Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
1979. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP "xMdao 3 Szabad szombat az Omszki parkban Társadalmi munkások a szovjet nagykövetségről Tréfás kedvében volt az időjárás Szombat délelőtt: nyolc óra körül, amikor az Omszki parkba megérkeztek — mint az első oldalon jelentjük — a társadalmi munkára jelentkezők csoportjai, még csak borongott, egy óra múlva már dara, aztán sűrű hó hullott. A negyedórányi havazás elég volt ahhoz, hogy a talaj felső rétege felázzon, és megnehezítse a lapátolok munkáját, s bokáig sárosak legyenek a cipők. Esőben, hőhurásban — vidám kedvvel Mindez nem szegte kedvét az itt dolgozók népes táborának. A fiatalok fenyőfákat ültettek, a zúgó traktorok tárcsával simították, egyengették a domboldal földjét, előké_ szítve a füvesítéshez. A rakodógépek sárral küszködve hordták a járdaépítéshez a betonkockákat; s fel a domb tetejére, az emlékmű talapzatához a friss betont. Orosz és magyar szavak keveredtek, nem volt könnyű eligazodni; ki honnan érkezett a társadalmi munkára. Nagy János, a park munkálatainak helyszíni irányítója, miután nekifeszülve segített egy rakodógépnek feljutni az emelkedőn, szívesen kalauzolt; s eközben is tanácsot, utasítást adott ott, ahol megakadtak az építők. Elmondta, hogy a fővárosi III. kerületi KISZ szervezésében 70 fiatal jött; a váci Költségvetési és Kommunális Üzem 16 dolgozója épp a sétaút építésén fáradozik. Az üzem dolgozói vállalták az egyik út elkészítését, a másikét pedig a szigetcsépi Lenin Tsz tagjai, akik lényegében már teljesítették is felajánlásukat. A Sasad Tsz ezúttal 3 traktorral, a Volán 5 teherautóval, a Budapesti Közterületfenntartó Vállalat pedig 2 rakodógéppel vonult fel. A nap legfőbb érdekessége mégiscsak az volt, hogy a budapesti szovjet nagykövetség száznál is több munkatársával képviseltette magát a munkán. Valamennyien lapátot fogtak a kezükbe, rendezték a terepet azokon a helyeken, ahol a gép nem tud mozogni; és a sétautak betonkockái között a fugákat töltötték meg földdel. A közös munka — barátságunk jelképe Heves lapátolás közepette zavartuk meg Ny. Pankrato- vot, a követség szakszervezeti bizottságának elnökét, a pártbizottság tagját. Alkalmi tolmácsunk így fordította szavait: — Minden elvtársunk, aki tudomást szerzett erről a munkáról, örömmel fogadta i felhívásunkat; mert ez közös park lesz, jelképezi a két nép barátságát, ápolja az internacionalisták emlékét Felvettük a kapcsolatot a Pest megyei pártbizottsággal, s megkérdez, tűk, mikor jöhetnénk dolgozni ? Kezdeményezésünket szívesen vették, s a mai napot ajánlották. Mi mindany. nyian, a követség és a külkereskedelmi képviselet dolgozói, nagy lendülettel álltunk munkába. — És az időjárás? — vetem közbe. — Havazásra nemigen számítottak. Pankratov végigsimít vizes, szőke haján, és felnevet: — Hát, igen. De az időjárás nem akadály. Akinek nagy akarata van dolgozni, annak nem számít az idő. Remélem, a következő társadalmi munkára még többen jövünk el, és az idő is jobb lesz. Azt tervezzük, hogy meghívjuk ide a Magyarországon tanuló szovjet főiskolásokat, és más szovjet szervezetek munkatársait is. Dél körül szedelőzködni kezdtek a park építői, igyekeztek szépen megtisztítani cipőiket, hogy buszra és autóba szállva még elérjék a gőzölgő ebédet, mely az izzasztó munka után mindenkinek jólesik. Az építők megpihentek, de a parképítés folytatódik e héten is, hogy a március 19—i avatásra minden készen álljon. Paládi József Szamuely Tibor útja Jutott hát ideje rendbe tenni a gépet: a légcsavart kicserélte, a motort ellenőrizte, fel- töltötték a tartályt. Tizenegy nap után Proszkurovnak indult, onnan Budapestre. Ekkor szakadt rá a legnagyobb próba. Két felhőréteg fölött repült, nem látta a földet. Az eső a szemébe vert, veszélyes magasságon: 800 méteren, a Kárpátok hegycsúcsai között követte a Tisza vonalát. A térkép megint nem sokat segített, a kompasz újra csak felmondta a szolgálatot. Munkács tájékán jutott ki a felhőből, egyenes irányban a fővárosnak repült. Megfáradt merüléssel ért Albertirsa fölé. Szokatlan erőfeszítéssel tette le a gépet, a vörös csillagos farkú Brandenburgot, amely az üzenetet hozta: Legyetek szilárdak! A győzelem a tiétek lesz! s (Takács Béla: — Az ember, § egy életet áldozva a modelle- ^ zésre, megszokja, hogy az utolsó simítgatás közben már X az új feladaton törje a fejét, s Nagyon meg kell szeretni egy § gépet ahhoz, hogy az ember a ^ maga örömére csinálja, s hogy \ föltámadjon benne a vágy: jó S lenne naponta elnézegetni. Ne- S ki szánni a reggeli első, az esti \ utolsó pillantást... En kezdet- ^ tői szerettem ezt a Branden- X burgot, nem volt fáradtság az ^ a néhány száz óra, amit rá- szántam. Ezért is sikerülhetett S olyan jól, hogy dfjra is ér- § demes lett a Tanácsköztársa- ■s Ság repülőgépe.) Major Árvácska Szerkesztőségünk vendége volt Mindenki legalább egy téglával Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke a napokban meglátogatta a Pest megyei Hírlap szerkesztőségét. A munkatársak mintegy harminc kérdése alapján tájékoztatást tartott a tanácsok munkájáról, s válaszolt az újságírók kérdéseire. Ezeknek többsége a tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek tevékenységére, a tanácsok Kérdésekre válaszolt, tájékoztatott dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács szakapparátusának felkészültségére, a település- fejlesztésekre, a tanácsi vállalatok gazdálkodására, az új gazdasági szabályozók hatására, a lakás- és a gyermekintézmények építésére, művelődéspolitikai témákra vonatkozott. Válaszait az alábbiakban ismertetjük. Gazdasági haszon - politikai eredmények Dr. Mondok Pál nagy figyelemmel hallgatott bevezetőjében arról szólt, hogy a megyei tanács mindenkor a központi irányelvek alapján, a népgazdasági igényekkel összhangban határozza meg feladatait. Ezt az elvet mind a városi, mind a nagyközségi és községi tanácsok választott testületéi megértik és ennek szellemében dolgoznak. Ennek is köszönhető, hogy az eredmények, amelyek a településhálózat fejlesztését jellemzik, nemcsak a megyének, hanem az egész országnak is hasznára válnak. Az utóbbi években, a lehetőségeknek megfelelően felgyorsult a településhálózat fejlesztése. A sikerekben a tanácsokon kívül nagy szerep jutott a miniszteriális, a tanácsi vállalatoknak és a szövetkezeteknek is. Ezek összehangolt, jól szervezett együttműködése, a lakosság társadalmi munkája megsokszorozta az anyagi és erkölcsi erőt. A Pest megyében élők érzelmi kötődése, hűségük a lakóhelyhez, ragaszkodásuk a közösséghez kohéziós erővé érett, így teljesedhettek a tervek, így érhetett el Pest megye többet a tervezettnél. Csupán az elmúlt három évben 1300 munkáslakás épült fel a mun- Káslakás-akció keretében. A megye vállalatai önkéntesen járultak hozzá a köz- művelődési intézmények építéséhez, valamint fenntartásukhoz. Vácott például enélkül soha nem készülhetett volna el az impozáns, minden kényét, igényt kielégítő művelődési ház. Mindez azonban nemcsak váci siker. Gödöllőn, Százhalombattán jelenleg — példájuk alapján — ugyanilyen társadalmi összefogással épül a művelődési ház. Nem szerénytelenség hangoztatni, hogy az egész országban példaként emlegetik azt a sikert, amit Pest megyében a művelődési intézmények közös fenntartása hozott. Ha mindebben csupán a gazdasági hasznot értékelnénk — mondotta dr. Mondok Pál —, tévednénk. A társadalmi ösz- szefogás politikai, közösség- formáló hatása még nagyobb. Akik maguknak építenek valamit, sokkal inkább magukénak is érzik. Ahol élesztik az alkotókedvet, ahol meghallgatják az ötleteket, ahol nem mindent felülről várnak, s ahol meg is tudják szervezni, meg is tudják valósítani az elképzeléseket, ott a tervezett feladatok sokszorosát teljesítik. < Központi alapból például nem épülhetett volna annyi gyermekintézmény, amennyi megvalósult. Ez nem jelenti azt, hogy minden bölcsődés, vagy óvodás korú gyermeknek jut már hely, s azt sem jelenti, hogy nem nyomasztják súlyos gondok a tanácsokat, hiszen sok az általános iskolai szükségtanterem, . van, ahol több műszakban tanítanak. . Bármennyi a probléma, nem homályosítja el azt a tényt: olyan a politikai légkör Pest megyében, olyan a morál, amely megkönnyíti az államhatalmi szervek munkáját. A pártszervezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfront és a tymeg- szervezetek jól hasznosítják ezt a politikai, társadalmi tőkét. A megye történelme számára is maradandó példa a többi között a kerepestarcsai kórház határidőre való építése. Majdnem minden város, község részt vett a munkában. Egy téglája minden vállalatnak, minden társadalmi munkásnak beépült a kórházba. ezer gyerek tanul az általános iskolákban, jövőre 4000 fővel emelkedik a számuk és 1984- re 133s ezer általános iskolás számára kell helyről gondoskodni. Ezeknek figyelembevételével válik érthetővé, miért olyan fontos a forfa-program támogatása. Ma már országosan érdeklődnek iránta, de a kezdeményezés ebben is Pest megyéé. A forfa-program olcsóbb a hagyományos építkezésnél és megvalósítása is gyorsabb. Az új szabályozók között is jól élnek Mindenki kíváncsian és megértéssel figyeli, hogyan gazdálkodnak a tanácsi vállalatok, hiszen a szigorúbb szabályozók rájuk is hatással vannak. A tanácsi vállalatok — harminchat működik a megyében — többsége lakossági ellátással foglalkozik, más része szolgáltatással. Tehát valamennyi létére szükség van. Fontos azonban, hogy korszerűsítsék munkájukat: változtassanak a technológiai folyamatokon, jobban szervezzék az anyagellátást, a munkát, ahol mód van rá, gépesítsenek. S ml tagadás: színvonalasabb vezetésre, jobb minőségű munkára van szükség. Ahol indokolt, :,voit — már váltottak a vállalatok. A Pest megyei Hírlap is megírta a PEVDI, a PEMÜ termékváltását, dicsérve alkalmazkodásukat az új helyzethez. A 36 vállalatból' csupán egy veszteséges, de ez sem tehetetlenség vagy felelőtlenség miatt. A 36 vállalat árbevétele 12 milliárd forint volt, s ez jelentős eredmény: azonos a megye termelőszövetkezeteinek árbevételével. Nyereségük 1 milliárd forint. A termelői árváltozásra is felkészültek a tanácsi vállalatok, nem fel- hőzi gond a jövőjüket. Ugyanez mondható el a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről. Az utóbbi időben lezajlott egyesülések a termelő- szövetkezetek hasznát szolgálták. Jelenleg 78 közös gazdaság működik, olyan eredményesen, hogy tavaly egyetlen egy sem zárt veszteséggel. Felgyorsult a termelési rendszereik kialakulása, szakosodnak a gazdaságok. 1977-ben 1,7- jnUliárd volt , a termelési éf tékuk, 1978-ban már 20 mü? liárd. Az igaz, hogy az alap- tevékenységet növelni .kell a melléküzemágak fejlesztése mellett. Eredményes gazdálkodásra utal az is, hogy 1977- ben 980 millió, 1978-ban már 1,1 miliárd forintot fordítottak fejlesztésre saját erőből. A vezetés színvonalát az eredmények mérik Fegyelmezett tervteljesítés A megye megfelelően készül az ötödik ötéves terv teljesítésére is. A tanácsok, a tanácsi vállalatok időarányosan, fegyelmezetten teljesítik kötelezettségüket, 7,6 milliárd forintot terveztek településfejlesztésre. Három év alatt a terv 71 százalékát teljesítették. Ilyen ütemű munka mellett várható, hogy 2—2,5 milliárd forinttal többet használnak fel a tanácsok településfejlesztésre. így dolgozni, így gazdálkodni a közösség hasznára, nem mindennapos. Különösen, ha figyelembe vész- szük a különböző megszorításokat, a fékezők beépítését. A megye vezető testületéi kiemelten törődtek a lakásgondokkal. Terv szerint 40— 42 ezer otthon épül meg az ötéves terv idején. Ebben természetesen mind az állami, mind az OTP és családi házak is szerepelnek. A tervezettből 25 ezer már megépült! Említésre érdemes, hogy a jelenlegi ötéves terv során megsokasodott a telepszerű lakásépítések száma. Valaha ennek nem volt hagyománya. Meg kellett teremteni az építkezés feltételeit és meg is kellett szerettetni a lakossággal. Ma már nagyobb az érdeklődés az ilyen lakások iránt, mint amennyi igényt ki lehet elégíteni. A tanács azonban csak az olyan építkezéseket támogatja, amelyeknél a járulékos beruházásokat Is meg tudja oldani. A lakásgondot üresen álló családi házak vásárlásával is iparkodnak enyhíteni. Ilyen házakba a közelmúltban nyolcszáz nagycsaládos költözött be. Jó hagyományai vannak Pest megyében a családi ház-építkezéseknek is. öt év alatt 26 ezer családi ház ad majd új otthont lakóinak. Ehhez kedvezményes, sokszor ingyenes közművesített telkeket biztosítanak a tanácsok. Nagy szervezés, sok figyelem kíséri a gyermekintézmények fejlesztését. Az ötödik ötéves tervben 6610 óvodai hely megépítése szerepel. De már három év alatt 7259 épült fel a sokszor emlegetett társadalmi összefogással! A következő két évben a tanácsok azokra a helyekre koncentrálják az erőket, ahol legnagyobbak a gondok. Ilyen Érd, Gyál, Dabas, Budakeszi, Pilisvörösvár. Azt a merész célt tűzte ki a megyei tanács, hogy az ötödik ötéves terv végére az óvodai gondok 75 százalékát megoldják. Nem ilyen kedvező az iskolai helyzet — vázolta fel őszintén dr. Mondok Pál. Az ötödik ötéves tervben 477 tanterem felépítését vállalták. Ebből már 434 elkészült, ezért elképzelhető, hogy az btödik ötéves terv befejeztéig S50-re emelhető a szám. Ez is nagyon kevés. Jelenleg 102 A tanácsi testületek, a tanácsok vezetői a figyelem középpontjában dolgoznak. Jó vagy rossz munkájuk a konkrét eredményeken vagy kudarcokon mérhető. A lakosság, de a különböző szintű {jártszervezetek, tömegszervezetek az utóbbi években elismeréssel szólnak a vezetésről. Kezdeményezők, sokoldalúak, felelősek a tanácsi vezetők. Sokszor azonban kurtábbak a lehetőségek az igényeknél, s ezt, aki kér, aki jogos igényt hangoztat, nem mindig érti meg. Ebből ellentmondások keletkeznek. A tanácsoknak rangsorolniuk kell az igények kielégítését. Erre példa — mondotta a* megyei tanács elnöke — az 1979. évi tervezés. Elkészültek a tervek, jóvá is hagyták, s alig egy hónap múlva a tanácsok 270 milliós pótigényt nyújtottak be! Valamennyi pótigény indokolt —, de honnan vennék rá a fedezetet? A színvonalas munka alapja természetesen a vezetők politikai, szakmai felkészültsége. A városi tanácsi vezetők 95 százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett. A nagyközségekben a vezetők 97 százaléka rendelkezik az előírt képesítéssel és 34 százalékuk egyetemet vagy főiskolát végzett A végrehajtó bizottsági titkárojc száz százaléka rendelkezik magasfokú politikai és szakmai végzettséggel. Természetesén a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága időközönként beszámoltatja a városi tanács elnökeit a járási hivatalokat munkájukról. A kádermunka is rendszeresen napirenden szerepel —, vagyis a megyei tanács időről időre figyelemmel kíséri a tisztségviselők tevékenységét A választott testületek aktívan, jól dolgoznak, betöltik hivatásukat. Akadnak azonban olyan községek, amelyekben néhány tisztségviselő ritkábban vesz részt tanácsülésen, nem tartja meg fogadóóráit, nem számol be választóinak. Igaz, többet kellene foglalkozni a tanácstagokkal, de aki önérdekből hanyagolja el tisztségét, a következő választáskor minden bizonnyal nem élvezi majd választóinak bizalmát. A tanácsok apparátusai ma is sok papírmunkával vannak leterhelve, noha már egyszerűsödött az ügyintézés. Az utóbbi években figyelmesebben, hivatásszerűbben foglalkoznak a dolgozókkal. Tavaly 830 ezer ügyirattal kellett törődniük, s bár ez kevesebb a korábbinál, még mindig tűrhetetlenül nagy szám. A munka színvonalának javulására azonban jellemző, hogy egy- kettőt, a községekből nyolc százalékát fellebbezték meg a határozatoknak. Ha még rövi- debb időt fordítanának az apparátusok az ügyek intézésére, — még több elismerés kísérné munkájukat. A gondok, a javítani valók ellenére is megállapítható: a közösség hasznára, a lakosság támogatásával dolgoznak a tanácsok. Éppen a jó kapcsolat, a közös megértés és cselekvés a forrása az eredményeknek, jelentkezzen ez akár az egyszerűbb, bürokrá- ciamentesebb ügyiratkezelésben, a gyermekintézmények építésében, művelődési házak emelésében, járda- és útépítésben, községszépítésben, otthonok teremtésében —, bármiben, amit a maguk hasznára és örömére fejlesztenek. Sági Ágnes i
