Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

A ppbc TT‘ li/l ÉGYÉI HÍRLA ,P KULÖNKIADÁ SA _______■?- 1 -__ ' » ' ■ VI. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1979. Április 13.. péntek A túrái általános iskolában tíz szakmai munkaközösség dolgozik. A magyar—történe­lem munkaközösség élén több mint tíz éve Horváth Zoltán­ná tanár áll. Vele beszélge­tünk a munkaközösség mun­kájáról. — Melyek a munkaközösség feladatai? — A legfontosabb az, hogy a munkaközösséghez tartozó kartársak között alkotó, kriti­kus légkört alakítsunk ki. Ügy érzem, ezt sikerült elérni az első években. A másik na­gyon fontos feladatunk a ne­velői módszerek egységesítése. Ezen a területen is nagyon so­kat haladtunk előre, hiszen több bemutató tanórán vet­tünk részt, ahol ismertettük elképzeléseinket, így könnyű volt a legjobb ötleteket kivá­logatni és elterjeszteni. Nehezebb feladat — Sokat teszünk tanulóink helyesírási készségének javí­tásáért is. Programunkban szerepel, hogy majdnem min­den .nyelvtanórán ötperces tollbamondást diktálunk a ta­nulóknak, s a kis dolgozato­kat közösen kijavítjuk. A fel­adatok között differenciálunk, a jobbaknak ugyanis nehezebb feladatokat adunk és betartjuk a fokozatosság elvét. — Az utóbbi időben egyre több a panasz a tanulók ol­vasási készségére, ami első­sorban abból adódik, hogy a gyerekek nem szeretnek olvas­ni. Igaz, ez a megállapítás a túrái iskolában is? Baráti társulás — A probléma valóban lé­tezik. Éppen ezért azon va­gyunk, hogy a gyermekiroda­lom bekerüljön az oktatásba. Ez egyébként a nevelést is se­gíti. Különösképpen a haza­szeretetre és a nemzetköziség­re való nevelés esetében nem lehet a jó könyveket nélkü­lözni. Az olvasás nagyban hozzájárul a kifejezőkészség javításához is. Sokszor alkal­mazzuk önálló fogalmazásokon a néma olvasást, a hangos ol­vasásoknál pedig a tempó fo­kozását tekintjük fontos fel­adatunknak. — A nevelők milyen segít­séget kaptak a munkaközös­ségtől? — Elsősorban sikerült meg­nyugtatni nevelőinket, hogy jó irányban halad az iskolánk­ban a komplex esztétikai ne­velés. De a munkaközösség nemcsak szakmai kérdésekkel foglalkozik, hanem a nevelői demokratizmus fóruma is. A mi tantestületünk nagy, majd­nem hatvanan tanítunk a tú­rái iskolában. A tantestületi értekezleten nem mer min­denki felszólalni, gondjairól vagy javaslatairól beszélni. De a munkaközösség az egy Piaci körkép Jó a felhozatal a primőrökből Mind jobb hírekkel szolgál­hatunk heti jelentésünkben a zöldséghelyzetről. Primőrök­ből jó az ellátás, az áru szép, az árak elfogadhatók. Gödöllő zöldségellátásából a Pest me­gyei Zöldért Vállalaté a leg­nagyobb feladat. Április dere­kához közeledve üzleteiben folyamatosan kapható friss áru. Kedden a fejes sajáta 3,60-ba került, az igen szép piros hónapos retek csomója 2,80-ba. A hegyes zöldpaprika darabja 3 és 5 forint volt. A fehér töltenivaló paprika da­rabonként 8 forint. Darabra is, kilóra is árulják az uborkát 50 fillérért, illetve 5 forintért. Három forint a zöldhagyma csomója. Nagyot esett a sóska ára, kilója 12 forint. A jona­tán almát 12,60-ért kínálják. A téli zöldség ára változat­lan. A sárgarépa 5,40, a zöld­ség 8,60. A zeller 9, a kara­lábé 5 forint. Huszonnégyért árulják a fokhagymát, 6,60-ért a kimért vöröshagymát. 10,60 a kétkilós csomagolt. A cékla 8,60, a fejeskáposzta 5,60, a kelkáposzta tíz forint. Továbbra is tart a burgo­nyavásár, egy kiló krumpli 1,20. A Pest megyei Zöldért Dózsa György úti üzletében füstölt áru is kapható. Első osztályú csontos sonka, lán­golt kolbász, oldalas, tarja, comb és angolszalonna. A piac húsvéti képet öltött. Tojás, nyúl van bőven, az igazi tavaszt idézi a virágkí­nálat ■ is. A tojás darabja 1,50—1,70. A nyúlé 40 forint. Láttunk snidlinget 12 fo­rintért, zöldhagymát csomón­ként három forintért. A bejg­libe való dióbél 120 forint. Viszonylag nagy a kínálat baromfiból. A csirke párja 80, a tyúké 250 forint. A virágpiacon 80 fillér egy szál nárcisz, hat a tulipán, négy a jácint, 8 a szegfű. Egy tő fokföldi ibolya 5, az ár­vácska három forint. M. M. kis baráti társulás, itt bátran megnyilatkozik mindenki. — Hogyan sikerült a ne­velő-oktató munkában fel­használni a könyvtári órákat? — Egyre több ilyet tar­tunk, mert valamennyien fel­ismertük a jelentőségét. Álta­lában ezeket az órákat meg­előzi a tanulók önálló kutató­munkája; meglátogatják a községi könyvtárat, hogy vers­idézeteket, életrajzi adatokat, prózai részleteket gyűjtsenek. Természetesen az egves osztá­lyok között vannak különbsé­gek, de az a célunk, hogy ezeket a lehető legkisebbre csökkentsük. Rendhagyó órák — Több osztályban nehéz a versek megkedveltetése, bár az utóbbi időben sikerült megismertetni a tanulókkal Baranyi Ferenc, Garai Gábor, Illyés Gyula, Simon István és Juhász Ferenc kötészetét is. A lányok egyébként inkább érdeklődnek a versek iránt. — Milyen tapasztalatokat hozott a rendhagyó irodalom­óra? — A közelmúltban tartot­tunk rendhagyó irodalomórát nyolcadikos tanulóink részé­re a művelődési házban, amelyre meghívtuk Breyer Lászlót, a Népszínház művé­szét. A játékos vetélkedő for­mában megtartott óra témája a szabadság és a munka volt. A művész sokoldalúan, zené­vel fűszerezve mutatta meg az irodalom és az élet kapcsola­tát. Nemcsak a tanulóknak, a tanároknak is jólesett elsza­kadni a hagyományos óráktól. Nekem nagyon tetszett a Pe­tőfi verspárbaj, amelyben az győzött, aki a legtöbb verset ismerte a szabadságharc köl­tőjétől. Takács Pál A népfront vérségi bizottsá­ga a napokban tartotta idei második ülését, amelynek első részében Kelemen Mihály ta­nácselnök tájékoztatta a résztvevőket a tanácstagok előző évi munkájáról, és a ta­nácstagi körzeti beszámolók eredményeiről, a falugyűlés tapasztalatairól. Sajnálattal ál­lapította meg, hogy a ta­nácsülések látogatottsága csu­pán közepes, a huszonegy ta­nácstagból ugyanis tizenkettő- tizenhárom jelent meg alkal­manként, így az ülések éppen- hogy elérték a határozatképes, ságet. Járműhiány A tanácselnök elmondta azt is, hogy az üléseket lelkiisme­retesen látogató tanácstagok beszámolója iránt sem volt túl nagy az érdeklődés, talán azért, mert sokan úgy vélekednek, hogy a falugyűlésen úgyis minden lényeges kérdésről hallhatnak. A fenyőharaszti körzetben Bánhegyi György a tanácstag. A tavalyi tanyagyűlésen a la­kók elpanaszolták, hogy nem tudnak bekapcsolódni a köz­ség közművelődésébe, közle­kedési eszköz hiányában nem látogathatják a községi mű­velődési ház rendezvényeit. Mivel az idősek szívesen jár­tak volna be a nyugdíjas­klubba, jármű híján pótmeg­oldásként az üzletház tanács­kozásokra, ünnepségekre hasz­nált termét kérték klubnak. Pótkocsma Kérésük teljesült, de ezzel új gondok születtek: a fenyő­haraszti italbolt este nyolc órakor bezár, s zárás után az italozók, tartalékokkal felsze­relve, ebbe a terembe szoktak behúzódni, vagyis a pótklub inkább pótkocsmához hasonlí­tott. Esetenként kifogásolha­tó volt a terem tisztántartása is. A tanácstagi beszámolón ki­világlott: a község vezetőinek konkrét segítséget kell adni a továbbiakban ahhoz, hogy a tanya lakói hasznosan, kultu­ráltan szórakozva tölthessék el itt szabad idejüket. Tilalmak, s egyéb formális "intézkedések helyett programok szervezésé­re, műsorokra van szükség. Közvagyon Az utóbbi hónapokban a vízellátás okozta a legnagyobb gondot a tanya lakóinak. A yízveSetékeket mintegy negy­ven esztendővel ezelőtt fek­tették le, azóta megrozsdásod­tak, elhasználódtak. Ha a kel­lő nyomást rájuk kapcsolnák, szétesnének, a csökkentett nyo­más miatt viszont sokat keli várni néhány liter vízre. Meg­nőtt a szennyeződés veszélye is. A tanácselnöki tájékoztató utolsó részében a vérségi be­számolókon felmerült problé­mákat ismertette, melyek zöm­mel közérdekűek voltak, s az áruellátáshoz, utak, járdák ál­lapotához és a közvagyon vé­delméhez kapcsolódtak. B. M. Életük fontos eseménye A túrái általános iskolában mindig ünnep az a nap, ami­kor a 14 évesek megkapják első személyi' igazolványukat. Bensőséges ünnepséget szervez­tek az- idén is az újdonsült állampolgároknak. Az iskola fizikai előadóját feldíszítették s műsorral kedveskedtek az életük e fontos eseményéhez érkező, többségükben nyolcadi. kos pajtásoknak. Több száz túrái fiatal vette át első személyi igazolványát Takács Pál felvétele Danes Sándor rendőr őrnagy­tól, majd Takács Gyula, a községi tanács elnöke köszön­tötte a diákokat. A kisdobosok nevében Tóth Erzsiké köszön­tötte a nagyokat. Az ifjú ál­lampolgárok nevében Csősz Erzsébet beszélt arról, hogy társaival együtt átérzik az igazolvánnyal járó nagyobb fe­lelősséget. Képünkön az egyik túrái diáklány. Erdélyi Zsuzsa veszi át igazolványát Danes Sándortól. Energetikusok a gazdaságban Az energiatakarékosság a mezőgazdaságban is fontos feladat, mivel a gazdaságok energiaköltségei néhány év alatt megkétszereződtek. Ta­valy a gazdaságok összesen 7 és fél milliárd forintot köl­töttek olajra, gázra, villamos- energiára és más fűtőanya­gokra. Jelenleg a mezőgazdaság használja el az országos energiafogyasztásnak mint­egy 6 százalékát. A MÉM a takarékosság ér­vényesítésére több intézkedést Hazája Bolívia ■ ■ Ösztöndíjasként az egyetemen Nyugodt, kedves mosolyú fiatalember a bolíviai Adalid Aldo Albarracin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Me­legégövi Oktatási Osztályának ösztöndíjas doktorandusza. Mi­előtt őt bemutatnánk, érdemes dióhéjban megismerkedni ha­zája, a távoli ország termé­szeti adottságaival, történel­mével, népével. A bolíviai területen élő in­dián törzsek az ősi taihuano- cói civilizáció bukása után az inka birodalom alattvalóivá váltak, akiket a spanyolok megjeí enése még súlyosabb szolgaságba döntött. Az akko­ri ország területén. Felsö-Pe- ru arany- és ezüstbányáiban tízezerszámra dolgoztak in­diánok. Agrárország Bolíviában vannak a világ legmagasabban lévő lakott te­rületei és munkahelyei, a bányák. Az iszonyú feltételek között csak az őslakosok vol­tak képesek ezeket művelni, amelyeknek minden gazdag­sága a gyarmatosító spanyol birodalmat szolgálta. Bolívia Simon Bolivárról, a felszabadítóról kapta nevét, 5 írta — 1825-ben — az ország első alkotmányát. A mai Bolívia elmaradott agrárország, amelynek világ­gazdasági jelentőségét tovább­ra is bányászata adja. Nagy gondot okoz a lakosság alap­vető élelmiszerekkel való el­látása. A mezőgazdaság színvonalának emeléséhez meg­felelő szakemberekre van szükség. Ezért küldenek évente mintegy száz diákot külföld­re tanulni. így került Gö­döllőre a ma már magyarul jól beszélő Aldo, akit életéről, terveiről faggattunk. Speciálkollégium — La Pazban, a fővárosban születtem 1949-ben. Édesapám nyugdíjas tisztviselő, édes­anyám pedig népes családunk ellátásával törődik — ahogy itt mondják — háztartásbeli. Mint a legtöbb bolíviai csa­ládban, sok a gyerek nálunk is, hatan vagyunk testvérek. 'Valamennyien továbbtanulunk, de csak egyik öcsém — aki a lengyelországi Lodzban hall­gató — és én jutottam el az egyetemre. — Az oktatási rendszer ná­lunk más. mint Magyarorszá­gon, ugyanis a hatosztályos alapfokú iskolát egy ugyan­csak hatosztályos középiskola követi. Érettségi után dolgoz­ni kezdtem, a munka mellett esténként a La Paz-i egyetem­re jártam közgazdaságtani elő­adásokat hallgatni. Egy vé­letlenül kezembe került fel­hívás nyomán, s egy pályá­zat elnyerése után 1971 szep­temberében a magyar—bolí­viai államközi egyezmény ke­retében ösztöndíjasként ke­rültem önökhöz. Egy évet a Budapesti Nemzetközi Előké­szítő Intézetben töltöttem, s 1972 őszén kezdtem meg ta­nulmányaimat az ATE Mező­gazdaságtudományi Karán. — Mielőtt Európába jött is erre a pályára készült? — Igen, s erre az egyéni érdeklődésen kívül az is ösz­tönzött, hogy hazámban igen nagy a hiány jól képzett me­zőgazdasági szakemberekben. A karon harmadévesen szako­sodtunk, ekkor kerültem a növénytermesztési szakirány­ra. Négy évig. 1974-től 1978- ig. részt vettem a számomra igen hasznos melegégövi spe­ciálkollégiumon is. Nagy örö­mömre szolgált, hogy az- ál­lamvizsgák után TESCO-ösz- töndíjasként itt maradhattam a melegégövi oktatási osztá­lyon. — Mit jelent az ösztöndíj? — Arra szolgál, hogy a fej­lődő országokból jött fiatalok az elméleti képzés után gya­korlatot szerezhessenek bizo­nyos témákban, vagy kutató­ként doktoráljanak. — Mi volt a célja az ösz­töndíj elnyerésével? — Hazámban jelenleg igen nagy gondot fordítanak a rizstermesztés fejlesztésére, ez a növény fontos népélelmezési cikkünk. Néha évente 80 ezer tonnát termelünk, több mil­lió dollárért importálni is kényszerülünk. Bolívia ön­erőből ezt a feladatot nem tudja megoldani, ezért 'kül­földi, főként japán tőkével Santa Cruz tartományban csaknem százezer hektáron alakítanak ki nagyüzemi rizs- . termesztő gazdaságokat. Világhírű — Éppen japán tapasztala­tok igazolják, hogy milyen nagy jelentőségű a hozzá kap­csolódó haltenyésztés is, ame­lyet egyelőre helyi fajtákkal kezdtek el. A lakosság állati fehérjével való ellátása jelen­leg még rossz. Fogyasztása mindössze 50 gramm körül van, s az édesvízi halászat ad­ja a húsfogyasztás mintegy egynegyedét; fellendítése ezért fontos. — Ügy láttam, Magyarorszá­gon adva vannak a lehetősé­gek a téma alapos tanulmá­nyozására. jelentős tapasztala­tokat gyűjtöttek össze a nagy­üzemi rizstermesztésben: hal­tenyésztésben pedig a magya­rok már világhírűek. A Ti­szántúlon valószínűleg konk­rét kísérletekre is lehetőségem lesz. Élni fogok vele. úgy hogy abból ne csak a bolíviai, hanem a magyar mezőgazda­ságnak is legyen némi hasz­na. Petii József tett. Az elmúlt évben több mint 500 energetikust képeztek ki. A szakemberek a gazda­ságokban megállapítják a he­lyi üzemanyagnormákat és segítik a takarékosabb mód­szerek bevezetését. Az állattartó telepeken is­mételten felülvizsgálják a vil­lamos berendezések fogyasz­tását. Sok gazdaságban ugyan­is ha kell, ha nem, forgatják a ventillátorokat, más esetben pedig nem kellő hatásfokú villamos berendezéseket al­kalmaznak. A következő idő­szakban meggyorsítják a mezőgaz­dasági üzemek üzem­anyagtárolóinak bővítését; azon igyekeznek, hogy később minden gazdaságban legalább kéthetes nyersolajtartalék le­gyen; enélkül ugyanis nem lehet egyenletes a gépek és a berendezések energiaellátása. Asztalitenisz Ismét győzött a GSC Megrendezték a megye asz­taliteniszezőinek egyéni ver­senyét, amelyen a GSC ütő­forgatói jól szerepeltek, érté­kes helyezéseket értek el. Az összesített pontversenyben a második helyet szerezték meg. Egyéniben Juhász László első, Imre József harmadik lett. A nők közül a gödöllői ifjúsági csapat erőssége, Bense Tünde harmadik lett. A népes me­zőnyű vegyes párosban a Bense—Juhász kettős végzett az élen. Űjabb fordulót játszottak a megyei bajnokságban is. Az Imre, Juhász, Marsalkó, Orgo- ványi összetételű csapat ismét remekelt. A nagykőrösieket 20-0-ra győzték le. Ifjúsági csapatunk 8-2 arányban bizonyult jobbnak ellenfelénél. Vereséget 5 Varga—Bense páros és Ka­pufa szenvedett. Húsvét vasárnapján Vácott II. és III. osztályú egyéni ver­senyt rendeztek, amelyen a GSC is részt vesz. A követ­kező bajnoki találkozójuk il testvérvárosunkban lesz, ( Vasas Izzó ellen. M. 1 I 1 Alkotó, kritikus légkör Szakmai munkaközösségek lírán Verseg, Fenyőharaszt Művelődés, vízellátás aktivitás Kevesen érdeklődtek a beszámolók iránt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents