Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

Si||pp91 NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1979. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Szakmai és közélet Agrárértelmiség a városban Melyek a gátló körülmények? Részt vesznek-e a mezőgaz­dasági mérnökök, üzemmér­nökök a város közéletében? Megfelelő-e aktivitásuk a szakmai, tudományos rendez­vényeken? Ezekre a kérdé­sekre a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöksége kereste a választ a napokban megtartott ülésén. A tanácsko­záson részt vettek a mezőgaz­dasági üzemek vezetői is, Czira Sándor, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság nagykőrösi kerületé­nek vezetője, Sz. Tóth László, az Arany János Tsz elnöke és Tóth Dénes, a Mészáros János Tsz pártszervezetének titkára. Ott volt Hau Károly, a városi tanács termelés- és ellátásfel­ügyeleti osztályának vezetője is. Klubok A bevezető előadást dr. Kon- tád Zoltán, a konzervgyár ter­meltetési osztályának vezető­je, a Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi, szerveze­tének titkára tartotta. Mint I mondotta, az agrárértelmiség helye és szerepe a város éle­tében több szemszögből érté­kelhető. Általános elemzését e kérdésnek a városi pártbizott­ság végezte el tavaly novem­berben. A pártbizottság meg­állapítása szerint az agrárér­telmiség közéleti aktivitása az utóbbi években folyamatosan növekedett. Kedvező képet alakított ki e réteg tevékenységéről az a me­gyei vizsgálat is, mely a MAE- csoportok eredményeit mér­legelte. Eszerint a nagykőrösi agrártúdományi szervezet egyike a legjobbaknak a me- gyében. Különösen jó ered- ' ményeket ért el az egyesület a kertészeti szakmai továbbkép­zésben. A kedvező vélemények el­lenére, mondotta az előadó, a nagykőrösi agrárértelmiség nem lehet elégedett saját te­vékenységével. A tudományos rendezvények számának és színvonalának növekedésével nem járt együtt a nagykőrösi szakemberek érdeklődésének . bővülése, A rendezvényeken a hallgatóság többségét a kör­nyékbeli gazdaságok szakem­berei teszik ki. Korábban szívesen kapcso­lódtak be a körösi mezőgazdá­szok a pályaválasztási tanács­adásba is. Az utóbbi időben erre már nem került sor. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a MAE között vál­tozatlanul jó a kapcsolat, még­is az elvárhatónál kevesebb a mezőgazdasági ismeretterjesz­tő előadás. Egyedül a kertba­rátok klubja ad megfelelő te­ret a mfezőgazdasági ismeret- terjesztésnek. E klubnak azon­ban viszonylag kevés tagja van. Tanfolyamok A bevezető előadást követő vitában Csípő Balázs, a HNF városi titkára elmondotta, hogy az agrárértelmiségiek közéleti aktivitása városunkban csak áttételesen érzékelhető, hiszen az üzemek párt- és állarfii irá­nyítása ngm városi, hanem já­rási feladat. Szigorúan érvé­nyesül viszont a területi elv a népfrontmunkában, ezért a város szemszögéből nézve e te­vékenységi kör lehetőségeinek jobb kiaknázására kell töre­kedni. Egyebek közt tanácsi választások idején, vagy a kör­zeti népfrontbizottságok mun­kájának javítása során. Tóth Dénes hozzászólásában arról beszélt, hogy az agrár­értelmiségiek száma folyama­tosan csökken városunkban, s ezzel egyidejűleg az itt dolgo­zókra mind több feladat há­rul. Érdekes módon nem pusz­tán számarányuk megcsappa­nása miatt, hanem mert ma­gukra kell vállalják annak a középvezetői rétegnek a mun­káját, melynek szakképzetlen, de nagy gyakorlattal rendel­kező tagjai éppen ezekben az években vonulnak nyugdíjba. A gondokat a középkáder- képzés kiszélesítésével lehetne megoldani, természetesen or­szágos szinten. Fékezi az ag­rárszakemberek közéleti ak­tivizálódását az ipari üzemeké­től eltérő kedvezőtlen munka- beosztásuk is, melyen azon­ban aligha lehet változtatni. A nehézségek ellenére a szakmai érdeklődése e rétegnek meg­felelő, különösen a szaktanfo­lyamok kedveltek. Sz. Tóth László arra figyel­meztette a tanácskozókat, hogy a közéleti tevékenység számos olyan munkát is magában fog­lal, melynek nincs kifelé lát­ható eredménye, az üzemen belüli hatása azonban min­denképpen érzékelhető. Ezt fi­gyelembe véve az agrárértel­miség aktivizálódásának foko­zódását lehet megállapítani, annak ellenére, hogy vala­mennyi üzem küzd e téren még nehézségekkel. Mint mondotta, a legtöbb gondot valóban az okozza, hogy mind­inkább a vezető értelmiségiek­re hárul a közvetlen munka­helyi irányítás feladata is. Pályaválasztás Czira Sándor a nagykőrösi üzemek telephelyeinek szét­szórtságát hangsúlyozta hoz­zászólásában, amikor á közéle­ti tevékenységet gátló ténye­zőket vette számításba. Mint mondotta, e kedvezőtlen örök­ség felszámolása jelentős mér­tékben csökkentené a szakem­berek ma kétségkívül tapasz­talható túlterheltségét. A he­lyi szakmai rendezvények lá­togatottságával kapcsolatban elmondotta, az a fontos, hogy valamennyi üzem küldjön képviselőt a tudományos ta­nácskozásokra, de az aligha várható el, hogy minden meg­beszélésen valamennyi körösi mezőgazdász ott legyen. Szőke Sándor, az MSZMP városi bizottságának reszort­felelőse a téli időszak' jobb ki­használását javasolta. Mint mondotta, ekkor kellene az MTESZ és a HNF összefogásá­val szakmai tanácskozásokat és baráti összejöveteleket ren­dezni. Kérte, hogy az agrár- szakemberek üzemeik és sa­ját érdekükben is fokozottab­ban kapcsolódjanak be a pá­lyaválasztási tanácsadásba. Kapcsolat Gulyás Sándor, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára az ifjúkommunisták felelősségé­ről szólt. Elégedetten állapí­totta meg, hogy a mezőgazda- sági üzemek, járási irányítás alatt tevékenykedő KlSZ-szer- vezeteinek igen jó a kapcsola­ta a KISZ városi bizottságá­val. Rossi Ervin, a HNF városi bizottságának alelnöké a kül­területi lakosság és a mező- gazdasági értelmiség kapcso­latában rejlő lehetőségeket elemezte a HNF városi tevé­kenysége szempontjából. Az érdekes vitát Horváth Lehel, a HNF elnöke foglalta össze. F. P. Kutaf fúrtak, villanyt szereltek Épül az új feEvásárléfelep Novemberre készül el A Nagykőrös és Vidéke Áfész igazgatósága három éve határozta el, hogy miután a szűkös Kálvin téri telepen a nyári csúcsforgalom idején nehézkes a zöldség és gyümölcs átvétele, korszerű, nagy tele­pet épít a munka meggyorsí­tására. E célra a szövetkezet a város központi részén, a Gárdonyi utcában, 730 négyszögöles tel­ket vásárolt. A mély vizeskerti területet 80 centiméter maga­san feltöltette, bekeríttette, s megkérte az építési engedélyt. Az engedélyezés körül azon­ban nehézségok merültek fel, melyeket csak nemrégiben si­került elhárítani. Az áfész meg is kezdte az építési anyagok odaszállítását. A Mészáros Já­nos Termelőszövetkezet épí­tőrészlege Barta László irá­nyításával megkezdte a telep építését. Nagy kutat fúrtak, megépítették a szivattyútele­pet. Csibrán László villanysze­relő pedig a telep villamos be­rendezését építi. A munkála­tokról megkérdeztük Vida Já­nost, az áfész felvásárlási osz­tályának vezetőjét. — Háromszáz négyzetmé­ternyi, vasvázas átvevő épü­letet emelünk, melyben 100 négyzetméter fedett csarnok, és 10ö négyzetméteres nyitott á'tvevőhely lesz, mellette híd­mérleggel — mondotta. — Ét­kezőt, öltözőt és mosdóhelyisé­geket is kialakítunk. A költsé­geket mintegy 3 millió forintra irányoztuk elő. A megállapo­dás szerint az építkezés no­vember 30-ra befejeződik. Az új felvásárlótelep fel­épülése után, a mostani Kál­vin téri telepen csak nyulat és galambot vesznek át, napos baromfit osztanak ki, és az al­kalmi felvásárlásokat itt tart­ják. Hasznos részlege a szövetkezetnek Ládákat, bútorokat készítenek . A nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezetnek fontos egysége a faipari részleg, mely elsősorban a szövetkezet évről évre növekvő számú gépgyárt­mányainak készít faikereteket és ládákat a szállításhoz. Se­gít a csomagolásban, és ellátja a szállítmányokat a szükséges nemzetközi jelzésekkel. A fa­ipari részlég emellett, P. Nagy Ambrus vezetésével, asztalos­ipari tevékenységet is'folytat. Tavaly is több mint 3 millió forinttal járult hozzá a szövet­kezet termelési eredményéhez. A 15 dolgozót foglalkoztató üzem főleg Bács megyei közü- leteknek, ipari és vendéglátó vállalatoknak dolgozik. Az idén is tőlük vállalt 3,1 millió fo­rint értékű munkát. Bács megyei községeknek készítenek postahivatali, isko­Húszmillió protontégla A családi és kétszintes há­zak építéséhez kiválóan al­kalmas hő- és hangszigetelő proton tégla, tömeges gyártását kezdték meg a Baranya—Tol­na megyei Téglaipari Vállalat bátaszéki cserép- és vázkerá- mia-gyárában. A fűtési energiát megtakarí­tó új téglából húszmillió dara­bot készítenek az idén, s a bá­taszéki tapasztalatok alapján a téglaipari tröszt három má­sik vidéki gyárában is meg­kezdik a próbagyártást. A bátaszéki üzemben ta­valy rendezték be a könnyű lyukacsos tégla gyártásához szükséges, speciális automata gépekkel felszerelt polisztirol gyöngyhabosító üzemet. Az újfajta tégla formázásánál polisztirol gyöngyöt habosíta- nak, azt belekeverik az agyag­ba, s az égetés után apró iyu- kacsok maradnak a téglában. Ezekben tárolódik a meleg le­vegő, s így csökkennek a fűté­si költségek. 'Tavasz lévén, mindenfelé általános a nagytakarítás. Lakásban, udvaron, utcákon, tereken. El is kél mindenütt ez a munka: tél tábornok, visz- szavonulóban, poros ablakokat, sáros kapualjakat, feltörede­zett úttesteket, járdákat ha­gyott maga után. Nem vonzó ilyenkor a város. Pucéran, ku­szában vár jobb napokra, dol­gos kezekre. Házai megöre­gedve, megtörve, színtelenül- szürkén merednek egymásra, kiszolgáltatva az idő kénye- kedvének. Csak a fák ... Csak a fák jelzik, hogy március, s új tavasz van, mégha vézna, csupasz ágaik közt hideg szél fütyül is. S ahogy telnek a napok, új rügyek pattannak szerte a par­kokban, díszesebb ruháját öl­ti fel a természet. Környezetét az ember is szépíti. Szorgos keze nyomán megfiatalodik la­kóhelye, otthona. A járdák menti parányi kertekben ta­lán elvetették már a fűmagot, s megtisztítják a környéket a tél minden hulladékétól. Így megy ez rendre, minden esz­tendőben. Korábban nem ér­demes csir.á’ni, késlekedni vé­tek. Csakhogy akad jó néhány tennivaló, amivel nem lenne szabad megvárni a rügyfaka- dást. Az utakra került temér­dek port és iszapot olvadás után azonnal, még az örvény­lő, táncoló tavaszi szelek fel­támadása előtt el kellene tá­volítani. Különben bokáig jár­hatunk a sárban eny-egy ki­adós eső után. amely, bizony, de jól jön a szomjazó hatób­ban. A városban kevésbé. Bár az ég megnyíló csatornái sok esetben pótolják az elmulasz­tott munkát: vizük megtisztít­Hétvégi jegyzet Szevasz, tavasz! ja, lemossa az utak porát, s a csatornába viszi. Már persze, ahol van csatorna. Mert ahol nincs, ott a szennyes víz meg­reked a járda szegletében, s ha' újra kisüt a melengető nap, felszárad és minden marad a régiben... De nemcsak a mállott va­kolaté házak, megrongált utak, gondozatlan parkok kel­tik az elhagyatottság érzetét. A hirdetőtáblák és oszlopok is. Igen, ezek a mindenfelé meg­található, legtöbb esetben igen szánalmas állapotban levő, jobb sorsra érdemes műtár­gyak, melyek rongyosan, szél­től tépve, igencsak elhanya­goltan lapulnak a falakon, vagy silbakolnak az utak men­tén. Megfakult, kopott, hiá­nyos felirataikkal régmúlt szenzációról, eseményekről tá­jékoztatnak. És arról, hogy íme, ilyenek vagytok, embe­rek. Mert a nagy sürgés-for­gásban, melynek olykor nem könnyű átlátni az értelmét és célszerűséget, bizony, elhanya­goljuk az apróbbnak tetsző dolgokat. A városkép sokféle elemből összegződik kerek egésszé, s hogy milyenné lesz, ezeken a látszólagos kicsinysé­geken is múlik. Az errefelé megforduló ide­genek okkal-joggal figyelnek fel olyan ellentmondásokra, melyeket az itt élők közül csak kevesen vesznek észre vagy tesznek szóvá. Az urba­nizáció, mint minden más fej­lődés, ellentmondásos folya­mat, ám e vonásának mégsem lenne szabad ilyen szembetű­nőnek lennie. A nagyvárosias kerületek mellett kopott, kife­jezetten szegényes negyedek húzódnak, s ha az ember a főútról csak néhány lépést tesz is más irányba, egészen, más városban érzi magát. A modem, felújított belterület szomszédságában ott húzódnak a város régi utcái, földütjai, málló vakolatú házai. Érthető, hogy némelyek úgy találják: jellegtelen ez a város. Tény, hogy pénz nem jut mindenre, s ami van, meg kell fontolni, mire költsék. A sor­rendben pedig, természetesen, elsősorban a legszükségesebb tennivalók állnak az első he­lyen, a lakásépítés, a kommu­nális ellátás. Ám a hiányzó fo­rintokat pótolni lehetne és kellene igyekezettel, igényes­séggel, a közömbösség felszá­molásával. Különösen most, ta­vasszal. lVJegújul a természet? Fiata- lodjék meg hát a város is, öltse fel ünnepi köntösét, hogy méltóan köszöntse a ter­mészet megújhodását. Köztisz­tasági feladatokat ellátó gép­kocsik oldalán olvasható: „Tiszta város, jó közérzet.” Csak egyet lehet érteni a jel­szóval. Azaz még mást is le­het: tenni érte valamit... Khim Antal lai, gyógyszertári és vendéglá tóipari berendezéseket. Köz­ben a gépgyártó részlegnek is elvégzik a szükséges faipari munkákat. Ottj értünkkor P. Nagy Ambrus például egy Al­gírba készülő élelmiszeripari gép késeihez készített fatoko' kát. Fancsali Tibor a GELKÁ' nak állított össze kiszolgáló pultot, Tanács László pedig bútorvázakhoz készített elő faanyagot. A Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezet részlege a Szolnoki utcai egykori villany- malom épületében működik, munkájával jó hírnevet szer­zett magának és a városnak. Mindenki nyert ¥ers- és prózamondó verseny A nemzetközi gyermekév alkalmából vers- és. próza­mondó versenyt rendezett a napokban az Arany János Művelődési Központ. A szín­vonalas vetélkedőn 38 úttörő vett részt. A zsűri elnöke Vá- rady Géza, a megyei művelő­dési központ csoportvezetője volt. A városi tanács vb művelő­dési osztálya az első helye­zettnek 200, a másodiknak 150, a harmadiknak 100, a negye­diknek 50 forintos könyvvá­sárlási utalványt adott. A leg­jobb versmondónak Kenderes Zsuzsa, az Arany János álta­lános iskola tanulója bizo­nyult. A második Pásztor Margit, a Petőfi Sándor álta­lános iskola tanulója, a har­madik Beke Ágnes, az Arany János általános iskola tanu­lója, a negyedik Borbély Zsu­zsanna lett. Könyvjutalmat - vett át Fischer Mónika, Tóth Tibor, Medgyesi Anikó, Tóth Péter, az Arany iskola tanulói, Se­bestyén Edit, Kis Irén, a II. Rákóczi Ferenc iskola tanu­lói, Szűcs Andrea, Sipos Ag­nes, Sallai László, a Kossuth iskola tanulói, Dajka Anikó és Baranyi Dóra, a Petőfi is-, kola tanulói. Moziműsor Aladdin és a csodalámpa. Színes, magyarul beszélő, fran-. cia mese rajzfilm. Előadás, kezdete: 4 óra. Az erőd. Színes, magyar, ka-, lamdfilm. Előadások kezdetei 6 és 8 óra. 5PORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Dunántúli természetjárás Az Nk. Kinizsi 40 fős ter­mészetjáró csoportja dunántú­li országjáráson vett részt. Jártak Székesfehérvárott, ahol megnézték a több, mint ezer­éves város központjának szép­ségeit és nevezetességeit. Vol­tak a Vértes hegységben, a Gaja völgyében. Bodajk köz­ségben. Tatabányán a mun­kásmozgalmi múzeum kiállítá­sát tekintették meg. Közben öt kilométernyi gyalogtúrát is megtettek. Problémák a Pedagógus SE-ben A Nk. Pedagógus SE elnök­sége ülést tartott a közgyűlés előkészítéséről és az alapsza­bály módosításáról. Az elnök­ségben változás lesz a közel­jövőben: az edzők nem lesz­nek tagjai az elnökségnek. A sportkör városi és megyei.ta­nácsi támogatásból 235 ezer forinttal működött 1978-ban, ebben az évben előrelátható­lag 163 ezerrel gazdálkodhat­nak, Sakkhírek Váci DCM I.—Nk. KIOSZ 14:6. Nk.: Nagy, Kovács (1), Pallagi, Forró P., Bakó, Mé­száros (2), Mogyoró, Hévizi (2), Szálás, Cs. Kovács (1). A ICIOSZ-székházbeli megyei I. osztályú csapatbajnoki sakk- mérkőzésen a múlt évi bajnok, három mesterjelöltet és négy első'osztályú minősítő verseny­zőt is felvonultató, erős ellen­féllel szemben tisztességesen helytálltak a körösiek. A KlOSZ-székházban 11 fő körmérkőzésével és heti két játéknappal folyó KIOSZ Ku­pa minősítő egyéni versenyen jól halad a játék. Az izgal­masnak ígérkező hajrá előtt a következő az élboly: 1. Hévi­zi Jenő 7,5; 2. Bakó 7: 3. Pal­lagi 6; 4—5. Horváth J. és Kis 5,5—5,5 ponttal. , S. Z. Hét végi sportműsor Szombat Teke Cegléd: Nk. Mészáros Tsz SK—Vásas Ikarus (Bp.), NB III-as csapatbajnoki mérkőzés. Vasárnap Asztalitenisz Zsámbék: Zs. Tsz SK II.— Nk. Kinizsi II. és Zs. Tsz SK ifi—Nk. Kinizsi ifi, megyei fér­fi, csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Dabas: országos ifjúsági sza* badfogású egyéni verseny. Kézilabda Cegléd: a Tanácsköztársaság gi Kupa járási döntője. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Nk. Kinizsi ifi—Tápióvölgye Tsz SC (Sülysáp) ifi, 15,30: Nk. Kinizsi—Tápióvölgye Tsz SC, megyei bajnoki mérkőzés. Mo- nor: M. SE II.—Nk. Kinizsi II., összevont járási II. osztályú bajnoki mérkőzés. Pilisi P. KSK serdülők—Nk. Kinizsi serdülők, megyei bajnoki mér­kőzés. Sakk Cegléd: a Tanácsköztársasá­gi Kupa járási döntője. Sportlövészet Tormási lőtér, 8.. a III. osz­tályú MHSZ kupa versenyso­rozat puskás-pisztolyos 5. for­dulója. Budapest: az MHSZ Kupa pisztolyos 5. fordulója. Teke Gödöllő: GSC—Nk. Mészá­ros Tsz SK B, megyei csapat­bajnoki mérkőzés. Piaci jelentés A pénteki hetipiac nagy és élénk volt. A szemestermény- piacon a búza, árpa és a mor­zsolt kukorica literje egyaránt 4 forintért kelt, a kölest 8 fo­rintért adták. A csírás vető­burgonyáért 3—3,50 forintot kértek. A gyümölcs- és zöldségpiacon az újdonságok között a saláta 3—3,50—4 forint, a zöldpapri­ka 3,50—5, a retek csomója 3— 5 forint volt. A fehér káposzta 5—6, a kelkáposzta 6—7, a sa­vanyú káposzta 8, a vörös­hagyma 8, a fokhagyma 12—14, a petrezselyem gyökér 10, a sárgarépa 5—6 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 150—190, az idei csirke 75—80 forint volt. Egyéb ba­romfit nem árultak. A tyúkto­jást 1 forintért adták. A halá­szati szövetkezetben az élőhal kilóját 25—36, az egész csirkét 39, az egész tyúkot 36, a csir­kemájat 58, a zúzát 42, a mel­lét 54, az aprólékot 24 forin­tért mérték.

Next

/
Thumbnails
Contents