Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

áji állattartók Biztonságos a tenyésztés Segítik a húsellátást A tágas raktár két helyisé­gében a mennyezetet támaszt­ják a rendberakott teli zsá­kok. Száll a íinom fehér por, ahogy a zsák a kerékpárra bukik. Nincs sok beszéd, siet­ve tolják a kerékpárokat. Aki disznókat hizlal, mala­cokat nevel, annak mindig sok a tennivalója — tájékoztat Zódor Sándor a Monorvidéki Afész üllői takarmánybóltjá- nak vezetője. — Az áruellátás kifogástalan,_ szinte naponta áll az üzlet elé a megrakott teherautó, győzi a megnöve­kedett igényeket a monori ke­verőüzem. Különösen a hízó­táp a keresett portéka, álta­lában 250 mázsát adunk el havonta, de van mindig koca-, süldő-, baromfi- és nyúltáp is. A száraz morzsolt kukorica sem hiánycikk. A takarmány­kiegészítő, növekedést, hízást serkentő premixekben is nagy a választék. A sertéshizlalás sok vesződ- séggel, fáradsággal jár — pa­naszkodnak a kistermelők, Bata Ferencnek mégis 22 da­rab szerződött hízója van. Szívesen vállalja a munka ne­hezét is, mert szereti a jószá­got. Enélkül hiába etet az em­ber, ott csak pocsékolódik a drága takarmány. És ezt vall­ják valamennyien. Szabó Gyula 20 darabot tart az ól­jában, Lackó Antalné 11 da­rabot hizlal, Rácz Istvánná tízzel bíbelődik, Kolozsvári Benedeknek nemcsak 11 darab hízója van, anyakocát is tart, malacokat # ne vei. De folytathatnánk a sort, hiszen minden harmadik hízó­sertés a háztáji gazdaságokból származik. A kistermelők te­hát tetemes mennyiséggel se­gítik az ország lakosságának zavartalan húsellátását, de hozzájárulnak a népgazdaság exportkötelezettségének sike­res teljesítéséhez is. Üllőn kö­zel 4 ezer darab sertés hízik évente, sokan vágnak saját el­látásra, nagyrészt azonban, több éves szerződés alapján, a téesz és az Afész veszi át. K. S. r Áldatlan állapotok Még egyszer a hulladékról Csak pénzkérdés az egész? Március 31-i számunkban Mit tegyünk a hulladékkal? címmel arról írtunk, milyen gondokat okoz a járás közsé­geiben a háztartási szemét, s a portákon összegyűlt lom el­szállítása. Virányi László, a monori költségvetési üzem ve­zetője kérdéseinkre akkor részletesen válaszolt. Az intézményes szemétszál­lítás lassan kezdi kinőni a gyerekcipőt, mondta egyebek között, s arról tájékoztatott, hogy a monori agyagbányát, a szemétlerakó helyet már csak­nem teljes egészében körül­kerítették, két őrt is alkalmaz­nak, s évente 200 ezer forint körüli összeget költenek a bá- '55a rendezésére, őrzésére. Ütőmmel közöltük a hírt: lassan-lassan rendeződik hát a hulladékszállítás, -lerakás ügye, hiszen még a nyár ele­jén két zárt szemétgyűjtő ko­csi is munkába állt. A cikk megjelenését követő panaszok azonban azzal a ta­nulsággal szolgáltak, hogy az illetékes nyilatkozata mellett az sem árt, ha az újságíró sa­mt szemével győződik meg a ényekről. Az agyagbánya Mo- -'or legszélső házaihoz megle­hetősen közel van. a kutyahe- ■yi pincéknek, szőlőknek pe- :g tőszomszédja. Kellemetlen, ’viselhetetlen szomszédja — mint ez ottjártunkkor kide­rült. A Bajcsy-Zsilinszky út végén már látható nyomai vannak a szemétbánya közel­ségének: az út szélére hord­ják, öntögetik, zúdítják a több kocsira való hulladékot. Bo­káig gázol az arra járó a rot­hadt citromban, s nylonzacs­kót, tépett papírokat kerget szeme előtt a szél. Kerítés nincs. Nyomai van­nak: harminc betonoszlop, fe­le kidőlve. A pincék, hétvégi pihenőházak, szőlők között minden olyan megtalálható, amit a szél a bányából odáig tud szállítani: papír, nylon, könyvlapok, újságlapok, szal­ma, felsorolni is sok. Egyetlen őr van, a bánya szélén álló, lyukas tetejű, omladozó, roskadozó házban lakik. A másik őr — a felesé­ge — egy esztendeje meghalt. Liska János havi 1200 forintot kap azért a kilátástalan és sziszifuszi küzdelemért, amit a guberálókkal folytat: ha a bánya egyik végéből elzavar­ja őket, megjelennek a másik végén. Panaszkodik: kiütése­ket kap az ömlesztve tárolt hulladéktól, amelyet rendezni sem lehet, hiszen a lovas ko­csik össze-vissza öntözgetik, ahová éppen beállnak, s le tudják túrni a rakományt. Ha a szemét meggyullad — ott­jártunkkor is szépen füstölgött —, a bűz, a füst elárasztja a közeli házakat. És mit csinál­jon a szél kergette szeméttel? Szaladgáljon utánuk, s hozza vissza egyenként, amit a sző­lőtőkék között, a pincék tete­jén megtalál? Befogott orral, összeszűkülő szemmel álltunk az úton. Ez tehát a monori szemétbánya rendeződő sorsa ... S ismét megkerestük Virá­nyi Lászlót, most már újabb kérdéseinkkel. A korábban közölt adatokat kissé módosí­totta: jó, hát nem két, hanem egy őr van, s a kerítés is most készül, de nemsokára valóban állni fog. Két zárható vaska­pu tartja majd távol a gube­rálókat, s a drótháló felfogja a szél szárnyán röpködő sze­metet. Most igyekeznek tár­gyalni a hulladékdombok el- egyengetéséről is, igaz, sokba fog kerülni, s a két új kocsi is megérkezik nyár elejére. — Biztosan? — Pénzkérdés az egész. De az év második felére rendező­dig a dolog, ígérhetem. Meglátjuk. K. Zs. MOHOB-vnm HlüfK99 XXI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1979. Április 13., péntek A lakosság képviseletében Wm már aktívabbak a tanácstagéi Szorosabb kapcsolat szükséges A monori nagyközségi közös tanács legutóbb 1977. február­jában megtartott ülésén te­kintette át a tanácstagi beszá­molók tapasztalatait és a ta­nácstagok területi, testületi tevékenységét. E téma napirendre tűzése ismét fontossá vált, lévén a tanácsciklus utolsó éve. A közelmúltban tartott ta­nácsülés egyik fontos na­pirendjeként tárgyalták: hogyan is képviseli a 18 ezer lakost, a 12 ezer vá­lasztópolgárt a 81 tanács­tag. A szervezeti szabályzat sze­rint évente egyszer be kell szá­molniuk az előző esztendő ta­nácsi terveinek teljesítéséről, saját tanácstagi tevékenysé­gükről, s egyéb közérdekű kér­désekről választóiknak. E kötelességüknek termé­szetesen csak akkor tudnak eleget tenni, ha rendszeresen részt vesznek a testületi ülé­seken, tanulmányozzák az ülé­seken jóváhagyott terveket, előterjesztéseket, s nem felej­tik el az ott hozott határoza­tokat sem. A tájékozatlan tanácstag rosszul informál, vagy tehe­tetlenül széttárja a karját, ha választói a közt érintő kér­déssel fordulnak hozzá. Akad ilyen példa? Bizony, akad. Az is előfordul, hogy a ta­nácstagi beszámoló meg­szervezését teljes egészé­ben a segítőkre, a Hazafias Népfront nagyközségi bi­zottságára vagy a szakigaz­gatási szervre bízza, 3 még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy választó- kerülete állampolgárait meg­hívja beszámolójára. Persze, és szerencsére, ezek csak kirívó, rossz példák, az általános kép nem ilyen. Az 1977. évivel összehasonlítva ta­valy emelkedett a tanácstagi beszámolók színvonala, s a részvételi arány is, s bár a közérdekű bejelentések szá­ma csökkent, a dicséret egyre gyakoribb, amely a tanács eredményei, elképzelései mel­lett szól. A közérdekű bejelentések döntő része az utak, átereszek, árkok állapotával foglalkozik, s jelentős a száma a köztiszta­sági, közművesítési gondokat jelző felszólalásoknak is. A tanácsüléseken egyre többen, s egyre aktívabban vesznek részt a tanácsta­gok. Kevesebb az igazolatlanul tá­volmaradók száma, s egy-egy napirendhez többen is hozzá­szólnak, javaslatot tesznek. Mégis szükséges, hogy a jövő­A nap kulturális programja Gombán, 9-től 11 és 13-tól 15 óráig: az irodalmi szakkör foglalkozása, 16-tól: honvédel­mi oktatás és a könyvtár nyit­va tartása, 19-től: az ifjúsági klub foglalkozása. Gyömrőn, 15-től: a rajzszakkör; 18-tól: a magnósklub összejövetele és a nőklub foglalkozása. Menüén, 15-től: a dolgozók iskolája, 18-tól: ifjúsági klubfoglalko­zás. Monoron, 17-től: asztali­tenisz-edzés, 19-től: ismeret- terjesztő előadás: Van-e ifjú­sági kultúra? Pilisen, 10-től: logopédiai tanfolyam (a 2. szá­mú iskolában), 14-től: a hon­ismereti szakkör; 18-tól: az ifjúsági, a magnósklub foglal­kozása és kismotorvezetői tan­folyam. Üriban, 14-től: a gyer­mek sportszakkör összejövete­le, 15.30-tól: a népi tánccso­port próbája. Üllőn, 17-től: a szakmaközi klub foglalkozása. Vecsésen, 9-től 18-ig: lakbe­rendezési kiállítás és vásár, 17-től fotótanfolyam, 18-tól: a galambászszakkör és az ifjú­sági klub foglalkozása. A tavaszi szünetben Utcán, téren, iskolában Előrelátó nyolcadikos diákok Senki sem jelentkezik. — Hányán néztétek este a te­levízió műsorát? Csak egyikük hallgat. — És te? — mutatok rá. Szégyenkezve vallja be: — Nem engedték a szü­leim, ugyanis csak 14 éven fe­lülieknek ... Nem engedik neki befejezni. Kórusban, ki nevetve, ki csak úgy teleszájjal kiáltja: — Nem is volt benne sem­mi. Egy bűnügyi filmet játszot­tak a kábítószer-csempészet­ről. □ A négyes számú Kun Béla téri iskola Vecsés legkisebb is­kolája, de egyben legszebb ok­tatási intézménye is. Az ud­varban farakás. Két gyerek hordta be a fát.. Varga József és Bende Ferenc nyolcadiko­sok, de ott volt Szalay István igazgatóhelyettes is. . — Nem régen vágták fel — mondta —, hátha be tudjuk hordani. — Látva csodálkozá­somat hozzátette: — Miért mi? Mert nem kapunk embert. A_ folyosón gyerekek gyüle­keztek. — Ök? — kérdezem. — Orosz társalgásra jöttek be, a 7/b. osztályba járnak. Végighallgattam a foglalko­zást. A négy évszakról be­szélgettek. A 40 perc alatt mindössze tizenöt szó — szó és nem mondat — hangzott el magyarul, a többi oroszul. Cso­pak Mónika és Petrik Tünde remekelt. Egy rövid rögtönzött játékot is előadtak. Csopák Mónika volt a tanár, a töb­biek a diákok, önállóan vá­lasztottak az ajánlott — bolt­ban. orvosi rendelőben és is­kolában című témák közül. A tér bekerítetten részén gyerekek játszottak. A Lévai utcában két kislány jött szem­be vele. A kezükben köny­vek. — Hányadikosok vagytok? — Nyolcadikosok. — Mit csináltok a szünet, ben? — Most éppen matekot ta­nultunk. Szakközépbe készü­lünk. oda pedig kell a matek — Azután? — Tollasozunk. A Besztercei utcában gyere­kek kerékoároznak, fociznak és tollasoznak ... Szünet van. Kovács György ben szorosabbá váljon a kap­csolat a tanácstagok és vá­lasztóik, s a tanács apparátusa közötti kapcsolat, hiszen ezzel nemcsak a kölcsönös tájéko­zódás, tájékoztatás lehet ered­ményesebb, hanem a közösen végzett munka is. K. Zs. Véradás SCétszázfizenegy donor A járási székhelyen térítés- mentes véradónapot tartottak. Kétszázharminchét donor je­lent meg a véradáson, s 79 liter vért adtak. Különösen ki­tett magáért a MEZŐGÉP Vállalat, a Monori Építők Ipa­ri Szövetkezete, a Finom- mechanikai Vállalat monori gyáregysége és a maggyár, ahonnan a legtöbb véradó je­lent meg. Atomreaktor Csillebércen, Húsz éve szolgálja a kutatókat Húsz éve annak, hogy a Magyar Tudományos Akadé­mia Központi Fizikai Kutató Intézetében üzembe helyez­ték az első magyar kutatóre- aktórt. A VVR—SZ típusú, két­ezer kW teljesítményű reaktor szovjet műszaki segítséggel épült, s fő berendezéseit is a szovjet ipar gyártotta. A reaktor magfizikai, su­gárbiológiai és egyéb tudomá­nyos kísérletek mellett alap­vető forrása lett a hazánkban előállított sugárzó izotópok­nak is, amelyeket ma már rendkívül széles körben alkal- naznak a gyógyászatban, az iparban és a tudományos ku­tatások csaknem minden ágá­ban. Ezzel megnyílt a lehető­sége anNik, hogy a magyar kutatók is bekapcsolódjanak a szocialista országokban folyó kutatási programokba. 1967- ben. — a növekvő igények ki­elégítésére — részleges re­konstrukcióra került sor, amelynek eredményeként a reaktor teljesítménye meg­kétszereződött. Az atomreaktort építése idején sokan fenntartással fo­gadták, féltek annak sugárve­szélyességétől. Ahhoz, hogy a közvélemény mégis megnyug­vással fogadta a reaktort, a berendezés megbízhatóságán túlmenően a háromszoros Szocialista üzem címet elért üzemeltető kollektíva is nagy­mértékben hozzájárult. Most újabb rekonstrukcióra készülnek. Kicserélik iaz el­avult, elhasználódott berende­zéseket. A felújítás nyomán a reaktor teljesítménye 20 ezer kW-ra nő. Úttörősport Olimpia Kupa, meglepetéssel Elsők a Munkásőr útiak es A járási sportfelügyelőség a járási AISB első ízben írta ki a járás legjobb úttörő kézilabdázói számára az Olim­pia Kupát, amely remek al­kalomnak ígérkezett, hogy a csapatok felmérhessék, hol tartanak a tavaszi nagy erő­próbák előtt. Sajnos a ver­seny megrendezése külön­böző szervezési nehézségek miatt az utolsó pillanatig ve­szélyben forgott — de a mo­nori Munkásőr úti iskola és a monori-erdei iskola igazgatója a versenyzők segítségére sie­tett és így sikerült megren­dezni a versenyt. A fiúknál a vecsési Martinovics téri iskola csapata tovább tartotta a tan­évben mutatott jó formáját és ezúttal is diadalmaskodott az örök vetélytárs, a vecsési fel­sőtelepi iskola csapata előtt, 3. a monori Munkásőr úti iskola csapata lett. A lányoknál nagy meglepe­tés született: a nagyon fegyel­mezett és igen lelkes játékot nyújtó monori Munkásőr úti iskola csapata megérdemelten lett első, megelőzve a két nagy esélyest, Üllőt és a ve­csési Martinovics téri iskola csapatát. A győztes csapatok elnyerték és egy évig védői lesznek a rendező szervek ál­tal felajánlott Olimpia Kupá­nak. , AZ ESÉLYESEK GYŐZTEK Folytatódott a járási úttörő labdarúgó-bajnokság. A tava­szi első fordulóban az esélye­sek sikeresen szerepeltek, győ­zelmeikkel továbbra is nyílt a I bajnokság sorsa. Különösen | értékes a vecsésiek ecseri győ­zelme. Eredmények: Ecser—Vecsés Kun Béla 1:2 (0:1) Nagy küzdelemben, igen ke­mény mérkőzésen a kapu előtt határozottabb vecsésiek megérdemelten győztek. Gól­lövők: Rosentál és Kovács, il­letve Turcsik. , Monori-erdő— Nyáregyháza 3:2 (1:0) Monor, vezette: id. Haness. A jelentősen feljavult ven­dégek nagy küzdelemre kész­tették a rengeteg gólhelyze­tet kihagyó erdeieket. Góllövők: Gáspár (2) és Ju­hász, illetve Kocsis és Csípés. Pilis 2. számú— Monor Ady 2:3 (1:1) Az éllovas vendégek nagy küzdelemben nyertek a na­gyon lelkes és helyenként jól játszó hazaiak ellen. A mono- riak góljait Topái (2) és Gru- buez szerezték. Pilis 1. számú— Gomba 9:0 (4:0) Csak a győzelem aránya volt a ’ kétséges. A hazaiak nagy kedvvel és eredménye­sen játszottak. A bajnokság élcsoportja 1. Monor, Ady 8 7 — 2. Pilis 8 6 1 3. Monori-erdő 8 5 2 4. Vecsés 8 4 3 1 35-14 14 1 29- 7 13 1 23-11 12 1 22- 9 V Sz. A. Birkózás Felnőttek, serdülők sikerei A Monori SE birkózói leg­utóbb három helyen léptek szőnyegre és eredményesen szerepeltek. Dunaújvárosban az országos felnőtt bajnoksá­gon a 100 kilós súlycsoportban a hat induló közül nagyon jó birkózással Róth Artur a má­sodik helyen végzett. Abonyban a serdülők részé­re kiírt Fel'zabcdulási emlék- versenyen is sokan indultak. Az 57 kilós súlycsoportban Deák Lajos első, a 62 kilós súlycsoportban Stiaszni Géza második, a 78 kilós súlycso­portban Juhász László szintén második lett. A Győrben megrendezett országos vidéki ifjúsági baj­nokságon három monori bir kózó indult, azonban minél hárman kiestek. O. Gy. i l Vecsésen, a Petőfi téri álta­lános iskola csendes, de nem így a tér, ahol két csoportba verődve gyerekek futballoz­nak. Kiabálnak, jókedvűek. — Hányadikosok vagytok? — kérdezem az egyik csoportot. — Hetedikesek — kiáltják kórusban, csak egyetlen egy száj marad néma, ő ötödikes és egyben ő az egyetlen né­ző. — Te miért nem játszol? — Mert kicsi — felelik he­lyette. — ö a labdaszedő — s nevetnek. Soós Gabi, a Somogyi—Ba­csó utcában lakik, nem mesz- sze az iskolától. A legbeszéde­sebb a gyerekek között. — Ma kilencig aludtam, megreggeliztem és azóta itt focizok. Nem is megyek haza csak délben. — Van-e valaki közietek, aki segített a szüleinek? Többen is jelentkeznek. Herr Jancsi '-esgal héttől tízig ásott. Tóth Pali metszett, s ezt úgv mondja, hogv érezzem. a met­szés nem akármilyen mun­ka. Közben a másik csapat is -óránk gyűlik. — Hámran voltak közületek \ a szünetben múzeumban?

Next

/
Thumbnails
Contents