Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

x/föiop 1979. MÁRCIUS 7., SZERDA Ä házasélet ABC-je A Medicina Könyvkiadó gondozásában idén harmadik kiadásban jelenik meg dr. Aszódi Imre és at. Brencsán János könyve: A házasélet ABC-je. A 311 oldalas kötet — amelyet Reich Károly il­lusztrált — kilenc főfejezeté­ben a szerelem és erkölcs kap­csolatával, a párválasztás, a jegyesség, a házasélet, a sze­xuális élet, a születés, a csa­ládtervezés, a terhességmeg­szakítás, az életmód és bioló­giai érettség kérdéseit vizsgál­ja, s szól a házasság egészség- ügyi és lélektani problémái­ról is. A könyv hátsó borítóján ér­deklődést keltő jegyzéket kí­nálnak egy-egy fejezet témái­ról: Mire jogosít fel a szere­lem? — Kettős erkölcs — Házibuli — Prostitúció — Hűtlenség — Féltékenység — Az anyának járó kedvezmé­nyek — Terhességmegszakí­tás — A változás kora — Meddő házasság — Válás — A házasságban hinni kell! A kötet írói sokoldalúan — jogi, lélektani, egészségügyi, népesedéspolitikai és pedagó­giai szempontokat egyaránt figyelembe véve — közelíte­nek a házasélet témaköréhez. Egységes szemléletű, szinte minden részletre kitérő kötet ez. Nem csoda, hogy harmad­szor lát napvilágot, ezúttal szinte említésre sem méltó változtatásokkal, amelyeket a tudomány fejlődése, a társa­dalom változása hozott ma­gával az előző 1975-ös kiadás óta. így például szó esik a kö­zeljövőben forgalomba kerülő újabb fogamzásgátló szerekről, s kiegészült a mondanivaló olyan tanácsokkal, amelyekre — ahogyan a szerzők írják — az olvasók levelei, észrevéte­lei késztették őket. Méltó hajlékai a művelődésnek Hajlékai legyenek valójában, s ne csak nevükben a szellemi épülésnek a művelődési ottho­nok; okos és szórakoztató programot, olvasnivalót egy­aránt kínálva törzsközönséget toborozzanak minden korosz­tályból; pezsdüljön az élet fa­laik között — ezt igyekeztek előmozdítani munkájukkal a népi ellenőrök, midőn az el­múlt esztendőkben negyven alkalommal is felmérték-érté- kelték (más-más megyében, járásban), miként válik valóra az 1974-ben hozott központi bizottsági határozat, s az en­nek nyomán 1976-ban szüle­tett, a közművelődésről szóló törvény. E témakörben most kilenc megyére kiterjedő KNEB-vizs- gálat kezdődik, amely akár utóvizsgálatnak11 is minősíthe­tő, hiszen az érintetteknek szá­mot kell adniuk, mit tettek a korábbi területi ellenőrzés óta eltelt időben, okultak-e a tapasztalatokból, megszívlel­ték-e a bírálatot, éltek-e a ja­vaslatokkal. A művelődési otthonok há­lózata nélkülözhetetlen szere­pet játszik az amatőr művé­szeti mozgalom pártolásában, a felnőttoktatásban, az isme­retterjesztésben, a kiállítások szervezésében. S hogy milyen színvonalon tesznek eleget fel­adatuknak, ez jórészt a taná­csok, a társadalmi szervezetek, s a különböző vállalatok, gaz­daságok támogatásától függ, amelyeknek — mint a törvény kimondja — tennivalói közé RÁDIÓFIGYELŐ PÉNTEKEN ESTE a Petőfi adón a Rakéta Regényújság és a rádió közös műsora: Negyvenmillió. Ennyi pél­dányban jelent meg öt év alatt a Rakéta, s a műsor ezt a „fél” évfordulót ünnepelte. Amikor a lap indult, fordula­tos történeteket, tv-ben és fil­men látható művek eredeti­jét, pajzán csalafintaságokat, krimiket és értékes olvasmá­nyokat ígért minden keddre. Bevallott célja volt, hogy ol­vasni tanít, olvasásra, az érté­kes irodalom élvezetére vesz rá olyanokat is, akik csak kri­mit olvasnak, csak tv-folyta- tásokból ismerik az irodalmat. Ezt a művészeti „csempésze­tet” sikeresen űzi öt éve a Rakéta; valóban rendkívül népszerű lap lett, s még aki a folytatásos krimi kedvéért veszi, az is bizonyára elolvas­sa a többi írást is benne. In­duláskor tett ígéreteit tehát beváltotta, — egy kivételével. Nem jelenik meg pontosan kedden. Dehát ezt az aprósá­got talán ünneprontás lett volna felemlegetni az ünnepi rádióműsorban, ami egyébként igazán kellemesre sikerült. Szerepelt benne Karinthy, Ör­kény, Molnár Ferenc írása, egy minikrimi, az 1977-es túszdráma felelevenítése, paj­zán széki mese és Janus Pan- nonius-vers. Kellemes összeál­lítás volt tehát, bár a Rakéta szerkesztőségétől bizonyára kitellett volna valami ötlete­sebb is. Valami, ami nem egy­szerűen rutinos összevág ása néhány megjelent írásnak, ha­nem egy igazi nagy ötlet, olyasféle, mint a Rakéta cí­mű lap megindítása öt évvel ezelőtt. SZOMBATON REGGEL a Lányok, asszonyok. Bizony, erre a műsorra is ráférne egy nagy ötlet, valami, ami meg­újítaná, felfrissítené egy kicsit. Nem tudom, hány éves a Lá­nyok, asszonyok, ilyenkor nő­nap táján nem is illik a ko rát firtatni, de mégiscsak meg kell mondani, hogy öreg, őre gecske — jó lenne gyakrab­ban a tükörbe néznie. A ri­portok keveset mondtak, pe­dig olyan témát igyekeztek körüljárni, ami' izgalmas: ho­gyan érinti egy-egy munkahe­lyi átszervezés a nőket, a szak­képzetlen mezőgazdasági dol­gozókat az ócsai baromfi- keltetőben és a szakmunkáso­kat a Pécsi Kesztyűgyárban. Mit kell elfogadnia egy dol­gozónak áthelyezéskor, s te­het-e ellene, ha a felajánlott új munkakör nem felel meg neki, ezeket a kérdéseket ala­posabban meg kellett volna beszélni az érintettekkel a ri­portokban. Nem tudjuk, mi segíthetne a Lányok, asszonyok című műsor „fiatalításában”, de ta­lán az, ha sokkal konkrétab­ban, részletesebben foglalkoz­na egy-egy valóban nőket érintő problémával. Ügy va­lahogy, ahogy a közvetlenül utána elhangzó másik műsor, a Tipegő teszi. A TIPEGŐNEK szombaton hangzott el a harmincharma­dik adása, s erről a műsorról elmondhatjuk, hogy indulása óta semmit nem „öregedett”. Ezúttal arról volt szó, mit te­gyenek a szülők, ha kisgyere­kük kórházba kerül. Hogyan készítsék elő erre, a gyerek életében szinte s drámai ese­ményre (a szülőktől való el­válás, az idegen környezet ha­talmas megrázkódtatás egy gyereknek), látogassák-e, vi­gyen-e magával játékot stb. Kitűnő szakemberek, orvosok, pszichológusok adtak választ a felmerülő kérdésekre. BARÁTI KÖRBEN — Kis- pista István vasárnap reggel a korai órában sorozatot indí­tott a barátságról. A Rádió­újságban írt bevezetőjében re- zignáltan közli, hogy ez a ko­rai műsoridőben jelentkező adás bizonyára el fogja kerül­ni a napi- és hetilapok hiva­tásos műsorbírálóinak figyel­mét. Nos, felvettük a felénk hajított kesztyűt, s meghall­gattuk Kispista István műso­rát, — ne mondhassák, hogy minden kritikus sokáig alszik vasárnap. Nehéz, de hálás té­mát választott a riporter, hi­szen a barátság igénye az egyik legalapvetőbb emberi érzés, s a barátságok sokfélék lehetnek, útjaik, titkaik, buk­tatóik kínálják az izgalmas ri­porttémákat. Ez a sorozat­indító műsor mégsem volt kü­lönösebben izgalmas, keve­set, felületesen hallottunk a ba­rátságról, inkább csak közhe­lyeket. Talán éppen azért, mert olyan alapvető emberi érzés a barátság, hajlamosak róla közhelyekben beszélni. A ri porter dolga, hogy őszinteség­re bírja azokat, akiket meg­szólaltat. Mosonyi Aliz tartozik, hogy: „egyesítsék anyagi eszközeiket a területi és a munkahelyi közművelő­dési feladatok jobb ellátásá­ra”. Az állami költségvetésből fedezett kiadások mellett, me­lyek — a rádió, a televízió költségvetési összege és a kul­turális vállalatok támogatása nélkül — tavaly meghaladták a hárommilliárd forintot, egy­re jelentősebb összeget, évente több mint 600 millió forintot tesznek ki a vállalatoknál képzett kulturális alapok. Ért­hető, hogy miért vizsgálják különös gonddal a népi ellen­őrök': mire is fordítják ezeket az összegeket? A korábbi vizs­gálatok azt mutatják, akad tennivaló ez ügyben, nagyok még a különbségek egyes or­szágrészek, gyakorta egy-egy megye tájékai között is, és kí­vánatos, hogy az elmaradók mielőbb fölzárkózzanak. Fény derült arra is, hogy a művelődési otthonok munka­tervei sem a lakosság igényeit, sem a művelődéspolitika cél­jait nem tükrözik megfelelően, s főként a kisebb települése­ken működő intézmények kö­zött számos olyan akad, amelynek a „közművelődési tevékenysége” ünnepségek megszervezésére és szórakoz­tató rendezvények tartására korlátozódik. Annál örvende- tesebb — és követendő —, hogy mind vonzóbbak az ifjú­sági, s az idős korúaknak ala­pított klubok, nő a gyermeke­ket foglalkoztató csoportok, a népi hagyományt ápoló páva­körök száma. Egyre több he­lyen gondoskodnak a gyes-en levők foglalkoztatásáról. El­kelne viszont a programokban több természettudományos is­meretterjesztő előadás. Az országos vizsgálat so­rán a népi ellenőrök értéke­lik a megyei tanácsok közmű­velődési bizottságainak javas- lattevő, véleményező, a műve­lődéspolitika helyi érvényesü­lését szolgáló munkája ered­ményességét. S még egy fon­tos téma: a megüresedő isko­laépületek hasznosítása. A kér­dés jelentőségének érzékelte­téséül: a külterületeken, kis lélekszámú településeken 1972- től az elmúlt tanévig 1295 is­kola szűnt meg. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Eredmények, külföldi sikerek Nemzetiségi képzőművészek Pécsett nyitották meg most először a német nemzetiségű festők alkotásait. BarQ Jó­zsef, Misch Ádám, Lux Antal gyerekkor óta barátok, mind­hárman Soroksáron születtek, mindhárman több képet fes­tettek a ráckevei Duna-ágról, Szentendréről. Bartl József évek óta Szent­endrén dolgozik, kiállítása is nyílt ott 1973-ban. Francia is- kolázottságú festő, fő példa­képe Matisse, ereje az egyéni kolorizmus bősége, mellyel képes megragadni és kifejez­ni a világ vizuális eseményeit. Ehhez társul a magyar és a német népművészethez csatla­kozó invenciója; trombiták, kö­csögök, tulipánok társaságában időzik addig, míg kép nem születik e hasszított vizsgáló­dásból. Misch Adám a Csepeli Mun­kásotthon képzőművészeti szakkörét vezeti, nagy ambí­cióval alakította ki egyéni stí­lusát. A színszalagok hevült hullámai ifjúságának derűs emlékképeit rögzítik a falusi búcsúk, körhinták távoli és újból közeire hozott világá­ból. Ez a szalagos izgalom nem szűnő emberi, festői lel­kesedése; karaktere, tehetsé­ge. Lux Antal kettős állampol­gár, de nosztalgiája az első hazához köti minden idegszá­lával. Ha azt vesszük, hogy tanulmányait Stuttgartban vé­gezte, Tübingenben tanított, hosszabb tanulmányúton járt Korzikában, kiállításai nyíltak Isztambulban, Madridban, Los Angelesben, díjat kapott Rómában és Párizsban, akkor joggal mondhatjuk; Lux An­tal világpolgár. Ha azonban jobban szemügyre vesszük montázsát Szentendréről, és A falusi vadászokat, akkor ma­gyar grafikusnak is érezzük őt, s nem tévedünk. E hármas barátság nemzeti keretben ért el nemzetközi rangot, hiszen Bartl képei Moszkvában, Delhiben, Misch Misch Adám: Kompozíció Adám festményei Szófiában, Nyugat-Berlinben, Lux Antal grafikái Firenzében értek el meglepő sikert, s adtak hírt a magyar képzőművészet sok­irányú eredményeiről. Ez a közös kiállítás is része annak az új művelődéspolitikai mun­kának és célkitűzésnek, mely­nek közege, „A magyarorszá­gi német származású festők és grafikusok művészetének ápo­lása”, ahogy a szépen terve­zett katalógus előszavában Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára összegez­te népi alapokon és szocialis­ta eszmekörön alapuló nem­zetiségi politikánk táguló ha­tárait. Kovács Júlia képei Vácott A Szőnyi Tibor Kórház VI. emeleti folyosóján március 16-ig tekinthető meg ez az ér­dekes tárlat. Kovács Júlia Somogy szülötte, képi króni­kája számba veszi a Mecsek, Szigliget, Tihany és az Iszt- riai-félsziget rajzi feljegyzés­re alkalmas egységeit. Sértet­len és szorgalmas fantáziája belső örömből szerkeszti a lát­ványt a valóság ajánlatai alapján, melyet érzelmeivel bővít. örvénylenek hegyei, mert szinte hímezi a tónuso­kat egy most kibontakozó magyar pointillizmus jegyé­ben, melynek nem Seurat, Sisley és Signac a mintái, ha­nem saját apró felfedezései nyomán születnek termő egészséggel. Ezúttal megint jól • választott dr. Faragó László főorvos, hiszen ez a képi har­mónia a festészet derűjével gyógyítja a Vácott gyógyuló betegeket Vásárhelyi tárlatok A Tornyai János Múzeum­ban egész áprilisig megtekint­hető e két kamaratárlat Kő­hegyi Gyula végigjárja az or­szágot. Rajzokkal is. nemcsak helyváltoztatással. Kecskemé­ti sorozata után 1968-ban Nagymaroson nyílt Önálló ki­állítása, elsősorban Dunaka­nyarból kölcsönzött témákkal. Most alföldi látványt mutat be Vásárhelyen, ismét stílu­sosan, precíz alapossággal, tu­dásának könnyedségével, lel- kületének drámaiságával. Görcsös gémeskút, taliga, ki­dőlt fa terebélye s fejfák fö­lött szálló madár jelzi az idő mélyét' és holnapját A meg­rendülés hitelével. Tábori József hasonló alkat A lelkületet és a minőséget il­letően is. Beszélgető halászo­kat, kazlakat, révészházat, mártélyi füzest, malmot figyel festészete. Nagy elánnal fest, széles ecsetjárása Kohán György gyorsaságát idézi. Megrendülését erejét közelíti csupán, még nem érte el. Ro­kona. Losonci Miklós KÉT ÜJ KISLEXIKON Világpolitika, művészet, közélet F elgyorsult az élet. A tö­megkommunikáció — újság, rádió, tévé — ontja a híranyagot, közelebb hozza a világot, s olyan fogal­maikkal találkozik az ember, amelyekről hirtelenében nem tudja mi, mit jelentenek. Nemcsak az idegen szavakat, hanem a magyar megfelelőjét is sokszor meg kell fejteni, ha pontosan meg akarjuk ér­teni a hallottakat. Ez érthető, hiszen néhány évtized alatt megváltozott a világ képe: rengeteg új fogalom keletke­zett. Napjainkban pedig ijesz_ tő jelenségek keletkeztek a világ különböző pontjain: Kí­na háborút visel Vietnam el­len, de máshol is dörögnek a fegyverek, forradalmak ráz- kódtatják meg egyes társa­dalmakat, a gazdasági élet is bonyolult. Idehaza is sok olyan új fogalommal, szövetségek, szervezetek neveivel, rövidí­tésekkel találkozunk, amelyek nélkülözhetetlenek az adott helyzet megértéséhez. Mindennek megértését se­gítik elő a lexiA.o íok, ame­lyek címszavakat magyaráz­nak, fogalmakat értelmeznek, és eligazítanak bennünket nagyon sok kérdésben. Ezért üdvözölendő a Kossuth Könyv- kiadó vállalkozása, hogy egy­szerre két kislexikont is ki­adott, igen szép kötésben, ér­tő elrendezésben: az A-tóI a Z-ig terjedő mini írásokban szinte minden fontosabb kér_ dés jelentése megtalálható. Az egyik kötet, a Világpoli­tikai kislexikon, a nemzetkö­zi életben sűrűn használatos szavakat magyarázza, hiszen a nemzetközi politika fogalma többet jelent, mint az egyes államok külpolitikájának sum­máját. Beletartoznak egyebek is, nemzetközi szervezetek, a szerződések és a szövetségek, az integrációs formák, úgy­szintén az egymással küzdő nemzetközi politikai erők és irányzatok, amelyek létrehoz­zák a változó erőviszonyokat. Miként kapcsolódnak ezek egymáshoz, hogyan vannak bonyolult kölcsönhatásban? Ezekkel is foglalkozik a lexi­kon és egyben a nemzetközi politika legfontosabb kérdé­seit, és — praktikus meggon­dolásból — világgazdasági, nemzetközi jogi, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak­nak a magyarázatát is adja. Ezenkívül külön címszóban foglalkozik a Biztonsági Ta­nács öt állandó tagjával, va­lamint Japánnal, az NSZK- val. Mit tartalmaz még a kötet? Nézzük mindjárt az A cím­szavakat, itt van az ABM- rendszer, teljes nevén az An_ ti-Ballistic Missille, amely a hadászati rakétaelhárító fegy­verrendszert jelenti, s amelyet a hadászati támadó rakéták indítóállásai és főként a nagy­városok rakétavédelmáre hoz­tak létre a Szovjetunióban és az Egyesült, Államokban. A SALT—I. egyezményben a két nagyhatalom ezt a fegy­verrendszert 1972-ben korlá­tozta. S most folynak a tárgya­lások a SALT—II. aláírására. Sokat halljuk például a konvertibilis, vagy konverti­bilitás szót, amely valamely valutának szabad, adminisztra­tív költségektől mentes át­váltási lehetőségét jelenti, a részleges konvertibilitás pe­dig valamely valutának a kor­látozott átváltási lehetőségét. ,1 orolhatnánk a példákat, [N hiszen a könyv több ezer címszót tartalmaz, és népes szerző gárda — Bog­nár Károly, Bojcsuk József, Gyulai István, Hermann Pé­ter és Makai György — válo­gatta és írta a kötetet, amely­ből lényegében mindenre vá­laszt kapunk. A fiatalok számára nélkü­lözhetetlen (de a felnőttek is tanulhatnak belőle) az Ifjúsá­gi kislexikon, amely első íz­ben látott napvilágot. A szerzők — D. Mónus Erzsé­bet, Pék András, Petneki Je­nő és Pósa Zsolt — arra töre­kedtek, hogy mindenki meg­találja benne az őt érdeklő kérdésre a választ. A szerzők ebben a kötetben nem kíván­tak versenyre kelni a nagy lexikonok tartalmával, inkább olyan segédkönyvet igye­keztek összeállítani, amely fő­ként a középiskolai ismeret- anyagra támaszkodva a min_ dennapi, mondhatnánk, az új­ságolvasói gyakorlathoz tartozó fogalmak világában akar el­igazítani. Persze teljességre nem törekedhettek, nem is lett volna célszerű, hiszen a tudományos, a technikai, a po­litikai, a művészeti és egyéb ismereteket más lexikonok magyarázzák. Leginkább a fia­talokat érintő témákat dolgoz­ták fel, tematikus sorrendben. Az egyes témákon belül a szócikkek betűrendben talál­hatók. Foglalkoznak művésze­ti és kulturális jelenségekkel, a történelem, a politika, a köz­gazdaság, a társadalomtudomá­nyok legfontosabb fogalmai­val, matematikával, fizikával, kémiával, biológiával, föld­rajzzal, az ifjúsági és gyér- .mekmozgalmakkal, sporttal és egészségvédelemmel. Az antik művészetet, az avantgarde jelentését éppúgy megmagya­rázzák, mint az intervenció, a dualizmus, vagy a családszo­ciológia lényegét. indkét kötet szerkesztői törekedtek a gyakorlati hasznosságra, az isme_ retterjesztésre, egyszersmind ideológiai, művészeti, tudomá­nyos útbaigazításra. Megálla­píthatóan eredményeden. Mind­két kötetet függelék egészíti ki, amelyben tematikus cím­szójegyzék található, amely segít eligazodni a fogalmak közt. Gáli Sándor I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents