Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

1979. MÁRCIUS 7., SZERDA Ksfamsp Heti jogi tanácsok 9 Mikor állapítható meg egy évi átlagkeresetig a dolgozó kártérítési felelőssége. Általában gondatlan károko­zás esetével szoktunk foglal­kozni. A Munka Törvényköny­ve szerint, általános elvként kimondja, hogy a dolgozó munkaviszonyából eredő köte­lezettségének vétkes megsérté­sével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gon­datlan károkozás esetén azon­ban a kártérítés a dolgozó ha­vi átlagkeresetének 15%-át nem haladhatja meg. Ezen általános elvtől azonban a következő esetekben van el_ térés. A dolgozó 'havi átlag- keresetének 50 százalékával felel, ha a kár a foglalkozási szabályok, valamint a gyár­tásra, árukezelésre, vagy a minőségi átvételre vonatkozó előírások súlyos megsértésé­nek következménye. A kollek­tív szerződés ilyen mértékű felelősséget írhat elő a 30 na­pon belüli harmadik vogy to­vábbi gondatlan károkozás esetére is. Az ezeklren az ese­tekben érvényesíthető kárté­rítés összege azonban egy naptári éven belül nem halad­hatja meg a dolgozó évi át­lagkeresete egynegyedét. Más­fél havi átlagkeresetével fe. lel a kollektív szerződésben meghatározott felelős beosz­tású dolgozó, ha a kárt ter­melési, gazdálkodási, vagy ellenőrzési feladatai ellátása körében okozta. A dolgozó a gondatlan bűncselekménnyel- okozott kárért 3 havi, ha pe_ dig a büntető bíróság szabad­ságvesztés büntetésre ítélte, egy évi átlagkeresetével felel. A felvetett és vitatott ügy­ben olvasónkat azért kötelez­te a vállalat egy évi átlag- keresetének megfelelő kártérí. tésre, mert mint gépkocsiveze­tő, gondatlanul egy másik te­hergépkocsinak ütközött. A kár valóban nagy, mert mint­egy 80 ezer forintra becsülte a biztosító, azonban mégsem- lehet a dolgozót egy évi át­lagkeresetének megfelelően kártérítésre kötelezni, annál is inkább, mivel a bíróság is gondatlan cselekmény elköve­tésében mondta ki őt bűnös­nek. ^ Üzemi baleset után, ala­csonyabb bérrel járó munka­körbe került dolgozó jubileumi jutalmáról. Érdekes problémával keres­tek fel bennünket Azt kérdez­ték olvasóink, hogy a jelen, légi, vagy a korábbi jövedel­mét kellett figyelembe venni a jubileumi jutalom megálla­pításánál, ha a dolgozó üzemi baleset következtében alacso­nyabb bérrel járó munkakör­be került A Munka Törvénykönyve szerint, a jubileumi jutalom a dolgozó egy havi alapbére. En_ nek értelmében, a dolgozó ál­talában arra az egy havi bér­re tarthat igényt, ami a jubi­leumi jutalom esedékessége­kor megilleti. Ha kevesebb munkabérrel dolgozik, akkor az az összeg irányadó. Ha na­gyobb összegű a bér, akkor annak megfelelően kell kifi­zetni a jubileumi jutalmat Az üzemi baleset esetében azonban az egyéb szabályok­ra is figyelemmel kell lenni. Ugyanis a munkáltató az üze­mi baleset esetén, ha a kárté rítési kötelezettsége fennáll" akkor köteles a dolgozó teljes kárát megtéríteni! így elma­radt jövedelmét, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos kiadásait, költségeit Ha bizo­nyítható az a körülmény, hogy olvasónk jelenleg is a régi fi­zetéssel betöltött munkakör­ben dolgozna, ha nem követ­kezik be az üzemi balesete, akkor a jubileumi jutalom bár a jelenlegi besorolás szerinti bére után kerül megállapítás­ra, de ki kell egészíteni a fen­tiek szerint. • Az özvegyi nyugdíjról. Két kérdést tettek fel olva­sóink ezzel kapcsolatban. Még­pedig, hogy a munkahelyen el­szenvedett halálos üzemi bal­eset-esetén az özvegy élet­korára, gyermekei számára te­kintet nélkül jogosult-e az állandó özvegyi nyugdíjra, vagy vannak bizonyos meg_ kötöttségek. Második kérdés pedig, ho­gyan alakul az özvegyi nyug­díj, ha az özvegy házasságot köt. Az 1975. június 30. előtt ér­vényben volt 1958. évi 40. sz. tvr. 10. §-a (3.) bekezdésének c) pontja értelmében, életkorra tekintet nélkül járt az állandó özvegyi nyugdíj a feleségnek, ha férje a munkahelyen el­szenvedett üzemi baleset kö­vetkeztében halt meg. A régi, vagyis az említett 1958-as ren­delet azonban csak a munka­helyen elszenvedett halálos üzemi baleset esetén biztosí­tott az özvegynek életkorára, egészségi állapotára, gyerme­kei számára tekintet nélkül állandó özvegyi nyugdijat. Az új törvény, amely 1975. július 1. napjától hatályos, nemcsak ilyen esetben, hanem minden halálos üzemi' baleset esetére, sőt foglalkozási be­tegségben bekövetkezett elha­lálozás esetén is biztosíthatja minden egyéb feltétel nélkül az állandó özvegyi nyugdíjat. S mi a helyzet, ha az öz_ vegy házasságot köt? Az özvegyi nyugdíjra jogo­sultság megszűnik, ha az öz­vegy az állandó özvegyi nyug­díjra jogosító életkorának a betöltése előtt házasságot köt. Ha azonban a2 állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor (55. életév, ez a korhatár, aki tsz- tagként szerzett szolgálati idő figyelembevételével kéri a jogosultság megállapítását, an­nál 1979-ben 56., 1980. január 1-től 55. életév) után köt az özvegy házasságot, nem vesz­ti el özvegyi nyugdíját. A há­zasságkötés miatt megszünte­tett állandó özvegyi nyugdíj­ra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha az igénylő a házasságkötéskor végkielégítést nem vett fel, és a házasság létrejötte nélkül egyébként is megilletné az ál­landó özvegyi nyugdíj. Ezek. ről az utóbb említett kérdé­sekről már korábban volt szó. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Eltartási szerződés Egy özvegyasszony fiára és menyére íratta telkét, házát, rendelkezésükre bocsátotta nyugdíját is, aminek fejében azok eltartását vállalták. A szerződést a tanács jóváhagy­ta, Évekkel később ugyanezen a telken a fiatalok új házat építettek, amelyben egy szo­bát az idős asszonynak bizto­sítottak, a régi házat pedig bérbe adták. A viszony azon­ban megromlott közöttük, és amikor a régi ház megürese­dett, az özvegy oda visszaköl­tözött, majd a tartási szerző­dés megszüntetéséért pert in­dított. Elgondolása az volt, hogy ha a szerződést felbont­ják, a régi ház ismét az ő ne­vére kerüljön, míg az új a fia­talok tulajdonában marad­jon. A járásbíróság a tartási szerződést azzal az indokolás­sal szüntette meg, hogy célját már nem tudja betölteni. Ugyanakkor az özvegyet köte­lezte, hogy a régi házon a fiatalok által eszközölt beru­házások és a tartására fordí­tott összeg ellenértéke fejé­ben, negyvenezer forintot fi­zessen nekik. Ezt az ítéletet a megyei bíróság helyben hagy­ta, Törvényességi óvásra a jogerős döntést a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új határozat hozatalára kötelez­te. — A járásbíróságnak tisz­táznia kellett volna, hogy az átruházott ingatlan megosztá­sára van-e lehetőség — hang­zik a határozat. A feleket fel kellett volna hívnia, készít­tessenek megosztási vázrajzot, s el kellett volna bírálni, hogy az özvegy tulajdonjoga miként állítható vissza. Meg­alapozatlan az ítéletnek az a rendelkezése is, amellyel az idős asszony által a fiatalok háztartásában és a • kertben végzett több évi munka fejé­ben javára csak hatezer fo­rintot vett figyelembe. Ezért meg kell hallgatni a feleket, hogy az özvegy egészségi álla­potához viszonyítva, milyen munkát végzett a háztartáson belül, illetve a jöld megmű­velésénél. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a régi ház, szakvéle­mény szerint — az ifjú pár értékemelkedéssel járó beruházásaival együtt — 4Ó— 50 ezer forintot ér. Ha tehát az özvegyet 40 ezer forint megfizetésére köteleznék, to­vábbi megélhetésének csak­nem minden alapját elveszti. Nem lett volna figyelmen kí­vül hagyható az sem, hogy a fiatalok felajánlották: húsz­ezer forint kifizetése ellené­ben a tartási szerződés meg­szüntetéséhez hozzájárulnak. Rejtett hibájú autó Magánszemélytől autót vá­sárolt egy tisztviselő. Rövide­sen kiderült, hogy a kocsinak rejtett hibái vannak, ezért a vételár visszafizetéséért az el­adó ellen pert indított. Igaz­ságügyi szakértői vélemény alapján a bíróság megállapí­totta, hogy az autó az eladás­kor két olyan rejtett hibában szenvedett, amit a vevő nem vehetett észre. Az egyik a fe­néklemez teljes átrothadása, ami elöregedésének következ­ménye, de ehhez hozzájárult a karbantartás és a korrózióvé­delem hiánya is. A másik hi­ba a doblemez rothadása, amit papírral töltöttek ki. E kát hiba miatt a kocsinak a közúti forgalomban való hasz­nálata tilos és életveszélyes. A szakvélemény alapján a bíróság kimondta: a súlyos hibáik miatt az adásvételi szerződés érvénytelen, és el­rendelte, hogy a vevő köteles — a vételkori műszaki álla­potnak megfelelően — az autót az eladó rendelkezésére bocsátani, az pedig a kapott vételárat visszafizetni. Amikor azonban a teljesítésre került sor, kiderült, hogy a kocsi_ a vételkor érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezett, az átadáskor azonban már nem, mire az eladó arra hivatko­zott, hogy ez olyan hiányossá­gi kellék, ami miatt az autó az eladáskori állapotának nem felel meg. A bíróság állás­pontja az volt, hogy ennek a vitának eldöntéséig, a vissza­adásra vonatkozó ítélet nem hajtható végre. Törvényességi óváisra az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A vételkori műszaki álla­pot nem tette volna lehetővé az autó levizsgáztatását és a forgalmi engedély megújító- j sát. Ezt a bíróság nem vette figyelembe. Ha pedig a kocsi \ műszaki állapota miatt már az eladáskor a közúti közle­kedésre alkalmatlan volt, és emiatt csak jelentősebb javí­tással lett volna műszaki vizs-1 gára alkalmasnak tehető, a vevő nem kötelezhető ezek-, nek a nagy összegű javítások nak elvégeztetésére. Tehát a forgalmi engedély hiánya nemj eshet terhére. Téves az a bi- 5 rói állásfoglalás, hogy a vevő., a kocsit vételkori állapotának; megfelelően nem tudta ren-' delkezésre bocsátani. Ezért a! Legfelsőbb Bíróság az elsőfo-, kú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárás­ra kötelezte. Gondnokság alá helyezés Július 1-én életbe lép Az új Büntető Törvénykönyv I. A BTK hatálya — A büntetés végrehajtása MINDEN TÁRSADALOM igyekszik megvédeni magát azoktól, akik nem akarnak be­illeszkedni, akik bűncselek­ményeket követnek el az egyes emberek, vagy a közös­ség ellen. Az ókorban — ta­núság rá a biblia — kegyetle­nül torolták meg mindazt, amit az akkori jogalkotók bűn­nek tartottak, s nem volt másként a középkorban sem. Mindig aszerint alakult a büntetőjog, hogy a társadal­mat milyen bűncselekmények ellen kellett védeni, s — el­sősorban —. hogy mely osz­tályok voltak uralmon és azok érdeke mit követelt. Az el­ső magyar „büntető törvény- könyv”, I. István király tör- vényezése például súlyosabb bűnnek tekintetté, ha valaki vasárnap nem ment temp­lomba, mint ha egy földesúr megölte valamelyik jobbá­gyát. Modem értelemben az első magyar büntető törvénykönyv — az úgynevezett Csemegi Kódex — 101 évvel ezelőtt, 1878-ban lépett érvénybe. Szá­mos módosítással, de lényegé­ben meg is maradt egészen a felszabadulásig. Szocialista társadalmunknak azonban olyan büntető törvényre volt és van szüksége, amely amel­lett, hogy megfelelő bünte­tést szab ki a bűnök elköve­tőire, céljául tűzi azt is, hogy a megtévedt, sőt. a bűnös em­bert megnevelje és visszahoz­za a társadalomba., A múlt év végén emelte törvényerőre az országgyűlés az új Büntető Törvényköny­vet, s az az idén július else­jén lép hatályba. Elődje, az 1979. első felében még érvény- beai levő Btk. 1961. óta szabá­lyozza a büntető jogszolgál­tatást. Csaknem két évtized telt el közben, az ország, tár­sadalmi, és' gazdasági fejlő­désében olyan nagy hordere­jű változások következtek be, amelyek szükségessé tették új Büntető Törvénykönyv meg­alkotását. Több évi, alapos előkészítés után került a par­lament elé a javaslat, amely most már törvény. Júliustól ennek alapján ítélkeznek a bíróságok. NEM EMELKEDETT ha­zánkban az elkövetett bűn- cselekmények száma (ellen­tétben számos nyugati ország­gal, ahol a legutóbbi két év­tizedben rohamosan nőtt). A fejlődés azonban magával hozta, hogy — mint erről majd cikksorozatunk további részeiben szó lesz — bűncse­lekménnyé minősítsék azt, ami eddig nem számított an­nak és fordítva: egyes bűn­cselekményeket kivon a tör­vény a büntető igazságszol­gáltatás hatálya alól. és sza­bálysértésként vagy egyéb módon (például vállalaton be­lül, fegyelmi eljárással) bün­teti. A következőkben csupán néhány részletet ismertetünk és magyarázunk a Btk-ból. Teljességre cikksorozatunk már csak azért sem vállal­kozhatna, mert a törvény 367 paragrafusból áll. Igyek­szünk ezek közül kiválogatni azokat, amelyek a legszéle­sebb érdeklődésre tarthatnak számot. Kezdjük a Btk. hatályával. A bűncselekményt az elköve­tése idején hatályban levő tör­vény alapján kell elbírálni, de a korábban elkövetett cse­lekménynél is az új törvényt alkalmazzák a bíróságok, ha e szerint már nem minősül bűncselekménynek, illetve a réginél enyhébb elbírálás alá esik a cselekmény. Területi­leg a Btk. hatálya kiterjed a Magyarország területén elkö­vetett bűncselekményekre és azokra is, amelyeket magyar állampolgár külföldön követ el. Magyar területnek számí­tanak a külföldön járó ma­gyar hajók és repülőgépek is. külföldi Állampol­gárt akkor kell a magyar törvény szerint felelősségre vonni, ha külföldön elkövetett cselekménye mind a magyar, mind az elkövetés helyén ér­vényes törvények szerint bűncselekmény. Állam és em­beriség eilleni bűncselekményt elkövető nem magyar állam­polgár ellen mindenképpen a magyar törvényt kell alkal­mazni, a büntető eljárás meg­indítását a legfőbb ügyész ren­deli el. Azonos érvényű a magyar bíróság ítéletével a külföldi bíróságé, ha azt nemzetközi szerződés írja elő, vagy ha a külföldi bíróság a magyar hatóságok felajánlása alapján járt el. Ha viszont külföldi bíróság már elítélte a magyar törvények hatálya alá tartozó személyt, a legfőbb ügyész határozza meg, hogy itthon újra bíróság elé állítsák-e az elkövetőt. Amennyiben igen, úgy a külföldön letöltött bün­tetést az itthon kiszabottba be kell számítani. Módot ad az új Btk. arra, hogy a külföldön kiszabott büntetést a magyar állampol­gár itthon tölthesse le, és hogy a magyar bíróság által elítélt ugyancsak saját hazájában állja ki az itt rárótt büntetést. Ezt nevezi a büntetőjog a büntetés végrehajtása átvéte­lének, illetve átengedésének. VAN ARRA IS LEHETŐ­SÉG, hogy a külföldi saját hazájában feleljen Magyar- országon elkövetett bűncse­lekményéért. A Btk. 8. parag­rafusa. szerint felajánlhatja a magyar hatóság, hogy a kül­földi ellen az eljárást saját országának hatóságai folytas­sák le. Kimondja a Büntető Tör­vénykönyv, hogy magyar ál­lampolgár más államnak nem adható ki. Nemzetközi szer­ződés, vagy viszonosság alap­ján kiadható a nem magyar állampolgár, de viszonosság alapján sem lehet kiadni ak­kor. ha cselekménye akár a magyar, akár a kérő ország törvényei szerint nem bűncse­lekmény, illetve ha az illető nem büntethető. Mindenkép­pen meg kell tagadni annak a kiadatását, aki Mágyarorszá- gon menedékjogot kért és ka­pott. Mindezek a rendelkezések egyszerre szolgálják a törvé­nyesség és a szocialista hu­manizmus eszméjét: a bűnöst meg kell büntetni, de nem le­het még külön sújtani azzal, hogy hazájától és hozzátar­tozóitól távol, idegen nyelven beszélők között töltse le bün­tetésének hónapjait, esetleg éveit. Várkonyi Endre (Jövő héten: Büntetésnemek — végrehajtási intézetek.) A városi tanács közigazga­tási osztálya egy hetvenéves özvegyasszony gondnokság alá helyezéséért pert indított. Ezt azzal indokolta, hogy az ille­tőt a megyei kórház elmeosz- tólyán többször ápolták. Hoz­zátartozója nincs, személyi és vagyoni védelme a cselekvő- képességet kizáró gondnokság alá helyezést indokolja, A járásbíróság által kihall­gatott orvosszakértő szerint az asszony, akit megvizsgált, hosszú évek óta tudathasadá­sos elmezavar, idült formájá­ban szenved. Emiatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel nem rendelkezik. A bíróság a keresetet elutasí­totta. Az ítélet indokolása szerint a kérelem teljesítésé­nek feltétele többek közt a felelőtlen költekezés, indoko­latlan feljelentgetések, stb. vagyis a jogi cselekvőképes­ség hiánya, amit a tanácsnak kellett volna bizonyítania, de ezt nem tette meg, ezért ké­relme nem teljesíthető. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfel­sőbb Bíróság indokoltnak ta­lálta. Hivatkozott a Polgári Törvénykönyvre, amely sze­rint cselekvőképességet kizáró gondnokság alá azt a nagyko­rú személyt lehet helyezni, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt — állandó jelleggel teljesen hiányzik. Ennek eldöntéséhez elmeszakértő véleményére van szükség. A járásbíróság be­szerzett ilyet, de figyelmen kívül hagyta, hogy az hiá­nyos, mert nem fejti ki: véle­ményét mire alapozza. Arra sem tért ki a szakvélemény, hogy az asszony betegsége _a gondnokság alá helyezést miért indokolja. — A bizonyítás anyagának megerősítésére a bíróságnak, közvetlen észlelés alapján, személyes benyomásokkal is módja van meggyőződni a szakvélemény helytállóságá­ról. Az asszony meghallgatá­sával pedig benyomást sze­rezhetett volna annak a min­dennapi életben tanúsított magatartásáról. A godnokság alá helyelzés iránti eljárás fontos egiJéni és közérdeket érint. Ebben az ügyben vi­szont tisztázatlan maradt az is, hogy a tanács kérelmének teljesítése az asszonynak mi­lyen személyi és vagyoni vé­delmét szolgálná — hangzik a határozat. — Csak a tényállás teljes megállapítása után lehet ál­lást foglalni abban a kérdés­ben, szükség van-e korlátozot­tabb cselekvőképességet vagy teljes cselekvőképtelenséget kizáró gondnokság alá helye­zésre. Ezért a Legfelsőbb Bí­róság a járásbíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyez­te és a határozatában foglal­taknak megfelelően új eljá­rásra és új döntés hozatalára utasította. Tíz nap rendeletéiből Az ipari mintaoltalmi beje­lentés részletes alaki szabá­lyairól az I—OTH—1979. szám alatt hirdetési rendelkezés je­lent meg a Magyar Közlöny 7. számában. A SZÖVOSZ, illetve az OKISZ érdekképviseletébe tar­tozó szövetkezetek közös alap­jainak képzéséről és a szövet­ségek fenntartási költségeinek elszámolásáról ugyanitt jelent meg a pénzügyminiszter 2/1979. (II. 13.) PM. számú rendelete. Egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tilal­máról a Tanácsok Közlönye 5. számában jelent meg a 403 és a 404 MNB. számú rendelke­zés. A művelődési otthonok szer­vezeti és működési szabályza­tának elkészítéséhez, társadal­mi vezetőségének megválasz­tásához, feladataira és műkö­désére, a Művelődésügyi Köz­löny február 23-án kiadott 4. • számában jelent meg hivatalos ‘ közlemény. A miniszteri biztosok hatás­köréről és jogköréről a Nehéz­ipari Értesítő 2. .számában je- i lent meg a NIM-ÉVM-KGM. együttes utasítása, és egyes vezető beosztások és alkalma­zotti munkakörök betöltésé­nek politikai képesítéshez kö- té'éről korábban kiadott uta­sítás módosítása. Az általános termelői árren­dezés keretében alkalmazható egyes import bizományi díj­kulcsokról és sajátszámlás im­port árrésekről,, az Árszabá­lyozás és Termékforgalmazás 4. sz. számához kiadott árren­dezési segédlet 16. száma ad tájékoztatást. X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents