Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-10 / 58. szám
Tanfolyamok a növényvédő szerek használatáról Védekezés egészen a szüretig A kertészetekben megkezdték a szőlő és a gyümölcsösök metszését, amit különleges gonddal végeznek, tekintettel arra, hogy a korábbi hetekben erős fagyok tették próbára a fákat és a szőlőt Több gazdaságban az őszi- és a kajszibaracknál és néhány szőlőfajtánál — főleg Tokaj környékén és Bács-Kiskun megyében — elfagytak a rügyek, s ezit a kedvezőtlen természeti hatást most gondos, szakszerű metszéssel igyekeznek ellensúlyozni a kertészetekA kertészetekben elkezdődtek a növényvédelmi munkák. Egyelőre van elég kémiai anyag a tavasszal esedékes permetezésekhez, porozásokhoz. A termelők kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbeket. Néhány készítményből azonban várhatóan nem tudják a továbbiakban kielégíteni a teljes igényt. Külföldi vegyszerekről van szó, amelyek behozatalát korlátozták. Ezeket a vegyi anyagokat az Agrotröszt központilag osztja el azért, hogy lehetőség szerint a legnagyobb termőterületekre, a gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományos körzeteibe arányosan több jusson belőlük, Az elosztásba bevonják a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomásokat, valamint a termelési rendszereket is azért, hogy minél „pártatlanabb” legyen a döntés. Ugyanakkor az import szerek 1 helyettesítésére kijelölték a hazai gyártmányú, illetve a szocialista importból származó anyagokat. Ezek szakszerű felhasználására a megyei növényvédelmi állomások szakemberei tanfolyamokat szerveztek az üzemben dolgozó növényvédelmi szakembereknek, valamint a gyakorlati munkát irányító művezetőknek. Az előadásokon ismertetik a vegyszerek felhasználásának leggazdaságosabb módszereit. Általában azt, hogy a rendelkezésre álló készlettel miképpen biztosíthatják a kertészeti kultúrák egészséges fejlődését egészen a szüretig. — Szülők bálja. Az ikladi általános iskola szülői munka- közössége a szülők részére rendez bált ma, március 10-én. A farsangi mulatság, amely egyben jó alkalom arra is, hogy a kisdiákok szülei kicseréljék tapasztalataikat a gyermeknevelésről, este hétkor kezdődik a községi művelődési házban. VI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1979. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Zárszámadás után Kedvező szövetkezeti mérleg Lezárult a termelőszövetkezeti közgyűlések időszaka. A nyolc közös gazdaságban a vezetőség beszámolt a tagságnak az eredményekről, gondokról. Az előterjesztéseket minde_ nütt elfogadták, s papírra vetették az idei terveket is. Az állattenyésztésben, a melléküzemágakban télen sem volt megállás, s az összegzés, a mérlegkészítés után kezdik újKik tudtak többet a múltról? Kerepestarcsaiak Versegen A versengő falvak egyik csoportjában Kerepestarcsa, Bag, Galgahévíz és Verseg vetélkedik. Vasárnap a verseny egy kiemelkedő eseményére került sor, a kerepestarcsaiak mutatkoztak be Versegen. Községük életét tükröző kiállításukat, mely gazdag és sokoldalú volt, már korábban elhozták, hogy a művelődési ház előcsarnokába belépők képet alkothassanak maguknak a vendégszereplők lakóhelyéről. Az érkezők vala_ mennyien megcsodálták a kerepes tárcsái népviseletbe öltöztetett babákat, a női felsőruhát, és sokan lapozgattak bele azokba az írásos dokumentumokba, amelyek részben a község életéről általános képet villantottak fel, részben egy-egy szervezet történetét dolgozták fel gazdag . fotóillusztráció kíséretében. Délelőtt az iskolások versengtek egymással. Először kiki saját falujáról tett fel az ellenfél csapatának helyismereti kérdéseket. A két község képviselőiből álló zsűri a forduló teljesítményét mindkét részről egyformának ítélte. Ezt ügyességi játék követte, ping_ ponglabdákat kellett kerékpározás közben vödörbe gyűjteni. Amíg a kerepestarcsai Pivarcsi Gábor hét, a vérségi Mészáros László hat labdát szedett fel az asztalokról anél. kül, hogy a lábuk érintette volna a földet. A Pest megyei népdalok gyűjtésében a hazaiak je1 esketitek, kilencet soroltak fel. A célbagurításban egyik csapat sem szerzett pontot, a cél- bagyaloglásban viszont a vendégek bizonyultak jobbnak. Ezután papírtépés következett, ki bírja hosszabbra tépni szakadás nélkül? A kerepestarcsaiak ügyesebbek voltak. A híres személyt csak a hazaiak találták ki, s a fejtörő játékban is minden kérdésre hi_ bátlanul válaszoltak. A szörp- ivás a vendégek pontszámáí gyarapította, a vetélkedő záró mozaikból való képösszeállítás a vérségi pajtásoknak kedvezett, talán azért, mert helyi intézményt, a falumúzeumot kellett kirakni. S hogy kik tudtak e múltat őrző (házról többet? Kissé meglepő talán, de a vendégek tájékozottsága egy hajszállal sem maradt el a vérségieké mögött, összesítve, a kerepestarcsaiak hetvenöt pontot szereztek, tizenhárommal többet, mint a vendéglátók. A vetélkedőt követően a községi pályán labdarúgómérkőzésre került sor, melyet a vérségi csapat nyert 5-4 arányban. A fiúk után a lányok játszottak, a kézilabdában azonban a szerencse elpártolt a kerepestarcsaiakhoz, s 9-1-re győztek. Mialatt a pályán a labdát kergették, a művelődési ház nagytermében az asztalitenisz kedvelői hódolhattak e békésebb sportnak. A felnőttek két órára érkeztek a községbe. Első állomásuk a falumúzeum volt, aihol Marton Pálné fogadta őket. A kiállítások megtekintése után a két község vezetői Sok vérségi tekintette meg a kerepestarcsaiak kiállítását. Képünkön: az érdeklődő fiatalok egy csoportja; Grenyó Tamás, Rádai Judit és Tóth László. Veszekedő férj és feleség jelenete a Kerepesi lakodalmasból. csal népi játékokat mutattak be. Ezt követően egy színijele. netet látott a közönség, utána pedig az iskolások tánccsoportjának és a pávakömek szólt a fergeteges taps. Barka Tibor tréfás népmesével, a Fityókkal csalt nevetést a közönség arcára. A vendégek összeállítását a kerepesi lakodalmas zárta, mely osztatlan sikert aratott. Bene Mihály a művelődési házban folytattak tanulságos eszmecserét, a vendégek nagyobb része pedig a nyugdíjasok klubjában tölthetett hangulatos másfél órát. A fél hatkor kezdődött esti műsorra zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. Az estet János Katalin szavalata nyitotta meg, Garai Gábor Bizalom című versét adta elő, majd az iskolások kerepestarra a munkát a szövetkezetek tagjai, alkalmazottai a földeken is. Termelékenység Vajon milyenek a kilátások? Sikerült-e felkészülni az idei nehezebb gazdasági körülményekre? Ezekről- érdeklődtünk Kovák Lászlótól, a járási hi - vatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának vezetőjétől, akinek egy_két kivétellel már rendelkezésere álltak a járás összesített adatai is. Egyelőre éppen a legfontosabbról, a gazdaságosságról, termelékenységről nincsenek tizedpontosságnyi adatok, de a többiről ezekre is lehet következtetni. A tapasztalatok többnyire egyértelműek, s erről hamarosan járási értekezleten kapnak tájékoztatást a szövetkezetek vezetői. Egy-egy ilyen összesítésnél nem kerülhetjük ki a száraz tényeket, a számokkal kifejezett eredményeket. Nézzük tehát a legfontosabb mutatókat, hogy aztán kiderítsük, mi van mögötte. Tűnjön bármilyen szakszerűnek is a dolog, bizonyára nem árt ilyen részletesen sem tájékozódnunk, hiszen köztudomású, hogy járásunk gazdasági eredményei nagyban függenek a közcs gazdaságok teljesítményétől, .é_ vén vidékünk mezőgazdasági jellegű. A nyolc termelőszövetkezetben az üzemi termelési érték tavaly 2 milliárd 190 millió forint volt, s ez folyó ára_ kon számítva 14 százalékkal több a tavalyelőttinél. A növekedésbe alig-alig játszott bele az áremelkedés, hiszen csak kisebb termelői árváltozások voltak. Ugyanezt mondhatjuk az árbevételről is, amely több mint 18 százalékkal nagyobb az 1977-esnél és kis híján elérte a 2 milliárd 300 millió forintot. Melléktevékenység Fontos adat a nyereség is. Ez tavaly 346 és fél millió forint volt, 16 százalékkal több, mint a megelőző évben, s ebből az idén 130 és fél millió forint kerül a fejlesztési alapba. Részesedésre több mint 480 millió forint jutott, s ez 9 százalékos emelkedést jelent. A személyes jövedelem azonban ennél kisebb mértékben növekedett, mintegy 5 százalékkal. A különbség rnagya. rázata: az átlagos létszám 3 és fél százalékkal nőtt. A részesedés és a fejlesztés aránya a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően az utóbbi javára változott Ismét jelentősen növekedett a melléktevékenység súlya. Ez a többi között annak a következménye, hogy a növénytermesztésben voltak ugyan tavaly kiemelkedő ágazatok, de akadtak olyanok is, mint például a zöldségtermesztés, amelyet súlyosan visszavetett a kedvezőtlen időjárás. Pedig a zöldség nagy részaránnyal szerepel — a szántók 11 százaléka — s hektáronként nagyobb hasznot hoz mint a többi növény. Jelentős volt a kiesés, s hozzászámíthatjuk még a költségek emelkedését. A melléktevékenységbe sorolnak olyan üzemeket is, mint például a sütödék, a húsfeldolgozók vagy a kere_ pestarcsai szárítóüzem, holott ezek nagyon szorosan kötődnek az alaptevékenységhez. A klasszikus elhatárolásnak persze már 'lejárt az ideje, ezt ismerik fel a termelőszövetk o. zetek, amikor fejlesztik az alaptevékenységet kiegészítő melléktevékenységü&ct. Sok buktató örvendetes tanulsága a számoknak, hogy tavaly kevésbé szóródtak a termelőszövetkezetek eredményei, mint korábban. Kiegyensúlyozottabbá vált a gazdálkodás, s szerencsére nem az történt, hogy a jók lettek rosszabbak, hanem fordítva, ha egyáltalán beszélhettünk rosszakról. A tavalyi eredmények alapján különösen a galgamácsai összefogás, a budapesti Rákosvölgye és a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet zárt kiemelkedő évet, s nagyon sokat fei_ lődtek a dányiak is. De a töb- biekről is jót mondhatunk. Pontos adatok híján is megállapíthatjuk, hogy gazdaságosan működtek tavaly a szövetkezetek. Pedig sok volt a buktató, hiszen jelentősen, 20 százalékkal nőttek a költségek, ezen belül az anyagoké 28 százalékkal. S bár szinte valamennyi tekintetben jó eredményekről beszélhetünk, a legutóbbi megállapítás is mutatja: az idén különösen nagy erőfeszítésekre lesz szükség, ha egy év múlva, a zárszámadási közgyűléseken ismét fejlődésről, gyarapodásról kívánnak beszámolni a vezetőségek. G. Hétfőn és kedden Általános iskolások befratása Gödöllő általános iskoláiban március 12-én, hétfőn és 13-án, kedden, mindkét nap reggel 3- tól déli 12-ig és délután 2-től este 6-ig kell beíratni az első osztályosokat, vagyis azokat a kisgyerekeket, akik az idén szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket. A beíratás, a tankötelezettségi törvény értelmében a szülők, a gondviselők kötelesséae. A tanköteles korú gyermekeket a lakásuk szerint illetékes általános iskolában kell beíratni, a szülők vigyék magukkal személyi igazolványukat és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Szombati jegyzet Középnehéz Beszélgetéseinkben, legyen a téma politika, közélet, vagy akár a magánélet, a munka; gyakran szóba kerülnek azok, akiket régóta egy fogalommal illetünk, a nehéz emberek. De hát kikről van szó, hiszen a kifejezést ki-ki másként értelmezi, hallatán másra gondolunk. Van, aki konok, meggyözhetetlen, bajkeverő emberre érti, mások különcökre, az átlagostól eltérő tempera- mentumú, nyüzsgő, esetleg akadékoskodó társainkra gondolnak. Pedig eredetileg mást jelenthetett ez, amikor Kovács István annak idején megcsinálta róluk a filmjét, olyan embereket mutatott be, akik tettek, vagy tenni akartak valamit, s a társadalom, a környezet közömbösségébe ütközve csalódtak. Aztán vagy visz szavonultak, a szélmalomharc helyett a csendes már- tíromságba burkolózva, vagy anyafarkas módjára védeni kezdték, magukat, és az általuk kitalált, feltalált dolgot, eljárást, újítást. De ebben az értelemben nehéz emberek nemcsak a feltalálók között akadnak, ott vannak mindenütt, ahol közös dolgainkról van szó. Ismerünk munkahelyünkön, ismeretségi körünkben éppen elég olyan embert, akire a háta mögött ujjal mu■ togatunk, akikre éppen csak azt nem mondjuk, örült, vagy uram bocsá’ bolond. S ha a szaporodó közéleti fórumokon szót kérnek, előre zavartan pislogunk az elnökségre és egymásra, va- ' jón mit fog mondani, vajon türtőztetni tudja-e magát. Az idén is lesz ilyen, nem is kevés, hiszen most tartják járásszerte a falugyűléseket, készülnek a városban a tanácstagi beszámolókra, s megrendezik a rétegösszejöveteleket. Ezeken is szembetalálkozhatunk régi ismerőseinkkel, akik esetleg éppen a barátaink, munkatársaink, s akikkel egymás között, meglehet, egyetértünk. Mert ők vannak többen a nehéz emberek között, akik nem csodabogarak, nem különcök, még csak nem is aka- dékoskodók, hanem egyszerűen mások, legalábbis egy tekintetben. Nemcsak kis körben szólalnak meg, nemcsak baráti beszélgetéseken Hangoztatják, esetleg a többségtől eltérő, de gyakran éppenhogy a többség nevében megfogalmazott véleményüket. Talán jobb lenne, ha őket, mint a sportban a súlycsoportoknál, középnehéz embereknek neveznénk. Ha sorra vennénk őket, minden bizonnyal számtalan hibájukat írhatnánk össze. Lenne köztük, aki az átlagosnál hiúbb, vagy hangosabb, aki élenjár a szertelenségben és sorolhatnám. De ha valamennyiünket így kielemeznénk, aligha akadna hibátlan közöttünk. Egy valamiben biztosan eltérnek viszont az átlagtól, ők, akik szókimondóbbak, akik lelkesebbek, akik, ha kell, nyüzsgöbbek, mozgékonyabbak. De akárhogy is forgatjuk, kiderül, a megkülönböztetés előnyükre válik. S lehet, hogy a környezet az, amelyik féltékenyen, kicsinyesen reagál észrevételeikre, kritikájukat rosszindulatnak, nem pedig ami általában: jobbító szándéknak tartva. Pedig, ha megadnánk a jogukat a különbözőségre, ellenőrzésünkkel minden bizonnyal jó szószólóink lennének. Gáti Zoltán Jk TjMÍ&T* egyszínű és mintás, divatos férfiingek ß& ÍVE a %J ß% *1 " aß®. MW B m 120 Ft-OS REKLÁMÁRON KAPHATÓK Toviiszi ingvásár ‘ # sas»-«. Gödöllő, Szabadság tér 7.
