Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-10 / 58. szám
1979. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Épül a gyömrői vízmű A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat II. számú építésvezetőségének dolgozói építik Gyomron a helyi lakosság és Üllő nagyközség ellátására szolgáló vízmüvet. Képünk előterében a csapadék-lefolyó aknát magasítják, háttérben a már elkészült gépház látható. Barcza Zsolt felvétele Egyre több munkás újító A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában a statisztikai adatok tanúsága szerint alaposan megnőtt a dolgozók újítási kedve. Tavaly 130 újítást nyújtottak be, azaz minden negyedik munkás újító. A termelést segítő ötletek gazdái között egyre több a fiatal, a fizikai dolgozó "és a nő. Az elutasított javaslatok száma is arányosan emelkedett. Nagy sikere volt a gyárban az ötletnapnak, amelynek megrendezésével egy régi hagyományt élesztettek újjá, s hozzájuk csatlakozva a vállalat többi gyárában is lesz hasonló, az újítómozgalom további szélesítését szolgáló fórum. Keresték az igazságot Akár hasonlíthatnának is egymásra. ' Mindketten bírák • voltak, szolgálati idejük szinte napra egyezik: harminc év, ebből egyvégtében huszonegy a Pest megyei Bíróságon. Most a nyugdíjas élet rendjét gyakorolják, törekvésük is egy: csöndes kertészkedés a Balatonnál. Csakhogy nem hasonlítanak. Dr. Garádi István meleg- mosolyú, kiegyensúlyozott ember („Kiegyensúlyozott lennék? Jó, hogy annak lát, mindig törekedtem a lelki egyensúlyra. De hát ismeri ezt a pályát: sok vajúdással, állandó belső feszültséggel jár. Talán alkati tulajdonságaimnak köszönhetem, hogy sikerült megőrizni magam”); dr. Korpásy Gyula arca sápadtságában, megremegő' mozdulataiban hordja hetven évét. Néha többet is. (Egy bíró nem tudja levetkőzni az ügyeit, még most sem, amikor pedig egy- egy döntés már csak álmomban kísért. De nincs rossz álmom. Mindig lelkiismeretem és legjobb tudásom szerint ítélkeztem.) Megismerni az embert Kettejük közül Korpásy doktoré volt a klasszikus bírói szerep: büntetőügyekben ítélkezve emberi sorsok fölött döntött. — Mi nőit bírót ,,ors poeticája”? — Az ember megismerése. Túl a tényeken mindig hagytam időt magamnak arra, hogy fölkutassam a belső mozgatókat; a vádlott jellemét, életkörülményeit. Jogunk sarkalatos alapköve az ártatlanság elve, és én mindig azt kerestem: milyen okok veszik el az ember ártatlanságát. — Harminc éven át állt szemben a bűnöző emberrel. Ellenfelek voltak? — Nem, mindig úgy tekintettem a vádlottat, mint a másik embert Igaz: megté- vedt, hibázó embert Tudja, volt az életemnek egy szakasza, ami minden keserűsége ellenére döntő volt pályámon. 1953-tól négy éven át nem gyakorolhattam bíró^ hivatásomat: ismerős vargabetű: fegyelmi, majd rehabilitáció. A közben eltelt időben vasgyári munkás voltam, sztahanovista: hát én óit megtanultam, mi az: nehéz fizikai munkát végezni, fizetéskor kocsmának indulni... Megismertem a körülményeket amelyek később elém vezették az embereket. — Hisz abban, hogy az ítélkezés — nevelés? A sikeres ítélet — A büntetés célja nem a fogat fogért szemet szemért megtorlás, hanem a nevelés. Vallom, hogy az ember formálható, s hogy átalakításában, még ha a büntetés szigorú eszközével is, mi, bírák is részesek vagyunk. 1 Dr. Garádi István polgári ügyek intézésével töltötte életét: családjogi perekben, kártérítési, kisajátítási, munkaügyi vitákban tett igazságot — Tévedés lenne, hogy a polgári jog az igazságszolgáltatás szürkébb területe? — A laikusok között él ez a nézet: a krimik bíróhősei mindig büntetőügyben dolgoznak. Én magam nemhogy szürkébbnek, de jogi követelményeit nézve egyenrangúnak tartom a két területet. Jómagam kezdettől a polgári joghoz vonzódtam, igaz, jó iskolám volt: pécsi gyakornokként Rudolf horándtól olyan indítást jsaptam, ami a mai napig arra kötelez, hogy én is tovább adjam a polgári ügyek szeretető t. — Mit jelent a polgári bíró számára a sikeres ítélkezés? — Jogilag megalapozott, helyes döntést. Azt, hogy az egymás ellen acsarkodó, önös anyagi érdekeiket védő, s ehhez minden jogi kiskaput kihasználó felek között megtalálja az igazságos jogi megoldást. Az igazi persze az, ha sikerül az egyezség, sokszor olyanok között, akik elfordították a fejüket a váróteremben egymástól. Erre nem volt mindig lehetőség, de ha az ember megtalálta a felek nyitját, azt, hogy kihez, hogy lehet szólni, a jogi eredményen túl, emberi siker is volt az ítélet. — Naponta hallva a kisstílű áskálódásokat; végignézve emberek pénz irányította magatartását, hogyan őrizte meg életkedvét? — Ügy van az, hogy az orvos sem gyógyítandó beteget lát minden járókelőben; mi, bírák sem vetítjük ki a tárgyalóterem tapasztalatait az OgéSz életre. Harminc éven át az adott hitet, hogy az emberi módon meghozott döntés példa lehetett másoknak. Közös vállalás Akár hasonlíthatnának is egymásra. Hetente visszajárnak a bíróságra: mindig akad egy megbeszélésre váró ügy, egy vitatnivaló ítélet Vagy ha más nem, egy tisztelettudó előreköszönés a fiatalabb kollégáktól. „Mi volt a munkánk? — mindketten eltöprengenek ezen. — Kerestük az igazságot” Életük közös vállalása volt ez. Major Árvácska A beszámoló taggyűlések Fest megyei tapasztalatai Fekete és pezsgőszín Aferctenyésxet a ráckevei tsz-hen — Mindössze fél óra szabad időm van — fogadott sajnálkozva a ráckevei termelőszövetkezetben Papái József állattenyésztési főágazatvezető. — A Fővárosi Mértékutáni Szabósághoz kell mennem, nercbunda ügyben. — Hm... Jól megy a sora! — No, nem ... Másról van szó! A szövetkezetünkben tenyésztett állatok szőrméjét adom ei. Nerc?! A téma érthetően felvillanyozott Az egyszerű halandó ilyesmit legfeljebb a belvárosi luxusüzletek kirakatában csodálhat meg, esetleg a mozivásznon ... — Szeretném látni! — Most lehetetlen. A telep innen háromszáz kilométerre található, a Békés megyei Bi- harugrai Halgazdaságban. Tőlük vettük át ugyanis 1978 elején a veszteségesnek bizonyult kis tenyészetet A szak- irodalom alapos tanulmányozása után fantáziát láttunk benne, hittük, hogy megfelelő takarmányozással jövedelmezővé tehetjük. Nem csalódtunk számításainkban: tavaly kétmillió forint tiszta nyereséget hozott. A takarmányozást a fehérjében, keményítőben és vitaminokban gazdag ipari hús- hulladékokra alapozták. Tavaly 1700 anya- és 450 apaállatot vettek át, és a szakszerű tenyésztési munka révén év végére az állomány megduplázódott. Év végére már 10 ezer 500 hímre és nőstényre számítanak. — Ha már nem láthatom, beszéljen róluk ... — Az első példányok 1972 elején Groendhal norvég kereskedő és a MA VAD közvetítésével kerültek Észak- Európából a Biharugrai Halgazdaságba, ahol tudomásom szerint az országban elsőként foglalkoztak nyérctenyésztéssel. A körülbelül 50 centiméter hosszú, másfél-két kiló súlyú, fürge mozgású állatok rendkívül kényesek, érzékenyek, nagy törődést igényelnek. Kétféle színben találhatók a telepen: feketében és pezsgő- színben. A hímek szőrméje az értékesebb, mert lágyabb, puhább, csillogóbb. Egy bunda elkészítéséhez 30 állatra van szükség. Jelenleg a Május 1. Ruhagyárnak, a Fővárosi Mértékutáni Szabóságnak szállítanak nyers, kikészítetlen nercbőrt, de már tárgyainak — a Tanimpexen keresztül — nyugatnémet vevőkkel is. — Ügy tervezzük, vásárolunk majd kikészítőgépsort is. Az lesz az igazi üzlet, ha már szabásra kész nercszőrmét állíthatunk elő — mondta végül Papdi József. K. M. BEFEJEZŐDTEK Pest megyében a pártvezetőségek összevont taggyűlései és a beszámoló taggyűlések. A megye több mint 113 pártvezetősége adott számot az összevont taggyűléseken a Központi Bizottság és a Megyéi Pártbizottság által meghatározott feladatok végrehajtásáról. Az összevont taggyűléseket átfogó politikai és szervezeti munka előzte meg. Ennek köszönhető, hogy a párttagság 85 százaléka vett részt az összevont taggyűléseken és a megjelentek 12 százaléka mondott véleményt. Az összevont taggyűlések beszámolóiban központi helyet foglalt el az 1978. évi gazdaságpolitikai cselekvési programok végrehajtásának értékelése és az 1979. évi feladatok, mindenekelőtt gazdaságpolitikai tennivalók meghatározása. A pártvezetőségek döntő többségükben eredményesnek minősítették a múlt évi cselekvési programok végrehajtását. Különösen így volt ez a budai, ráckevei, szentendrei járásokban működő párt- vezetőségeknél, valamint a Csepel Autógyárban. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐ MUNKA feladatait elsősorban a Központi Bizottság 1978. december 6-i, illetve a mezőgazdasági jellegű pártszerveknél az 1978. március 15-i határozata alapján tárgyalták meg. Ezen túlmenően a pártvezetőségek beszámolói a Központi bizottság 1976. október 26-i határozata szellemében foglalkoztak a párttagság marxista-leninista felkészültségével a pártpropaganda munka tapasztalataival és a tömegpolitikai munka feladataival. A beszámolók megállapították, hogy a határozat végrehajtása folyamán jobban előtérbe került a munkásmozgalom, a nemzetközi kommunista mozgalom történetének tanulmányozása. Ennek hatására továbbfejlődött a párttagság internacionalista szemlélete, egységesebbé vált a társadalmi folyamatok sokoldalúságának megítélése. A pártszervezetek tömegpolitikai tevékenysége kedvező hatást gyakorolt a párt tömegkapcsolatának további erősödésére. A pártvezetőségek a munkaszínvonalának további emeléséhez szükségesnek tartják, hogy a propagandisták a pártoktatásban több figyelmet szenteljenek az állami és társadalmi élet területén jelentkező ellentmondások bemutatására, azok megszüntetésének módozataira. Megfogalmazódott az az igény, hogy "az alapszervezetek beszámoló taggyűlésein részletesen elemezzék az ott dolgozó kommunisták munkáját, a pártmegbízatások teljesítését és lehetőleg személyre szóló módon határozzák meg a további feladatokat. AZ ÖSSZEVONT TAGGYŰLÉSEK vitáiban a párttagság mindenekelőtt a gazdaságpolitikai tevékenységhez és a párt belső életéhez tett észrevételeket, javaslatokat. A vitában elhangzott hozzászólások, javaslatok azt bizonyították, hogy a párttagság megfelelő érettséggel rendelkezik és a számukra meghatározott feladatok meghatározásában aktívan részt kíván vállalni. A hozzászólások felhívták a pártvezetőség figyelmét, hogy a növekvő követelmények szem előtt tartásával tegyenek többet és a jobb munkamegosztásért a párttagok egyenletesebb teherviselését. Különösen igény volt erre a budai, a ceglédi és a váci járás területén megtartott összevont taggyűléseken. A vitában több helyen elismeréssel szóltak a pártvezetőségek eredményes tevékenységéről. Az összevont taggyűlések vitáit a tárgyilagosság, a felelősségteljes véleménynyilvánítás jellemezte. Az összevont taggyűlések a párttagság megfelelő fórumai voltak az elmúlt évi munka értékeléséhez és az 1979. évi alapszervezeti feladatok meghatározásához. Az összevont taggyűléseket követően a megyében csaknem 1300 pártalapszervezet tartotta meg beszámoló taggyűlését, amelyen a párttagság mintegy 86 százaléka vett részt és a vitában közel 10 ezer fő nyilvánított véleményt. A pártalapszervezetek vezetőségei a beszámolót és a taggyűléseket kollektív munkával készítették elő. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az irányító pártszervezetek, a testületek tagjai, az apparátus dől. ‘gozói, a társadalmi aktivisták konkrét segítséget adtak az alapszervezetek munkájához és az irányító pártszervek választott testületéinek tagjai valamennyi taggyűlésen részt vettek. Az alapszervezetek vezetősége és a párttagság szervezetten felkészült a jelentős eseményre. A pártalapszervezetek beszámoló taggyűlésein reálisan mérlegelték az 1978. évi munkát. A Központi Bizottság áprilisi határozatának szellemében mindenekelőtt a végrehajtás megszervezésére, az egységes cselekvés kialakítására helyezték a fő súlyt. Különösen ez jellemezte a beszámoló taggyűléseket Gödöllő városban, budai járásban és a Csepel Autógyár pártalapszervezeteinél. az Elmült Evekhez képest előrelépést jelent, hogy a beszámolók a gazdaság: és pártéléttel összefüggő kérdések során azt értékelték, hogy a pártalapszervezet működési területén a helyi gyakorlat mennyire van összhangban a felső pártszervek politikai határozataival, hogyan érvényesül a politikai felelősség az alapszervezet kommunistáinál, a terület gazdasági vezetőinél, a dolgozó kollektíváknál. A vezetőségek munkájának fejlődését bizonyítja, hogy a beszámolók nem mindénékelőtt a számok halmazában értékelték a végzett munkát, hanem a hatékonyság szempontjait szem előtt tartva vizsgálták a gazdaságosságot és a politikai munka hatékonyságát. Az álapszervezéti vezetőségek beszámolóiból kitűnt, hogy a gazdaság irányítása, a termelés pártellenőrzése egyre következetesebben érvényesül a pártszervezetek munkájában. Az elmúlt évek eredményeinek elérésében az alapszervezetek nagy szerepet tulajdonítottak a szocialista munkaverseny- mozgalomnak, a szocialista brigádokban dolgozó kommunisták munkájának. A pártalapszervezetek vezetőségei — mint ez a beszámolóból kitűnt — tavaly többet tettek azért, hogy a kommunisták politikai, szakmai felkészültsége növekedjen és aktívabban vettek részt a közművelődés feladataiban is. Megállapítható, hogy 1978-ban a pártalapszervezetek vezetősége és a párttagság nagyobb felelősséggel végezte munkáját a gazdaságpolitikai tevékenységben és a pártélet területén is. Az elhangzott vélemények arra utalnak, hogy a párttagság egyetértett a vezetőségek beszámolóival. Az eredmények és a további feladatok tekintetében egységes álláspont alakult ki a beszámoló taggyűléseken. Az elfogadott gazdaságpolitikai cselekvési programok jól szolgálják a helyi gazdasági célkitűzések elérését. A pártalapszerve- zeteknél sikerült kiemelni a felsőbb pártszer. vek döntéseiből a legfontosabb politikai feladatokat és ezeket jól alkalmazták a helyi tennivalók meghatározásában. A beszámoló taggyűlések tehát befejeződtek a megyében, s elfogadták a cselekvési programokat. A megye pártalapszervezetei- ben az egyes párttagok előtt is világosak, konkrétak a célok és a végrehajtásra váró feladatok. Az 1979-es év első negyedének végéhez közeledünk. Ez módot ad arra, hogy a pártalapszervezetek, különösen a termelő területeken, már az április végi taggyűléseken módot találjanak arra, hogy értékeljék a népgazdaság idei évének kezdési tapasztalatait. Erre több lehetőség kínálkozik. Helyes, ha a vállalat, az üzem legfőbb gazdasági vezetőjét kérik meg, hogy tájékoztassa a taggyűlésen a párttagságot az első negyedév eredményeiről és a problémákról, s ezek ismeretében határozzák meg a cselekvés: programmal összhangban az alapszervezet kommunistáinak további feladatait. Mód van természetesen arra is, hogy a pártalapszervezet vezetősége gazdasági, ellenőrző munkája során szerzett tapasztalatok alapján a pártalapszervezetvezetőségi ülésén végezze el az értékelést és hívja fel a kommunisták figyelmét a szükséges teendők elvégzésére. Mindenképpen indokolt, hogy az idén a korábbiakhoz képest rendszeresebben és gyakrabban térjenek vissza az alapszervezetek vezetőségei — amennyiben indokolt taggyűlésen is — a beszámoló taggyűlésen elfogadott cselekvési programok értékelésére és hozzanak megfelelő politikai döntéseket azok valóra váltása végett. AZ A TAPASZTALAT, hogy a megye párttagsága a beszámoló taggyűlésen megértette a népgazdaság 1979. évi feladatait, tisztában van a jelentkező nehézségekkel, de azt is látja, hogy megfelelő politikai aktivitással, a tömegszervezetek hatékony közreműködésével képesek vagyunk a megnövekedett feladatok eredményes végrehajtására. A megye pártalapszervezetei ebben a tudatban végzik további munkájukat. ARATÓ ANDRÄS az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára