Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

Olást tart a városi tanács Holnap, március 29-én, csü­törtökön délután 2 órai kez­dettel ülést tart Nagykörös vá­ros tanácsa, az Arany János Művelődési Központ tanácster­mében, A találkozó napirend­jén szerepel egyebek között a város tavalyi költségvetési és fejlesztési alap tervének vég­rehajtásáról szóló beszámoló megvitatása, tájékoztató a Dél- Pest megyei Szolgáltató Szö­vetkezet és az alkoholi-zmus elleni bizottság tevékenységé­ről. Ma zárul a kiállítás Négy amatőr Mész bemutatója Számadó juhász — fából A nagykőrösi Arany János Művelődési Központ és a ia- josmizsei Odry Árpád Műve­lődési Ház között jó kapcso­lat alakult ki. A múlt hét vé­gén elhozták városunkba négy lajosmizsei alkotó munkáit, melyeket a művelődési köz­pont kiállítótermében mutat­nak be. A fafaragást hárman képviselik. Egyikük a 62 éves Szőrös József, aki elnyerte a népművészet mestere címet, s aki többek között fatörzsekből életnagyságú szobrokat for­mál. Ilyen például az Édes­anya, s a vén Kerekes Márton alakja. Egy öttagú cigányban­dát is kifaragott fából. A másik fafaragó Tasi Lász­ló 48 éves térképész. Minden évben eljár az alkotó táborok, ba. Kiemelkednek faragott domborművei és szép bútorai. A harmadik faragó Ráci Já­nos 44 éves. Gyerekkorában kedvelte meg és folytatja az­óta szabad idejében a fafara­gást. Jól sikerült alkotásai a Számadó juhász és a Házas­pár. A negyedik lajosmizsei ki­állító Maczó István, a KPM üzemmérnöke, festő. A műve­lődési ház rajzszakkörét veze­ti. Tanulmányai idején a sze­gedi képzőművész körben ka­pott kedvet a festészethez. Évente részt vesz a képzőmű­vész alkotótáborokban. Főleg tájképeket fest, ígéretes te­hetséggel. A kiállítás március 28-án, ma este zárul. NAGYKŐRÖS? * A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 73. 8ZÄM 1979. MÁRCIUS 28., SZERDA Pótolják a hiányokat Bővültek a szolgáltatások A Nagykőrösi Városgazdál­kodási Vállalat már a helyi la­kásépítkezési program megin­dulásakor bekapcsolódott an­nak megvalósításába, és év­ről évre jelentős eredménye­ket ért el. Az egyik akkori városfejlesztési értekezleten javasolták: erősítsék a válla­latot, hogy minél kevesebb idegen cég munkáját kelljen igénybevenni az építkezé­sekhez. Később, az anyagellátási gondok, a gépi felszerelések hiányossága folytán, kissé csökkent a vállalat lakásépítési tevékenysége, ám a múlt években ismét nagyobb lendü­letet vett. Felépítették pél­dáiul a Ceglédi úti 92 lakásos szalagházat, mely nemcsak a nagykőrösiek, hanem az arra- járó vendégek elismerését is kiérdemelte. A vállalatnál a napokban termelési értekezletet tartot­tak, melyet Czagány Béláné, az üzemi pártszervezet titkára nyitott meg, majd Urbán László igazgató számolt be a vállalat múlt évi eredményei­ről. Az építés^ közül kiemel­kedett a Ceglédi’ úti szalagház átadása, és az Arany János általános iskola bővítése. Az igazgató beszámolójának további részében elmondotta, hogy az építőrészleg létszám- hiánnyal küzdött. Ez a ma­gyarázata annak, hogy éves tervüket csak 97,3 százalékra teljesítették. Miután a múlt évben 67 százalékban maximált áras munkát végeztek, és 7,6 száza­lékos bérfejlesztést biztosítot­tak a dolgozóknak, nyeresé­gük kevesebb lett a tervezett­nél, melyet az előírt fejlesz­tési és egyéb alapokra kellett félretenni. Ezért a felettes pénzügyi hatóság nyereségré­szesedés fizetését nem engedé­lyezte. A beszámolóhoz számos dol­gozó szólt hozzá. Javasolták például, hogy a vállalat több szabadáras munkát vállaljon. A felszólalásokra válaszolva Urbán László igazgató el­mondta: számít a dolgozók to­vábbi jó munkájára, s a múltbeli hiányosságok pótlásával, valamint át­szervezésekkel igyekez­nek jobb eredményeket elérni. Végül Tóth Ferenc, a szak- szervezeti bizottság titkára bejelentette, hogy a vállalat 14 szocialista brigádja közül, a Kinizsi, az Arany János és a Béke brigád az arany, a Munkácsi brigád az ezüst fo­kozatot érte el, s Pálfi Ferenc, Kisdiákok seregszemléje A napokban tartották meg Nagykőrösön az Arany János művelődési központban a me­gye kisegítő' iskoláinak és ott­honainak kulturális sereg­szemléjét. Csaknem másfélszáz kisdiák utazott ide, hogy közönség elé lápjen szavalattal, bábjáték­Mérnökök újítása nyomán Könnyebb, olcsóbb lett a munka A TRAKIS Transzformátor-, Röntgen- és Villamoskészülék- gyórtó Szövetkezetben tavaly 61 dolgozó nyújtott be újítási javaslatot, közülük 40-et el­fogadtak, s folyamatosan meg­valósítják azokat. Két kima­gasló újítási javaslatot a szö- vetkeztben Bűz Ambrus gé- pészmémÖK és Fodor Géza üzemmérnök közösen nyújtott be. A termelés növelése érdeké­ben, szövetkezetünk a teker­cselőüzem rekonstrukciójára készül — mondotta Bűz Amb­rus. — Ennek keretében két svájci gyártmányú villamos te­kercselőgépünk mellé több ha­sonló gépet kellene beállítani. De ilyen berendezéseket most nem gyártanak, s amíg kapha­tók voltak, 2—300 ezer forin­tot kértek értük. A múlt nyá­ron Fodor Géza barátommal elhatároztuk, hogy hasonló te- kercselőihunkát végző villa­mos gépet konstruálunk.' Még tovább is fejlesztjük úgy, hogy működését a vele dolgozó munkás , lábával szabályozni tudja. Az úgynevezett szekun­der terkecselőgép elkészült. A vasmunkákban Papp Ferenc laktos szaktársunk segített. — Újításunkat a bizottság elfogadta, s a szövetkezet 8 ilyen gépet készíttet az új te­kercselőüzembe. Ezek a gépek könnyebbé és olcsóbbá teszik majd a transzformátorok gyár­tásához szükséges tekercselő­munkát. — Ugyancsak a tekercselés­hez konstruáltunk egy másik gépet is. Eddig a tekercsek lemezekből összeállított vas­magját kézi erővel igazítottuk össze, és forrasztottuk keret­be. Most az új berendezéssel ez gyorsan, könnyen elkészít­hető. Ezt az újításunkat is el­fogadta a bizottság. Az újí­tási díjat a gépek üzembe he­lyezése után kapjuk meg. Képünkön: a két újító, Fodor Géza üzemmérnök és Búz Ambrus gépészmérnök az általuk szerkesztett berendezés pro­totípusának működését ellenőrzi. A gépen Torma Katalin dolgozik a mérnökök irányításával. Varga Irén felvételei kai, irodalmi műsorral. A ver­seny igazolta: a lelkes, kitartó felkészülés meghozza gyümöl­csét és elismerést arat. .A kul­turális találkozón nemcsak ügyes diákok vizsgáztak, de pedagógusaik is, akik nem ke­vés áldozattal és hivatássze­retettel készítették fel őket a verenyre. A bíráló bizottság döntése alapján végül az alábbi ered­mények születtek: versmon­dásban Fazekas László valkói pajtás került az első helyre, 2. Pesti Piroska gödöllői, 3. Ke­resztes Ilona ceglédi tanuló lett. A prózamondók közül Bartus Júlia ceglédi diák vég­zett az első helyen, a máso­dik helyre az ugyancsak ceg­lédi Dudás István, míg a har­madik helyre a gödöllői Bangó Kálmán került. Egy másik gödöllői kisdiák, Szűcs Mária a zsűri különdíját kapta. Az irodalmi színpadok közül legsikeresebben a gyömrőiek szerepeltek, ők vehették át az első díjat. Másodikok a gödöl­lőiek, harmadikok a nagykő­rösiek lettek. Díjjal jutalmazta a zsűri a gödöllői bábcsoport produkcióját is. Bakacsi Dezső, Németh Dénes és Gömöri Ferenc brigádveze­tőknek átadta a jelvényeket. Ezután a 14 szocialista brigád­nak 47 ezer forint jutalmat fi­zettek ki. K. L. Tizenhét lakásos ház épül Zsaluznak a Szabadság téren Jó ütemben halad a Szabadság téren a 12 lakásos OTP- ház és ^TP-fiók építése. Jelenleg a talpgerenda vasszerelé­sét és a'zsaluzást végzik. Munkabizottság, feladat nélkül? Bizonytalanság a tömegsportban Az Edzett ifjúságért moz­galmat a sportkedvelő nagy­kőrösi fiatalok már jóval az országos meghirdetése előtt megszervezték: Természetes következménye volt ennek, hogy amikor a KISZ KB két éve az Edzett ifjúságért akció jegyében állította össze prog­ramját, városunkban minden nehézség nélkül- alakultak meg a. mozgalom irányító szervezetei, s gyakoribbá vál­tak a tömegsport rendezvé­nyek. A bíztató kezdetet szeren­csére nem követte hanyatlás. A mozgalom kiszélesedett, s ma, jóllehet kevesebbet beszé­lünk róla, .éppen olyan ütem­ben fejlődik, mint a korábbi években. Mégsincs minden rendben a mozgalom körül. Az érte felelős legfőbb városi szerv, a koordinációs tanács, több mint egy éve nem, érte­kezett, s a mozgalmat közvet­lenül irányító munkabizottság ülésein olykor a tagok fele sem jelenik meg. — Az eredmények ma még eltakarják a mozgalom gond­jait — vélekedik Ágoston Géza, a KISZ Edzett ifjú­ságért munkabizottságának vezetője. — Legalábbis így gondolom, de magam sem vagyok ebben teljesen bizo­nyos. Hiszen éppen az az egyik legfőbb gondunk, hogy a városi és az alapszervezeti sportrendezvények szervezői rendszerint nem tudnak egy­más munkájáról. Elméletileg nekem pontosan kellene tud­nom, hogy ebben a pillanat­ban a város KlSZ-alapszerve- zetei milyen sportprogramra készülnek. Ezeket az adato­kat a munkabizottság tagjai volnának hivatottak összegyűj­teni. Többen közülük meg is teszik, mások viszont nem. Adataink tehát hézagosak... — Szerencsére a statiszti­kánál fontosabb a mozgalom, az, hogy sportolnak a fiata­lok. — Ez igaz, csakhogy az ada­tokból nem kimutatásokat akarunk készíteni. Mindent tudásunk azért volna jó, hogy a városi és az alapszervezeti Növényvédelem és tápanyag A plkirozás sokféle előnye Egyenletesebb vetés, kevesebb maggal A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Nagykőrösi Konzervgyár szervezésében Kertai Vilmos mezőgazdasági mérnök tartott előadást Nagy­kőrösön a vetőmag-pikírozási eljárásokról. Ezek célja, hogy a kívánt növényvédő szert és csírázást elősegítő anyagokat egyenletes elosztásban a vető­magra úgy vigyék fel,. hogy elvetés során ne peregjenek le. Rétegezett pikírozáskor a csávázó szert és tápanyagot külön rétegben viszik fel a ve­tőmagra, ezt az eljárást a linzi Sarea cég fejlesztette ki. A pikírozás másik előnye, hogy kevesebb vetőmagra van szükség, elősegíti az egyenle­tesebb vetést, a magvak kike­lését. A pikírozott vetőmagot legkedvezőbb pvc-zsákban, hűvös, száraz helyen tárolni. Elméletileg minden vetőma­got alá lehet vetni ilyen eljá­rásnak. A pikírozott vetőmag vetése pneumatikus vetőgép­pel legelőnyösebb. Az elvetett mag csírázásának elhúzódását legtöbbször az okozza, hogy a mag nem tapad szorosan a ta­lajhoz, ezért a pikírozott vető­magot a laza talajban tömörí­teni kell. A feltett kérdésekre dr. Franz Wieser, a Sarea cég mezőgazdasági mérnöke vá­laszában elmondta, hogy Ausztriában a hagyma vetés- terület 50 százalékán pikíro­zott vetőmagot használnak. A pikírozás előnye különösen je­lentkezik, ha vetés után a csí­rázáshoz, keléshez kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkod- i nak. Fontos az egyenletes ve­tésmélység, aprómagvaknál 1— 2 cm mélyen, nagyobbaknál I 3—4 cm mélyen vessünk. rendezvények igazodjanak egy­máshoz. Ma, sajnos, előfordul, hogy ugyanarra a napra több tömegsportversenyt is meg­ír rdetünk, máskor pedig he­teken keresztül nem adódik alkalom a testedzésre. Koor­dinációs tanácskozás nélkül, a rendszerint megcsappant lét­számmal dolgozó munkabi­zottság csak a városi sport- versenyek rendezésére szorít­kozhat. Persze, gyakran segí­tünk alapszervezeti rendezvé­nyek szevezésében is, de vég­eredményben nem ez volna a feladatunk, hanem az egyez­tetés, a programok összehan­golása. — Miként lehetne a munka­bizottság tevékenységét telje­sebbé tenni? — A tagokat küldő KISZ- alapszervezeteknek jobban kellene ellenőrizni, hogy meg­bízottjaik eleget tesznek-e kö­telezettségeiknek. Természete­sen össze kellene hívni a koor­dinációs tanácskozást is. — Milyen tömegsportver­senyeket szervez, milyen ren­dezvényekre mozgósít az idén a'városi munkabizottság? — Válasszunk ki néhány programot a versenynaptár­ból. íme: Tanácsköztársaság! Kupa nyolc sportágban, téli családi spartakiád, városisme­reti vetélkedő, aranyjelvénye­sek az olimpiára, városi ko­sárlabda-bajnokság, tájékozó­dási futóverseny, összetett honvédelmi verseny, vöröskői emléktúra, országos kemping­találkozó, kocogónap, városi tollaslabda, kézilabda, kerék­páros, asztalitenisz bajnoksá-' gok. Szervezünk „Belépés nemcsak tornacipőben” elne­vezésű városi sportnapot is. I Csaknem lehetetlen néhányj mondatban felsorolni rendez­vényeinket, , vagy azokat a. megmozdulásokat, melyeket nem mi szervezünk, de segít-* séget nyújthatunk a nagykő-} rösiek részvételéhez. — Mindehhez hozzátehetjük j még az alapszervezeti sport-> rendezvényeket. — Igen, de ezekről vázlatos} felsorolást sem tudok adni,| legfeljebb gyanítom, hogy igen? sok sportnapot tartanak min-| denütt, s a bizottság lehető-] ségei szerint szorgalmazza,’;' hogy minél több legyen. F. P. i SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORTÉ--------------------------------------------------------------—— | La bdarúgás - gondokkal 1 Eddig értékeltük a Kinizsi labdarúgó szakosztályának első, ifjúsági és serdülő csapa­tát. Nem lenne teljes a kép, ha a Kinizsi II-ről nem emlé­keznénk meg. Erről a témáról először Csípő Balázs edzővel beszél­gettünk. ö a Kinizsi II edzé­sén kívül a serdülők előké­szítő csoportjával is foglalko­zik, a létszám 25—40-ig vál­tozó, mert ebben a korban még a gyerekek nem döntöt­tek, hogy melyik sportágat is válasszák, és így sok a lemor­zsolódás. A játékosanyagot az általános iskolák adják, de a Kossuth iskolából alig van pár gyerek. A mai serdülők csapattagjai is, akik már a megyei osztályban játszanak így fejlődtek fel. A Kinizsi II az összevont Monor—Cegléd járási csoport­ban játszik. Elég sok a probléma. A helytelen tendencia az, hogy az ifiből a játékosokat egyenesen az első csapatba emelik ki, először meg kellene járni ezeknek a játékosoknak az úgynevezett „tartalékok” rö­gös útját és csak ezután, ha ott is bizonyítottak, kerülhet­nének az első csapatba. (15—20 évvel ezelőtt ez így volt.) A Kinizsi II teljesen el van választva, mintha nem is tar­tozna az egyesülethez. Példa, hogy utazáshoz háromszor nem kaptak járművet. A csapat összejött, de nem tudtak elutazni, ez lehangoló volt. A játékosok komolyan vet­ték dolgukat, de a vezetőség­től csak érdektelenséget ta­pasztaltak. Ezért, tehetséges játékosok vesztek el, pl.: La- bancz, Bélteki, Szűcs. A jelen­legi létszám 8—10 fő és aki az első vagy az ificsapatból ki­maradt. A szakosztály-vezetőség — ha van— szakmai munkáján változtatni kell, mert az ed­digiek vagy a hozzá nem ér­tést, vagy az érdektelenséget bizonyították. A Kinizsi IX mindenese Rá­kosi István intéző, ha kell játszik is. Ezen kívül saját gépkocsijával szállítja a játé­kosokat a vidéki mérkőzések­re, „megígért’*’ térítés ellené­ben. Az edzéseken való rész­vétel nem a legjobb, ennek oka, egyrészt az iskolába já­rás, másrészt a délutános mű­szak. összevetve az eddigi beszá­molókat, a labdarúgó-szakosz­tálynak mintegy száz sporto­lója van. Megérdemelnének egy komoly szakosztály-veze- j tőséget. Olyan nagy egyesület is, mint a Ferencváros, ahol szervezett vezetés van, most is keresi a labdarúgást szeretőket, be- éníti a vezetésbe, és igyekszik minél szélesebb alapokra he-, lyezni az irányítást. Ezt kel­lett volna már régen tenni Nagykőrösön is, akkor nem állna kiesésre a csapat. De ta­lán még most sem volna késő!? . P. S. i Szerdai sportműsor Kézilabda Toldi-pálya: Nk. Toldi DSK—Lajosmizsei KSE, ba­rátságos női mérkőzés. Cég-, léd: C. Egészségügyi DSK—■ Nk. Gimnázium, megyei diák női bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Hernád: H. Tsz SK—Nk. Kinizsi, barátságos mérkőzés. Moziműsor A delfin napja. Színes, ame­rikai film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra. 1

Next

/
Thumbnails
Contents