Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

Szállítási lánc t A Volán szervezettebbé teszi a fuvarozást Az ország egész területén felszámolják a szállítási lánc még meglevő fehér foltjait. E feladat teljesítése nagy erőfe­szítést kíván rakodóktól, so­főröktől, műszakiaktól, a Vo­lán minden dolgozójától. A feszített terv teljesítése érde­kében a tehergépkocsikat gon­dosabban rakják meg, hogy jobban kihasználják rakodóte­rüket, elterjesztik a zárt, konténeres fuvarozási techno­lógiákat, fokozzák erőfeszíté­seiket a keresztbefuvarozások és az üres kocsifutások meg­szüntetéséért, s minden na­gyobb rakodóhelyen, körzeti állomáson megszervezik a ra­kodógépek, berendezések fo­lyamatos kihasználását. A vártnál kedvezőbb Pest megyében az őszi vetések ál­lapota. A szakemberek becs­lései szerint (a felmérést idén a tavalyinál sokkal korábban rendelte el a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium), mindössze 1300 hektár kalászos és 900 hektár őszi káposztarepce pusztult ki, és a többi, a növényállomány egyharmada gyengébb a kívá­natosnál. További negyven százaléknyi vetésterület köze­pes, huszonöt százalék jól fej­lett. A kifagyott kenyérnek való Kamrák yers szólás, de igaz: il üres kamrának bo­lond a gazdasszonya. No, de azért annyira nyu- godtnak, annyira biztosnak sem kell lennünk, hogy minden lehető kamrát tele­tömünk sokféle földi jóval, azaz anyaggal, eszközökkel, félkész termékekkel s kész­áruval. A gazdasági kérdé­sekben némi jártasságra szert tett olvasó már tud­ja, a készletekről példálóz­tunk fentebb, a termelésnek arról a tényezőjéről, amely­nél — sajnos — tavaly si­került minden korábbi re­kordot megdönteni. Hosszú évekre visszatekintve sem nőtt egyetlen esztendőben akkorát a készletek állo­mánya, mint 1978-ban. A tervezettnél jóval nagyobb készletgyarapodás áthúzta a nemzeti jövedelem fel- használásának népgazdasá­gi tervét, eltorzította az arányokat. Egyszerű lenne most az­zal folytatni: a vállalatok hibásak a dologban, hiszen a népgazdasági terv nagy nyomatékkai hívta fel fi­gyelmüket a készletgazdál­kodás megjavításának szükségességére, s mert ez nem következett be, bebi­zonyosodott, a vállalatok nem értettek meg, nem fogták fel a népgazdasági programot. Ami a vállala­tok része a gond teremtésé­ben, azt ne kisebbítsük; valóban tettek hozzá a ter- hekhez, s nem keveset. Kö­zelebb jutunk azonban az igazsághoz, ha a vállalatok magatartásának legfőbb okát abban látjuk, válto­zatlanul akadozik az anyag­ellátás, a szerszámok, más eszközök utántpótlása örö­kös akadályokba ütközik, azaz, ha van valami, akkor abból minden termelő so­kat vásárol; legyen, mert ki tudja, mikor lesz kapha­tó ismét. A fölös mennyi­ségben megvett anyagok, eszközök meggyőződésünk szerint nem azt mutatják, hogy mennyire oktalan, hozzá nem értő a vállalati készletgazdálkodás — ilyen is van, de nem válik jel­lemzővé —, hanem arra fi­gyelmeztetnek: a hiány újabb hiányt szül, a terme­lői felhasználás körében levő nagy készletek valójá­ban, bármennyire furcsán hangzik, a hiány bizonyíté­kai. F okozatosan nyújtózik egyet-egyet a Fűrész-, lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyára, a város legfiatalabb ipari egysége sorra bizonyítékát adja, nagyüzemmé válik, ami a technikai, technoló­giai színvonalat illeti. A hordókészítés mellé most már fölsorakozott a szék­támla- és -ülés üzem, a hazai bútorgyártás régi gondját enyhítve a finn berendezéseken előállított bútoralkatrészekkel. Lenne oka tehát a gyárnak arra, hogy sokszorosan indokol­hassa a készletek nagyará­nyú növekedését, ámde pontosan azért, mert ,úi ter­melőhelyről. friss szellem­ről. szemléletről beszélhe­tünk, másfajta jellemzőt kutatunk. S lelünk is, azt például, hogv futotta az erőből, a szándékból az anyagtároló tér átrendezé­sére, átszervezésére, s en­nek nyomán ny-a, áttekint­hetőbbé vállon ->z anyagok a befejezetlen termelés, a félkész termékek s a kész­áru mennyiségének folya­matos változása, apadása, növekedése. Az már továb­bi — s nem mellékes — haszon, hogy ezzel együtt sikerült élőmunkát is meg­takarítani, s kedvezőbb ha­tásfokkal működtetni az anyagmozgató gépeket. Egyetlen lépés a készlet- gazdálkodásban, szétsugár­zó hatások a termelés egé­szében — ezt igazolja a ceglédi gyár példája. Azt tehát, hogy a készletek ala­kulásának figyelemmel kí­sérése korántsem csak az anyaggazdálkodók, a keres­kedelmi osztályon dolgozók feladata, ügye, hanem az egész belső irányításé. Ezt azért szükséges hangsú­lyozni, mert vállalatok, gyárak soránál hallani: a készletek kedvezőtlen alaku­lása miatt csökkentik, megvonják az anyaggaz­dálkodásért, a gyártóesz­köz-ellátásért felelős veze­tők, beosztottak prémiumát, nyereségrészesedését. Csak az övékét! Miért áll meg náluk a következmények visel tetése?! Miért nem terjed ki azokra is, akik legyártatták a raktárakban álló árut; a megye ipará­ban a késztermékek kész­letnövelő hatása volt a leg­jelentősebb! L ehet másként is lépni az ésszerűség irányá­ba, bizonyítsuk ezt egy, a lakossági ellátásban érezhető példával. A Me­chanikai Művek egyetlen év alatt ötmillió forintot fizet rá arra, hogy olajkály­hákat készít, de mert jól értelmezik a szükségletek kielégítésének kötelességét, folytatják a kályhák gyár­tását, hiszen ezt az árut máskülönben csak tőkés devizáért lehetne külföldön megvásárolni. Az előállított mennyiség azonban nem akkora, amekkorát a keres­kedelem kapni szeretne, ám a gyár a többre azért nem vállalkozhat, mert ak­kor készletnövekedése min­den ésszerű határt átlépne, s különböző szabályozási, pénzügyi okok következté­ben a többletterhekbe bele­rokkanna; nemhogy az öt­milliós veszteséget ellensú­lyozhatná már termékei nyereségéből, hanem egész gazdálkodása veszélybe ke­rülne. Két eltérő esetet említet­tünk, pusztán illusztráció­ként arrä, a készletgazdál­kodás tartós megjavítása egyaránt magában foglal vállalati körben megoldha­tó, s vállalati körben meg nem oldható teendőket. Er­re a kettősségre a kelleténél kisebb figyelem jut, amíg a vállalati feladatokról is­métlődően, s egyre ingerül­tebben esik szó, addig mindarról, amit változtat­ni a termelőknek nincs módjuk, alig hallani. A megye iparában a készle­tek már 1977-ben is a ter­melést meghaladó mérték­ben növekedtek, tavaly pe­dig kétszer olyan gyorsan, mint az árukibocsátás érté­ke. Fölösleges bizonygatni: ez a helyzet tarthatatlan. Csakhogy afelől vannak kétségeink, ' mindenütt jól értelmezik-e a teendőket, a kettős körben elhelyezkedő, s a gyors cselekvést nem­csak a vállalatoktól köve­telő teendőket?! Mészáros Ottó helyére a legcélszerűbb kuko­ricát vetni. A repcét túlnyo­mórészt napraforgóval pótol­ják a gazdaságok. A gyümölcsösökben legjob­ban a kajszibarackfák káro­sodtak. Az 1500 hektárnyi me­gyei terület 9 százalékán lesz­nek terméketlenek a fák. Em­lítésre méltó kár esett még az őszibarackosokban, a szilva- és almáskertekben, valamint a szőlőben. A csapadékhiány, a száraz, kemény tél által megviselt búza, őszi árpa nehezen kel, visszamaradt a fejlődésben. Ezen elsősorban a mielőbbi fej trágyázással lehet segíteni. A termelőszövetkezetek több­sége nagy tempóban látott hozzá ehhez a sürgős tavaszi munkához. Szerencsére a mun­kát nem zavarja a nitrogén­műtrágya-hiány, az Agroker Vállalat megfelelő készlettel rendelkezik a különböző ható­anyagú vegyszerekből. Igaz, 9 ezer tonnát még nem szállítottak le a gyárak, de a hónap végéig megérkez­nek az utolsó nitrogénműtrá­gya-szállítmányok is. Akado­zik viszont a foszfor tartalmú vegyszerellátás. A kereskede­lem eddig a megrendelt mennyiségnek csupán a felét szállította el a szövetkezetek­be. Pedig a kukoricavetés előtt feltétlenül ki kell szórni ezt a fontos tápanyagot is. Megfelelő az ellátás mező- gazdasági gépekből. A készle­tek 60 százalékkal nagyobbak a tavalyinál, s ez bőven fede­zi az igényeket. Az Agroker helyesen a korábbinál sokkal bőségesebb alkatrész-ellátásra is felkészült. Ennek ellenére valószínűleg idén is gondot okoz majd a szervestrágya- szórók javítása. A magas ter­mésátlagokhoz vegyszereken és gépeken kívül jó vetőmagvakra van szükség. A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat rendelkezik is megfelelő fajtákkal, de a szakemberek, úgy tűnik, néha túlzottan óvatosak: azokban a fajtákban is hibát keresnek,' amelyeknek semmi baja. Pél­dául a termelő között az a hír terjedt el, hogy a raktáron le­vő paradicsom szaporítóanyag gombafertőzött. A vizsgálatok azonban ennek éppen az el­lenkezőjét bizonyítják: a pa­radicsommag megfelel a nem­zetközi szabványoknak. Megelevenedtek a háztáji gazdaságok és a hét végi há­zak körüli kiskertek is. Gaz­dáik arról panaszkodnak, hogy a Pest megyei üzletekben gyakorta hiánycikk a néhány kilós csomagolású műtrágya, kevés az olcsó szerszám és kisgép. A gondon, ami a vegyszereket illeti, most úgy lehetne segíte­ni, hogy a kertbarát körök rendelik meg tagjaik számára a szükséges mennyiséget, hi­szen húsz mázsánál nagyobb tételben az Agroker házhoz szállít. V. B. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Ára 1,60 forint 1979. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP Sugarasan a körgyűrűből Útépítés, javé fás két és fél ex er kilométeren Széchenyi Istvántól szárma­zik a tulajdonképpen ma is érvényes közlekedéspolitikai koncepció: az ország fontosabb útjai legyenek sugaras elren­dezésűek, s a fővárosból kiin­dulva haladjanak hazánk kü­lönböző városai felé. A szak­emberek többsége ma már azt vallja, hogy egy másiK sugaras-gyűrűs rendszerű út­hálózatot is kell építeni, te­hermentesíteni Budapestet, le­hetőséget teremteni arra, hogy a nemzetközi és hazai forga­lom ne itt zsúfolódjék. Ez azonban még csak a jövő ze­néje. Tény, hogy az új ma­gyarországi autópályákat Bu­dapesttől kezdték el építeni. Erről, s a 2525 kilométer hosszú alsóbbrendű Pest me­gyei úthálózat karbantartásá­ról, javításáról kértünk infor­mációt Szánthó Pétertől, a Budapesti Közúti Igazgatóság vezetőjétől. Két sáv Budaörsön Évente körülbelül egymil- liárd 300 millió forintért mintegy 20—25 kilométer hosszú pálya készül el a me­gyében. A jelzések szerint sor­rendben Budaörs környékén, az M 1-esen (Budapest, Tata­bánya—Győr—Hegyeshalom a 12,5 kilométertől, a 16,5 kilo­méterig) idén a bal oldali fél­autópályát adják át a forga­lomnak, jövőre a jobb oldali két sávot fejezik be. Az M 3- ast Gödöllőtől a megyehatá­rig (Hatvanig) 1980-ban feje­zik be. A további szakaszon is folynak a földmunkák és híd­építések. Ugyancsak készül, ha nem is gyors ütemben, az M 5-ös (Budapest—Kecskemét— A Betonútépítő Vállalat veresegyházi kirendeltségének emberei Gödöllő és Hatvan között készítik az útpályát Elkészült az M 3-as autópálya leghosszabb, 260 méteres hídja a bagi völgynél Barcza Zsolt felvételei Szombat az Omszki parkban Társadalmi munkában a szovjet nagykövetség munkatársai Tegnap, szombat délelőtt is serény munka folyt Budaka­lász és a 11-es út közötti te­rületen, az Omszki parkban. A budapesti szovjet nagykö­vetség dolgozói felajánlották segítségüket, s több mint szá­zan jöttek el társadalmi mun­kára. Vlagyimir Pavlov nagy­követ — bár tervezte —, egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az akció­ban; ám közvetlen munkatár­sai — Valerij Muszatov, Nyi- kolaj Mardonyijev, Pjotr Bicskov, Izjaszlav Balja­szenszki és Leonyid Jago- dovszkij tanácsosok — ugyan­csak kivették részüket a park1 építésből. Ott találkoztunk Balogh Lászlóval, a Pest me­gyei pártbizottság titkárával és a pártbizottság számos ve­zető munkatársával. (Részletes beszámolónk a 3. oldalon.) Szeged) Pest megyei szaka­sza. A legújabb információ sze­rint mégsem kezdik el a kö­zeljövőben az M 2-es, azaz a Budapest—Vác közötti autó­pálya munkálatait, mert egye­lőre nincs rá pénz. Az illeté­kesek most döntenek arról, hogy a pálya hogyan- kerülje meg Dunakeszit. Befejeződött az M 0-ásnak nevezett, Budapestet övező pá­lya tervezése, de arról még nem született döntés, hogy pontosan mikor kezdik építe=- ni. Táblák, lámpák Mint a közúti igazgatóság vezetője elmondta, idén nincs módjuk jelentősen korszerűsí­teni a többi Pest megyei al. sóbbrendű utat, ezért forga- - lom technikai módszerekkel a négyes út teljes hosszán sza­bályozzák a forgalmat, éssze­rűsítik a csomópontok és a leágazások közlekedését. A többi úton, fgy például a Vác felé vezető kettesen felújítják az útburkolati jeleket, új táb­lákat helyeznek el, ahol szűk. séges, forgalomirányító lámpá­kat állítanak fel. Ilyen készül például Vácott, a Földvári té­ri csomópontnál és a gödöllői leágazásnál. Sokan bosszankodnak, hogy a félig kész szentendrei kör­út megkeverte a város forgal­mát. Nos, a nyár végén már nem lesz ok a bosszankodásra, addigra teljesen befejezik as építkezést. Tervszerű karbantartás A tél körülbelül 20 millió forintnyi kárt tett a megye útjaiban. Különösen a Vác és Tárnok környéki dombos vi­déken lett sok kátyú, felfa­gyott, göröngyös útszakasz. A legsürgősebb javítási munká­kat a közúti igazgatóság szak­emberei már befejezték, de az igazi, alapos helyreállításra csak most, a kemény tél el­múltával került sor. A hibák eltüntetésén jelenleg 150 em­ber dolgozik, s május elejére mindenütt végeznek a tavasd karbantartással. Cs. A. Ma nyílik a lipcsei vásár Két jubileum — az NDK és a KGST megalapításának 30. évfordulója — jegyében nyí­lik meg ma reggel Lipcsében az idei tavaszi vásár. A világ legnagyobb méretű idei szak­vásárán több mint 60 ország­ból mintegy 9 ezer kiállító vesz részt. A magyar népgaz­daság az eddigi legnagyobb ki­állítási területen — 4 ezer négyzetméteren — 35 külke­reskedelmi vállalattal képvi­selteti magát. A vásárra mint­egy 100 országból érkeznek vendégek, elsősorban szakem­berek. Csak a szocialista or­szágokból 70 ezer gazdasági, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi szakember jelentette be jövetelét. 1 Élednek a szántóföldek Megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák Rosszul telellek a kalászosok Az M 1-es autópálya most készülő szakaszának útvonalrajza

Next

/
Thumbnails
Contents