma sem rakja szívesen pénzét az OTP-be, részben mert tart attól, hogy betétkönyvbe tett vagyonának híre megy. Egyébként a tulajdon eile, ni bűncselekmények arányát tekintve a megyei bűnözés az országos átlag alatt marad. — A bűnözés második nagy csoportja a közlekedési bűn- cselekményeké. Pest megye útjain évek óta igen magas a halálos balesetek száma. — A szív és érrendszeri betegségek után ez a második legsúlyosabb „népbetegség”. Tavaly az országban 820, a megyében 109 halálos közúti baleset okozásáért emelt vádat az ügyészség. Az utakon életüket vesztettek száma azonban még nagyobb ennél, hiszen sokszor a vétkest már nem lehet felelősségre vonni. Átlagosan. minden harmadik napon meghal valaki a megye útjain. A sok szerencsétlenség azzal magyarázható, hogy egy kivételével . valamennyi főút átvezet körzetünkön, a 4-es például 92 kilométeres, az 5- ös 60 kilométeres — vagyis hosszú szakaszon. A balesetet okozók között természetesen igen sok a nem megyei lakos, így Pest megye bűnügyi importjának egy részét ezek a járművezetők adják. Útonállók, garázdák — Az emberölés, a nemi erőszak, a rablás, a súlyos testi sértés, vagyis az erőszakos és garázda bűncselekmények lajstroma a megye kriminél statisztikájának fekete listája. Borsod után ugyanis Pest megyében történik a legtöbb ilyen bűneset, tízezer lakosra kétszer annyi erőszakos és garázda törvénysértés jut, mint Győr-Sopron megyében. Nyilvánvalóan ezek zavarják leginkább a köznyugalmat is. — Vitathatatlanul ez a megyei bűnözés legjellemzőbb sajátossága. A vagyon elleni bűncselekményeknél Budapest közelsége csökkentő hatással van a helyi kriminalitásra, ebben az esetben viszont a ha, tás fordított. Budapesten ugyanis az ellenőrzés hatékonyabb és szervezettebb, ezért a visszaeső, konok bűnözők gyakran kiszorulnak az agglomerációba, ágy_ és albérletbe. Gyálcm, Szigetszentmiklóson, Djinaharasztin, Budaörsön, Budakeszin, Pilisvörösvárott jó. val könnyebb elvegyülni a sok új telepes között, mint a fővárosban. Ugyanakkor nem minden erőszakos bűncselekménynél ennyire rossz a helyzet. így míg az országban 185. addig a megyében 13 emberölés történt tavaly, vagyis körzetünkre kevesebb ilyen bűntény jutott az átlagosnál. Súlyos testi sértés és garázdaság viszont rendkívül sok történt a megyében. Ugrásszerűen nőtt továbbá a rablások száma is. E veszélyes bűncselekmények körén belül változatlan az ivócimborák kifosztásának száma. viszont nő a ióval veszélyesebb útonállásoké. Már több pénzszállítót ütnek le, mint pár esztendeié, s gvak. rabban vannak felfegyverkezve a támadók, akiknek 40 százaléka — s ez különösen nyugtalanító — fiatalkorú. Babus Endre < *
