Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

A konzervüzemben Meg kell fogni a forintot Csökkenő létszám, növekvő teljesítmény Termelési tanácskozást tar­tottak a napokban a Nagykő­rösi Konzervgyárban. Minta beszámolóból megtudtuk, a gyár tavalyi termelési értéke azonos volt az előző évivel, s összesen 1 milliárd 513 millió forintot tett ki. Az üzemi eredmény 16 millió forinttal maradt el a tervezettől, az eredménytervet viszont 2,3 millió forinttal túlteljesítették. Ennek alapján március 6-án 7,2 millió forintot fizettek ki részesedésként a vállalat dol­gozói között. Ez az összeg vál­lalati átlagban mintegy 17 na­pi fizetésnek felel meg,' vagy­is az éves bérnek mintegy 4 százaléka. Azt is elmondták a terme­lési tanácskozáson, hogy a nagyörösi és ceglédi gyár konzervüzemeinek dolgozói létszáma 3 év alatt 12 száza­lékkal csökkent, ám biztató, hogy a termelékenység jobb a vártnál. Szó esett az idei feladatokról is. Mint elmond­ták, nem kevés gonddal kell számolnia a gyár kollektívá­jának. Az ónozott lemezek ára például 8 százalékkal emelke­dik, ez 10,5 millió forint többletkiadást jelent. A for* rasztó ón áremelkedése csak­nem 100 százalékos, s ez to­vábbi 6,5 millió forinttal nö­veli a költséget. Drágább lesz a konzerves üveg, s összességében 50 mil­lió forintal növekednek a ki­adások a tavalyihoz képest. Az idén így, változatlan gaz­dálkodás esetén, csak 40 mil­lió forint vállalati eredmény­re számíthatnának, de körül­tekintő készletgazdálkodás­sal. még jobb munkaszerve­zéssel, a karbantartási költ­ségek csökkentésével mégis elérhető a 70 millió forintos eredmény. Tavaly a költségek 33 mil­lió forinttal emelkedtek — mondták a tájékoztatón, jól­lehet a termelés mennyisége nem változott lényegesen. A fenntartási költség is 19 mil­lió forinttal lett több, különö­sen az idegen karbantartási költség nőtt lényegesen. Az idei terv teljesítéséhez szükséges nyersanyagról egyéb­ként a gyár termeltetési osz­tálya már gondoskodott: 7617 hektár zöldségterületről ösz- szesen 120 ezer tonna zöldsé­get és 24 ezer tonna gyümöl­csöt várnak. Dr. Konrád Zoltán Jegyzet Hogyan utazunk? \ környék településein a " közúti személyszállítást ellátó 20. Volán Vállalat veze­tői nem is olyan régen a nagy­kőrösi városi tanács testületé előtt számoltak be munkájuk­ról, gondjaikról, terveikről. Mint mondták, lehetőségeik szerint fejlesztik járataik szá­mát, e sajátos szolgáltatás mi­nőségét, s azon vannak, hogy Dél-Pest megye városainak, községeinek lakói megelége­déssel fogadják munkájukat, ígéretet tettek több változta­tásra is. Nagykőrösön utas­számlálást tartottak, új járato­kat indítottak. Elmondható: igazán hasznos volt a helybé­liek és a vállalat vezetőinek eszmecseréje. Remélhető, hogy a többi ígé­ret is valóra válik. Azok, ame­lyek a járművek tisztaságára, a menetidő megtartására vo­natkoznak. A vállalat igazga­tója például egy kérdésre vá­laszolva azt mondta, hogy bel­ső rendelkezéseik szerint a helyből induló helyközi jára­tokon, tehát amelyek nem máshonnan érkeznek, az indu­lás előtt legalább tizenöt perc­cel kötelesek lehetővé tenni az utasok beszállását. Nos, válla­lati rendelkezés ide vagy oda, ezt bizony eddig egyetlen al­kalommal sem tartották meg, sem Nagykőrösön, sem Geglé- den, sem másutt. Kérdés, hogy miért? A környékről sokan járnak mindkét városba dolgozni, ügyes-bajos dolgaikat intézni, kórházba, rendelőintézetbe, és nemegyszer kis gyerekkel. A hideg, szeles időben pedig kü­lönösen nehéz a várakozás. Az erre szolgáló helyiségeket a körülmények miatt nem szíve­sen veszik igénybe. Ez sok esetben érthető. \ minap például a Ce^léd- ről reggel 7 óra 35 perc­kor induló autóbuszra, amely­re a legjobb esetben is csak az indulás előtt 2—3 perccel le­het felszállni, nem hogy a vál­lalat állítólagos rendelkezése szerinti, indulása előtt 15 perccel korábban nem várta az utasokat, de jó tízperces késés­sel indult. Az utasok érdeklő­désére a forgalmi irodán azt válaszolták: „Majd jön..." Jött is. Igaz, nem időben, ha- aem jóval később, de jött. S ami a legmeglepőbb volt, egy olyan busz, amely néhány mé- ;ernyire állt legalább egy ne­gyedórája. Az utasok, akik nunkába, iskolába, tartanak, érthetően nem késhetnek, de (iát a jelek szerint nincs mit tenniük. Legalábbis addig, imíg a vállalat vezetői meg nem tartják, éppen az utasok kényelmét szolgáló, saját elő­írásaikat, rendelkezéseiket. Vonatkozik ez természetesen íz autóbuszállomások környé­kének, és maguknak a kocsik­nak a tisztaságára is. Némi lavulás időnként ugyan tapasz­talható, de még mindig jócs­kán lenne mit tenni ez ügy­ben. Cegléden nem működik, vagy ki tudja, mi okból, csak teljesen rendszertelenül, ötlet­szerűen a hangosbemondó, s a járatok indulására jelt adó, az egyes kocsiállások mellett fel­állított lámpák sem használa­tosak. Vajon miért? A remélhetően forgalomba kerülő új, korszerű járművek, lévén hogy újak, minden bi­zonnyal tiszták lesznek. De ad­dig vajon nem lehetne-e a meglevő öreg kocsikat is, leg­alább a minimális mértékben, tisztán tartani? Legalább any- nyira, hogy az utasok, ruhájuk komolyabb szennyeződésének veszélye nélkül foglalhassanak helyet, vagy hogy az ablako­don át látni lehessen az út­menti fákat... Nemrégiben azt mondta egy Kalauz menet köz­ben, ismerődének: „Néni tud­tam már megállni, olyan pisz­kosak voltak az ablakok, s amíg várakoztunk, lemostam, megtisztítottam őket." S való­ban, az üvegtáblák fényesen ragyogtak, kívülről beragyogott a napfény. Emlékezetes ese­mény volt, hiszen a környék­beli járatokon ez meglehető­sen ritka dolog. |3adig ez is az utazás, a ■* személyszállítás kultúrá­jához tartozik. Már most az a kérdés, hogy az említett kala­uznak munkaköri kötelessége volt-e megtisztítani az ablako­kat? Igen, vagy nem, a követ­keztetés mindenképpen elgon­dolkoztató. Khim Antal Á , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAPAS ES XXIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM 1979. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Ceglédbercel, Egyetértés Tsz Olcsón, sok tejet termelnek Akik jártak már arra, lát­ták, milyen szép, amikor vi­rágba borul a ceglédberceli domboldal. A harminchét hek­táron telepített kajszibarac­kos gyönyörű, amint virágzik. Igaz, még arrébb van ennek az ideje, a gyümölcsösben most is dolgoznak: az olasz síkfalmetszővel nyesik, for­málják a fák koronáját. Ideje volt fazonírozni őket, mert az ágak itt-ott már annyira ösz- szeártek, hogy a sorok közt nehezítették a traktorok, gé­pek útját. A dánszetmiklósi gyümölcs­termesztési rendszer tagjaként az Egyetértés Termelőszövet­kezet is részesül a szakérte­lemből, a modem gépekből, eszközökből. A törődést, hozzáértést meghálálja a gyümölcsös: a fiatal fák tavaly hektá­ronként 87,3 mázsa ba­rackkal fizettek, és ennek jelentős részét ex­portra szállították. Minden tekintetben kedve­ző volt az 1978-as év. Giba László tsz-elnök, mint a zár­számadáskor a gazdáknak, la­punknak is jó eredményekről adott tájékoztatást. Ez a kis gazdaság igazán kitett ma­gáért. Százhetvenkét dolgozó tag és 122 alkalmazott munká­ja áll a számok mögött. Az alig 1 ezer 900 hektáros gaz­daság 51,7 millió forintos ár­bevétel mellett 13,5 millió fo­rint nyereséget ért el, 24 szá­zalékkal többet, mint egy év­vel korábban. Az ütemes eredményjavu­lás egyaránt köszönhető a nö­vénytermesztésnek, az állatte­nyésztésnek és a melléküzem­nek. A búza, majdnem ötszáz hektáron, átlagosan 54,3 má­zsát fizetett. Ezzel a termés- mennyiséggel kiérdemelték a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter elismerő leve­lét. A kukorica termésterületét, a népgazdaság igényeinek megfelelően növelték, és 65,8 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be. összesen 37 százalékkal több tengeri ter­mett, mint 1977-ben. A siló- kukorica 351 mázsás hektá­ronkénti átlaga ugyancsak fi­gyelemre méltó. Ez a közös gazdaság évek óta nagy gondot for­dít az igényes rét- és le­gelőgazdálkodásra. Olcsón, jó minőségű és elegendő tömegtakarmányt állít elő. A szakosított tehenészeti te­lep lakói tavasztól őszig ezen élnek, abrakon kívül másra nincs szükségük. A tejterme­lésben a megyei élvonalban vannak, hiszen a tehenenként fejt tej évi mennyisége 4 ezer 321 liter volt. A megfelelő gyepgazdálkodás jelentőségét alátámasztja, hogy náluk egy liter tej szűkített önköltsége 4 forint 21 fillér, s ez igen kedvező ráfordítás. A szövet­kezet egy év leforgása alatt több mint 300 literrel növelte az egyedenkénti tejhozamot. A melléküzem az Elzetlt gyárnak végzett bérmunkát, húzózárakat készítve. Árbevé­telük meghaladta a 6,3 millió forintot. Nyereségük a terme­lőszövetkezet alaptevékenysé­gét gyarapítja, és állandó mun­kalehetőséget ad 73 közságbe- linek. A legfontosabb mező- gazdasági teendők idején, így a barackszedéskor, ők is a földeken voltak, és jól haszno sították magukat. A szakszerű, takarékos és hatékony gazdálkodásban nagy szerepe volt a széles kö­rű munkaverseny-mozgalom- nak, amely szép eredménye­ket ért el. A szocialista brigá­dok megálltak a helyüket. Ezt bizonyítja, hogy a jól dolgozók között 124 ezer forint jutalmat osztottak szét. Tavaly legjelentősebb beru­házásuk a hat termelőszövet­kezet összefogásával megvaló­suló csonthéjas gyümölcstele­pítés volt, amely a kívánt ütemben halad. A tervek sze­rint a domboldalban, védve a tavaszi fagyoktól, összesen 360 hektáron telepítenek kaj­szit, meggyet, Őszibarackot és szilvát az Egyetértés Tsz ha­tárában. A telepítést az idei tavaszon és őszön folytatják. A területet biztosították, a szükséges facsemeték rendel­kezésükre állnak, s minden re­mény megvan rá, hogy időben befejezik ezt a nagy progra­mot. Az idén megkezdik a sertés­telep rekonstrukcióját, igény­be véve az ehhez felhasznál­ható állami támogatást. Üj kocaszállást építenek, batté­riásra alakítják a fiaztatót, hizlaldát létesítenek, és az a céljuk, hogy megduplázzák az évi sertéskibocsátást. Befeje­zik a legelőterület meliorá­ciós munkáit és tavasszal a terület felén hozzálátnak a legelőfelújításhoz. A tehenészet számára cé­lul tűzték az évi tehenen­ként! 4 ezer 400 liter tej­% Egymillió pár védőkesztyű termelést, oly módon, hogy az abrakfelhasználás az új normákhoz igazod­jon. A tél végi határjárás ta­pasztalata szerint az őszi búza 60 százalékát közepesnek, 40 százalékát gyengének minősí­tették. Most dől el, hogyan tudja kiheverni a vetés a téli időszak viszontagságait. A fejtrágyázást idejében elvé­gezték, a megfelelő termés- feltételeket megteremtették. Jelenleg műtrágyát szórnak a rétre, legelőre és istállótrágyát a szántóföldekre. Lassan hoz­zálátnak a vegyszerezéshez, és megkezdik a kukorica talaj­előkészítését. T. T. Hétfőn, tizennégy körzetben Tanácstagi beszámolók Március 12-én, hétfőn Ceg­léden az alábbi körzetekben tartanak tanácstagi beszá­molókat: Délután három órakor 9 74-es körzetnek Békefi Emil, a 76-osnak Arany István, a Le­nin Tsz-ben. Este hat órakor az 1-es körzetbelieknek Sze- leczki Mihály, a 2-esben la- koknak dr. Hídvégi Zoltán, a 3- asnak Hegedűs József, a 4- es körzet választóinak Gyi- gór József, az MSZMP városi bizottságának első titkára a városi tanács nagytermében tart tanácstagi beszámolót. A 9-es körzetnek dr. Kere­kes Tamás a Várkonyi iskolá­ban, a 17-esnek Bársony Fe­renc, a 18-asnak Balázs Sán­dor a mezőgazdasági szakkö­zépiskolában, a 26-os körzet­nek Veres Károlyné, a 27-es- nek Zsengellér Lajos, a 28-as- nak dr. Knolmár Mihály a Kinizsi utcai általános iskolá­ban, a 78-as körzetben élők­nek Nagy István a MEZŐGÉP Vállalatnál tart beszámolót. Március 13-án, kedden dél­után két órakor a' 75-06 kör­zet választópolgárainak a kecs- késcsárdai iskolában Jászberé­nyi Károlyné ad számot ta­nácstagi működéséről. Évente egymillió pár kesztyű szabványa készül a ceglédi Lenin Tsz munikavédelmikesz- tyű-üzemének szabászatán. Szúnyogh Jánosnc, Egyed Jánosaié és Virágh Józsefné textil és műbőr részeket szabnak. ApáU-Tóth Sándor felvétele A szolnoki rádió műsora Március 12-től 18-ig Hétfő, 17.00: Hírek. Köny- nyűzene. Forgács Gábor éne­kel. 17.10: Apró-cseprő köz­ügyek. Szórakoztató gitármu­zsika. Kovács Andor játszik. 17.35: Árvácska Jászszentlász- lón. Volt szolnoki színészek operettfelvételeiből. 18.00: Al­földi krónika. Régi slágerek mai ritmusban 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lap_ és mű­sorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Sanzo­nok, közben: Üzemi lapszemle. 17.20: Üttörőhíradó. A félórás összeállítás a 60 éve kikiáltott Tanácsköztársaság és a nem­zetközi gyermekév tiszteleté­re készült. Tiszai népdalokat énekel Bodza Klári és Torna Andrásné. 18.00: Alföldi kró­nika. Rock-percek a Rubettes együttes felvételeiből. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap-és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjú­sági magazinműsor. (A tar­talomból: Lányok a faluban. Munkásszálláson. Hivatása ápolónő. Iddogálók.) 18.00: Al­földi krónika. Örökzöld me­lódiák. 18.25—18.30: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőze­tes. Csütörtök, 17.00: Hírek. Előadó a szerző. Dinnyés Jó­zsef énekel. 17.10: Üvegváro­sok az Alföldön. Riportössze­állítás. Lemezalbum. 18.00: Al­földi krónika. Beatparádé. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Üj felvételeinkből. Forradalmi ka- tonanótákat énekel a jászla- dányi népdalkor. 17.10: Sán­dor, József, Benedek. Köny- nyűzene vonósokra. (Ronald Binge zenekara játszik.) 17.30: Kulturális figyelő. (A tarta­lomból : Vetélytársak, pálya­társak. Tárlatról, tárlatra. Al­földi folyóiratszemle.) Dél­utáni mmikoktél. 18.00: Alföl­di krónika. A nótakedvelők­nek énekel Bódi József.. 18.25 —18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 18.00: Hétvégi kaleidoszkóp. (A tartalomból: Ma történt. Hírek, informá­ciók. riportok. Hétvégi prog­ramajánlat. Lapszemle. Mű­sorelőzetes.) 18.30: Műsorzárás. Vasárnap, 17.00: „Él” a mikrofon Túrán. 18.00: Sport és muzsika. Hírek, tudósítások, riportok a nap sportesemé­nyeiről. 18.30: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Raft az asztalitenisz NB l-ben TORNA: Cegléden, a sportcsarnokban három szakosztály részvételé­vel rendezték meg a Pest megyei seregszemle korosz­tályos versenyét. A turaiak egy, a ceglédiek négy évfo­lyamban nyertek, az 1966- ban születettek küzdelme el­maradt, mivel oít nem volt induló. Eredmények: 1969-es szüle­tésűek: 1. Pethő Mónika, 2. Ecseri Cecília, 3. Vörös Erika. 1968-as születésűek: 1. Petrik Erika, 2. Sági Tünde. 1967-es születésűek: 1. Hámori Csilla (Túra), 1965-ös születésűek; 1. Fehér Éva, 2. Gyarmati Erika. 1934-es születésűek: 1. Csipkó Anikó, 2. Mihalik Tünde, A HÉT VÉGE SPORTMŰSORA SZOMBAT: Teke: A Batthyány utcai pályán délután fél kettőkor kezdődik a Bem SE—Magnezit NB III-as csapattalálkozó. A ceglédiek az eddigi két for­dulóban ötvenszázalékos si­kerrel szerepeltek, itthon nyertek, idegenben vereséget szenvedtek. A hazai pálya elő­nye a Bem SE győzelmét ígé­ri. VASÁRNAP: Birkózás: Országos egyéni felnőtt, II—IV. osztályú egyé­ni verseny lesz a Ceglédi VSE sportcsarnokában, dél­előtt 11 órai kezdettel. Az in­dulók között ott lesznek a Vasutas versenyzői is. Asztalitenisz: Az egyéni ver­senyek sorozata után az NB I-es csapatbajnokságban meg­kezdődik a tavaszi idény. Az elmúlt évi ötödik (CVSE) a hatodik Bp. Postást látja ven­dégül, a Vasutas Teleki utcai kultúrházában délelőtt 11 órai kezdettel. A sorozatos Postás-sikerek tavaly szűntek meg, ekkor a Ceglédnek mindkét összecsa­pást sikerült megnyernie. Most is a CVSE az esélyesebb, de a jó bajnoki rajtért, a két baj­noki pontért nagyon meg kell küzdeni. A budapestiek az átigazolások során nem gyen­gültek meg annyira. hogy esetleg kellemetlen meglepe­tést ne tudnának okozni. Labdarúgás: Második hazai, NB Il-es mérkőzését is a Ceglédi VSE sporttelepén játssza a Bem SE együttese, délután fél háromkor a BKV Előre csapatát fogadja. A vá­ci vereség után úgy nyer­tek kétszer a ceglédiek, hogy még gólt sem kaptak, leg­utóbb a Pénzügyőrt otthoná­ban fektették kétvállra, nagy biztonsággal. Most ennek a sorozatnak a folytatását vár­juk. A Bem SE együttesében minden bizonnyal helyet kap az MTK-VM-től átigazolt Gru- borovics is. U, L, I

Next

/
Thumbnails
Contents